Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A gondolat teremt


Aranyosi Ervin: A gondolat teremt

Szívünkben tél van, ordító hideg,
nincs benne hit, nem lobban benne láng!
A világot, ugyan, ki menti meg?
Kinek lesz gondja mostantól reánk?

Úgy érzed, néha elhagy Istened?
Tengernyi gondod föléd magasul.
Amit elvártál, többé nem is lehet,
nem hiszel benne most már makacsul?

Benned a kulcs, csak keresd önmagadban,
zárd be a régit, ha megviselt a múlt!
Tudnod kell azt, hogy teremtő szavad van,
vizsgáld meg hát, a lelked mit tanult!

Meríts erőt a tegnapból, s a mából,
a gondolat jövőt teremt és ápol!

Aranyosi Ervin © 2019-01-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kutyahidegben


Aranyosi Ervin: Kutyahidegben

A házadból nem teszed ki a lábad,
a jó melegben nem gondolsz reám?
Tudod, kutyád most nem ellened lázad,
de nekem nincsen melegítő teám!
Meleg vizet önts fagyos itatómba,
rögtön lehűl és végre ihatok.
Étel is kell átfázott pocakomba,
hisz nélkülük könnyebben megfagyok.
Kérlek, szalmával béleld ki a házam,
a pléd vizes és már nem melegít!
Vigyázz reám, ne hagyd, hogy folyton fázzam,
hadd éljem túl életem teleit!

Aranyosi Ervin © 2019-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Akár a természet


Aranyosi Ervin: Akár a természet

Hófehér ruhába öltöztek a fák,
mindent elfed a hólepel.
Hidegtől tisztul a didergő világ,
a természet fehérben ünnepel.

Eltűnnek mind a tegnap árnyai.
A hó most mindent jósággal eltakar.
Mit is akar lelkünknek mondani?
A Földanyánk megtisztulni akar!

Talán a lelkünk így tisztulna meg,
hótakaró fedné a régi dolgokat?
Minden fájót megmarna a hideg,
s hitünk lenne: – Lehetnénk boldogabb!

Élnénk a mában, élvezve a telet,
s hinnénk, egyszer a tavasz visszatér.
Szívünkben érne egy újabb kikelet,
mi hitet adva, jövőnkbe elkísér!

Aranyosi Ervin © 2019-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Egykor nagyok voltunk!

Festmény: Munkácsy Mihály: Honfoglalás

Aranyosi Ervin: Egykor nagyok voltunk!

Egykor nagyok voltunk, gazdagok, erősek,
amíg összefogtak mind a magyar törzsek!
Nyögte Európa hős seregeinket,
ők együtt sem tudtak elsöpörni minket!

Kürt szavára indult és fordult seregünk,
nem volt a félelem, csak az Isten velünk!
Napokig helytálltunk a lovunk nyergében,
lovainkat váltva mentünk tiszta fényben.

Nem féltük az Istent, egyek voltunk véle,
soha nem hátrált meg, kinek hullott vére!
Mikor megindultunk a Föld velünk mozdult,
az Ég jött utánunk, s rend lett, ahol rossz dúlt!

Egyedülálló volt e nép bátorsága,
erős volt a hite és szabadság vágya!
Nem félt a haláltól, hisz az nem létezett,
csak atyjához megtért, ha mennybe érkezett!

Mosolyogva haltak, szeretettel éltek,
barátot, szerelmet, hazát nem cseréltek!
Nem lehetett őket harctéren legyőzni,
nincs más nép ki ebben le tudná előzni!

Egykor nagyok voltunk, lehetnénk-e újra?
Pendülhetne az íj, feszülhetne húrja?
Visszahozhatnánk-e a letűnt világot,
ledobva magunkról ezer éves átkot?

Bennünk él a kérdés: – Leszünk-e még nagyok?
Képesek-e együtt élni a magyarok?
Együtt és egymásért, egyként összefogva,
szeretettel élni, s halni mosolyogva!

Aranyosi Ervin © 2019-01-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Macska a Holdon


Aranyosi Ervin: Macska a Holdon

Elbújtak az egerek? Tán felszálltak a Holdra?
Azt hihették, hogy az ott fenn, egy darab sajt volna?
Na ennek a dolognak én majd utána járok,
s remélem, a Holdon elég egeret találok.
Kis lépés az emberiség szép történetében,
de nagy lépés a macskáknak, s pláne az enyémben!

Aranyosi Ervin © 2019-01-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikor nem működik


Aranyosi Ervin: Mikor nem működik

Ami nem működik, vagy fájdalmat okoz,
el kell hogy engedjed: – Nem oszt már, nem szoroz!
Nem tesz hozzá többé zajló életedhez,
csupán csak visszahúz, és mindent át rendez!

Vannak kapcsolatok, miktől meg kell válnod,
jobb ez, mint topogni és egyhelyben járnod!
Hiszen, ami lehúz, szárnyalni nem enged,
a múlthoz horgonyoz, nyűggé válik benned.

Ragaszkodni ahhoz, ami egykor szép volt,
– miközben feletted beborult az égbolt –
valójában saját lelked becsapása,
amely az örömök szép sírját megássa!

Csapda, ami miatt csak egy helyben topogsz,
mástól vársz változást, ki bánatot okoz!
Sajnálsz kapcsolatot, sajnálsz barátságot,
s önmagadra hozol bánatos rabságot.

Észre kell hát venned, egy ajtó bezárult,
amikor egy jó társ, vagy barát elárult,
ha rajta keresztül, s vele bánt az élet,
s mikor a változást már nem is reméled.

A szabadság felé neked kell hát lépned,
– nem kell megbántanod, nem kell elítélned –
de neked kell nyitnod kalitkád ajtaját,
lelked hadd szállhasson szebb létbe rajta át!

Vannak kapcsolatok, mik végleg kiégtek,
bennük megmaradni önáltató vétek,
hiszen, ha a lelked e helyzetben marad,
folyton csak áltatod, s nem tiszteled magad!

Vannak kapcsolatok, miből ki kell lépni,
a monoton harcot, életre cserélni!
Nehéz ez a lépés, mégis meg kell tenni,
halódó lelkedet életre szeretni!

Aranyosi Ervin © 2019-01-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lelkeket etetni…

Aranyosi Ervin: Lelkeket etetni…

Szeretetre éhes, fura lény az ember!
Szégyenli önmagát, hát koldulni nem mer!
Fél a magányától, de folytatja harcát,
álarc mögé rejti az igazi arcát.

Fanyar mosoly fedi lelke fájdalmait,
görnyedten viseli élete súlyait,
amit saját hite rakott a vállára,
aztán panaszkodik már megírt sorsára!

Pedig azt a terhet le lehetne tenni,
Az élet szép útján büszkén végigmenni,
kihúzva önmagunk, egyenes gerinccel,
egyre feljebb lépve lépcsőnkön egy szinttel.

Megismerni végre, mi van a háttérben,
miért csúszott eddig mások előtt térden?
Hogy miért nem képes boldogabban élni,
itt, a mában m’ért kell a jövőtől félni?

Tárd ki a szívedet, nyisd meg a lelkedet!
Hadd töltse ki az űrt, végre a szeretet!
Előbb saját magad kéne megbecsülnöd,
önmagad trónjára méltón felkerülnöd!

Több vagy, mint akinek régen hiszed magad,
aki nem tud szállni, ezért földhöz ragad.
Teremtő uradnak, vagy saját gyermeke,
szeretett csodája, igazi remeke.

Állj hát tükör elé, nézz mélyen szemedbe,
ismerd meg az embert! Ki néz veled szembe?
Tudd, nem vagy egyedül! Oly sokan nem tudják.
Csupán járnod kéne a szeretet útját!

Tanulnod kell előbb önmagad szeretni,
nem múlt miatt sírni és jövőt temetni!
Itt élni a mában, csodát létre hozni,
Isten tenyerében boldogan lakozni!

Kezd hát önmagaddal, szeresd ezt az embert,
aki bezárkózott, mert szeretni nem mert.
Hiszen, ha szereted, akkor más is fogja,
s nem lesz többé szíved a magányod foglya.

Mosolyogj magadra, s legyél boldog tőle,
Látod, már a lélek erőt kap belőle!
Aztán ezt a mosolyt bátran vetítsd másra,
így lehetsz hatással az egész világra.

Ma még jeges, fagyos szomorú világod,
de mosolytól olvad – ha figyelsz – meglátod!
Kezd a társaidat szívedből szeretni,
szeretetre éhes lelkeket etetni!

Ha mát te eteted, nem maradhatsz éhen!
Viszonzásra találsz a mások szívében!
A zord, fagyos télből, így juthatsz a nyárba,
szebb világot épít, ki hisz önmagába’!

Aranyosi Ervin © 2019-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tök jó ez az élet!


Aranyosi Ervin: Tök jó ez az élet!

Mikor vidám vagyok, tök jó ez az élet!
Nem zavarnak gondok, boldog szívvel élek!
Mikor jó a kedvem, társat is találok,
van okom nevetni, mindig akad rá ok!
Meglátom a viccest, kuncogok is rögtön,
hagyom, hogy a világ rajtam is röhögjön!
Ám senki se legyen mellettem gúny tárgya,
vigyázok, ne legyen senki sem megbántva!
Bár most úgy nézek ki, még sem vagyok tökfej,
ne vedd hát sértésnek, engem fel ne öklelj!
Inkább nevess velem, együtt az is könnyebb,
a tökökről pedig írhatnánk egy könyvet!
Azért, amit itt látsz, nem is az én fejem,
csupán a kedvedért, miattad viselem.
Tök jól érzem magam, legyél vidám párom,
a nevetés okát mindjárt kitalálom!

Aranyosi Ervin © 2019-01-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vadászoknak karácsonyra


Aranyosi Ervin: Vadászoknak karácsonyra

Hej, kedves sportvadász, neked azt kívánom,
legyél szép fenyődísz egy fenyőfaágon!
A fád alatt legyen egy olyan vadállat,
milyenre emelted eddig a puskádat!
Csakhogy most a puska ne legyen kezedben,
inkább a félelem járjon az eszedben!
Hiszen gyáva vagy te, ezért kell a fegyver,
játékból nem gyilkol a normális ember!
Halott állatokért, élő álljon bosszút,
éreztesse veled: – A vadászat rossz út!
Játékból gyilkolni, pláne élvezettel,
csupán olyan képes, ki már nem is ember.
Aki meghasonlott, kit semmi sem gátol,
velejéig romlott és fél önmagától.
Legalább álmodban kergessenek vadak,
fegyverrel kezükben reád vadásszanak!
Lelkiismereted borzolja rémálom!
Erdők vadjainak legyen szép karácsony!

Aranyosi Ervin © 2019-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy mától vidám!


Aranyosi Ervin: Légy mától vidám!

Ne hidd, hogy nem tudok, humorosat írni!
Idén nem szeretnék veled együtt sírni!
Nevetni akarok, jókedvűn, vidáman,
sok derűs ember közt, jó kis társaságban!
Legyél te is inkább mosolygós és kedves,
nevetés könnyektől legyen szemed nedves!
Nem kell az életet túl komolyan venni,
s hidd el, mindig akad, amin tudsz nevetni!
Ne koncentrálj mától bajra, betegségre,
hagyd a búslakodást, s legyél vidám végre!
Tudd meg, a nevetés az életünk sója.
Te meg légy a vidám versek olvasója!

Aranyosi Ervin © 2019-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva