Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hol tartunk?

Aranyosi Ervin: Hol tartunk?

Keressük az igazunkat,
s beletörik a fogunk.
Lepattanunk a világról,
aztán pedig nyafogunk.
Hirdetjük, mit szívünk diktál,
hátha lesz, ki majd megért,
mindennapi harcainkban
hála sincs már mindezért.

Nem is erről szól az élet,
nem számít, hogy kik vagyunk!
A Föld is csak terepasztal,
s kivetítőnk az agyunk.
Lelki harcainkat vívjuk,
felesleges sok csatát,
s valójában nem is látjuk,
a világ szebb oldalát.

Amikor gyerekek voltunk,
vágytuk, hogy majd felnövünk,
s átvesszük az irányítást,
s mindenbe belejövünk.
Ám a világ megváltozott,
s kapkodjuk a fejünket,
mert az emberek világa,
hamarosan letűnhet.

Digitális forradalom,
cyber világ érkezik,
s kihal végül az a lény,
ki érzésekre éhezik.
A tudomány mesterséges,
nincs már benne emberi,
az ember a helyes útját
nem találja, nem leli.

Aki látja, aki érzi,
azt őrültnek nevezik,
s amit tudománynak hívnak,
inkább rombol, nehezít.
Korunknak végére értünk,
újba kéne lépni át,
de sajnos a pusztulásra
megérett ez a világ.

Aranyosi Ervin © 2020-07-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Társasjáték


Aranyosi Ervin: Társasjáték

Vasárnap van, vasárnap van,
együtt a család,
a játékból ne maradj ki
szükségünk van reád!
Hozd a dobozt, nyisd ki szépen,
öntsd ki tartalmát.
válassz bábut,
majd a színe szerencsét hoz rád!

Itt a tábla, rajta lépkedsz,
ez az életút,
Itt mindenki bizonyíthat,
miből, mit tanult.
Már a startnál helyezkedünk,
indulhatnánk már?
Kíváncsian várjuk sorsunk,
mi az, ami vár.

Szeretetre vágyunk mind-mind,
szépről álmodunk,
nevetünk és néha sírunk,
néha vádolunk.
Néha bántunk, néha játszunk,
néha még hiszünk,
a játékba néha-néha,
cselt, csapdát viszünk.

Refrén:
Játék, játék, játék, játék
– ne vedd komolyan!
Játék, amely élni tanít,
lelkünkben fogan!
Játék, játék, játék, játék
– ébren álmodás,
játék, amely valóságos,
mégis látomás!

Ha játék, hát legyen játék,
ne vedd komolyan,
az utat kell végigjárnod,
s az idő rohan!
Nem muszáj egymást legyőzni,
célba érni kell!
sokkal szebb a játék vége
ha együtt érjük el!

Refrén:
Játék, játék, játék, játék
– ne vedd komolyan!
Játék, amely élni tanít,
lelkünkben fogan!
Játék, játék, játék, játék
– ébren álmodás,
játék, amely valóságos,
mégis látomás!

Aranyosi Ervin © 2020-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Drága madaraim…


Aranyosi Ervin: Drága madaraim…

Drága madaraim, odakint a kertben,
dalotoktól megint vidámabban keltem,
trillátok segíti lelkem égben szállni,
magasba repülni és szabaddá válni!
Máris csupa jókedv költözködik belém,
egy vidám, jó reggelt tárva rögtön elém.
Átjárja a szívem melegség és hála,
ahogyan világom ablakát kitárja.

Drága madaraim, hallom dalotokat,
az lehet csak boldog, ki ebből ért sokat,
aki felfedezi, mitől szép az élet,
akit nem fertőz meg bölcsnek hitt ítélet.
Aki világában csak a szépet látja,
nem kesereg múltján, nem holnapját várja,
hanem képes élni, pont itt, a jelenben,
mikor a titkokról a fátyol lelebben.

Drága madaraim, édes tanítóim,
szárnyaló testekbe bújt csoda-manóim,
ti tényleg tudjátok, mért érdemes élni,
dalolva a hajnalt, szép napra cserélni.
Jó veletek kelni, hallgatni a csendben,
milyen vidámság van apró szívetekben,
s mennyi szép dallammal tudjátok mutatni,
a semmi porából öröm tud fakadni.

Drága madaraim, tanítsatok engem,
hogyan kell napomért hálásabbnak lennem,
hogy mikor felkelek, mozog kezem lábam,
és a víg dalotok vendég lehet nálam.
Néha azt is látom ágról-ágra szálltok,
színessé teszitek az egész világot,
fejet nem lógattok, soha nem csüggedtek,
örök boldogságra, vígságra születtek.

Drága madaraim, angyali barátok,
hiszem, szüksége van a Földnek reátok!
Mutassátok végre meg az embereknek,
ők is dalolhatnak, boldogok lehetnek!
Csak szívüket kéne reggel megnyitniuk,
dalt és vidámságot, hálát tanulniuk.
Meglátni a szépet ebben a világban,
az ébredő napban, s a madarak dalában!

Aranyosi Ervin © 2020-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mit szólnak mások?


Aranyosi Ervin: Mit szólnak mások?

Az ember mindent megtesz
azért, hogy szeressék!
Álruhába bújik,
hogy másoknak tetsszék.
Így éli életét,
szokásokat felvesz,
a külső ruhája
megfelelés jelmez.

Színjátékot játszik,
más életét éli,
boldogabbnak látszik
– néha úgy is véli!
Ám sosem teheti,
mire szíve vágyna,
hiszi akkor lesz jobb,
ha más kedvében járna!

A társadalomban
beáll csak a sorba,
hogy a „becsületén”
ne eshessen csorba.
Ám a szerepjáték,
hatalmas nagy teher,
és a túl vállalás
a lábunkról lever.

Hány álom vész kárba,
mert: – Csodára várok,
s azon gondolkodom,
mit szólnak majd mások?
Ez a rossz gondolat,
hány akadályt emel,
ami célok helyett,
mellék útra terel?

Siker, pénz, csillogás,
ezek ma a mércék,
s hiába tehetség,
vagy kiváló érzék,
nincsen elismerés,
ha nem azt csinálod,
amit elvár tőled,
környező világod.

Mit gondolnak rólam,
mit fognak majd szólni?
Tetteimre mások
fognak válaszolni?
Meg tudok felelni
kényes elvárásnak,
és ha nem sikerül,
örökre elásnak?

Inkább tedd a dolgod,
mire lelked késztet,
mitől szíved boldog,
éld meg saját léted!
Lesznek majd olyanok,
akik melléd állnak,
s tőled csak egyénit,
saját kincset várnak!

Aranyosi Ervin © 2020-06-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak egy dal


Aranyosi Ervin: Csak egy dal

Csak egy dalt üzenek,
elküldöm szívemet,
ne oltsd ki tüzemet,
hadd égjen csak tovább!

Csak egy dal, ami szól,
megtalál valahol,
ha szíved válaszol,
megérted majd okát.

Refrén:

Közös álmot tervezek
a nagyvilágon át,
egy álmot,
melyben szükségem van rád!
Közös álmot, életet,
ahol szívhez szól a szó,
ami mindkettőnknek
éppen olyan jó!

Csak egy dal, ami él,
ami szívedhez ér,
ami végig kísér
majd egy életen át.

Csak egy dal, a miénk,
amitől szebb a lét,
szívem szép levelét,
szél szárnyán küldöm át.

Refrén:

Közös álmot tervezek
a nagyvilágon át,
egy álmot,
melyben szükségem van rád!
Közös álmot, életet,
hol szívhez szól a szó,
ami mindkettőnknek
éppen olyan jó!

Közös álmot tervezek,
hát álmodj én velem,
és érezd mitől szép a szerelem…

Aranyosi Ervin © 2020-05-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredj fel!


Aranyosi Ervin: Ébredj fel!

Ébredj fel álmodból,
szállj ki az ágyadból,
van már ki rád gondol,
ettől szép a lét!

Élvezd az életet,
szépnek ha képzeled,
segít a képzelet,
és lelket önt beléd!

Refrén:

Meg lehet mindened,
ha létedet élvezed,
holnapod szép lehet,
csak álmodni ne félj!
Mindened meglehet,
kapsz hozzá ihletet,
megsegít Istened,
csupán nyílt szívvel élj!

Teremt a gondolat,
megoldhat gondokat,
álmodd az álmodat,
álmodj tiszta célt!

Tenned mást nem is kell,
várni hogy jöjjön el,
mindig te döntöd el,
mit teszel mindezért!

Refrén:

Meg lehet mindened,
ha létedet élvezed,
holnapod szép lehet,
csak álmodni ne félj!
Mindened meglehet,
kapsz hozzá ihletet,
megsegít Istened,
csupán nyílt szívvel élj!

Aranyosi Ervin © 2020-05-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Köszönöm Anyám…


Aranyosi Ervin: Köszönöm Anyám…

Tőled kaptam a legnagyobb csodát,
az életem, és annak első mosolyát.
Hála neked, hogy élek, s itt vagyok,
valamit ebből tán vissza is adhatok!
Gondoskodtál, hogy emberré legyek,
mutattad azt, hogy mikor mit tegyek,
tőled kaptam az anyanyelvemet,
hogy elmondjam érzéseim neked!

Élő vagyok, neked köszönhetem!
Egy szép világot adtál énnekem.
Széltől is óvtál, féltettél nagyon,
ezt visszaadni, tán sohasem tudom!
De kaptam én tőled sok más csodát,
mit szívemből neked adhatok át,
mert elültetted a szeretet-magot,
most kivirágzott, s tőlem megkapod!

Szeretetem, s a hálám mind tiéd,
az életem kincsét teszem eléd,
mert jár neked, melegíti szíved,
s bárhova mész, ezt magaddal viszed!
Megköszönöm, hogy te vagy az ANYÁM,
az életet, s hogy volt gondod reám!
Teszek róla, hogy boldog, s büszke légy,
a szívemet, hálám teszem eléd!

Tőled lettem, én általad vagyok,
s érted ragyognak ott fenn a csillagok,
neked nyílik minden élő virág,
csak tőled szép és teljes a világ!
Köszönöm hát a mesés életet,
hogy létezem, s itt lehetek veled,
a boldogságom, álmom, örömöm,
mindazt mit adtál, szívemből köszönöm!

Aranyosi Ervin © 2020-04-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mondom a magamét…


Aranyosi Ervin: Mondom a magamét…

Mondom a magamét, amit tudnod kéne!
Ami sok félelmet álmokra cserélne!
Amit átgondolnál, s magadévá tennél,
amiben hihetnél, amit szerethetnél.

Mondom a magamét, de nem hajt az érdek,
van énnekem kincsem, mondhatnám temérdek!
Szét akarom szórni, mindenkinek adni,
hogy a világ tudjon az útján haladni!

Mondom a magamét, szeretném, ha tudnád!
Ha az életedet nem csak átaludnád,
nem csak zötykölődnél, ahogyan lökdösnek,
azok, akik rajtad csupán élősködnek.

Mondom a magamét, s te is tedd a dolgod!
Találd meg utadat, s attól legyél boldog!
Nézz körül a létben, a szép természetben,
s éld végre világod mától fogva szebben!

Mondom a magamét, te csak gondold végig!
Ne azzal foglalkozz, mások miként értik!
Az csupán a fontos, számodra mit jelent,
ad-e újabb tudást? Formálja a jelent?

Mondom a magamét, de szólj, ha tudsz jobbat!
Olyat, mitől a zár végre kinyitódhat,
ami szabaddá tesz, jobbá, avagy többé,
melyben a világod nem lesz börtönöddé!

Mondom a magamét, de hallgatok másra,
feladva a régit, szomjazom tudásra,
de az igazságra kíváncsi a lelkem,
az Isten gyermekét lásd meg végre bennem!

Mondom a magamét, s közben tettre vágyom,
átalakítanám szomorú világom,
de egyedül nem megy, kellenének társak,
hogy mindig emeljek és soha ne ártsak!

Mondjuk a magunkét, végre, összefogva,
nem teremt az elme elbújva, nyafogva!
Gyújtsunk fényt szívekbe, s őrizzük a lángot,
tegyük élhetővé ezt a szép világot!

Aranyosi Ervin © 2020-04-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Óraátállítás

Aranyosi Ervin: Óraátállítás
(kakas-szó)

Az éj feladatot rótt rád.
Átállítottad az órád?
Ez csak a te feladatod,
én a réginél maradok.

Én mindennap Nappal kelek,
ettől szépek a reggelek.
Reggel hangom kieresztem,
este a tyúkokkal fekszem.

Engem nem egy óra ébreszt,
semmi közöm az egészhez!
Csak az ember képes erre,
mert fütyül a természetre!

Nem figyel a külvilágra,
másik időt számít nyárra,
aztán visszaállít télre,
bajt hoz saját életére.

Azt hiszi, hogy spórol vele,
energiát fektet bele,
s elfelejti, ami fontos:
belső órája nem pontos

Aranyosi Ervin © 2020-03-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Maszkos cica


Aranyosi Ervin: Maszkos cica

Nekem egész életemben
maszkot kell viselnem!
Hiába is tiltakoznék
maszkviselés ellen!

Én levetném, ha tehetném,
de oda van nőve,
ha tudnám, hogy felesleges,
kibújnék belőle!

Persze, tudom, vírus ellen
az én maszkom sem véd,
csak a látszat jól átveri,
a becsapott elméd.

Engem ez tesz egyedivé,
de te miért hordod?
Azt hiszed, ha behódolsz
majd könnyebb lesz a dolgod?

Az én szám, s az orrom szabad,
tudok lélegezni,
kifújom a felesleget,
s nem jön vissza semmi!

Az én maszkom egészséges,
bár nem mutat szépen,
én tudom, hogy nem tőle függ
az én egészségem.

Aranyosi Ervin © 2020-03-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva