Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az élet drága – vagy értéktelen?


Aranyosi Ervin: Az élet drága – vagy értéktelen?

Mindennek felment az ára,
mára,
a néptömeg riadalmára.
A hatalom
szekere gurul, ha tolom,
de én a nép
énekét
dalolom.
Ébresztőt fújva
vetkőzöm ingujjra,
kiállok,
s kiáltok:
– Szabadok csak akkor lesztek,
ha a bátorságból esztek,
ha önmagatokért kiálltok!

De csuklótokon lánc csörög,
a lélek-zetetek hörög,
s féltek, hogy majd a rendőrök,
taposnak rátok,
s haláltusátok,
sikolyotok száll az égre…
Meg kéne értenetek végre,
hogy ez nem élet!
Végítélet!
A rút korbács húsunkba váj,
s nem oszlik mégsem a homály,
őrzitek, hisz a félelem,
bennetek mára végtelen!

Felvitték hát az élet árát,
s elérték vele az ég határát,
s ti ültök,
s tűrtök,
drága lelkek,
csodát vártok,
s tenni nem mertek!
Ül rajtatok az ősi átok!
Csak annyit látok,
hogy egy dolog a vágyatok,
s ezért nyomjátok ágyatok.
Visszakapni az életet!
Igaz csak annyit érhetett
eddig is csak az ember,
hogy éppen
csak ne halljon éhen,
a mások által élt jólétben.

Hisz vannak, akik lubickolnak,
hiszik miattuk lesz a holnap,
s már vezetékből van a póráz,
és az jól ráz!
Azért mégiscsak pénz az úr,
s a póráz feszül, nem lazul!
Mert fentről parancsszó irányít,
s több hatalmat és kincset áhít,
s nem érték régen már az ember,
és ennyi sok… Hát végképp nem kell!
Elegendő lesz egy kevés,
indul hát a selejtezés!

Mindennek felmegy már az ára,
ahogy húzzák a kaptafára.
Rozsdás szegekkel felszegezve
feszítenek modern keresztre!
Nem véd meg téged senki más,
nem lesz idén feltámadás!
S ha nincsen benned lelemény,
kifogy a szívből a remény,
csepp sem marad,
nincsen szabad
elme!
Anélkül pedig, nincs értelme!

Nekünk csak fel kellene állnunk,
s szabaddá,
jobbá,
igazzá válnunk!
Ébreszteni az alvó népet,
csak a szeretet,
etet,
éltet,
s az adhat békés emberséget,
s az vethet minden rossznak véget!
Ami volt, az már többé nem kell,
ébredjen rá hát minden ember!
Adj ehhez erőt és hitet!
Világunkat ez menti meg!

Aranyosi Ervin © 2022.02.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetbe öltöztetve


Aranyosi Ervin: Szeretetbe öltöztetve

Összedugjuk a fejünket,
s a szívünk is összeér,
nem adnánk mi ezt az érzést
soha oda semmiért!
Milyen jól esik szívünknek,
s megszépül a külvilág,
szeretetem szép ruháját,
mindig oly jó adni rád!
Szeretetbe öltöztetve,
mind a ketten jól vagyunk,
szívünk telik a jósággal,
s már jó úton haladunk!
Bárcsak tudná a sok ember,
ennyit kell csak tennie,
jóllakatni a világát,
érzéssel etetnie!

Aranyosi Ervin © 2022.01.31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A gyermeket csodálva


Aranyosi Ervin: A gyermeket csodálva

Ő megbecsül minden szépet!
Megérinti, megcsodálja.
Tudja, miről szól az élet.
Ő a létezés csodája.
Szeretetet, gyengédséget
és figyelmet öröm adni!
A világgal eggyé válni,
s boldog gyermeknek maradni…

Felfedezi a világát,
s élvezi annak szépségét,
nem uralja, s nem is várja
épp ezért a világ végét!
Beleolvad csodálkozva,
megnyílva és felfedezve,
nem vezérli önös érdek,
leigázó, gyilkos eszme.

Élvezi a látványt, szépet,
az érintés nagy csodáját,
ebből alkot saját képet,
ezek színezik az álmát.
Talán, ha jobban figyelnénk,
tanulhatnánk szebben élni,
s megérthetnénk, a világtól
az embernek nem kell félni!

Hisz egy gyermek lelke tiszta,
amíg felnőtt nem fertőzi,
amíg megengedő létét,
beidegzés le nem győzi!
Míg nem teszik rabszolgává,
míg együtt él a világgal,
harmónia, együttérzés,
megfér benne a jósággal…

Ha az ember az maradna,
eredendőn tiszta lélek,
tanulhatna gyermekétől,
s szebbé válhatna az élet!
A hatalom, a birtoklás
életéből kimaradna,
megélhetné szép világát
s emberségből többet adna!

Aranyosi Ervin © 2022.01.27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Küldjünk szeretetet


Aranyosi Ervin: Küldjünk szeretetet

Küldjünk sok jóérzést
az éhező világnak,
szívből szeretetet,
kik sötétben fáznak,
éltet adó napfényt,
érző tisztaságot,
tegyük boldogabbá
ezt a zord világot!

Tudod, szeretettel
többre megy az ember,
az energiákat
ne másoktól vedd el!
Mert csak a szeretet
képes megújulni,
s mennyi lesz belőle,
csak rajtunk fog múlni!

Mert a szeretetet
minden szív tükrözi,
nem csak raktározza,
elrakja, hogy: – Köszi!
Hanem, ha megtelik
a szív melegséggel,
rögtön adni képes,
s ami van, nem ég el!

Hiszen a szeretet,
csupán mag a szívben,
gyorsan kivirágzik,
s ragyog ezer színben,
az arcunkra kúszva
szép mosolyt varázsol,
s meggyújtja a szívet,
ami csak parázsol.

Ennyit kéne tudni,
megérteni végre,
csodát így teremtünk,
más szívekhez érve!
Attól gazdagodunk,
mikor szívünk adhat,
és miközben adunk,
nekünk is maradhat.

Nem lehet zsugori
így semelyik lélek,
hisz, ha szívvel adok,
nem csak elcserélek,
hanem a szeretet
virága nő bennem,
vele szebb jövőmet,
álmaim teremtem!

A gyermekek tudják
ezt a csodás titkot,
s próbálják ők adni,
másoknak is itt-ott!
Ám a felnőtt nem lát
már lelki szemével,
ezért hát korholón
bánik gyermekével.

Aztán a gyermek is
elfelejti látni,
nem tud színes felhőt
jóságként csodálni.
A glória ezért
tűnik el szemüknek,
s ők is ezt tanítják
később gyermeküknek.

Így hát világunkból
a csodák kifogynak,
megvakított lelkek
inkább csak nyafognak.
Ha kihűl a szívünk,
elkezdünk vacogni,
csak mást hibáztatni,
mindent másra fogni.

Jó érzés, szeretet,
a szív tűzifája,
s csak akkor melegít
ez az élő kályha,
ha egymás tűzhelyét
nap, mint nap megrakjuk,
szerető szavakkal
jobbá simogatjuk.

Küldjünk szeretetet
a kihűlt világba,
a szeretet-magok
hadd szökjenek szárba!
Töltsük meg szívünket
a Nap melegével,
olvasszuk a jeget
a szív szeretetével!

Aranyosi Ervin © 2022.01.17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretet-mantra!


Aranyosi Ervin: Szeretet-mantra!

Szeretettel teszem szebbé a világom,
szépre, ölelésre, mosolyokra vágyom!
Lelkemből kiküldött energiám aztán,
érző szeretettel, gyógyítólag hat rám,
ez a napi mantrám!

Teremtő ereje van az igaz szónak,
mire hittel vágyom, azt hozza a holnap,
egészségem javul, magam jobban érzem,
világom támogat, egy velem egészen,
jóban legyen részem!

Adok is, kapok is, jó lélekké válok,
lelkemben időzve magamra találok,
a belső hangjaim nagyon jó tanárok,
tőlük indíttatást, jó célokat várok,
mától készen állok!

Szeretetet adok, s a szeretet hat rám,
lelkem erősíti mindennapi mantrám,
jobb lesz ez a világ, ha eszerint élek,
vezetőm forrásom, a teremtő lélek,
többé sosem félek!

Szeretettel élek, szeretetem adom,
ezzel kel a lelkem, ezzel nyugszik Napom.
Javul a világom, teljesül az álmom,
így sikerül végre jobb emberré válnom,
magamra találnom!

Aranyosi Ervin © 2022.01.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élni jöttem, élni szabadon!


Aranyosi Ervin: Élni jöttem, élni szabadon!

Elfáradtam, újra kezdem,
megpróbálok élni szebben!
Válaszúthoz megérkeztem,
merre hát tovább?

Hitem adtam, teremtettem,
hiszem, hogy jobb ember lettem,
boldog voltam és szerettem,
s éltem a csodát!

Élni jöttem, élni szabadon,
erőt venni olykor magamon,
mások között élni létem,
utat mutasson a léptem!
Élni jöttem, jóvá válni,
vagy legalább megpróbálni,
adni azt, akivé lettem,
jóságot, mi élő bennem!

Elfáradtam, segíts kérlek,
hálni jár belém a lélek.
holnapomtól mégse félek,
megyek csak tovább!

Lelkem nem lehet bezárva,
nem élhetek kalitkában,
szép utamon visz a lábam
árkon-bokron át!

Élni jöttem, élni szabadon,
erőt venni olykor magamon,
mások között élni létem,
utat mutasson a léptem!
Élni jöttem, jóvá válni,
vagy legalább megpróbálni,
adni azt, akivé lettem,
jóságot, mi élő bennem!

Élni jöttem, élni szabadon,
tiszta szívvel járni utamon,
Tiszta szívvel emberséggel,
jót akaró képességgel!
Élni jöttem, jobbá lenni,
másokat jobbá szeretni!
Éhes szíveket etetni,
teremteni, s csodát tenni,
töretlenül tovább menni!

Aranyosi Ervin © 2022.01.12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Én még tudom…


Aranyosi Ervin: Én még tudom…

Én még tudom, hogy miről szól az élet,
és szívesen megsúgnám most neked.
Pici vagyok és semmitől sem félek,
ezért aztán szívemből szeretek.
Ma még világom tele van csodákkal,
ezt szeretném mind felfedezni én!
Együtt nőni a fákkal, kis virággal
s boldogan élni itt, e földtekén!

Én még tudok, mert hoztam a tudásom,
s egy napon majd megosztom, hogyha kell!
Az ősi kincset lelkemből kiásom,
s csodát teszek, mert lelkem célra lel!
Megmutatom, hogy hogyan kéne élnünk,
hogy ne uraljon minket az anyag,
hogyan használjuk tiszta, belső fényünk,
ez lenne tán a legfőbb tananyag!

Én még tudom, bár te már elfeledted,
hogy milyen céllal születtünk ide,
a hozott tudás elveszhetett benned,
s kaparsz a kincsért, s bámulsz a semmibe!
Talán ha énrám még jobban figyelnél,
megérhetnéd az élet lényegét,
nem uralnál, csak igazságra lelnél,
s fény ragyogná be lelked szép egét!

Én még tudom, s ha lelkembe látnál,
meglelnéd tán az őseink szavát,
talán újra olyan emberré válnál,
ki megbecsül egy népet, egy hazát!
Tán visszatérnél az ősi tudáshoz,
s a természettel tudnál élni még,
ez a tudás, mely mindent meghatároz,
ez az utunk, s letértünk róla rég!

Én még tudom, hogyan találjunk vissza,
mert az az út még mindig létezik,
s ki azon jár, az élet vizét issza,
igazan él, s jóságra éhezik!
Kövess hát engem, s ne küldj más utakra,
a szeretet az egyetlen helyes,
keressük együtt, hitet, reményt adva,
s aggódni többé már felesleges!

Aranyosi Ervin © 2022.01.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Varázsolnék


Aranyosi Ervin: Varázsolnék

Szeretném a világunkat
jobbá varázsolni.
Nem is kéne hozzá egyéb,
néhány varázs-holmi!
Különleges ruha, miben
akár merre járok,
csupa-csupa boldog embert,
vidámságot látok!

Kellene egy varázspálca,
mosolyt varázsolna,
az emberek arcán folyton
ez a varázs volna!
Senkinek nem lenne oka
bánatra, sírásra,
szereteten kívül aztán
nem vágynának másra!

Szeretném a félelmüket
mind-mind eltörölni,
engedjék csak a lelküket
fényben tündökölni!
Bújjanak meg ölelésben,
szerető karokban,
s érezzék csak önmagukat
e varázstól jobban!

Szeretném meggyógyítani
az egész világot,
legyen boldog a sok ember,
s egészséggel áldott!
Hadd örüljenek a szívek,
a többiek szívének,
hadd terjedjen dallam szárnyán
a szeretet-ének!

Azt hiszem, hogy sikerülhet
ez a szép varázslat,
ha a Földön minden ember
szép dalt dudorászgat!
Fogjuk hát meg egymás kezét
és alkossunk láncot,
járjuk el a világ körül
a szeretet-táncot!

Dallam szárnyán, lélek táncán,
csak nyerhet az ember,
forduljunk hát egymás felé
békés szeretettel!
Minden rossznak vége szakad,
meg fogjátok látni,
csak együtt kell varázsolnunk,
s új csodát kívánni!

Aranyosi Ervin © 2021.12.27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hallgass a medvére!


Aranyosi Ervin: Hallgass a medvére!

– Irgum-burgum – szólt a medve.
– Ne legyetek elképedve,
hogy ember nyelven beszélek,
de én gondolkodva élek!
Ha már gondolkodva élek,
az árnyékomtól se félek,
megy előttem, jön utánam,
eddig is a fényben jártam.

Az árnyékom néha hosszabb,
ha elfutnék, annál rosszabb,
hiszen úgyis utolérne,
talpam alatt is elférne,
s akkor sötét lenne bennem.
Ki kéne a fényre mennem,
hogy a sötét meneküljön,
és örökre elkerüljön!

De ha Napom bennem ragyog,
úgy érzem, hogy teljes vagyok.
Elkerül félelem, kétség,
elmenekül a sötétség!
Szeretet lép a helyébe,
s minden rossznak így lesz vége!
Csak utánozz, s lépjél végre,
s gyere ki a tiszta fényre!

Aranyosi Ervin © 2021.12.09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Adventi várakozás


Aranyosi Ervin: Adventi várakozás

De jól jönne egy igazi szeretet-karácsony,
hol gyertya fénye ragyoghatna az egész családon!
A szívünk együtt ünnepelne, egyformán dobogna,
visszatérne a remény, s hinnénk még szebb napokban!
De jó lenne ha újra mind, közösen ünnepelnénk,
megszépülne az életünk, s új élményekre lelnénk,
ha megtanulnánk örömöt és boldogságot adni,
ha szeretettel akarnánk jó emberek maradni!

Bárcsak jönne egy igazi szeretet-karácsony!
Bár ne lenne a boldogság csak dédelgetett álom!
Bár megláthatnánk egymásban a bennünk élő szépet,
s együtt járnánk a jó utat, mit úgy hívnak, hogy élet!
Bárcsak hinnénk magunkban is, s a jót is észrevennénk,
s a közös hétköznapokat, szép szóval szebbé tennénk!
Bárcsak juthatna ölelés, és szív melengetések,
bárcsak eltudnám mondani mindazt, amit csak érzek!

Jó lenne már egy igazi szeretet-karácsony,
ha kitehetném szívemet, hogy Isten fia lásson!
Minden ember Isten fia, vagy éppen Isten lánya,
bár értenéd, egyek vagyunk, ez az élet talánya!
Jó lenne hát teremteni, egy szebb, egy jobb világot,
szeretettel megtölteni, de nem csak a karácsonyt,
élőn élni jobb életet, a közös úton járva,
felemelni a szíveket, ne legyen köztünk árva!

De jó lenne, ha eljönne egy szeretet-karácsony,
ha béke lenne, s szeretet szerte a világon!
Bár szép szóval gyógyítanánk a beteg testet, lelket,
az ölelés, a szívjóság, csak az, mi felemelhet!
De jó lenne – várom nagyon – a szeretet-karácsonyt,
a szíveket simogató, szép szót, a tiszta bársonyt!
Mely álmot ad, reményt, hitet, egy élhető világot,
mely boldogít, s beteljesít egy közös, élő álmot!

Aranyosi Ervin © 2021.11.27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva