Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ne vedd túl komolyan!


Aranyosi Ervin: Ne vedd túl komolyan!

Ne vedd túl komolyan ezt a szép játékot!
Fogadd életedet úgy, mint ajándékot!
Élvezd minden percét, mintha úton lennél,
mintha egyik pontból, egy másikba mennél.

Mintha tengerparton kagylók közt sétálnál,
s minden szép darabot bámulva csodálnál.
Mintha a homokban száz szétszórt kincs lenne,
hogy te felfigyelj rá és gyönyörködj benne!

Mintha Nap az égen csak neked ragyogna,
mintha még a szél is táncba érted fogna.
A madarak mind-mind érted repülnének,
mintha rád nevetne mindennap az élet!

Észre kéne venned, és folyton csodálni,
hagynod kéne lelked boldogabbá válni!
Elfogadni mindent, ami történt véled,
hiszen téged tanít általuk az élet.

Régi hiteidet, kérlek gondold végig.
Földhöz kötött madár sem szállhat az égig!
Hagyd lelked szárnyalni, mintha madár volna,
mintha ez a világ csakis rólad szólna!

Mert a te világod, neked lett teremtve,
s te vagy mindennap a főszereplő benne.
Élvezd hát a filmet, alakítsd világod,
s ha kedved szerint élsz, szép is lesz, meglátod!

Egy másik világból születtél e Földre,
leélsz egy életet tanulással töltve.
Halál nem létezik, „mennyországod” vár rád,
mi lenne, ha dolgod boldogan csinálnád?

Nem kell sosem félned, nem ronthatsz el semmit,
vágyad gondjaidon majd keresztül lendít!
Ne ragadj hát bele a hitetlenségbe,
kövesd vágyaidat, s emelkedj az égbe!

Kísérjen szeretetet, hallgass szép szívedre,
ez a szép forrásod vízét őrző vedre!
Ne hagyd kiszáradni, s tölts belőle másnak,
légy része a mindent éltető  forrásnak!

Ne vedd hát komolyan ezt a szép játékot,
sokkal kellemesebb mikor szívből játszod,
gondolataidat szépen válogasd meg,
s meglátod általuk szebb napjaid lesznek!

Aranyosi Ervin © 2017-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Égi háború

Aranyosi Ervin: Égi háború

Villámok szabdalták fel az eget,
dördült az ég és a föld remegett.
Tarolva, pusztítva vágtat a szél,
elbújik, menekül mind, aki él!

Vén fákkal birkózik most a vihar,
kezével tépked, s rúg lábaival,
reccsenve kifordul, törik az ág,
utolsót nyög bele még a világ.

A felhők zokognak, s ömlik a könny,
sötétlőn árad a néma közöny.
Villámok cikáznak, izzik az ég,
dördül a mennydörgés, mint pléh fazék!

Fekete könnyektől ázik a föld,
hullámzó köntöse alakot ölt.
Sudárfák hajolnak föld-fele meg,
hallik, a lelkük is beleremeg.

Győzött a vihar, már tisztul a lég,
gyászos nyomort hagy az úton a vég.
Oszlik a sötétje, – félre ború!
Mára már véget ért a háború.

Tőrt ágak lepik a csatateret,
vajon e pusztítás honnan ered?
Pusztító erőről szólt a dalom,
ennyire képes a nagy hatalom…

Aranyosi Ervin © 2017-07-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Küldd el ezt a verset!


Aranyosi Ervin: Küldd el ezt a verset!

Küldd el ezt a verset és legyen szerencséd!
Teljesüljön álmod, úgy ahogy szeretnéd!
Legyen ez a vers az öröm hordozója,
boldogság teremjen, hol az útját rója!
Kívánj szép szerelmet, mesés gazdagságot,
képzeld, hogy megváltod véle a világot!
Legyen szeretetbe a hit csomagolva,
és egy megosztással mindig tovatolva!
Oszd meg szereteted, s a jó kívánságod,
tedd ma boldogabbá az egész világot!
Csak néhány mozdulat, amit várok tőled,
alapozd meg véle boldogabb jövődet!
Küldd el hát e verset minden jó barátnak,
a szeretet elől menekül a bánat,
vidámság és jó kedv vegye át a helyét,
s aki szerencsétlen emelje fel fejét!
Kívánj mindenkinek mesés gazdagságot,
építsünk szebb jövőt, élhetőbb világot!
Minden lépésünket szerencse kísérje,
szerető szívünket ezer öröm érje!
A szeretet magját vesd el, szórd a szélbe,
sok bús gondolatot vígabbra cserélve!
Figyeld meg a magok egy napon kikelnek,
s megértő szívekre, jó talajra lelnek.
Ha majd megöntözöd szeretet vízével,
megkínál az élet az öröm ízével.
Küldd tovább e verset, mint egy szép virágot,
köszönts fel általa minden jó barátot!

Aranyosi Ervin © 2017-07-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszek magamban

Aranyosi Ervin: Hiszek magamban

Hiszek az emberben,
hiszek önmagamban,
hiszek a teremtő,
s érző hatalmamban.

Mindennapi kenyér
a szeretet bennem,
magam, s a világom
ezzel kell etetnem.

Ha én nem keresem,
pokol sem létezik.
Hiszem, hogy az ember
csak jóra éhezik.

Mindent, ami bántó
könnyen elengedem,
mert a megbocsájtás
is napi kenyerem.

Hiszek az emberben,
az emberi lényben,
jóra áhítozó
Isten gyermekében.

Hiszek önmagamban,
s szívemben a hála,
hiszek az Istenben,
így ott vagyok nála.

Gondolattal, tettel
teremtem világom.
Hitem szerint épül,
szépül valóságom!

Aranyosi Ervin © 2017-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dr. Ryke Geerd Hamer emlékére (1935-2017)


Aranyosi Ervin:
Dr. Ryke Geerd Hamer emlékére (1935-2017)

Elment, becsukott ajtót-ablakot…
Amit tudott, azt mindent itt hagyott!
Bár meggyötörték, hitéért kiállt,
s a tudománynak az élére állt!
Tisztelte ő a bölcs természetet,
elfogadott örök törvényeket,
tudta, az élet nem harcot jelent,
logikával épített szebb jelent.

Sok milliónak új hitet adott,
összegyűjtve sok tényt, sok adatot,
bizonyította számos tételét,
megmentve ezzel az ember életét.
Nem kellenek az ártó vegyszerek,
ha lelkedben az okot megleled,
kezedben van a kulcs, a gyógyulás,
a változtatás, a végtelen tudás.

Ő nem szolgált pénzéhes „tudományt”,
mely nem fejtett meg soha egy talányt:
– hogy a betegség honnan is ered?
A szeretet a legfőbb gyógyszered!
Csak keresd meg a kórodnak okát,
mely létrejött pár konfliktuson át,
amit a lelked mástól szenvedett.
Csak látnod kell, rányitni szemedet.

A testünk képes gyógyítani magát,
s megújítja elhasznált anyagát,
s van segítsége még megannyi-sok,
s nem ellenségek tán a vírusok,
baktériumok, gombák, egyebek,
ők segítők, hogy jobbá legyetek.
A tüneteket kell megérteni,
az életünket nem kell félteni.

Mert Istenünk csodásat alkotott,
tökéletes, érző ruhát adott.
Mely szolgál minket életünkön át,
s mi mérgezzük e szép, csodás ruhát!
De volt egy orvos, ki megmutatta tán,
élhetnénk szebben, egy új kor hajnalán.
S eldobhatnánk gyilkoló szereket,
gyógyíthatna végre a szeretet!

Ajánlom mindenki figyelmébe az alábbi e-könyvet:
http://vilir.gportal.hu/portal/vilir/upload/717530_1327607630_02389.pdf

Aranyosi Ervin © 2017-07-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Isten gyermekei


Aranyosi Ervin: Isten gyermekei

Isten gyermekeként születtünk a földre,
angyali lélekkel, földi testet öltve.
Teremtő tudással is meg lettünk áldva,
csodákat tehetünk a létet csodálva.
Gondolatainkkal, s tettekkel teremtünk,
ehhez meg van minden szép képesség bennünk.
Figyelmünket kéne jó felé terelni,
s az egész világot boldogabbá tenni!

Naponta árad ránk Isten tiszta fénye,
s a lelkünkben él a szeretet erénye.
Ezt, mint gazdag vetést, széjjel kéne szórni,
szerető szavakra, jóként válaszolni.
Segíteni egymást, kezet nyújtva szépen,
a porból az embert felemelni készen.
Szeretetet adva jó példát mutatni,
mások jó szándékát kedvesen fogadni.

Ha angyallá válnánk máris jobbak lennénk,
egymás hétköznapját szebbé, jobbá tennénk!
Élveznénk a létet, nem a halált várnánk…
Mi lenne, ha végre, együtt megpróbálnánk.
Mennyet építenénk idelent a földön,
nem lenne többé bűn, nem kellene börtön!
Nemcsak elképzelnénk, tudnánk Istenünket,
így válna számunkra minden napból ünnep!

Aranyosi Ervin © 2017-07-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Itt a versem…


Aranyosi Ervin: Itt a versem…

Itt a versem, fogd és vigyed!
Légy általa boldogabb!
Könnyítse meg holnapodat
néhány elmés gondolat!
Adok néhány jó tanácsot,
taníthatlak, ha hagyod,
megváltozhat az életed,
s a világ – ha akarod!

Itt a versem, neked írtam,
csak miattad, érted él.
Ha az ember jobbra vágyik,
értelmet, s hitet cserél!
Megismerni a világot,
hangzavarban nem lehet,
önmagadban elmerülve,
hallgasd belső csendedet!

Itt a versem, fogódzkodj meg,
olyan, mint egy sétabot,
elvezet, ha rátámaszkodsz,
oda, ahol én vagyok.
Ha majd nélküle tudsz járni,
nyugodtan eldobhatod.
Ám ha szükség lenne majd rám,
a versekben ott vagyok!

Aranyosi Ervin © 2017-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyen a lét a jutalom


Aranyosi Ervin: Legyen a lét a jutalom

Állj meg egy percre és figyelj!
Kell az erőd, hogy élni merj!
Kell, hogy megtaláld önmagad,
az idő száll, a perc szalad.

Állj meg és befelé figyelj,
kell, hogy egy boldog útra lelj!
Ne rohanj hát, hisz futni kár,
mert élned kéne tudni már.

Ne vesztegesd el perceid,
az eltelt idő nem segít,
nem lehet fontos holmi cél,
ahhoz, hogy boldoggá legyél!

Az út a fontos, úgy hiszem,
ahol az álmaim viszem.
Csak lassítanom kellene,
s nem harcot vívni ellene!

Hiszen az út a nagy csoda,
mert rajta jutsz el máshova,
s ha minden percét élvezed,
akkor az út, az életed…

Mert csodák várnak mindenütt,
élvezd a végtelen derűt,
mely megszépíti az utat,
míg lelked jó után kutat.

Töltsd hát meg hátizsákodat,
csipegesd fel a titkokat,
s az élet lassan összeáll,
mert vár a perc, hogy jössz-e már?

De élvezd ki a lépteket,
minden lépés felé vezet,
hogy bölcsebb emberré legyél,
s másokat is azzá tegyél.

Szeretettel kövezd utad,
s a lelked mindent megmutat,
hogy merre menj, hogy mit tegyél,
azért, hogy jó ember legyél!

Csak mosolyogj, szeress, nevess,
azért, hogy jó ember lehess,
és támogass is másokat,
figyelj és gondolj rá sokat.

Tanulj, hogy aztán több legyél,
a tudós lélek szebben él,
s mit megtanulsz, add is tovább,
építs egy élet iskolát!

Állj meg, lassíts le és figyelj,
kell, hogy a helyes útra lelj,
s másoknak is mutass utat,
s ne bántson téged bűntudat!

Tanuld, s tanítsd az életet!
Mit is adhatnék még neked?
Szerzett tudásom átadom,
vidd tovább te a válladon.

S ha bárkivel találkozol,
mutasd meg azt, hogy mit hozol,
tárd ki szerető szívedet,
örüljön majd, hogy itt lehet.

Az út az élet, s meglehet,
boldoggá tesz, ha engeded.
Szedegesd fel a kincseket,
s rázd le a bús bilincseket.

Legyél vidám, legyél szabad,
másokat emeljen szavad,
öröm kísérjen utadon,
legyen a lét a jutalom!

Aranyosi Ervin © 2017-06-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Reggelre szerkesztett, kelesztett vers


Aranyosi Ervin: Reggelre szerkesztett, kelesztett vers

Reggelre kenyerem meglelem megkelve!
Versbe szedem lelkem neked remekelve!!
Verseket kelesztve elememben leszek,
szeretetre vele – meglehet – szert teszek!

Verselek, mert lelkem emelkedett szellem,
veled leszek, s teszek, te szeretett jellem!
Elememben leszek, versekkel teremtek,
elveszett lelkeket felemelve mentek.

Vezetem szemetek szeretettel telve,
ne legyen lelketek teleszemetelve!
Megeszem kenyerem, megkelesztem versem,
nem lesz ehetetlen, s megeheted nyersen!

Aranyosi Ervin © 2017-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mókuskerék

Aranyosi Ervin: Mókuskerék

Mikor reggel felkelsz, mozog kezed, lábad.
Örülsz a világnak, s szemed könnybe lábad.
Ma még van mit enni, megtömöd a bendőd,
tegnap is vehettél kaját, elegendőt!
Kapkodsz fűhöz-fához és rohansz dolgozni,
rohanó világ fog lendületbe hozni.
Büszke vagy magadra, hiszen van állásod,
amivel a jövőd alapjait ásod.

Igaz, ez az alap, nagyon mélyre került,
onnan jövőt látni eddig nem sikerült.
Újságot olvasol, mint egy kuka búvár,
szemetet ás elő, jó mélyről a bulvár.
Látod, celebek közt, ki mit ivott, evett,
s hogy a hazugságból jól élni hogy lehet.
Belőled is lehet híres-neves senki,
mert a népszerűség gyakran ezt jelenti.

Olvasod kit szeret, ma épp ki jár, kivel,
megcsalta szerelmét, egy darab kiflivel.
Lángos boltot nyitott, szemhéját bevarrta,
részegen vezetett, más férjét akarta.
Gyereke kezébe egy Ferrarit adott,
az orrcimpájába műttetett lakatot.
Csodás tengerparton napozott a télen,
nyári napsütésben elcsúszott a jégen.

Meghalt, kibelezték, „fűt” találtak nála,
megúszta az adót, az APEH-nek hála.
Milliós ruhát vett, parlamentnyi házat,
olvasod a sok hírt és a lelked lázad.
Igen, ő teheti, van hozzá, lám, joga,
tehetségtelenség a jövő záloga!
Te meg menj dolgozni és ne politizálj,
minden nyomort elfed a kitalált dizájn.

Beérsz a munkába, vár mókuskereked,
s téged fog követni felnövő gyereked.
Csak az lesz a fontos, igen jól tanuljon,
hogy az államvizsgán majd nehogy kihulljon!
Te pedig dolgozol, s nem is ér ez véget,
hacsak el nem veszted a jó egészséged.
Ha igen, gyógyszerek csillapítják vágyad,
hogy kiállj a sorból és jobban csináljad.

Este kifacsarva hazaér a tested,
s rájössz, hogy egész nap az ágyat kerested.
Csobbansz a tévére, közben vacsorázol,
lelked is megtisztul, zuhany alatt ázol.
Aztán összeesel, bezuhansz az ágyba,
híreket hallgatva, pihenésre vágyva.
Aztán holnap reggel megnyomod a gombot,
ismételsz pár bevált napirendi pontot.

Jaj, de szép volt a nap. Csak attól kell félni,
a sok teendő közt nincsen időd élni!
Hol volt a szeretet, dédelgetett álom,
öröm és boldogság? Vajon hol találom?
Stressz és idegesség, örök frusztráció,
csupán ezt érdemli e generáció?
Erről szól a világ? Ez lenne az élet?
Nem érzed úgy néha, hogy becsaptak téged?

Aranyosi Ervin © 2017-06-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva