Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szerelemdal

szerelemdal
Aranyosi Ervin: Szerelemdal

Te rólad szól már minden percem,
rólad mesél minden gondolatom,
te inspirálsz, mikor írom a versem,
te ihleted minden szép mondatom.

A szerelem jó, a szerelem szép,
az ember csak elveszti cseppnyi eszét.
A szerelem szép, a szerelem jó,
ehhez szór zenét a rádió.

Te rólad szól a nagybetűs élet,
rólad mesél az egész világ,
egész nap szinte csak rólad mesélek,
nem is tudok már nem gondolni rád.

A szerelem jó, a szerelem szép,
az ember csak elveszti cseppnyi eszét.
A szerelem szép, a szerelem jó,
s úgy árad bennem mint zajló folyó.

Te rólad szólnak fák és virágok,
rólad mesél a szép kikelet.
Te rólad szólnak éjjel az álmok,
ezért jó boldogan élni veled.

A szerelem jó, a szerelem szép,
az ember csak elveszti cseppnyi eszét.
A szerelem szép, a szerelem jó,
olyan csoda, mi a szívnek való!

Te rólad szól és dalol a szívem,
rólad mesél minden szép pillanat,
te rajtad kívül boldogság nincsen,
s remélem életünk ilyen marad marad.

A szerelem jó, a szerelem szép,
örömöt csepegtetünk szerteszét.
A szerelem szép, a szerelem jó,
érezzük, tudjuk, hogy nekünk való!

Aranyosi Ervin © 2016-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A fák és a honszeretet

A fák és a honszeretet
Aranyosi Ervin: A fák és a honszeretet

Ragaszkodunk, kapaszkodunk
földhöz kötjük magunkat.
Te meg csak mész nyugtalanul.
ha hazádat meguntad.
Minket e föld, s honszeretet,
ideköt, mert fák vagyunk,
ezt a földet választottuk,
s szeretni nem fáradunk.

Persze, néha zord a világ,
szél szaggatja ágaink,
eső áztat, villám tépáz
kettétörve vágyaink.
Mégis, mégis szép az élet,
Felnyúlunk az ég felé.
Lelkünk kéri a teremtőt
csepegtessen fényt belé.

Gyökereink idekötnek,
itt éljük le életünk,
itt történik minden velünk
s örülünk, hogy létezünk.
A lelkünkben ég a hála,
pedig csupán fák vagyunk.
Nem ítélünk, sosem bántunk,
inkább mindent rád hagyunk.

Ragaszkodunk, kapaszkodunk,
életünk sem gondtalan,
leveleink tovaszálltak,
s tán mindegyik hontalan.
De mi itt fogunk maradni,
amíg tart az életünk,
s büszkék vagyunk a hazánkra,
s hogy e honban élhetünk!

Aranyosi Ervin © 2016-11-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üzen az Ősz

Üzen az ősz
Aranyosi Ervin: Üzen az Ősz

Üzen az Ősz: – Nyugodj le végre!
Minek a lázas rohanás?
Ülj le egy padra, nézz fel az égre,
érintsen meg bűvös varázs.

Ne rohanj el az élet mellett,
engedd a szépet hatni rád.
Akik megállnak, szépre lelnek,
azokkal megáll a világ.

Mikor lassulsz lecsendesülve,
a lelked is életre kel.
Nem erőlködsz nekifeszülve,
a lét értelmét éred el!

Hagyod, hogy vigyen áramlása,
s eljuttat céljaid felé.
Segít a szíved dobbanása,
s vágyad az utat meglelé.

Nem is kell megkeresni módját,
csak csendben, várni, hogy legyen.
Nem kell „harccal legyőzni Tróját”,
s átmászni minden gond-hegyen.

Nem kell balgán sikerre törni,
harcban legyőzni másokat.
Elég egy székben hátradőlni,
s teremni hagyni álmokat.

Szebbet teremthetsz szeretettel,
lélekből kapva az erőt.
Szebb világot alkot az ember,
békéset, s tisztán élhetőt.

Nem hajt tatár, anyagi érdek,
szíved csak szépre éhezik.
Érzéseid vonzzák a szépet,
amely úgyis megérkezik.

Engedj el végre minden görcsöt,
s hagyd, hogy a csónakod vigyen.
A pillanat, ha lazán töltöd,
úrrá lesz minden irigyen.

Álmodj nagyot, álmodj merészet,
s figyeld, a gondolat teremt!
Valóra váltja az egészet,
neked adva a végtelent.

Üzen az Ősz: – Nyugodj le végre!
Engedd csak szállni az időt!
Ülj le egy padra, nézz fel az égre,
figyeld a vágyad, s hagyd hatni őt!

Aranyosi Ervin © 2016-11-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tedd le a terhedet!

tedd le a terhedet
Aranyosi Ervin: Tedd le a terhedet!

Minden, mi régen bánt, csak múltbéli teher,
cipeled a súlyát, s a lábadról lever,
és tudod az ember, ha a földön hever,
nem emeli lelkét, csak újabb bajt kever.

Ám, ha a terhedet letennéd, mint követ,
látnád, minden rosszat egy-egy öröm követ!
Virágos jókedvből ültetnél egy tövet,
s te lennél mostantól a mosoly nagykövet.

Ezután mindennap ültetnél egy párat,
s látnád, hogy a lélek örülni nem fárad,
építhetnél kunyhót, mosolyokból várat,
s látnád: – a boldogság, többé sose várat.

Nevess, mosolyogj rá az egész világra,
békés vadgalambok üljenek az ágra,
mézédes méhecskék szálljanak virágra,
szívünket is nyissuk szeretettel tágra!

Kell, hogy szép szívünkbe minden beleférjen,
minden földi lakó boldogságban éljen!
Szeretettől szívünk boldogan zenéljen,
s minden rászorulót dallama elérjen!

Aranyosi Ervin © 2016-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ünnep minden napra


Aranyosi Ervin: Ünnep minden napra
(dalszöveg)

Hogyan adhatnék neked
minden napra ünnepet?
Hogyan adhatnék neked csodát?

Ahol minden szív dobog,
az emberek boldogok,
mosolyokból épül a világ!

Ref:
Nap ragyog, szél szalad,
simítja arcodat,
s mint folyó árad a lét.
Leld meg hát szép helyed,
élvezd az életed,
a szeretet ömlik feléd.

Álmokból érkező,
lelkeket fényező,
dallamok emeljenek!
Nem gátol sziklapart,
nincs, ami visszatart,
két kezem nyújtom neked.

Tegyük szebbé életünk,
gazdagabb a lét velünk,
végre el kell hinnünk a csodát!

Nincs pokol, nincs nyomor,
nincs, ami elromol,
álmokra épül a világ.

Ref:
Nap ragyog, szél szalad,
simítja arcodat,
s mint folyó árad a lét.
Leld meg hát szép helyed,
élvezd az életed,
a szeretet ömlik feléd

Álmokból érkező,
lelkeket fényező,
dallamok emeljenek!
Nem gátol sziklapart,
nincs, ami visszatart,
két kezem nyújtom neked.

Szeretettől szebb a dal,
nem lesz köztünk sziklafal,
nem választhat semmi sem el.

Éljük az életünk,
gazdagabb a lét velünk,
csak egymást szeretni kell!

Ref:
Nap ragyog, szél szalad,
simítja arcodat,
s mint folyó árad a lét.
Leld meg hát szép helyed,
élvezd az életed,
a szeretet ömlik feléd.

Álmokból érkező,
lelkeket fényező,
dallamok emeljenek!
Nem gátol sziklapart,
nincs, ami visszatart,
két kezem nyújtom neked.

Nyújtsd ki a két kezed,
élvezd az életed,
így teremts te is csodát.

Itt van az én kezem,
érzem, hogy létezem,
jöjj, gyere, adjuk tovább!

Aranyosi Ervin © 2016-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosollyal üzenek

Mosollyal üzenek
Aranyosi Ervin: Mosollyal üzenek

Én még képes vagyok csodát észrevenni!
Én még képes vagyok őszintén szeretni!
Annyi szép dologra vagyok én még képes,
könnyedén eljutok mások szép szívéhez!

Minden pillanatban még a csodát látom,
ezért van énnekem annyi, sok barátom.
Sosem ítélkezem, még hiszek a jóban,
a tiszta lélekben, igazságos szóban.

Kicsi világomnak úgy tudok örülni,
játékban, avarban mélyen elmerülni.
Arcomon a mosoly szívemből virágzik,
s tudom, ha mosolygok, más szíve sem fázik.

Bárcsak a felnőttek, tanulnának tőlem,
ha a szeretet úgy áradna belőlem,
hogy belőle mások örömre lelnének,
s szeretetről szólna mától minden ének.

Próbálj hát szeretni, legyen ez a dolgod,
s aki téged meglát, legyen tőle boldog,
a mosolyod legyen csodás gazdagságod,
tegyük élhetőbbé együtt a világot!

Aranyosi Ervin © 2016-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszek Istenemben

Hiszek Istenemben

Aranyosi Ervin: Hiszek Istenemben

Hiszek az Istenben, úgy, ahogy a Napban,
még ha nem is látom minden pillanatban,
még ha nem is érzem meleg, tiszta fényét,
akkor is birtoklom éltető reményét!

Hiszek Istenemben, mint éltető esőben,
mert áldását szórja, s nem vár semmit tőlem.
Nincs is egyéb dolgom, mint szívemből adni,
szeretetét szórva, a világra hatni.

Hiszek az Istenben, mint tiszta levegőben,
lélegzetvételben, melyből kijut bőven,
s amely életben tart, s a tüdőmbe árad,
amit a jó Isten adni el nem fárad.

Hiszek a szavakban, lelkem erejében,
amit Isten adott, hogy világát éljem.
Enyém a teremtés, gondolat hatalma,
és enyém a tudás, s jelképe, az alma.

Hiszek Istenemben, enyém gazdagsága,
az élet fájának gyümölcstermő ága.
Csak az nem az enyém, miben hitem gátol,
mert azt megtagadja lelkem önmagától.

Mert Istenem megad mindent, amit kérek,
mit el merek hinni, vagy amit remélek,
s amit én úgy hiszek: – Jár, mert megérdemlem,
aminek a magja kicsírázik bennem.

Elérhetek bármit, miben hinni merek,
mire képes vagyok, úgy mint „Isten-gyerek”,
akit teremtője ezzel felruházott,
kit képességekkel gazdagon megáldott.

Hiszek az Istenben, magáért teremtett,
hogy a világában én teremtsek rendet,
s adott nekem hozzá végtelen sok társat,
hogy egy színes álmot majd valóra váltsak!

Hiszek Istenemben, a szeretet szavában,
szeretetet szórni, a dolgom a mában!
Hitet, reményt adni fénnyel a sötétben,
tenni, amit tudok, csendben, észrevétlen…

Aranyosi Ervin © 2016-10-29.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ősz

az ősz
Aranyosi Ervin: Az ősz

Nem haldoklik, csak más világba készül,
az élet színeivel kiegészül.
Új valóságot, új élményt teremt,
egy cseppbe gyűjtve be a végtelent.
Megágyaz, avarágyat hint magának,
megőrzi minden emlékét a mának,
és álmában egy új tavaszt remél.
Elszenderül, csak hadd jöjjön a tél!

Aranyosi Ervin © 2016-10-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosoly-dal

Mosoly-dal
Aranyosi Ervin: Mosoly-dal

Én vagyok a Napom.
Szép világom napja.
Mosoly-ragyogásom,
boldog, aki kapja.
Ragyogj te is Napként,
könnyű lesz megszokni,
nem is kell mást tenned,
visszamosolyogni.

Szeretet vízével
öntözzük meg Földünk
ahol annyi vidám,
kedves percet töltünk.
Küldjünk szeretet
az egész világnak,
embernek, állatnak,
kinyíló virágnak.

Refrén: Szeretetet adni, szeretet kapni,
Ennyi csak a dolgunk: – Embernek maradni!
Szeretetet kapni, szeretetet adni,
mosollyal az arcon, utunkon haladni.

Legyél te is Nappá,
áradjon a fényed,
szeretettel telve
lehet boldog lényed.
Ne tartsd meg magadnak,
csorduljon ki lelked!
Hidd el, hogy az élet,
szép kincsét meglelted.

Legyen mosolyodtól
minden ember gazdag,
nem lesznek szegények,
akik szívből adnak!
Mert a hála vonzó,
gazdaggá tesz téged,
mosolyod ragyogjon,
áradjon ki fényed!

Refrén: Szeretetet adni, szeretet kapni,
Ennyi csak a dolgunk: – Embernek maradni!
Szeretetet kapni, szeretetet adni,
mosollyal az arcon, utunkon haladni.

Aranyosi Ervin © 2016-10-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Varázsló kalap

varázsló kalapAranyosi Ervin: Varázsló kalap

Van egy varázsló kalapom.
Felteszem, s meglátod:
– Sokkal szebbé varázsolom
az egész világot.
Aki rám néz, nem rejtheti
mosolyát előlem.
Varázskalap így változtat
bohócot belőlem.
De nézzetek csak bohócnak,
s nevessetek rajtam!
Sikerült a varázslatom,
mert én így akartam!

Aranyosi Ervin © 2016-10-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva