Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

ápr
9

By

Aranyosi Ervin: A tavasz pillanatai

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Textil-festmény: Kerekes Éva

Aranyosi Ervin: A tavasz pillanatai

Eljött lám a tavasz. Kertészkedni kezdek,
életet lehelve kiskertembe én.
Tavaszi bimbókból szép virágok lesznek,
s kibújik a földből a zöld vetemény.
Kis ásó, gereblye, és a metszőolló,
tudja már a dolgát, hát szorgoskodom.
Madárdal is hangzik, a tavaszról szóló,
megújul a kertem, mert gondoskodom.

Így járulok hozzá én a teremtéshez,
megtisztul a világ, takarít a szél.
Egy kis eső kéne a korai vetéshez,
mely életet adva a földhöz beszél.
Egy fekete rigó fütyül fenn az ágon,
szerelemre hívó, kedves szerenád.
– Ettől keletkezik új élet a nyáron,
ha leendő párod felfigyel reád?

Éled a természet millió csodája,
nárcisz és tulipán kidugja fejét.
Apró, kis rügyekkel az orgona ága
ígéri, virága lesz gyönyörű szép.
Ébred a szerelem és a gyümölcsfáink,
virágokat szórnak, méhcsalogatón.
Kezdődik a holnap, s gyönyörűnek látszik,
remény és hit éled, szívünkre hatón.

Aranyosi Ervin © 2019-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
6

By

Aranyosi Ervin: Janó manó küldetése

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , 1 Comment

Ujvárosi László digitális festménye

Aranyosi Ervin: Janó manó küldetése

Volt egyszer egy manó,
úgy hívták, hogy Janó,
s hitte, a világot
bejárni volna jó.

Mindennap csak menni,
mindent megfigyelni,
s ahol szükség van rá,
másokkal jót tenni.

Így hát minden reggel,
manónk kutyát nyergel,
s elindul jót tenni
felnőttel, gyerekkel.

A világot járja
viszi nagy barátja,
s ahol segítség kell,
azt ő rögtön látja.

Varázserejével,
tán semmi sem ér fel!
Szeretetvarázzsal
új csodákat ér el.

A szívek gyógyulnak,
bizony megjavulnak,
Janó szavaitól
szeretni tanulnak.

Mert, aki manót lát,
átírhatja sorsát,
s képes kenyeréből
adni egy nagy morzsát,

vagy inkább szeletet,
hiszen a szeretet,
mindig csak jósághoz,
szép célhoz vezetett.

Bejárva az utat,
Janó példát mutat,
olyat, melyért sok szív,
még hiába kutat.

Ám talán megértik!
Gondold te is végig,
hogy lentről a Földről
felláthatsz az égig.

Láthatod a Napot,
mely feletted ragyog,
vagy az éjszakában
a sok-sok csillagot.

Többet ér a fényük,
s pont ez az erényük,
bármilyen más kincsnél,
– bár el sosem érjük.

Kézbe sem foghatjuk,
nem vesszük, nem adjuk,
mégis mind egyformán,
egyaránt láthatjuk.

Ez nem olyan holmi,
hogy tudnád birtokolni,
s nem kell senkivel sem
érte megharcolni.

A fény, a szeretet,
egyformán jár neked
és ha jól használod,
csodát is tesz veled.

A Nap tanít adni,
a fényt elfogadni,
mosolyt varázsolva,
másnak tovább adni.

Manónk hát varázsol,
sok szív felparázsol,
s bizony jobbá válik,
tenni akarástól.

Amit adsz, azt kapod,
engedd hát a Napod
másokra ragyogni,
s lásd, jóságod hatott.

Holnap ez a jóság,
lesz az új valóság,
visszatér, s örömöt,
szeretetet szór rád.

Jankó és kutyája
a világot járja,
s ezt a fontos tudást
szemed elé tárja.

Ne fuss el előle,
csak tanulj belőle,
hadd legyen világod
szerethetőbb tőle.

Aranyosi Ervin © 2019-04-05.
Ujvárosi László © 2019.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. A festmény felhasználása
csak az alkotó írásos engedélyével megengedett!
Minden jog fenntartva

ápr
5

By

Aranyosi Ervin: Üzenet a Földlakóknak

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Üzenet a Földlakóknak

Üzenem a Földön mindenkinek:
Nem mindegy, a bolygónk ki menti meg!
Ne szórd hát a szemeted szerteszét,
hadd legyen a világunk újra szép!

Nem elég a szemetet felszedni egyszer,
ha folyóinkba ömlik a rengeteg vegyszer.
Fuldoklik a tenger, az élőhelyek,
s bármerre is nézel csak szeméthegyek!

Refrén:
Ébredj fel ember, jövőd a tét,
veszélybe került a földi lét!
Csak rajtad múlik, hogyan tovább,
ma tőlünk szenved az egész világ!
Ébredj velem együtt fel Földlakó,
maradjon a bolygónk még lakható!
Maradjon a világunk élhető,
a gondolkodásmódunk,  az cserélhető!

Ébredjetek végre fel emberek:
Közönyösen élni már nem lehet!
Beteg a világ, és tőlünk beteg,
tennivaló akad most rengeteg!

Üzenem a Földön mindenkinek:
Nem mindegy, a bolygónk ki menti meg!
Ne szórd hát a szemeted szerteszét,
hadd legyen a világunk újra szép!

Aranyosi Ervin © 2019-04-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
3

By

Aranyosi Ervin: Másnak csak egy kutya

Category: Barátság, család Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Másnak csak egy kutya

Másnak csak kutya vagy, nekem a mindenem,
amióta te vagy, a világ fordult velem.
Te tanítottál meg őszintén szeretni,
egy másik lélekért felelősnek lenni.
Veled életembe a mosoly költözött,
szívem új ruhába, s örömbe öltözött.
Gondoskodom rólad, odafigyelek rád,
te hűséggel szolgálsz, s én vagyok a gazdád.
Egy jó csapat vagyunk, többek, mint barátok,
veled a világból sokkal többet látok.
A lét értelméből sokkal többet érzek,
mert a nagyvilágra szívemen át nézek.
Nem csak jó barát vagy – szeretet-tanárom!
Miről kéne szóljon az élet? Már látom!

Aranyosi Ervin © 2019-04-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
3

By

Aranyosi Ervin: Visszatérünk e világba

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Fotó: Somogyvári Zsóka

Aranyosi Ervin: Visszatérünk e világba

Elszállt az élet, a rigó maradt…
Nézi a lélek az élő madarat.
– Mi is voltunk e világban lakók,
jegyeink már nem visszaválthatók…
De jövünk még, hisz a lélek szabad,
csodálunk még élőn szép madarat,
vagy talán épp majd madarak leszünk,
ha lelkünkre egy új gúnyát veszünk…

Aranyosi Ervin © 2019-04-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
2

By

Aranyosi Ervin: Április tündére

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Április tündére

Április tündére,
vajon egy tündér-e,
vagy csak női manó,
s hajtja egyre vére?

Néha egy boszorkány,
megtépi a fákat,
s közben szép virággal
díszíti az ágat.

Nem úgy, mint a fiúk,
nem húsvétkor locsol,
csak esővel megver,
s már sárban taposol.

Majd a Nap arcára
vidám mosolyt ragaszt,
vagy a Föld gyomrából
talajvizet fakaszt.

Borzasztón szeszélyes,
kiszámíthatatlan,
de hogy csodaszép Ő,
az vitathatatlan.

Tündér vagy boszorkány,
nehéz eldönteni,
néha hideg vízzel
le kéne önteni.

Néha futnék vele
és ha utolérném,
a jó tetteiért,
bizony, megdicsérném.

Ám a gonoszságért
meg is szidnám nyomban,
lehetne kedvesebb
az én irányomban.

Április tündére,
szeszélyes boszorka,
kinek szelet kiált
a beszédes torka.

Néha a lelkünket
is átmelegíti,
a szerelmeseket
szeretni segíti.

Aranyosi Ervin © 2019-04-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
1

By

Aranyosi Ervin: Fecskecsevej

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Fecskecsevej

Hej barátom, lenn a tónál
láttam szúnyog sereget.
Épp vért szívni készülődtek,
csipkedni embereket.

De velünk ők nem számoltak,
hogy mi bátran ott leszünk,
éhes hassal harcba szállunk,
s száz szúnyogot megeszünk.

Vagy megeszünk többet annál,
ha nem hátrál meg a had.
Seregüket foglyul ejtjük,
még írmagjuk sem marad!

Aztán mindezt megbeszéljük,
csivitelünk eleget,
holnap pedig összeszedjük
a kószáló legyeket.

Aranyosi Ervin © 2019-04-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
31

By

Aranyosi Ervin: Én nem félek még…

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , 6 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Én nem félek még…
(egy kisbaba monológja)

Én nem félek még a világtól,
az öröm gyakran rám talál.
Naponta százszor is mosolygok,
s nem rémít még a zord halál.
Ha anyu boldog azt én érzem!
Minden rezgését átveszem.
Egy közös, nagy burokban élünk,
s csak szép dolgokon jár eszem.

Én nem félek még a világtól,
mert félelemre nincs okom.
Ám átérzem, ha anyukám fél,
s vele együtt szomorkodom.
De örülök amikor boldog,
nincs annál jobb, én azt hiszem,
olyankor jó érzések jönnek,
s átmelegszik a kis szívem.

Én nem félek még a világtól,
megbízom hát mindenkiben,
aki csak jó az anyukámmal,
az nem tehet rosszat velem.
Ám érzem azt, ha őt megbántják,
a lelkem együtt fáj vele,
rögtön sírásra görbül szájam,
s könnyel lesz kis szemem tele.

Én nem félek még a világtól,
bár nem értem még dolgait.
Szeretni már nem kell tanulnom,
erre anyukám megtanít.
De jó lenne, ha kimaradna
életemből a félelem,
a lelkem folyton mosolyogna,
s anyukám együtt, énvelem.

Én nem félek még a világtól,
s remélem, ez így is marad!
Szeretnék mindent megcsodálni,
szép fákat, apró madarat…
Szót érteni az emberekkel,
hogy többé ők se féljenek,
szeressék egymást, megbecsülve,
hogy boldogabban éljenek.

Aranyosi Ervin © 2019-03-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
30

By

Aranyosi Ervin: Sanci, a sündisznó

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Fotó és versötlet: Somogyvári Zsóka

Aranyosi Ervin: Sanci, a sündisznó

Sanci tudja, az egyenes,
rövidebb út máshoz,
s látható, hogy ragaszkodik
eme állításhoz.

Egyenesen közlekedik,
a kerítés mentén,
–  „ha levágnám a sarkokat,
biztos rosszul tenném”.

Sanci furcsán viselkedik,
a szokások rabja,
bár a vendég eleséget
kistányérban kapja.

Nem esik jól a tányérból,
kiszórja a földre,
finomsággal, eledellel
veszi magát körbe.

Evés közben csámcsog, röfög,
– sündisznó a lelkem –
s nem távozik az „asztaltól”,
csak degeszre telten.

Aranyosi Ervin © 2019-03-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

márc
27

By

Aranyosi Ervin: Mezei nyúl

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment

Fotó: Borsné Kati

Aranyosi Ervin: Mezei nyúl

Mezei nyúl, mezei nyúl,
füled le tán sosem konyul!
Edzésben tart a félelem,
így trappolsz át az életen.
Lazítani sosem szabad,
a gyenge inkább elszalad,
nem tudja magát védeni,
hisz fegyvere, az nincs neki.
Ha veszély van, hát futni kell,
cikk-cakkban messze jutni el…
Ma lencsevégre kaptam őt,
az életéért reszketőt,
egy percre nyugton is maradt,
figyelt rám, s aztán elszaladt.

Aranyosi Ervin © 2019-03-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »