Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Lélektisztító mantra


Aranyosi Ervin: Lélektisztító mantra

Tisztuljon meg lelkem
a rossz gondolattól,
haragtól, bánattól,
fájó pillanattól!
Elengedem mindet,
aztán megbocsátok,
hisz a rossz gondolat,
visszatérő átok.
Amikor haragszom,
önmagam mérgezem,
nem is értem akkor,
hogy ezt miért teszem!

Leülök hát csendben,
aztán képzeletben
egy kis tüzet rakok,
s ráöntök haragot,
bosszút, mérget átkot,
elégetem,
aztán mindent megbocsátok!
Megtisztul a lelkem,
a nyugalom árad,
holnap csodás dolgok,
új esélyek várnak!

Szeretetem öntöm
erre a világra,
hisz erre van szükség,
ne legyenek tüskék,
sem az én lelkemben,
se mások szívében,
hadd élhessünk szépen
egymás közelében!
Megtisztul a lelkem,
és könnyebbé válik,
harag bűvös máza
lelkemről lemállik.

Aranyosi Ervin © 2023-08-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hogyan kéne szebbé tenni a világot?


Aranyosi Ervin: Hogyan kéne szebbé tenni a világot?

Hogyan kéne szebbé tenni a világot,
közösen dúdolni egy gyönyörű dalt?
Hogyan kéne élővé tenni az álmot,
célokkal ellátni minden fiatalt?

Hogy lehetne adni a szeretet nevében,
egymást felemelve élni életünk?
Hogyan kéne szebbé tenni a világot,
hogy a létezésünk több legyen velünk?

Hogy lehetne erre jó receptet írni,
mindenki megértse, van út, s járható?
Ne legyen több oka, senkinek se sírni,
hogy szeretet vágyunk valóra váltható!

Hogyan kéne szívből szeretetet adni,
emelni a rezgést, a frekvenciát?
Hogy tudna az ember, jó ember maradni,
és az utódoknak csak jót adni át!

Természettel együtt, hogyan kéne élni,
megbecsülni azt, mit Isten alkotott,
mit kellene tennünk, hogy ne kelljen félni,
jó útra találva, tudni az okot!

Tudni, miért jöttünk erre a világra,
hogy leszületéskor, mit vállaltunk fel!
Nem csak álldogálni, a csodára várva,
de tenni a dolgunk, amit tenni kell!

Hogyan kéne szebbé tenni a világot,
felébresztve alvót, ki nem lát utat,
lebontani szóból épült rossz karámot,
amit a szabadság vágyunk megmutat?

Hogyan kéne alvó lelkeket emelni,
lássák a valóság, csak illúzió,
hogyan lehetne egy jobb világra lelni,
amelyikben élni és dolgozni jó?

Ha az ember végre újra gondolkodna,
de szívén át látna, jó szándékúan,
ha a Földdel együtt békésen forogna,
s tudná, hogy jövője a kezében van!

Meg kéne tanulni látni, és szeretni,
kézen fogva egymást, mindent közösen,
a holnapunk magját el kellene vetni,
öntözni hitünkkel, hogy jövőnk legyen!

Aranyosi Ervin © 2023-07-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az élet lényege


Aranyosi Ervin: Az élet lényege

A boldogság, s a szeretet egy tőről fakadnak,
az életet megszépítő szép virágot adnak!
Rajtad múlik, ápolod-e a hited vizével,
beéred-e hétköznapok egyszerű ízével?
Ha akarod, minden napod ünnepnappá válhat,
a szeretet, s a boldogság hozzád eltalálhat.
Hisz a világ valójában a lelkednek tükre,
s ugyanúgy hat a kiküldött fény mindegyikünkre!
Légy hát tükre szeretetnek, és a fénylő Napnak!
Boldogok, kik tiszta szívből másoknak csak adnak!
Kik elvesznek, önmagukat lopják meg legvégül,
ha megérted, ez mit jelent, lelked is megbékül!

Aranyosi Ervin © 2023-07-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Adjon az Isten!


Aranyosi Ervin: Adjon az Isten!

Adjon az Isten szebb világot,
szebb világot, boldogságot!
Adjon az Isten békességet,
háborúknak vessen véget!

Adjon az Isten emberséget,
méltóságot, tisztességet!
Szeretetet, egyetértést,
szívhez szóló kedves érzést!

Adjon az Isten igazságot,
tisztán lássuk a világot,
jövőképet, egészséget,
összetartó magyar népet!

Adjon az Isten ételt, italt,
ami elég, ami kitart,
a munkának becsületet,
jó szándékhoz lendületet!

Adjon az Isten, hadd fogadjuk,
mások hitét visszaadjuk!
Reménykedjünk, s adjunk hálát,
fogjuk meg az Isten lábát.

Adjon az Isten szeretetet,
s adjuk tovább, mikor lehet!
Emeljük fel a világot,
ha Isten ad, te is látod!

Aranyosi Ervin © 2023-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Színész leszek!


Aranyosi Ervin: Színész leszek!

Színész szeretnék lenni, nagy színész,
akit csodálnak, kit mindenki néz!
Ki gondolatot szárnyára emel,
és hangot adva, értőn szerepel!

Ki tükrözi, mit megírt annyi bölcs,
ki hol csak gyenge, hol pedig erős!
Aki csupán eljátssza életét,
ki világában, látja mi a tét!

Ha kell táncol és ha kell énekel,
akit mások világa érdekel,
akinek fontos lesz a szeretet,
és ezért játszik ezer szerepet.

De az leszek mindig, aki vagyok,
a szerepekhez lelkemből adok.
A vidámságot komolyan veszem,
az életem a színpadra teszem.

Kívülről fújok könyvnyi szöveget,
lágy dallam szárnyán szállok majd veled,
Dalommal szíved élesztgetem,
hogy életed, a percben szebb legyen!

Leszek komor, vagy leszek komikus,
leszek szétszórt, leszek harmonikus,
leszek naiv, ki tán mindenhez ért,
ki megharcol a vágyott sikerért.

Ki azt teszi, mi lelkéből fakad,
és megmutat, mert az a feladat!
Színész leszek, egy nagy színész, tudom,
s már elindultam a vágyott úton!

Tanulom hát, hogy a legjobb legyek,
hogy szeressenek majd az emberek!
Hogy nevem hallva felkapják fejük,
akit nézni mindig lesz idejük!

Színész leszek, egy áldott jó színész,
ki életére, ha egyszer visszanéz,
büszkén vállalja összes szerepét,
mert így szórta szét a szeretetét!

Aranyosi Ervin © 2023-07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tudod, a szó…


Aranyosi Ervin: Tudod, a szó…

Tudod, a szó, az lehet fegyver,
s lehet teremtő, szép dolog.
Mégis, ha ráébred az ember,
akkor a lelke felragyog,
hiszen a szó, a teremtésnek
módja, mint élő gondolat.
Teremthet álmodón csodákat,
s alkothat gyarlón gondokat.

Tudod, a szó mikor kimondod,
mint könnyű madár szárnyra kél,
s ha szép, ha jó és el nem rontott,
akkor egy szép szívhez elér!
Jó lenne, hogyha simogatna,
s szeretettel lenne tele,
elvesztett hitet visszaadna,
s jószándék kerülne bele!

Tudod, a szó, az lehet fegyver,
s lehet kedves és szelíd,
de van, hogy helyette a csend kell,
ami, ha kellett messze vitt!
Hiszen a belsődben találod,
az olykor néma végtelent,
mikor a rosszat mind kizárod,
s rájössz a valós mit jelent!

Tudod a szót, azt ki kell mondjad,
ha benned ragad, meggyötör,
a gondokat mind meg kell oldjad,
ami a szép lelkedre tör!
Keress olyat, ki meghallgatja,
aki megérti mit jelent,
aki szavadhoz lelkét adja,
ki rendbe teszi a jelent!

A kimondott szó oldja benned,
feszültséged, hogyha van,
felszabadulhat tőle lelked,
szárnyal végre és gondtalan.
Ám, mielőtt kimondanád,
tarts egy cseppnyi szünetet,
ne bántson meg másik lelket,
a neki szánt üzenet!

A szavaiddal csínján bánjál,
emeljen inkább fel szavad,
a lényegükre rátaláljál,
legyen a lét ettől szabad!
Ne bántson, inkább simogasson,
ne legyen fegyver sohasem,
inkább szeretet nyelvén hasson,
fogalmazz szépen, kedvesen!

Aranyosi Ervin © 2023-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szereteted lelkemhez ér


Aranyosi Ervin: Szereteted lelkemhez ér

Pici nózid milyen nedves,
és az arcod nagyon kedves.
Selymes bundád tiszta fehér,
szereteted lelkemhez ér.
Az én lelkem viszonozza,
világunkat rendbe hozza!
Kicsik vagyunk, nagyra növünk,
Várj csak világ, mindjárt jövünk!

Szereteted megérintett,
a lelkemre érzést hintett.
Nem hagyhattam válasz nélkül,
szeretettől kedvünk szépül!
Hálaképpen simogatlak,
te sem tartod meg magadnak,
doromboló jókedved lesz,
barátságunk boldoggá tesz!

Aranyosi Ervin © 2023-07-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Fényből születtem a Földre


Aranyosi Ervin: Fényből születtem a Földre

Fényből születtem a Földre,
Napom gyermeke vagyok,
nem egy percre, mindörökre,
fénye a lelkemből ragyog!
Az sem baj, ha eltakarják,
önző, sötét fellegek,
hisz fényemet, a világból
eltüntetni nem lehet!

Fényből születtem a Földre,
s ez a fény, a szeretet,
ezért nem kell eljátszanom
semmiféle szerepet!
Nem kell mássá alakulnom,
elég, ha kiragyogok,
s körülöttem érzik, látják,
a Nap gyermeke vagyok!

Fényből születtem a Földre,
ezt a fényt adom tovább,
hálatelten, szeretettel
élem ezt a szép csodát.
Ha az emberek megértik,
csupán csak ragyogni kell,
szeretetünk ragyogtatva,
egymás szívét érni el!

Fényből születtem a Földre,
az árnyék nem létezik,
csak a tudatlanság bántó,
mitől a szív éhezik.
Tanítalak tündökölni,
használni a fényedet,
ez Nap adta isten-áldás,
mely maga a szeretet!

Fényből születtünk a Földre,
mind Nap-gyermekek vagyunk,
egymás létét beragyogjuk,
s közben szép nyomot hagyunk!
A szeretet fénycsóvái
szebb világot mutatnak,
légy része a tanulásnak,
bejárandó utadnak.

Ha majd elkezdünk ragyogni,
tiszta fénnyel, ahogy kell,
szeretett lesz a világunk,
a mennyország így jön el!
Sosem kellett haldokolni,
fény emeli lelkedet,
eltűnik az árny, az átok,
s győzni fog a szeretet!

Fényből születtünk a Földre,
tükrözni a másikét,
tüzet gyújtani szívekbe,
visszaadni a hitét.
Külön-külön pislákol csak,
ahogyan a gyertyaláng,
együtt fényünk erősebb lesz,
létre hozva a csodánk!

Fényből születtem a Földre,
fényből születtél te is,
kezdj el végre kiragyogni,
ha már lelked végre hisz!
Ragyogjuk be a világot,
szeretetet szórva szét,
ébresszük az alvó lelket,
s legyen létünk végre szép!

Fényből születtünk a Földre,
s értelmet fényben lelünk,
ha világunk fénybe fordul,
gazdag lesz a lét velünk!
Ki kell lépnünk hát a fényre,
s a rossz álom véget ér,
szeretettől átitatva,
érezd, lelkünk végre él!

Aranyosi Ervin © 2023-06-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Beleadom szívem, lelkem!


Aranyosi Ervin: Beleadom szívem, lelkem!

Beleadom szívem, lelkem,
– nem tudom, hogy átmegy-e?
Kell, hogy szívem dobbanását,
szíved lassan átvegye!
A szeretet hullámhosszán,
álmok szárnyán repülünk,
hogy belássuk a világot,
felhő szélére ülünk!

Beleadom szívem, lelkem,
mert az élet így kerek,
szeretetet kapnak tőlem
mind, a kedves emberek!
Mindez ott van mosolyomban,
és simogat a szavam,
bárcsak visszamosolyognál,
vegyél végre komolyan!

Szívem, lelkem beleadom,
így írom a verseket,
lelkem minden gondolatát,
én így adom át neked!
Szeretném, ha megértenéd,
s jól éreznéd magadat,
a világot szebbé tenni,
ennyi csak a feladat!

Szívem, lelkem beleadom,
add hát te is a tiéd,
legyen tőlünk teljesebb,
és boldogabb a földi lét!
Ha mindenki beleadná,
ha győzne a szeretet,
értelmet kapna a létünk,
s látnánk, szebb is lehetett!

Beleadom szívem, lelkem,
szépüljön meg a világ!
Hadd kövesse a példámat,
minden ember, aki lát!
Adjunk esélyt holnapunknak,
élhető és szebb legyen,
s minden ember jól szeressen,
s mást is boldoggá tegyen!

Aranyosi Ervin © 2023-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Dobom ütemére


Aranyosi Ervin: Dobom ütemére

Dobom ütemével, szívem együtt dobban,
mágikus erő van a szívben, s a dobban.
Csukott szemmel nézek, lelkemen át látok,
öröm dobolásra jöjjetek barátok!
Szeretet ütemét doboljuk a szélbe,
fákat hívjon táncba, könnyű álmon lépve.
Eső kopogását a Nap ragyogja át,
szivárvánnyá festve a képzelet falát!

Dobom ütemére dobban hát a szívem,
könnyíti terheim, napról, napra vinnem!
Behunyom hát szemem, lelkemen át látok,
doboljatok velem, ti is jóbarátok!
Hiszen a Föld szíve, a miénkkel dobban,
hangot kell, hogy adjon, nem marad titokban!
Hiszen, ha az egység véle összejönne,
lelkünk szeretetben, jóságban fürödne.

Figyeld a dobbanást, hadd járja át tested,
tudom, ezt a ritmust, már te is kerested!
Engedd ütemére lábad keljen táncra!
Öntsünk szeretetet az egész világra!
Ébresszen dobbanás minden alvó lelket,
ébredjen a világ, s velünk ünnepeljen!
Érezzük lelkünkkel, emberré kell válnunk,
élő forrásunkhoz vissza kell találnunk!

Dobom ütemére táncot jár a szívem,
hiszen felemelem, már nem keserítem!
Lüktet a vér bennem, éltetőn dobolva,
dallamosan szépen, más szívekhez szólva.
Ha majd a sok szép szív egy ritmusra dobban,
ha teremtőnk szavát, meghalljuk a dobban,
ha együtt, egymásért, közös céllal élünk,
szorongó világot, élőre cserélünk!

Aranyosi Ervin © 2023-06-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!