Aranyosi Ervin versei

márc
12

Aranyosi Ervin: Éld meg az életet!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: boldog, élet, föld, mindenki, öröm, szeretet, világ 8 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Éld meg az életet!

Éld meg az életed, hiszen azért kaptad!
Nem hiába forog ez a Föld alattad!
Keresd az örömöt, csodáld a világod,
– keserű az élet, ha a végét várod!
Élvezd ki a percet, ne hagyd elszaladni!
A pillanat varázsát próbáld megragadni!
Szavakkal, tettekkel teremts gazdagságot,
formáld gyönyörűbbé a fásult világot!

Utadon szeretet kísérje a lépted,
a virágot öntözd, le sohase tépjed!
becsüld, ami élő, csodáld gazdagságát,
hagyd hogy színesítse szép Földünk világát!
Másokkal csak úgy bánj, ahogyan szeretnéd,
hogy veled bánjanak, ahogy te is tennéd!
Használd jó célokra az energiádat,
legjobb, ha szívedből a szeretet árad.

Légy a világodnak gondos, jó gazdája,
hadd hozzon gyümölcsöt a világ szép fája,
ne legyen éhező, lakjon jól mindenki,
ne legyen pazarlás, ne éhezzen senki!
Ám nemcsak a testet kell majd jóllakatni,
lelkek táplálékát, jó szót is kell adni!
Adj hát a világnak, s légy boldog a mában,
lelkedet fürdesd meg a jólét áramában!

Aranyosi Ervin © 2016-03-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
11

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Megfelelés

Category: A nap gondolata Tags: életedet, ember, különleges, megfelelés, Önmagad, szerep, szeretni, világod 9 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Megfelelés

Miért akarsz te mindenáron, s mindig megfelelni?
Azt hiszed, hogy ezért fognak téged majd szeretni?
Miért akarsz szerethető rabszolgává válni?
Miért akarsz önmagadból egész mást csinálni?
El ne hidd, ha kedvükben jársz, majd szeretnek téged,
csak az egyéniségedet vesztheted el végleg!
Ne játssz tehát szerepeket, ne bújj másik bőrbe,
becsüld inkább azt az embert, kit látsz a tükörben!
A szeretet nem elvárás, hát hiába várod,
rajtad múlik, szeresd jobbá környező világod!
És ha szeretetet küldesz, az tér vissza hozzád.
jó lenne, ha a másokét te is viszonoznád!
Szeresd magad, s majd meglátod, szeretni fog más is,
éld a saját életedet, s ne legyél banális,
legyél inkább egyéniség, kit mások csodálnak,
s hidd el, ettől az álmaid valósággá válnak.
Légy önmagad, különleges, csodálatos ember,
hidd el nekem, hogy másoknak megfelelned nem kell!

Aranyosi Ervin © 2016-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
11

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Csúcsra törő róka

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: állatok, csúcsra, róka, szolgál, tanmese, tömeg, törő 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Csúcsra törő róka

Egy aprócska róka felmászott egy kőre.
Azt hitte magáról: Ő a világ őre!
Fent a kő tetején sok-sok időt töltött,
s a többi állattal folyton csak üvöltött.
Az állatok unták, nemigen szerették,
s mikor elegük lett, egy szép nap megették!

Tanulsága is van ennek a mesének,
elmondom miről szól ez a rövid ének:
– Unalmában bárki hatalomra törhet,
de ha mást nem szolgál, életére törnek!
Ne hidd, hogy különb vagy, mint kit megalázol,
és, ha nincs igazad, a tömeg legázol!

Aranyosi Ervin © 2016-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
10

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Cipő, már három éve…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: cipő, dal, Égi, elkísér, három éve, rajongód, szíved 1 Comment

Aranyosi Ervin: Cipő, már három éve…

Már három éve nem fáj a szíved,
már három éve megállt, s nem dobog.
Már nem veted reánk tekinteted,
elindultál, vetted vándorbotod.
Égi mezőkön kószálsz egymagad
s megannyi dal, mit írtál, elkísér.
Sok rajongód meg árván itt maradt,
a dal kihalt, nélküled mit sem ér.

Aranyosi Ervin © 2016-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
10

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Bohóckodjunk, nevetgéljünk!

Category: A nap gondolata Tags: 1 kép 1 vers, bohóckodjunk, csodaszép, nap, Napocska, nevetés, szomorú 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Bohóckodjunk, nevetgéljünk!

Bohóckodjunk, nevetgéljünk,
mert az élet csodaszép!
Aki nem tud vidámkodni,
elvesztheti az eszét!

Kacagjunk hát az ég felé,
s lásd a Nap is ránk nevet!
Boldog felnőttekké válni,
egyedül csak így lehet.

Aki nem tud nevetgélni,
annak léte szomorú!
Nem nevet rá a Napocska,
el takarja a ború.

Nevess inkább, legyél vidám,
engedd mától el magad,
figyeld meg a kacagásod
másokra is átragad!

Aranyosi Ervin © 2016-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
8

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Kívánok boldog Nőnapot

Category: Születésnap, névnap, esküvő, Valentin-nap, nőnap, anyák napja Tags: boldog, kívánok, Nő, Nőnap, párod, szeret, szeretünk, versem 16 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Kívánok boldog Nőnapot

Ó, drága nő, ki angyalnak születtél,
gyenge és törékeny, tiszta lelkű lettél,
halld meg szavam, most hozzád száll a versem,
azt aki vagy, ma meg kell ünnepelnem!

Tudom, a lelked szeretetre éhes,
a véled töltött perc oly gyakran édes,
érzékeny vagy, kitárt szíveddel érző,
s játékos is, szerepjátszó színésznő.

Tündér, kiért már érdemes volt élni,
s vad hárpia, kitől retteg a férfi.
Varázsod van, mely naggyá teszi lelkünk,
segítsz az álmainknak megfelelnünk.

Háttérben állva mozgatsz szálakat,
lelkesedésed gyakran ránk ragad.
Mert nővel élni maga a gyönyör,
ám van úgy, hogy a szíved meggyötör.

Ha rád nézünk, szépséged elvarázsol.
Kacérkodsz vélünk, a szép szívünkkel játszol,
tiéd e kincs, általunk vágyott holmi,
ezért akarjuk egyként birtokolni!

Gondoskodó vagy, aggódó, néha féltő,
szenvedélyes, s a szív szavát megértő,
szereteted olyan mély, mint a tenger,
általad válhat csak boldoggá az ember!

Ha szeretünk, mint virág, kivirágzol,
s lekókadsz ha szavunk a lelkedbe gázol.
Gondoskodást, megértést vár a lelked,
s ha megkapod, tudod, megérdemelted!

És tündökölsz, amikor szeret párod,
a bókokat, csodálatunkat várod,
titokzatos vagy, néha kiismerhetetlen,
s ragaszkodó: – Vajon mit látsz te bennem?

Ó, drága nő, te teremtés csodája,
csak benned él a szépség minden bája,
s cserébe tőlünk szívünket kapod,
kívánok néked boldog Nőnapot!

Aranyosi Ervin © 2016-03-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
6

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Nézd csak mi van!

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, mi van, Nézd csak, szép, szeret, tavasz, vidítani 1 Comment

Aranyosi Ervin: Nézd csak mi van!

Nézd csak mi van a szájamban,
neked hozom éppen!
Fel akarlak vidítani
mindenféleképpen.
Hisz aki szép, aki szeret,
legyen boldog végre
Itt a tavasz, ébredezzél,
s ne gondolj a télre!

Aranyosi Ervin © 2016-03-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
6

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Tavasz van, ébredj…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: élet, esély, gyönyörű, lelked, nap, tavasz, világ 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Tavasz van, ébredj…

Tavasz van, ébredj fel,
tárd ki most a lelked!
Az élet virága
éledezzen benned!

A múlt ajtaját csukd be!
Nem visz már sehova!
Arra nem vezet út,
vissza ne nézz soha!

Életed folyója
jövőd felé árad,
múltba kapaszkodva
lelked csak kifárad!

Adj esélyt a mának,
engedd el, mi bántott!
Tapasztald meg, élvezd,
a jelen világot!

Most tudsz csak álmodni,
nagyot és merészet,
csak ez a nap tiéd,
éld meg az egészet!

Engedd el hát magad,
s csak sodródj az árral!
Lelkedet vidítsa,
napfény és madárdal!

Ez a nap a kezdet,
holnapod alapja,
nem lehet a lelked,
a tegnapok rabja!

Tavasz van, gyönyörű,
a természet éled,
legyen hát bizalmad,
tündöklő reményed!

Az élet gyönyörű,
ne várd hát halálod!
Keresd szebbik felét,
hiszem, megtalálod!

Nézz csak a világra,
tekints fűre, fára,
nem gondolnak múltra,
mindig csak a mára!

Tanulj meg hát tőlük
a jelenben élni,
bízz a teremtődben,
s nincsen okod félni!

Félelem, düh, harag,
mind csak visszahúznak,
poklot teremtenek,
benned háborúznak!

Szüntesd meg csatáid,
emeld fel az arcod,
csak önmagad ellen,
vívtad ezt a harcot!

Vedd le szemellenződ,
kezdj el végre látni!
Csak szerető lélek
képes jobbá válni!

Magad miatt tedd meg,
lelked megnyugodjon,
hogy az öröm, béke
benned győzni tudjon!

Tavasz van, fogadd el,
újuljon meg lelked!
Magad és világod
kell most ünnepelned!

Aranyosi Ervin © 2016-03-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
4

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Hogyan teremts?

Category: A nap gondolata Tags: álmodj, eszközöd, higgy, jövőd, teremts, utadon 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Hogyan teremts?

A múlt sarába ne ragadj le,
lépkedj tovább az utadon!
A mában tudsz csak létre hozni,
s jövőd lesz majd a jutalom.
Teremts tehát a gondolattal,
a tett legyen az eszközöd!
Álmodj nagyot és higgy magadban,
s a holnapodhoz lesz közöd!

Aranyosi Ervin © 2016-03-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
3

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Kiment a fejemből!

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, cikáznak, fejemből, gondolatok, kiment, lufi, szívemre, vezessen Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Kiment a fejemből!

Kiment a fejemből, vagy sosem volt benne?
Olyan a kobakom, mintha lufi lenne.
Mert a gondolatok folyton csak cikáznak,
s eltűnnek, elvesznek, mikor nem vigyáznak!
Úgy hiszem, hogy mától lassítanom kéne,
kevesebb gondolat, tán jobban elférne,
arra a kevésre kéne koncentrálnom,
ezért kéne talán mától meditálnom!
Talán, ha szívemre még jobban figyelnék,
a megérzésekkel válaszokra lelnék.
S hagynám szép szívemnek, mától ő vezessen,
változzon világom, mától szebb lehessen!

Aranyosi Ervin © 2016-03-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Éld meg az életet!

Aranyosi Ervin: Megfelelés

Aranyosi Ervin: Csúcsra törő róka

Egy aprócska róka felmászott egy kőre. Azt hitte magáról: Ő a világ őre! Fent a kő tetején sok-sok időt töltött, s a többi állattal folyton csak üvöltött. Az állatok unták, nemigen szerették, s mikor elegük lett, egy szép nap megették!

Tanulsága is van ennek a mesének, elmondom miről szól ez a rövid ének: – Unalmában bárki hatalomra törhet, de ha mást nem szolgál, életére törnek! Ne hidd, hogy különb vagy, mint kit megalázol, és, ha nincs igazad, a tömeg legázol!

Aranyosi Ervin: Cipő, már három éve…

Már három éve nem fáj a szíved, már három éve megállt, s nem dobog. Már nem veted reánk tekinteted, elindultál, vetted vándorbotod. Égi mezőkön kószálsz egymagad s megannyi dal, mit írtál, elkísér. Sok rajongód meg árván itt maradt, a dal kihalt, nélküled mit sem ér.

Aranyosi Ervin: Bohóckodjunk, nevetgéljünk!

Bohóckodjunk, nevetgéljünk, mert az élet csodaszép! Aki nem tud vidámkodni, elvesztheti az eszét!

Kacagjunk hát az ég felé, s lásd a Nap is ránk nevet! Boldog felnőttekké válni, egyedül csak így lehet.

Aki nem tud nevetgélni, annak léte szomorú! Nem nevet rá a Napocska, el takarja a ború.

Nevess inkább, legyél vidám, engedd mától el magad, figyeld meg a kacagásod másokra is átragad!

Aranyosi Ervin © 2016-03-10. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Kívánok boldog Nőnapot

Ó, drága nő, ki angyalnak születtél, gyenge és törékeny, tiszta lelkű lettél, halld meg szavam, most hozzád száll a versem, azt aki vagy, ma meg kell ünnepelnem!

Tudom, a lelked szeretetre éhes, a véled töltött perc oly gyakran édes, érzékeny vagy, kitárt szíveddel érző, s játékos is, szerepjátszó színésznő.

Tündér, kiért már érdemes volt élni, s vad hárpia, kitől retteg a férfi. Varázsod van, mely naggyá teszi lelkünk, segítsz az álmainknak megfelelnünk.

Háttérben állva mozgatsz szálakat, lelkesedésed gyakran ránk ragad. Mert nővel élni maga a gyönyör, ám van úgy, hogy a szíved meggyötör.

Ha rád nézünk, szépséged elvarázsol. Kacérkodsz vélünk, a szép szívünkkel játszol, tiéd e kincs, általunk vágyott holmi, ezért akarjuk egyként birtokolni!

Gondoskodó vagy, aggódó, néha féltő, szenvedélyes, s a szív szavát megértő, szereteted olyan mély, mint a tenger, általad válhat csak boldoggá az ember!

Ha szeretünk, mint virág, kivirágzol, s lekókadsz ha szavunk a lelkedbe gázol. Gondoskodást, megértést vár a lelked, s ha megkapod, tudod, megérdemelted!

És tündökölsz, amikor szeret párod, a bókokat, csodálatunkat várod, titokzatos vagy, néha kiismerhetetlen, s ragaszkodó: – Vajon mit látsz te bennem?

Ó, drága nő, te teremtés csodája, csak benned él a szépség minden bája, s cserébe tőlünk szívünket kapod, kívánok néked boldog Nőnapot!

Aranyosi Ervin: Nézd csak mi van!

Nézd csak mi van a szájamban, neked hozom éppen! Fel akarlak vidítani mindenféleképpen. Hisz aki szép, aki szeret, legyen boldog végre Itt a tavasz, ébredezzél, s ne gondolj a télre!

Aranyosi Ervin: Tavasz van, ébredj…

Tavasz van, ébredj fel, tárd ki most a lelked! Az élet virága éledezzen benned!

A múlt ajtaját csukd be! Nem visz már sehova! Arra nem vezet út, vissza ne nézz soha!

Életed folyója jövőd felé árad, múltba kapaszkodva lelked csak kifárad!

Adj esélyt a mának, engedd el, mi bántott! Tapasztald meg, élvezd, a jelen világot!

Most tudsz csak álmodni, nagyot és merészet, csak ez a nap tiéd, éld meg az egészet!

Engedd el hát magad, s csak sodródj az árral! Lelkedet vidítsa, napfény és madárdal!

Ez a nap a kezdet, holnapod alapja, nem lehet a lelked, a tegnapok rabja!

Tavasz van, gyönyörű, a természet éled, legyen hát bizalmad, tündöklő reményed!

Az élet gyönyörű, ne várd hát halálod! Keresd szebbik felét, hiszem, megtalálod!

Nézz csak a világra, tekints fűre, fára, nem gondolnak múltra, mindig csak a mára!

Tanulj meg hát tőlük a jelenben élni, bízz a teremtődben, s nincsen okod félni!

Félelem, düh, harag, mind csak visszahúznak, poklot teremtenek, benned háborúznak!

Szüntesd meg csatáid, emeld fel az arcod, csak önmagad ellen, vívtad ezt a harcot!

Vedd le szemellenződ, kezdj el végre látni! Csak szerető lélek képes jobbá válni!

Magad miatt tedd meg, lelked megnyugodjon, hogy az öröm, béke benned győzni tudjon!

Tavasz van, fogadd el, újuljon meg lelked! Magad és világod kell most ünnepelned!

Aranyosi Ervin: Hogyan teremts?

A múlt sarába ne ragadj le, lépkedj tovább az utadon! A mában tudsz csak létre hozni, s jövőd lesz majd a jutalom. Teremts tehát a gondolattal, a tett legyen az eszközöd! Álmodj nagyot és higgy magadban, s a holnapodhoz lesz közöd!

Aranyosi Ervin: Kiment a fejemből!

Vers rendelés

Megtalálsz Facebook-on is!

Kategóriák

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Megosztás

Linkek

Címkék

Egy aprócska róka felmászott egy kőre.
Azt hitte magáról: Ő a világ őre!
Fent a kő tetején sok-sok időt töltött,
s a többi állattal folyton csak üvöltött.
Az állatok unták, nemigen szerették,
s mikor elegük lett, egy szép nap megették!

Tanulsága is van ennek a mesének,
elmondom miről szól ez a rövid ének:
– Unalmában bárki hatalomra törhet,
de ha mást nem szolgál, életére törnek!
Ne hidd, hogy különb vagy, mint kit megalázol,
és, ha nincs igazad, a tömeg legázol!

Már három éve nem fáj a szíved,
már három éve megállt, s nem dobog.
Már nem veted reánk tekinteted,
elindultál, vetted vándorbotod.
Égi mezőkön kószálsz egymagad
s megannyi dal, mit írtál, elkísér.
Sok rajongód meg árván itt maradt,
a dal kihalt, nélküled mit sem ér.

Bohóckodjunk, nevetgéljünk,
mert az élet csodaszép!
Aki nem tud vidámkodni,
elvesztheti az eszét!

Kacagjunk hát az ég felé,
s lásd a Nap is ránk nevet!
Boldog felnőttekké válni,
egyedül csak így lehet.

Aki nem tud nevetgélni,
annak léte szomorú!
Nem nevet rá a Napocska,
el takarja a ború.

Nevess inkább, legyél vidám,
engedd mától el magad,
figyeld meg a kacagásod
másokra is átragad!

Aranyosi Ervin © 2016-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Ó, drága nő, ki angyalnak születtél,
gyenge és törékeny, tiszta lelkű lettél,
halld meg szavam, most hozzád száll a versem,
azt aki vagy, ma meg kell ünnepelnem!

Tudom, a lelked szeretetre éhes,
a véled töltött perc oly gyakran édes,
érzékeny vagy, kitárt szíveddel érző,
s játékos is, szerepjátszó színésznő.

Tündér, kiért már érdemes volt élni,
s vad hárpia, kitől retteg a férfi.
Varázsod van, mely naggyá teszi lelkünk,
segítsz az álmainknak megfelelnünk.

Háttérben állva mozgatsz szálakat,
lelkesedésed gyakran ránk ragad.
Mert nővel élni maga a gyönyör,
ám van úgy, hogy a szíved meggyötör.

Ha rád nézünk, szépséged elvarázsol.
Kacérkodsz vélünk, a szép szívünkkel játszol,
tiéd e kincs, általunk vágyott holmi,
ezért akarjuk egyként birtokolni!

Gondoskodó vagy, aggódó, néha féltő,
szenvedélyes, s a szív szavát megértő,
szereteted olyan mély, mint a tenger,
általad válhat csak boldoggá az ember!

Ha szeretünk, mint virág, kivirágzol,
s lekókadsz ha szavunk a lelkedbe gázol.
Gondoskodást, megértést vár a lelked,
s ha megkapod, tudod, megérdemelted!

És tündökölsz, amikor szeret párod,
a bókokat, csodálatunkat várod,
titokzatos vagy, néha kiismerhetetlen,
s ragaszkodó: – Vajon mit látsz te bennem?

Ó, drága nő, te teremtés csodája,
csak benned él a szépség minden bája,
s cserébe tőlünk szívünket kapod,
kívánok néked boldog Nőnapot!

Nézd csak mi van a szájamban,
neked hozom éppen!
Fel akarlak vidítani
mindenféleképpen.
Hisz aki szép, aki szeret,
legyen boldog végre
Itt a tavasz, ébredezzél,
s ne gondolj a télre!

Tavasz van, ébredj fel,
tárd ki most a lelked!
Az élet virága
éledezzen benned!

A múlt ajtaját csukd be!
Nem visz már sehova!
Arra nem vezet út,
vissza ne nézz soha!

Életed folyója
jövőd felé árad,
múltba kapaszkodva
lelked csak kifárad!

Adj esélyt a mának,
engedd el, mi bántott!
Tapasztald meg, élvezd,
a jelen világot!

Most tudsz csak álmodni,
nagyot és merészet,
csak ez a nap tiéd,
éld meg az egészet!

Engedd el hát magad,
s csak sodródj az árral!
Lelkedet vidítsa,
napfény és madárdal!

Ez a nap a kezdet,
holnapod alapja,
nem lehet a lelked,
a tegnapok rabja!

Tavasz van, gyönyörű,
a természet éled,
legyen hát bizalmad,
tündöklő reményed!

Az élet gyönyörű,
ne várd hát halálod!
Keresd szebbik felét,
hiszem, megtalálod!

Nézz csak a világra,
tekints fűre, fára,
nem gondolnak múltra,
mindig csak a mára!

Tanulj meg hát tőlük
a jelenben élni,
bízz a teremtődben,
s nincsen okod félni!

Félelem, düh, harag,
mind csak visszahúznak,
poklot teremtenek,
benned háborúznak!

Szüntesd meg csatáid,
emeld fel az arcod,
csak önmagad ellen,
vívtad ezt a harcot!

Vedd le szemellenződ,
kezdj el végre látni!
Csak szerető lélek
képes jobbá válni!

Magad miatt tedd meg,
lelked megnyugodjon,
hogy az öröm, béke
benned győzni tudjon!

Tavasz van, fogadd el,
újuljon meg lelked!
Magad és világod
kell most ünnepelned!

A múlt sarába ne ragadj le,
lépkedj tovább az utadon!
A mában tudsz csak létre hozni,
s jövőd lesz majd a jutalom.
Teremts tehát a gondolattal,
a tett legyen az eszközöd!
Álmodj nagyot és higgy magadban,
s a holnapodhoz lesz közöd!