Aranyosi Ervin: A Földi lét foglyai
Aranyosi Ervin: A Földi lét foglyai
Börtönbolygó a világunk,
s mi mind rabnak születünk,
látszólag szabadon járunk,
s visszük a feszületünk.
Kínzóeszköz a jelképünk,
a megfeszítő kereszt,
ezért félelemben élünk,
szóbilincsünk nem ereszt.
Félelemből építenek
körénk börtönfalakat,
a kulcs, a mi kezünkben van,
úgy, mint szabad akarat.
Kitárhatnánk börtönajtónk,
melynek rácsa félelem,
de mi inkább birkanyájként
megyünk át az életen.
Fogva tart a hitrendszerünk,
s kínzó, bűnös hatalom,
marakodunk szép sikerekért,
megdicsérő szavakon.
Másoknak kell megfelelnünk
egy egész életen át,
s lehurrogjuk a tudókat,
mindazt, aki közben lát.
Mit fog szólni környezetünk,
mi kell, hogy jobbak legyünk?
Korlátokkal körülvéve,
tudjuk hol van a helyünk?
Nem adhatjuk önmagunkat,
más nyomában kullogunk,
nem is élünk saját létet,
meghasonlottak vagyunk!
Jó ez így? Csak ez a kérdés.
Mi lehet a válaszod?
Mások írják meg a sorsod,
nélkülük nincs támaszod?
Vagy tényleg csak rabként éled
végig ezt az életet?
Ha így élsz, nem irigyellek,
s nem is cserélnék veled!
Nem vágysz olykor szabadságra,
hogy élvezd az életet,
inkább csak mutogatsz másra,
s nem érted a lényeget?
Keresed a lét értelmét,
miért jöttél, mért vagy itt?
Akkor miért hagyod veszni
ifjúkori álmaid?
Mi lenne, ha lebontanád
hazugság-börtönfalad,
kitárnád a börtönajtót,
s ki engednéd önmagad?
Mi lenne, ha szabad lennél
és élnéd az életed,
s olyan lenne a világod,
amilyennek képzeled?
Ébrednünk kell álmainkból,
vagy örökre így marad!
Más szabályoz, meghatároz,
hogyan élhetsz, s mit szabad!
Lassan elpusztul világunk,
s elveszik a kenyerünk!
Hatalmasok játékaként,
csak rabszolgák lehetünk?
Aranyosi Ervin © 2023-04-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!
Legutóbbi hozzászólások