Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Együtt, veletek


Aranyosi Ervin: Együtt, veletek

Szeretni jöttem, nem temetni,
egész népemet felemelni!
Mutatni, hogyan kéne jobban,
mikor a szívünk együtt dobban!
Nem pártoskodva szétszakadni,
hanem nemzetként megmaradni!
Nem hagyni azt, hogy más uraljon,
és minden élő álmunk haljon!

Szeretni jöttem és dicsérni,
magyar szívekhez hozzáérni!
Ébresztgetni az alvó lángot,
alkotni velük új világot!
Alkotni ésszel, szeretettel,
egy szebb világhoz nem kell fegyver!
Csupán a fény, a lelkünk fénye,
hitünk, s új holnapunk reménye!

Szeretni jöttem, titkot tudni,
csak együtt tudunk mennybe jutni,
s már itt, nem csak a túl világon,
ébresztelek, hisz alszol, látom!
Ám össze kéne végre fogni,
s nem csak kis célokért nyafogni,
hanem egyért, egy közös célért,
a boldoguló magyar népért!

Szeretni jöttem, szemet nyitni!
Hunyó parazsat felhevít’ni,
mert nem csak haldokolni jöttünk,
nagy dolgok állnak még előttünk!
Erre csak együtt vagyunk képes,
segíts szólni a magyar néphez!
Legyünk nagyok, kik egykor voltunk,
mikor szekeret együtt toltunk!

Szeretni jöttem és tudatni,
világnak jó példát mutatni,
hogy lehet szívvel, szeretettel:
Erre képes a magyar ember!
Már nem illünk e zord világba,
járjunk együtt, utat találva!
Ha szükségét már te is látod,
alkossunk együtt új világot!

Aranyosi Ervin © 2018-12-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet nem fáj…


Aranyosi Ervin: A szeretet nem fáj…

Sokan gondolják úgy, hogy fáj a szeretet,
pedig az sose fáj, hisz szíveket etet.
Ami igazán fáj, az a magányosság,
mikor csak árnyék van és nincs világosság.

A szeretet nem fáj, csak ha nem szeretnek,
ebből kéne mindig több az embereknek!
Fáj az elvesztése egy szeretett lénynek,
mert, kik itt maradnak keserűbben élnek.

Csak a szeretet az, ami mindent gyógyít,
nem találsz a Földön boldogítóbb gyógyírt.
Minden fájdalomra fel lehetne írni,
amikor szeretnek, nincsen okunk sírni!

Szeress hát amíg élsz, ne legyen más dolgod,
hisz a szerető szív önmagától boldog,
és ha viszonozzák, hát annál szebb nincsen,
szeress, a lelkedet ne tartsd rossz bilincsben.

A szeretet éltet őrizd hát a lángot,
kérlek, szeresd jobbá az elárvult világot.
Ápolj, vidíts lelket, holnapot ígérve,
boldog lesz a lelked, rájössz, hogy megérte!

A világ egy tükör, saját lelkünk tükre,
kölcsönös hatással van az életünkre.
Mikor képessé válsz tiszta szívből adni,
a világ lép feléd, s vissza fogod kapni.

Adj hát szeretetet, s érezd jobban magad,
és minél többet adsz, benned még több marad!
Győzd le a fájdalmat a szereteteddel,
ettől leszel boldog, szerethető ember!

Aranyosi Ervin © 2018-12-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Folyó, patak, aprócska kis ér

Festmény: Nógrádi Katalin – A nyár utolsó sugara

Aranyosi Ervin: Folyó, patak, aprócska kis ér

Folyó, patak, aprócska kis ér,
– mit szaladtában csobogás kísér –
nézted-e már, mért egy irányba fut?
Miért nem fordul vele meg az út?
Miért nem mássza meg a hegytetőt?
Miért a mélység, s a tenger hívja őt?
Miért törekszik, hogy véle egy legyen,
miért nem áll meg és marad a hegyen?

Folyó, patak, aprócska kis ér,
de így tesz minden, mi rendezetten él.
Nem fordul szembe, ellent sosem áll,
hiszen erősebb mindennél az ár!
Csupán az ember, ki balgán hiszi el,
hogy árral szemben, ott terem a siker!
Hogy harcok árán éled csak az öröm,
hogy kívül esik a belső körön.

Folyó, patak, aprócska kis ér,
– ha figyelnél, mindent megértenél!
A boldogságért nem kell küzdeni,
s eléri az, ki ezt felismeri!
Mert aki harcol, az mind veszélyben él,
bátornak látszik, de önmagában fél.
A fél-elem teljessé nem tehet!
csak egy megoldás van a szer-etet!

Folyó, patak, aprócska kis ér,
többet tud nálad, messzebbre elér?
Csak fut az árral, s az útját élvezi,
s a pillanatban örömét leli!
Hát engedd békén folyni életed,
a szeretet, béke legyen veled!
Engedd el lelked, hadd vigye az ár
és ne akarj harcolni soha már!

Aranyosi Ervin © 2018-11-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nyitott könyv a természet


Aranyosi Ervin: Nyitott könyv a természet

Nyitott könyv a természet,
csak olvasnod kell benne!
Ha értenéd szép szavait,
sokkal könnyebb lenne!
Ha tudnád a Nap járását,
a Holdnak fogyását,
s nem figyelnéd a szomszédod
örök nyafogását!

Ha kinyitnád ezt a könyvet,
értenéd a létet!
Megtalálnád lelked titkát,
a világmindenséget!
Rájönnél, hogy mit kell tenned,
milyen úton járnod,
ha keresed a jó választ,
benne megtalálod!

Menj hát ki a természetbe,
olvasd el a könyvét!
A megértés lemoshatja
az emberek könnyét!
Ne erőlködj, csak engedd meg,
hogy a lélek hasson,
hogy virágod a lelkedben
könnyen kinyílhasson!

Jó lenne már megérteni
sok íratlan törvényt,
ami ott van szemünk előtt,
nem kavarva örvényt.
Kerülni az erőszakot,
mással együtt élni…
Legyél része a világnak,
s nincsen okod félni!

Nyitott könyv a természet,
de nem figyelünk rája,
pedig annyi bölcsességet
őriz minden fája!
Még a fű is csendesen nő,
észrevétlen szinte,
mert az élet igazságos,
és nagyon őszinte.

Nyitott könyv a természet,
csak tanulj már belőle!
Annyi mindent elleshetnénk,
átvehetnénk tőle.
De mi egyre távolodunk,
nem törődünk véle,
nem figyeljük szépségeit,
nem nézzük, hogy él-e?

Lassan-lassan bezáródik,
minden kővé válik,
amiről a vakolat is
lassanként lemállik.
Betonpuszták, sivatagok,
műanyagok, gépek
maradnak csak az embernek,
s múltba vivő képek.

Pénz és tárgyak, halott dolgok,
értéktelen holmik
izgatják az embereket,
és a Föld halódik.
Szegényessé lesz a lélek,
bár dúskál a pénzben,
ám júdás-pénz nem boldogít,
ezt is tartsuk észben.

Kimegyek a természetbe,
fellapozom könyvét,
s megpróbálom eltüntetni
lelkem ezer könnyét…
Hogyan tudnánk vigyázni rá?
Ez lenne a dolgunk!
De nem teszünk semmit érte,
csupán morgolódunk!

A természet nyitott könyve,
hogyha becsukódik,
nem látunk majd élőt többé,
nem látunk valódit.
Álvilágban, álruhában,
álarcot viselve,
lesz az emberiség sorsa
gúnyosan betelve…

Aranyosi Ervin © 2018-11-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Borongva a világ baján


Aranyosi Ervin: Borongva a világ baján

Írtam már verset, több ezret, sok százat,
amelyben lelkem a világ ellen lázadt.
Annyi a kérdés és nincs rá magyarázat,
hogy hová tűnt az emberi alázat.

Egymásért kéne csak jót cselekedni,
a másik lelkét magasra felemelni,
és fentről nézni együtt a nagy világra,
egy szebb jövőre, egy jobb holnapra vágyva.

DE együtt kéne, egymással összefogva,
közösen lelkesedve, nem sírva, nyafogva,
hiszen a lélek, ha hagyod, jót teremt,
s elhozza végül a vágyott végtelent.

A Földünk annyi kinccsel van megáldva,
s boldoggá válnánk egymást megkínálva,
juthatna a jóból mindig, mindenkinek,
vajon a világ ezt, miért nem érti meg?

Mért harácsol megannyi gazdag ember?
S mért nem telik el sosem a sikerrel,
mért vágyik többre, mint amit megkapott,
miért takarja el más elöl a Napot?

Miért nem áll le, ki kincseiben dúskál,
ha vizet inna, mit merített a kútnál,
tovább mért iszik, ha már nem szomjazik?
Önző szomjúsága miből táplálkozik?

Nem esne jól, ha mást is megitatna?
A kút vizéből egy másiknak is adna?
Nem esne jól? Nem örülne a lelke,
ha végre ebben jó érzésre lelne?

Tolvajok, rablók uralják a világot,
s teremtenek éhséget, szolgaságot.
Mitől lett vajon a világ birtokuk?
Mitől lett nékik minden felett joguk?

Az Univerzum napról-napra tágul,
s a gazdagsága mind miénk igazából,
s mindnek az élőt kellene szolgálni,
a Földnek édenkertté kéne válni!

Az ember mögött pusztulás virágzik,
s ki együtt érez, a szeme könnyben ázik,
hisz nem kellene nagy erőlködés,
csak a jóhoz, a jószándék kevés!

A kapzsiság csúf ördögöt teremtett,
s az nem hagyott helyet a szeretetnek,
s ma már minden a démonit szolgálja,
s a kiutat az ember nem találja.

Szolgavilág, hát elfogadtad sorsod?
Uraidat a tenyereden hordod?
A rabszolgáit újra termeled?
Hisz szolgának szülted a gyermeked!

Tudom, tudom, nem borongani kéne,
belőlünk nőhet a szeretet fénye,
amely elűzi a szolgai sötétet,
s az elnyomásnak együtt vetünk véget.

Bizony, kell hát, hogy gyertyát gyújtogassunk,
hogy másokra a tiszta fénnyel hassunk,
hogy szeretetnek rájuk essen fénye,
hogy maradjon az embernek reménye!

Aranyosi Ervin © 2018-10-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álom, csodaország


Aranyosi Ervin: Álom, csodaország

Álom, álom, csodaország,
ahol minden szív szeret.
Ahol arcod magán hordja
legfényesebb díszedet.
Hol a mosoly szívből árad,
s mindenkire átragad,
ahol minden pillanatban
embernek érzed magad.
Ahol könnyű elfogadni,
s másnak adni sem nehéz.
Ahol a szív uralkodik,
nem pedig a “józan” ész.
Hol az érzés meghatároz,
hol minden szív jó barát.
Hol a csendben mindig hallod,
a szeretet dallamát.

Aranyosi Ervin © 2018-09-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A jegesmedve fényképész lett


Aranyosi Ervin: A jegesmedve fényképész lett

Alkalmaztak fényképésznek, jól bírom a hideget.
Minden ember, aki itt jár, egytől egyig didereg.
A fotók úgy elmosódnak, ha a kezük megremeg.
én meg ugye, sosem fázom, s amit készítek, remek!
Így valahogy csak megélek, kell a munka, jaj nagyon.
Elolvad a birodalmam, ha csak úgy rájuk hagyom!
Szennyezik az eget-földet, minden élő kárba vész,
Kell, hogy a kárt megmutassam, hátha győz a józan ész!

Aranyosi Ervin © 2018-09-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Enyém ez az odú


Aranyosi Ervin: Enyém ez az odú

Ez az odú foglalt,
maradj távol tőle!
Semmilyen eledelt,
ne lopj ki belőle!
Keress másik odút,
te is gyűjts magadnak,
ősszel fák és bokrok
annyi mindent adnak.
Gyűjtsd csak össze szépen,
s a másét ne vedd el!
Legyél egy jó állat,
s ne egy gyarló ember…

Aranyosi Ervin © 2018-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredj magyar!


Aranyosi Ervin: Ébredj magyar!

Ébredj magyar, hisz átaludtad múltad!
Nem úgy történt, ahogyan azt megtanultad!
Kívülről fújod a sok-sok hazugságot,
de gyökered a léthez nem találod!

Pedig, ha tudnád őseid tudását,
pedig ha élnéd néped hagyományát,
pedig ha hinnél saját Istenedben,
élhetnél végre szabadabban, szebben!

Juthatna végre neked is a jóból,
olvasnod kéne a tiszta, magyar szóból!
Megfejteni a nyelvben megbújt titkot,
s az igazság is felbukkanna itt-ott!

Ébredj magyar, dobd végre le a láncod,
hisz szolgaként az utad nem találod!
Ne mástól függj, ne más írja meg sorsod!
A teremtést magyar nyelvedben hordod!

Ha te nem érted, amit súg a nyelved,
hát nem kellene végre felébredned?
Ne akarj hát egy más nemzetként élni,
a történelmet ki kéne cserélni!

Megismerni a tiszta valóságot,
lerázni az évezredes átkot,
Istenednek fényét befogadni,
gyermekednek jövőképet adni!

Ébredj magyar, és ismerd meg a múltad!
Lökd szemétre, amit neked hazudtak!
Legyél magyar újra, szeretettel!
Emeld fejed, légy büszke, magyar ember!

Aranyosi Ervin © 2018-09-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy élhetőbb világért


Aranyosi Ervin: Egy élhetőbb világért

Úgy szeretném ha elmúlna szívedből a fájdalom,
ha vidám kedvvel ébrednél fel minden hajnalon,
és úgy szeretnék egy élhetőbb, szebb sorsot adni rád,
hogy teáltalad váljon szebbé mától a világ!

Én úgy szeretném, ha végre látnál, s felnyitnád szemed,
ha rájönnél, hogy álmok nélkül élni sem lehet,
Ha körülnéznél, s hagynád a sok érzést hatni rád,
ha rájönnél, hogy csak értünk van teremtve a világ.

Jó lenne, ha élveznéd a múló perceket,
ha éreznéd a lüktetést, ha szíved csak szeret,
ha nem csak vágynál szeretetre, inkább élnéd azt,
ha szeretnél, hát nem csak adnál, kapnál is vigaszt.

Úgy szeretném, ha megértenéd, hogy hogyan működik,
ha nem csak sorsod által lökve élnéd álmaid,
ha gondolatod rólad szólna és teremtene,
ha világodat szépnek látnád, s nem halnál bele!

Úgy szeretném, ha megértenéd, csak szeretni kell,
az érzéseid bármi lesz is nem vehetik el!
Úgy szeretném, ha körül néznél, s látnád, amit én:
hogy a lelkünk tapasztalni van e földtekén!

Tapasztalni, szebben élni, jobbá tenni mást,
létrehozni egy világot változtató hatást.
A szeretet az egyetlen út, ki sem kerülheted,
a lépteiddel nyomot hagyva éld az életed!

Ha az ember jobbá válna, múlna a félelem,
mindenkinek jutna minden, jóság, élelem.
Szebb világ fog elérkezni, megfordul a szél,
ha az ember élni fogja, amiről beszél!

Úgy szeretném ha elmúlna szívedből a fájdalom,
ha vidám kedvvel ébrednél fel minden hajnalon,
úgy szeretném, ha úgy élnénk, mint réten a vadvirág,
én úgy szeretnék egy élhetőbb, szebb sorsot adni rád!

Aranyosi Ervin © 2018-08-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva