Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 30. rész

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 30. rész

A mai nap végét is
örömmel vártam,
s mentem a tündérhez,
úgy mint általában.

Hiszen a mesémnek
végére kell járjak,
s jól telik el a nap,
ha van mire várjak.

S lám a vendéglátóm,
ma is nagyon várt rám,
hej, a mese árát,
bizony megszolgálnám!

A vízzel telt edény
már ott volt előttem,
s a mese nézője
így vált én belőlem.

Ott volt hát előttünk
a varázsló vára,
innen folytatódott
a szép mese szála.

A mágus folytatta
a fiú tanítását,
izzítva a lelke
szunnyadó parázsát.

– Ha reád támadnak,
fordulj csak magadba,
mielőtt a dühöd
magával ragadna!

Azt, hogy mit kell tenned,
lelkedben meglátod,
többet ér, mint száz szó,
vagy ezer varázsbot.

Onnan megkapod majd,
azt a varázslatot,
amit megtanítok,
amit reád hagyok.

Rengeteg mágiát
gyűjtöttem már össze,
ez kell hogy szívedet
hitedben fürössze.

Mutatok is neked
néhány könnyű trükköt,
hogyan varázsoljál
mások elé tükröt.

– Mondta a varázsló
és máris mutatta,
csak még a varázsszót
a fiúval tudatta:

Mondd csak ki azt a szót,
ha reád támadnak:
– „DEPÉKRÖKÜTDASSÁL” –
s adj helyet magadnak!

Lépj hátrébb és lépj ki
az így készült képből,
mert ha benne ragadsz,
a mágia széttör!

A mágus is így tett,
egyet hátra lépett,
s a fiú előtt most
kitisztult a képlet.

Ott állt éppen szemben,
épp saját magával,
meg is érinthette
mind a két karjával.

Olyan eleven volt,
épp annyira élő,
láthatóan bátor,
senkitől sem félő.

És így szólt a mester,
birkózd le, ha tudod,
csak akkor hagyd abba,
amikor már unod!

Fiú, s tükörképe
rögtön ölre mentek,
a másikon fogást,
és hibát kerestek.

Ám, amit az egyik
a másikra kimért,
azt vissza is kapta,
Isten tudja miért.

Birkóztak, birkóztak,
nagyon elfáradtak,
aztán mind a ketten
a földön maradtak.

Hát szólt a varázsló:
– „LEJNŰTTSOMPÉKRÖKÜT” –
s lám a fiú mása,
ahogyan jött, eltűnt.

– Ha egy sereg lenne,
magával csatázna,
a tükörképével
együtt holttá válna.

Bizony e varázslat
sokszor lenne hasznos,
amikor az erős
gyengébbeket vagdos.

A mai mesém is
rövidre lett vágva,
elmentem aludni,
szép álomra vágyva.

A folytatáshoz kattints ide

Aranyosi Ervin © 2019-07-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nyugalom

Szitár Éva azonos című festménye

Aranyosi Ervin: Nyugalom

Nyugalomban pihen súlyos hegyek lánca,
színekkel telik a pillanat varázsa.
Tükörképe feszül a tó hűs vízére,
a valós világnak szép ikertestvére.
A nyugalom árad, a csend szinte kongó,
nem rohan a világ, nem jár itt bolyongó.
Még a szél sem rebben, időben megállva,
meditál a világ, önmagába szállva.

Az égen, s a tóban szürke felhők úsznak,
távoli vidékről jöttek el tanúnak.
Nem bírták a nyüzsgést, a folytonos harcot,
a nagy akarástól felnyögő kudarcot.
Most hát megpihennek, lelküket kitárják,
a nyugalom percét önmagukba zárják.
Merengnek csak némán, létüket csodálva,
amíg fel nem dereng lelkükben a hála.

Talán csak az ember nem képes megállni,
belül csendesülve életét csodálni.
Nem pihen meg soha vágtató elméje,
űzi, egyre hajtja, buzgó szenvedélye.
A múlton háborog, a holnaptól retteg,
a jelen percei így feldúlttá lettek.
Közben nincs nyugalma megélni a máját,
elmormolni halkan teremtő imáját.

Múlt és a félelem teremt hát helyette,
mindaz, ami napját izgatottá tette,
pedig, ha megállna és elcsendesülne,
egy boldog világnak vízébe merülne.
Vonzana nyugalmat, csodatevő szépet,
szeme előtt nyíló, boldogító képet.
Megláthatná végre élete értelmét,
ha a szív hangjára terelné figyelmét!

Aranyosi Ervin © 2018-04-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ketten vagyunk


Aranyosi Ervin: Ketten vagyunk

Ketten vagyunk, Én és az álomképem.
Mint fény, s az árnyék, mindig együtt leszünk.
Melyik kell néked, a valódi énem?
Vagy az a másik, mit elképzelt eszünk?

Tudod, a lényem mindig felruházod,
– ráaggatsz címkét, s magyarázatot.
És hogyha tévedsz? Ha becsapott világod?
Engem hibáztatsz, mert nem olyan vagyok!

Ismerj meg engem, önmagadba nézve!
Mi az, mi vonz, s mi az, ami taszít?
A külvilág, lelkednek tükörképe.
Elfogadásra, megértésre tanít!

Aranyosi Ervin © 2018-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Nézd csak, ki van…

Fényképezte: Somogyvári Zsóka

Aranyosi Ervin: Nézd csak, ki van…

Nézd csak, ki van itt alattam?
Várom minden pillanatban,
hogy felugrik, s beszélni kezd,
ki kellene cserélni ezt?
Pont olyan, amilyen vagyok,
oly nyomot hagy, milyet hagyok.
Ahogy lépek, lép utánam,
tükörképem a Dunában.
Ám ha végül partra lépek,
eltűnnek a tükörképek!
Onnan kezdve nem jön velem,
pedig szinte már kedvelem!

Aranyosi Ervin © 2018-02-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Viselkedési mintavétel


Aranyosi Ervin: Viselkedési mintavétel

Megfigyelem, lemásolom,
így tanulok, ez a dolgom!
A szüleim mintaképét,
egy nap mind magamon hordom.
Ahogy tanít, olyan leszek,
ő meg büszke lesz kölykére,
s mindenkinek újságolja,
gyermeke a tükörképe!
Jót és rosszat, mind egyformán,
utánozni fogom mindig,
mert a kölykök így tanulnak:
– ha helytelen, rendre intik!
Milyen leszek, kettőnkön áll,
s ez igen nagy felelősség,
mert ki gyermeket kritizál,
minősíti vele ősét!

Aranyosi Ervin © 2017-12-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Ablak tükörképe

Grafika: Kóródi Mária

Grafika: Kóródi Mária

Aranyosi Ervin: Ablak tükörképe

Ha átnézel rajta, látod a világot,
a ragyogó Napot, kint nyíló virágot,
szellő által borzolt, lengedező ágat,
földbe gyökerezett, állva maradt fákat.

Kéklő ég vízében úszó kósza felhőt,
égben szálló lepkét, szél hátán tekergőt.
Ha bámulsz kifelé valóságod látod,
valóságnak tűnő álomszép világod.

Ha a tekinteted az üvegre rebben,
önmagadat látod szép tekintetedben,
Földhöz ragadt tested, bezárt zord rabságát,
kitárt szép szívedet foglyul ejtő rácsát.

Lelked szabadságát tested korlátozza,
a vágy, a gondolat, ami feloldozza.
Vagy ki kéne lépned és szabaddá válnod,
vagy lelkedben lelni élő szabadságot.

Ám ha a képzelet átlép tükrön, rácson,
s nem akad fenn többé néma elmúláson,
ha az akadályok végre elenyésznek,
megnyílik a lelked az álmodott szépnek.

Túl az ablakodon szabad élet vár rád,
át kellene lépned, mondd csak: – Megpróbálnád?
Ma a tükröd falát, hiteid alkotják,
esélyed a szépre nap, mint nap elrontják.

Teremtsd meg lelkedben a sok vágyott álmot,
lépd át tükröd falát, sorsszerű világod!
Képzeld el, teremtsd meg, hozd létre a dolgot!
Lépj ki kalitkádból, legyél végre boldog!

Aranyosi Ervin © 2017-08-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szomorú a szíved?

Fotó: Карнеева Елена

Aranyosi Ervin: Szomorú a szíved?

Szomorú a szíved? Kell ki megvigasztal?
Legyen játszóhelyünk most a kerti asztal!
Fussunk körbe, körbe, legyen jobb a kedvünk,
minden bánatunkat hirtelen feledjük!

Szomorú a szíved? – Azon jár az eszem,
hogy a mosolyommal vidámabbá teszem,
s tudom, hogy ha játszunk, arcod kivirágzik,
mert rajta mosolyom tükörképe látszik.

Látom, hogy a szíved máris nem szomorú,
nevető arcodról eltűnt minden ború,
és ha neked az kell, inkább bohóc vagyok,
mert én azt szeretem, ha a szemed ragyog!
Aranyosi Ervin © 2017-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Él egy angyal benned


Aranyosi Ervin: Él egy angyal benned

Szereted az angyalt, aki lelkedben él?
Aki hisz még benned, ki szebb jövőt remél?
Az az angyal – tudod – gyermeki önmagad,
miközben te felnősz, ő kisgyermek marad.

Pici, de szeretné, ha reá figyelnél,
s önmagad szeretve, végre boldog lennél.
Legyél hát önmagad, sose játssz szerepet,
csupán szívből adva árad rád szeretetet!

Lelked sose add el! Nem kell megfelelni!
Csak a szeretetnek szép útjára lelni,
mert amikor szeretsz, önmagadat látod,
a másik lelkében önmagad csodálod.

Mikor viszont szeret, magát látja benned,
s mikor szeretve vagy, könnyebb is szeretned.
Nem kérdés: az angyal más lelkében szép-e?
Hisz a sajátodnak méltó tükörképe.

Mert az ő lelkében is lakik egy angyal,
próbálj vele bánni úgy, mint önmagaddal!
Egymás kis angyalát csak meg kell találni,
s gondoskodva róla, folyton megcsodálni!

Amíg angyalotok szeretve tud lenni,
képesek vagytok a földi mennybe menni.
Elfogadni hibát, meglátni a szépet,
így szebbé szeretve a világmindenséget!

Aranyosi Ervin © 2017-05-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mókus és a tükörképe

Aranyosi Ervin: Mókus és a tükörképe

Itt, a képen Mókus Mária,
titokban a tavaszt várja.
Kicsi szívét vágyak lakják,
felfedezzék szép alakját!
Nézegeti, vajon szép-e,
tóvizén a tükörképe?
Most még útját egyként járja,
s várja, rátalál-e párja?
Szerelemre van szüksége,
ha már a rút télnek vége
jöjjön érzelem és mámor,
erre vágyott kiskorától!
Ha majd eljön Mókus Miki,
szívét majd neki önti ki,
vele léphet boldog frigyre,
így tehet szert sok irigyre.
Így lesz Mária boldog mátka,
s lehullik a magány átka.

Aranyosi Ervin © 2017-03-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tükörképem


Aranyosi Ervin: Tükörképem

No, nézd csak, hogy incselkedik,
utánoz engem szüntelen.
Másolja mozdulataim,
– a kis pimasz, – a szemtelen!
Úgy tettem, mint kit nem zavar,
Ő is megállt, engem figyelt,
aztán a víz felé csapott,
s prüszkölt, mint én, mert félrenyelt.
A vízre sok, szép kört vetett.
Tán művész lenne? Azt hiszem!
Tükörkép, az emlékedet,
örökre magammal viszem…

Aranyosi Ervin © 2013-09-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva