Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Biztató szavak gyermekemnek


Aranyosi Ervin: Biztató szavak gyermekemnek

Nagyszerű vagy, tudsz-e róla!
Büszke vagyok hát reád!
Nagy ember válhat belőled,
kijárva az iskolát!

Bízz magadban, hisz jól látod,
sose veszítsd kedvedet!
Okos is vagy, értelmes is,
nyugtasd meg a lelkedet!

Amit tettél, jól csináltad,
te vagy maga a csoda.
Ha van vágyad, izzó célod,
könnyebben jutsz el oda!

Érzed mi a helyes döntés,
ha belsődre jól figyelsz!
Ha elhallgatsz, a lelkedben
mindig jó válaszra lelsz.

Indítsd napod vidámsággal,
s ne veszítsd el kedvedet!
Minden napod új csodát hoz,
ha magadhoz engeded!

Nekem tetszik, amit művelsz,
végezd hát a dolgodat!
Váltsd valóra összes álmod,
s legyél tőlük boldogabb!

Legyél jó és legyél kedves,
becsüld meg a társaid!
Merj álmodni óriásit,
s váltsd valóra vágyaid!

Légy derűs és udvarias
s érezd tőle jól magad!
Állj ki mindig igazadért,
ha szívedből jön szavad!

Merj álmodni óriásit,
használd képzelőerőd!
Lássa hasznát embertársad,
a természet és a Föld!

Reád mindig büszkén nézek,
az én jövőm te leszel,
s hiszem nyomot hagysz a létben,
s hiszem, csupa jót teszel…

Aranyosi Ervin © 2019-01-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosolyban fürödni


Aranyosi Ervin: Mosolyban fürödni

Képzeld csak el,
milyen lehet mosolyban fürödni?
Ha te ragyogsz,
az utcán is az fog szembe jönni!
Nézz csak bele
a tükörbe, amikor felébredsz!
Ha egy mosolyt
felragyogtatsz, egész napod szép lesz!

Szembe jönnek
a mosolyok, vidámságot hozva.
Gondolj mindig
szép dolgokra, sohase a rosszra!
Majd meglátod
a sok ember, örülni fog néked.
Kedvesebbé,
vidámabbá válik majd az élet!

Aki nem tud
mosolyogni, az folyton csak duzzog.
Neked nem kell
őmiatta csúf álarcot húznod!
Nem kell hozzá
hasonulni, ne hagyd, hogy rád hasson,
szomorúság,
jókedv felett, győzelmet arasson!

Nézd az élet
szebbik arcát, légy jóban magaddal!
Ha mosolyogsz,
a mosolyod versengjen a Nappal!
Legyél képes,
örülni a mások mosolyának!
Több mosolygós
ember kéne ennek a világnak!

Ha teheted,
légy a mosoly neves szószólója,
ki a mosolyt
hétköznap is ünnepelve hordja.
Hisz a mosoly
testre szabott, mindenkinek jól áll,
mi lenne,
ha mosolyodtól még csinosabb volnál?

Mosolyogj hát
mindenkire, s kapd mosolyod vissza!
A lelked
a többiekét boldogan beissza!
Ha a világ
rád mosolyog, fürödj hát meg benne!
De jó lenne,
ha a világ mosolygásból lenne!

Aranyosi Ervin © 2019-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretettel adni


Aranyosi Ervin: Szeretettel adni

Próbáld ki! Jó érzés szeretettel adni,
éhest megetetni, s nem hagyni megfagyni!
Jó érzés figyelni, hogy telik a bendő,
mikor van ételből kellő, elegendő.
Lásd, a látványától jól lakik a lélek,
segítsd hát azokat, kik odakint élnek!
Hidd el, a jó érzés lelkedre fog hatni,
mert jó szeretettel, s szeretetet adni!

Ha szeretettel adsz, az már egy varázslat,
sosem fog a hiány megjelenni nálad.
Hiszen a jó Isten azt az űrt kitölti,
a bőség ruháját a lelked felölti.
Áramlani is fog minden, ha van helye,
csak az üres polcot pakolhatod tele.
Az nem a te dolgod, honnan lesz a pótlás,
csupán az a fontos, az adásban jót láss!

Hej, ha minden ember tiszta szívből adna,
éhező a Földön biztos nem maradna!
Nem lenne elesett, szeretetlen lélek,
mindenki érezné: – Teremtőmben élek!
Végre megértenénk az élet értelmét,
s jóra használhatnánk a szívet, az elmét!
Együtt teremthetnénk boldogabb világot,
amilyet az ember a Földön nem látott!

Aranyosi Ervin © 2017-01-11. és 2019-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fácánkakas a hóban

Tálos Péter fotója

Aranyosi Ervin: Fácánkakas a hóban

Láthatsz engem itt a képen.
Elrejtőznék mindenképpen,
hogy az ember meg ne lásson,
csapdát nekem nehogy ásson.
Hirtelen minden fehér lett,
csak a tollam nem fehérlett…
Kivirulok a nagy hóból,
a szép színem sok a jóból.
Eledelt alig találok,
bár keresni akad pár ok.
Nehéz nekem télen élnem,
sokáig kell vajon félnem?

Aranyosi Ervin © 2019-01-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A medve imája


Aranyosi Ervin: A medve imája

Imádkozom jó Istenem,
hogy az erdőt hagyd meg nekem!
Ha a tél végére érünk,
maradjon még menedékünk!
Maradjon még helyünk élni
és ne kelljen attól félni,
hogy kivágják mind a fákat!
Hová költözzön az állat,
ha eltűnik élőhelye?
Legalább te törődj vele!

Hadd ne legyek hajléktalan,
ott élünk, hol elég fa van.
Csak az ember telhetetlen,
jóllakatni lehetetlen.
Itt mi – látod? – mind megférünk,
törvényeid szerint élünk,
Ok nélkül senkit sem bántunk,
természetnek sosem ártunk.
Csak az ember pusztít mindent,
jó Istenem, ments meg minket!

Ide hordja a szemetet,
lövöldözni, azt is szeret.
Minket üldöz a golyója,
mert nincsen sütni valója!
Vagyis élelme az akad,
mégis gyilkolja a vadat!
Nem éhségből, kedvtelésből,
kiverhetnéd a fejéből.
Hagyja már az erdőt élni,
ne kelljen itt többé félni!

Aranyosi Ervin © 2019-01-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy mától vidám!


Aranyosi Ervin: Légy mától vidám!

Ne hidd, hogy nem tudok, humorosat írni!
Idén nem szeretnék veled együtt sírni!
Nevetni akarok, jókedvűn, vidáman,
sok derűs ember közt, jó kis társaságban!
Legyél te is inkább mosolygós és kedves,
nevetés könnyektől legyen szemed nedves!
Nem kell az életet túl komolyan venni,
s hidd el, mindig akad, amin tudsz nevetni!
Ne koncentrálj mától bajra, betegségre,
hagyd a búslakodást, s legyél vidám végre!
Tudd meg, a nevetés az életünk sója.
Te meg légy a vidám versek olvasója!

Aranyosi Ervin © 2019-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lelkünk együtt ünnepel


Aranyosi Ervin: Lelkünk együtt ünnepel

Csodálatos téli este.
Csillag csillog, hó ragyog!
Szemem a fenyőfát leste,
s lám, alatta ott vagyok!

A puha hótakaróban
lépkedtem a fáig én,
s megcsodáltam, hogyan csillog
a holdfény sok hópihén.

Fenn az égen táncot jártak
könnyű léptű angyalok,
s tudom, hogy csak reám vártak,
hát eljöttem. Itt vagyok!

Tiszta szívvel, szeretettel
bámult rám a nagyvilág.
Csak ámultam élvezettel,
így éltem meg a csodát!

Karácsonyi éjszakában
legyen benne részetek!
Higgyetek a szép csodában,
fontosak a részletek!

Figyelj oda a szívedre,
benne éled a csoda,
s azt kívánom, szív-szeretve
másoknak is add oda!

Legyen boldog minden ember
szép karácsony éjjelén,
szívük teljen szeretettel,
s mindet járja át a fény!

Ha majd minden szívben éled,
s a szeretet útra kel,
gyertya fényben szól az ének,
s lelkünk együtt ünnepel!

Aranyosi Ervin © 2018-12-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Együtt, veletek


Aranyosi Ervin: Együtt, veletek

Szeretni jöttem, nem temetni,
egész népemet felemelni!
Mutatni, hogyan kéne jobban,
mikor a szívünk együtt dobban!
Nem pártoskodva szétszakadni,
hanem nemzetként megmaradni!
Nem hagyni azt, hogy más uraljon,
és minden élő álmunk haljon!

Szeretni jöttem és dicsérni,
magyar szívekhez hozzáérni!
Ébresztgetni az alvó lángot,
alkotni velük új világot!
Alkotni ésszel, szeretettel,
egy szebb világhoz nem kell fegyver!
Csupán a fény, a lelkünk fénye,
hitünk, s új holnapunk reménye!

Szeretni jöttem, titkot tudni,
csak együtt tudunk mennybe jutni,
s már itt, nem csak a túl világon,
ébresztelek, hisz alszol, látom!
Ám össze kéne végre fogni,
s nem csak kis célokért nyafogni,
hanem egyért, egy közös célért,
a boldoguló magyar népért!

Szeretni jöttem, szemet nyitni!
Hunyó parazsat felhevít’ni,
mert nem csak haldokolni jöttünk,
nagy dolgok állnak még előttünk!
Erre csak együtt vagyunk képes,
segíts szólni a magyar néphez!
Legyünk nagyok, kik egykor voltunk,
mikor szekeret együtt toltunk!

Szeretni jöttem és tudatni,
világnak jó példát mutatni,
hogy lehet szívvel, szeretettel:
Erre képes a magyar ember!
Már nem illünk e zord világba,
járjunk együtt, utat találva!
Ha szükségét már te is látod,
alkossunk együtt új világot!

Aranyosi Ervin © 2018-12-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet nem fáj…


Aranyosi Ervin: A szeretet nem fáj…

Sokan gondolják úgy, hogy fáj a szeretet,
pedig az sose fáj, hisz szíveket etet.
Ami igazán fáj, az a magányosság,
mikor csak árnyék van és nincs világosság.

A szeretet nem fáj, csak ha nem szeretnek,
ebből kéne mindig több az embereknek!
Fáj az elvesztése egy szeretett lénynek,
mert, kik itt maradnak keserűbben élnek.

Csak a szeretet az, ami mindent gyógyít,
nem találsz a Földön boldogítóbb gyógyírt.
Minden fájdalomra fel lehetne írni,
amikor szeretnek, nincsen okunk sírni!

Szeress hát amíg élsz, ne legyen más dolgod,
hisz a szerető szív önmagától boldog,
és ha viszonozzák, hát annál szebb nincsen,
szeress, a lelkedet ne tartsd rossz bilincsben.

A szeretet éltet őrizd hát a lángot,
kérlek, szeresd jobbá az elárvult világot.
Ápolj, vidíts lelket, holnapot ígérve,
boldog lesz a lelked, rájössz, hogy megérte!

A világ egy tükör, saját lelkünk tükre,
kölcsönös hatással van az életünkre.
Mikor képessé válsz tiszta szívből adni,
a világ lép feléd, s vissza fogod kapni.

Adj hát szeretetet, s érezd jobban magad,
és minél többet adsz, benned még több marad!
Győzd le a fájdalmat a szereteteddel,
ettől leszel boldog, szerethető ember!

Aranyosi Ervin © 2018-12-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Folyó, patak, aprócska kis ér

Festmény: Nógrádi Katalin – A nyár utolsó sugara

Aranyosi Ervin: Folyó, patak, aprócska kis ér

Folyó, patak, aprócska kis ér,
– mit szaladtában csobogás kísér –
nézted-e már, mért egy irányba fut?
Miért nem fordul vele meg az út?
Miért nem mássza meg a hegytetőt?
Miért a mélység, s a tenger hívja őt?
Miért törekszik, hogy véle egy legyen,
miért nem áll meg és marad a hegyen?

Folyó, patak, aprócska kis ér,
de így tesz minden, mi rendezetten él.
Nem fordul szembe, ellent sosem áll,
hiszen erősebb mindennél az ár!
Csupán az ember, ki balgán hiszi el,
hogy árral szemben, ott terem a siker!
Hogy harcok árán éled csak az öröm,
hogy kívül esik a belső körön.

Folyó, patak, aprócska kis ér,
– ha figyelnél, mindent megértenél!
A boldogságért nem kell küzdeni,
s eléri az, ki ezt felismeri!
Mert aki harcol, az mind veszélyben él,
bátornak látszik, de önmagában fél.
A fél-elem teljessé nem tehet!
csak egy megoldás van a szer-etet!

Folyó, patak, aprócska kis ér,
többet tud nálad, messzebbre elér?
Csak fut az árral, s az útját élvezi,
s a pillanatban örömét leli!
Hát engedd békén folyni életed,
a szeretet, béke legyen veled!
Engedd el lelked, hadd vigye az ár
és ne akarj harcolni soha már!

Aranyosi Ervin © 2018-11-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva