Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Légy a gazdánk!

légy a gazdánk
Aranyosi Ervin: Légy a gazdánk!

Gazdikat keresünk, vajon megtaláljuk?
Nincs túl nagy igényünk, szeretetre vágyunk!
Amilyen a bundánk, oly tiszta a lelkünk,
segíts nekünk, kérlek, jó gazdára lelnünk.
Nem adunk keveset: Szeretetet, szépet,
s ennél nincs fontosabb, egyszer tán megérted.
Minden kedves szóért szívünkben a hála,
hajlamosak vagyunk szép dorombolásra!
Szeress belénk, kérlek, és vigyél magadhoz,
ilyenkor a lélek közel ér a Naphoz.
Ne félj melegünktől, mert az meg nem éget,
csak még jobb emberré változtathat téged!

Aranyosi Ervin © 2016-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredő, hűvös reggelen

Ébredő_hűvös_reggelen
Aranyosi Ervin: Ébredő, hűvös reggelen

Horizont alján kél a Nap.
Aranyló, sárga sugarak
reám mutatnak azt hiszem,
hidat állítva a vízen.
Felhőpaplanban a világ.
Karjukat nyújtják nyurga fák
imádkozva az égre fel,
imájuk végre szépre lel.
Csend van, és benne az öröm,
hálás vagyok és köszönöm,
hogy átitat a nyugalom,
s társam lesz némán utamon.
Csepp emlék, amely megtanít,
hogy életünk nagy dolgait,
meglátni könnyű, – nem nehéz –
mert nem kell hozzá hűvös ész,
csak elmerengő képzelet,
álom mely földi szép lehet,
s körül vesz némán, hangtalan,
– a csendnek mennyi hangja van –
s elringat, táncba kezd velem,
ébredő, hűvös reggelen…

Aranyosi Ervin © 2016-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Őzgida – Te félj!

Őzgida - te félj
Aranyosi Ervin: Őzgida – Te félj!

Őzgida könnyedén szökken a réten,
virágok illata ámítja el.
Később, ha elpihen anyja ölében,
a virág illata életre kel.
Álmában szökkenve ugrik a Naphoz,
labdának képzeli a tűzgolyót.
Vissza és visszatér a pillanathoz,
amikor látta a széles folyót.
Élete félelem, álma szabadság,
életét félteni, menteni kell!
Megélni álmait, kell csak a vadság,
rettegve Napjához nem jutna el.
Őzgida könnyedén szökken a réten,
fű közé bújik, ha jön a veszély.
Álmában nem töri fejét a léten,
ébren a szíve azt súgja: – Te félj!

Aranyosi Ervin © 2016-06-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lelkedben ott a Nap

lelkedben ott a nap
Aranyosi Ervin: Lelkedben ott a Nap

Felébredsz reggel, kitárod ablakod.
Szíved vidám lesz, ha rád nevet Napod!
Lelkedből rögtön árad a derű,
s ilyenkor érzed, hogy élni nagyszerű.

S mi van, ha Napod felhő takarja el?
Kényszerből ébredsz, tudod, hogy menni kell!
Lelkedből ömlik reád a ború,
s hiszed, az élet ilyen szomorú.

Ó, bár csak tudnád, hogy mindig ott a Nap!
Felhők mögött is ragyognak sugarak,
lelkedben mindig ott él a derű,
csak előcsalni, most épp nem egyszerű.

Felhők lelkedben a rossz gondolatok,
mikor azt érzed: – Gyenge, vagy rossz vagyok!
Saját borúdtól nem látod lelkedet,
mikor nem érted, mi történik veled?

Ébredj fel végre, ragyogtasd lelkedet,
álmodd világod, teremts szebb életet!
Lelkedben mindig ott él a Napod,
s csak rajtad múlik, mikor ragyogtatod.

Aranyosi Ervin © 2016-06-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fürdenek a verebek

fürdenek a verebek

Aranyosi Ervin: Fürdenek a verebek

Lázasan süt a nyári Nap,
fürödnek hát a madarak.
Pancsolnak szürke verebek,
elpilledt madárgyerekek.
A vízben ázik száz veréb.
– Inni, strandolni, jaj de szép!
Frissül a meleg tollazat,
miközben szikrát szór a Nap.
Vidáman néz a fényes ég,
hogyan tisztul meg száz veréb,
aztán megszárad, s szárnyra kap.
Toll szárítójuk volt a Nap!

Aranyosi Ervin © 2016-05-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Naptánc

Naptánc
Aranyosi Ervin: Naptánc

Refrén: Úgy érzem, a napfény rám ragyog,
fényétől máris boldogabb vagyok!
Úgy érzem, a két szemem ragyog,
másoknak én is reményt adhatok.

Ébredj, mert ott kint kél a nap,
s nem látja senki más!
Sárgája széle kontúros,
mint egy tükörtojás.
Felhők fehérje elterül,
égbolt a serpenyő.
Zizeg a lég, még megremeg,
s a Napunk csak egyre nő.

Lüktet a szív és átveszi
egy új nap dallamát,
hála kíséri reggeled,
muzsikát hallva át.
Madárdal szól és táncba hív,
mozdul lábad, kezed,
s látod a dalt, ha ellazulsz,
ha behunyod szemed.

Refrén: Úgy érzem, a napfény rám ragyog,
fényétől máris boldogabb vagyok!
Úgy érzem, a két szemem ragyog,
másoknak én is reményt adhatok.

Pördülj, fordulj, energiád
lassan az égig ér.
Itt vagy, hát éld az életed,
érezd, hogy mennyit ér!
Indul a nap, a lét tiéd,
vár élmények sora.
Ha nem érzed a lüktetést,
nem figyeltél oda!

Ám, ha figyelsz, a tiszta fény
átjárja testedet.
A tánc varázs, a fény parázs,
láng gyújtó perzselet.
Forgó örvény, mely kényszerít,
mely magával ragad,
nem tudod mért, de élvezed
és jól érzed magad.

Refrén: Úgy érzem, a napfény rám ragyog,
fényétől máris boldogabb vagyok!
Úgy érzem, a két szemem ragyog,
másoknak én is reményt adhatok.

Lépések jönnek, s lábaid,
víg táncba kezdenek.
Két kar követi ritmusát,
majd szárnnyá vedlenek.
Kitárod képzelt szárnyaid,
s eléred a Napot,
tiéd az ég, táncolsz, repülsz,
a végtelent kapod.

Legyen tehát a reggeled
ily hálával teli!
Boldog a szív, mely ritmusát,
Naptáncát megleli.
Értelmet lel az életed,
megélni egy csoda!
Hát vár a Nap, az ébredés,
nyílt szívvel menj oda.

Refrén: Úgy érzem, a napfény rám ragyog,
fényétől máris boldogabb vagyok!
Úgy érzem, a két szemem ragyog,
másoknak én is reményt adhatok.

Folytasd napod ezek szerint,
élvezd az életet!
Ha más is hallja dallamát,
majd táncra kél veled.
Mikor majd együtt táncolunk,
felébred a világ,
s a Napod is ontja boldogan
éltető sugarát…

Aranyosi Ervin © 2016-05-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet magja

A szeretet magja

Fotó: Szabó Éva

Aranyosi Ervin: A szeretet magja

Tudod, a virágok csak egy helyben ülnek.
Napnak és esőnek egyformán örülnek.
Elkezdenek nőni, s álomra találnak,
bimbót nyitogató álmodóvá válnak.
Aztán az álmaik szél szárnyára ülnek,
felszállnak az égbe, messzire repülnek.
Magvas gondolatuk másik földre száll át,
ott kelti életre gondolat virágát.

A virág, s az álom, így terjed a Földön.
Látod? Álmaimat szép szavakba öntöm,
s jön a szél, felkapja, s elviszi majd hozzád,
s talán egy új álmot, gondolatot hoz rád.
Mert, akár a virág, mely szétszórja magvát,
az én gondolatom messze száll, és hat rád.
Légy tovább adója a szép gondolatnak,
ne tartsd meg magadnak, mert a szavak hatnak!

Álom és gondolat egyaránt teremthet,
ezt kell érteniük a jó embereknek.
A szeretet magját kell csak elültetnünk,
ez segít a mában szebb világra lelnünk.
A gaz is így terem, és csak rajtunk múlik,
hogy a termő földre majd milyen mag hullik.
Éltesd hát a szépet, a szeretet virágát,
szíved szép vízével gondozd nyíló ágát!

Tápláld a szép álmot hited erejével,
s figyeld a teremtést, hogy csodákat ér el.
S lám, minden csodának benned nő a magva,
hagyd hát elrepülni, szél szárnyán suhanva,
s mikor földre talál, jó talajra hulljon,
kikelve örüljön, szépen boldoguljon!
A szeretet magját így szórd szét a szélbe,
jusson el sok ember vágyódó szívébe!

Aranyosi Ervin © 2016-05-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Harmatcsepp

harmatcsepp
Fotó: Szabó Éva

Aranyosi Ervin: Harmatcsepp

Egyetlen harmatcsepp őrzi a világot,
benne az életnek szép csodáját látod.
Lám, az élő világ fürdik, tisztul benne,
mintha e cseppnyi gömb maga is Föld lenne!
Egyetlen harmatcsepp, s benne ott az élet,
s mikor a Nap felkelt, hova tűnt, mivé lett?
Felszáradt az ágról? Páracseppként felnőtt?
Fent látom az égen, mint csodaszép felhőt!

Aranyosi Ervin © 2016-05-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretem az esőt!

szeretem az esőt
Aranyosi Ervin: Szeretem az esőt!

Szeretem az esőt, a világ szebb tőle!
A növények erőt merítnek belőle.
Szeretem, csodálom, és szívesen nézem,
ahogyan szivárványt ragyogtat az égen.

Szeretem az esőt, hallgatni és nézni,
ritmikus dalával képes megigézni.
Nézem a pocsolyát, a vízkarikákat,
a fák fénylő kérgét. Csillámló varázslat…

Szeretem az esőt, felhők sűrű könnyét.
Földáztató búját, amit átad önként.
Szeretem az esőt, mikor belefárad,
mikor felhők mögül újra napfény árad.

Szeretem az esőt, mert az élet része,
általa lesz teljes a világ egésze.
Ha csak a Nap sütne, ha mindig ragyogna,
ez a szép, bús érzés biztos hiányozna.

Mert az élet úgy szép, úgy igazán teljes,
ha a nehézségtől olykor a lét terhes.
Hidd el, az esőtől teljesebb az élet,
jobban értékeled a jót és a szépet.

Aranyosi Ervin © 2016-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: FurcsálLÓ

furcsálló
Aranyosi Ervin: FurcsálLÓ

Ejnye, te még alszol?
Én meg csak kint várlak.
Mikor vágunk neki
hetedhét határnak?
Kint már turbékolnak
szerelmes galambok.
Induljunk, mert várnak
csodaszép kalandok!
Ne lustálkodj tovább,
fel kellene kelni!
Ma a szabadságot
kell megünnepelni!
Hasadra süt a Nap,
kinevet a reggel,
gyere és a részed
hálás szívvel vedd el!

Aranyosi Ervin © 2016-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva