Aranyosi Ervin: A Jóisten úgy szeret

Aranyosi Ervin: A Jóisten úgy szeret

A Jóisten úgy szeret, de úgy szeret,
adott nekem életet, életet,
ha megélem szép lehet, szép lehet,
csupa jót remélhetek, és élhetek!

A Jóisten jó nagyon, jó nagyon,
van már őrzőangyalom, angyalom,
amit kérek megkapom, megkapom,
amint lesz rá csudaszép alkalom.

A Jóisten nem fiú, nem leány,
nem vizsgálja jelenlétét tudomány.
Ő pont olyan, amilyennek képzelem,
ő a világ, ás mégis egy én velem!

A Jóisten úgy szeret, úgy szeret,
csak az enyém világából egy szelet,
ő küld nekem napsütést, vagy szelet,
s nem mondja meg mit tilos és mit lehet!

A Jóisten, de jó hozzám – Istenem! –
a lelkembe szép verseket írt nekem.
Azt írom le, valahányszor alkotok,
a Jóisten hírvivője én vagyok!

A Jóisten, Ő maga a szeretet,
de jó, hogy az Ő írnoka lehetek,
Szép szívekhez verseken át eljutok,
tőle kaptam minden jót, amit tudok!

A Jóisten úgy szeret, de úgy szeret,
s csudajó, hogy nem egyedül engemet,
hisz szereti Ő az összes gyermekét,
és ha tudod, hogy létezik, szebb e lét!

A Jóisten úgy szeret és tesz csodát,
fogadd el a szeretetét, s add tovább,
A fényével gyújts tüzet más szívekben,
ne maradjon érző lélek hidegben!

A Jóisten úgy szeret, de úgy szeret,
adott nekünk életet, életet,
engedd hát a szeretetét hatni rád,
s meglátod, hogy szebbé válik a világ!

Aranyosi Ervin © 2023-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva