Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kiömlött a tej


Aranyosi Ervin: Kiömlött a tej

Leesett a tejesüveg?
Mind kiömlött belőle?
Segítek a barátomnak,
jól felnyalom előle…
Versenyezzünk! Ki a gyorsabb?
Ki nyalja fel hamarabb?
Eltüntetjük a nyomokat,
mert kikapunk, ha marad!

Aranyosi Ervin © 2022-10-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Okkal születtem


Aranyosi Ervin: Okkal születtem

Adni akartam, másoknak adni,
két lábbal mindig a földön maradni.
Emelni inkább sok szívet magasba,
tudom, ha adnék, még több maradna!

Szeretni jöttem, szívből és bátran,
nem tudtam hogy kell, hát megcsináltam.
Mutattam másnak, hogy tanuljon tőlem,
gondolat, érzés áradt belőlem.

Refrén:
Okkal születtem erre a földre,
csak meg kell találnom ezt az okot!
Napjaim zömét élettel töltve,
az árnyékból végre kiragyogok.
Okkal születtem, megélni vágyam,
nem csak túlélni a mát, s tegnapot,
ha álmodtam, én is a jövőbe láttam,
s jó okkal: – Másokkal én egy vagyok!

Adni akarnék, fogadd el kérlek,
értelmet nyernék, jó okkal élek!
Gyújtsunk fényt végre e sötét világban,
szeressünk szívből és szeressünk bátran!

Ne féltsd a szívedet, ez nem fog fájni,
az élet értelmét kell megtalálni,
hallgass a szívedre, a belső hangra,
emeld a rezgésed most magasabbra!

Refrén:
Okkal születtem erre a földre,
csak meg kell találnom ezt az okot!
Napjaim zömét élettel töltve,
az árnyékból végre kiragyogok.
Okkal születtem, megélni vágyam,
nem csak túlélni a mát, s tegnapot,
ha álmodtam én is a jövőbe láttam,
s jó okkal: – Másokkal én egy vagyok!

Aranyosi Ervin © 2022-10-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Porszemek álma


Aranyosi Ervin: Porszemek álma

Porszemből áll a sivatag,
vízcseppekből a tenger,
külön-külön gyengék vagyunk,
de együtt a sok ember,
mindenre képes úgy,
ahogy viharos tenger árja,
mindent legyőzhet – én tudom –
ha hitét megtalálja!

Mindent legyőzni nem muszáj,
a világot uralni,
nem kell betevő falatért,
az utcán éhen halni!
Porból lettünk, s a porszemek,
könnyet csalnak a szembe,
s ha álmunk porvihart kavar,
ki állna velünk szembe?

Hány milliárdnyi ember él
szerte a nagyvilágban?
Ha fellángol a szenvedély,
hitünk ott ég a lángban.
Ám nem kell tüzet gyújtanunk,
csupán ébrednünk kéne,
bárcsak a hajnal jönne már,
milliárdok reménye!

Ne hidd hát el – kicsik vagyunk –
az álmunk nagyra nőhet,
van esély, jobbá tenni még,
az értünk élő Földet!
A világ összes porszemét,
csak felemelni kéne,
ébredjen, lásson szebb jövőt,
és lépjen be a fénybe!

Aranyosi Ervin © 2022-10-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Olyan jó, hogy újra itt vagy


Aranyosi Ervin: Olyan jó, hogy újra itt vagy

Szemedbe nézek, s rám ragyog,
mint fenn az égen a csillagok,
szemembe nézel, s átölelsz,
érzéseimre így felelsz
nekem.

Eljöttem végre és itt vagyok,
tudom, a szemed mért ragyog.
Tudom, sokáig vártál rám,
kiszáradt torkom és ég a szám,
igen!

Refrén:
Olyan jó, hogy újra itt vagy kedvesem,
olyan jó, hogy újra itt vagy én velem,
olyan jó, hogy újra itt vagy, vártam rád,
gondolatom minden éjjel nálad járt

Így, kéz a kézben jó veled,
a szívünk dobban és szeret,
közös a dal, amit dobog,
együtt vagyunk mi boldogok,
igen!

Refrén:
Olyan jó, hogy újra itt vagy kedvesem,
olyan jó, hogy újra itt vagy én velem,
olyan jó, hogy újra itt vagy, vártam rád,
olyan jó, hogy szíved végre rám talált!

Aranyosi Ervin © 2022-10-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Csiga megy az óvodába


Aranyosi Ervin: Csiga megy az óvodába

Én vagyok a csiga-biga,
így megyek ma az oviba,
de nem csúszom, van két lábam,
hogy utamat könnyen járjam.
Van két szarvam, van két szemem,
hátamon házam cipelem,
csak nem tudok belebújni,
s tőle hátamon aludni.
De a csiga csak én vagyok,
csodálnak is kicsik-nagyok!

Aranyosi Ervin © 2022-10-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Fegyver nélküli világ


Aranyosi Ervin: Fegyver nélküli világ

Fegyver nélkül a világ,
sokkal szebb lehetne,
kinn a réten a virág
boldoggá tehetne.

Nem tépnénk le mi onnan,
csupán megcsodálnánk,
és a szép természettel
egy oldalra állnánk.

Refrén:
Élj együtt a természettel,
legyél tőle boldog ember!
Élj együtt a természettel,
figyelemmel, szeretettel!

Mire jó a pusztítás,
ugye, te sem érted?
Egymás ellen uszítás,
gazdagító érdek!

Egy dolgunk van itt nekünk,
emberré kell válnunk,
megbékélve világunkkal,
jó oldalra állnunk!

Refrén2.:
Élj együtt a természettel,
legyél tőle boldog ember!
Élj együtt a természettel,
figyelemmel, szeretettel!
Élj együtt a természettel,
hidd el, ennél jobb cél nem kell,
figyelemmel, szeretettel,
békélj meg a természettel!

Aranyosi Ervin © 2022-10-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Őszapó látogatása

Fényképezte: Mészáros Kata

Aranyosi Ervin: Őszapó látogatása

Pihe-puha, szinte toll csak.
Miért hívják Őszapónak?
Rá a választ nem lelem,
ám ha itt jár, meglesem!
Apróságát megcsodálom,
ahogy visszanéz az ágon,
mintha eleséget kérne,
s lesné, mit kaphat ebédre?
Ősz a haja, s nincs szakálla,
fekete a csőre, szája,
rőt-barna a kis zakója,
fekete csíkosan hordja.
Az ember csak megcsodálja,
kis vendégként visszavárja!

Aranyosi Ervin © 2022-10-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Reggeli ámulat – ablakon át


Aranyosi Ervin: Reggeli ámulat – ablakon át

Ablakon kinézve gyönyörködöm,
áttört a napfény a gyönge ködön,
csillogtatja a fák levelét,
színeknek játéka gyönyörű szép!
Élénken pompázó álomvilág,
az érzi csodának, ki szívével lát,
ki látja az időnek múló nyomát,
ki látja a tegnapot, s éli a mát!

Szívedet átjárja a szeretet,
ámulva rányitod két szemedet,
látod és érzed a földi csodát,
meghatva lesed az ősz mosolyát.
Lelkedben elárad ez a mosoly,
hisz ez az elmúlás nem is komoly,
szépséggel tölti meg a lelkedet.
Szél-úrfi táncba hív száz levelet!

Nézem a természet, hogyan mulat,
arcomra mosolyt csal az ámulat.
Ősz szórja kincseit, s viszi a szél,
szárnyat bont, s repül az őszi levél.
Nem félnek, nem fájnak, nincs rá okuk,
táplálni világot, saját joguk.
Leszületőknek átadni helyük,
emléket őriz a porhüvelyük.

Az élet körforgás, nincs is mese,
nem kérdés számomra, értelmes-e?
Tudja a dolgát a gondviselés,
Isteni varázslat, csodatevés!
Az élet elmúlik, s átalakul,
az, aki megélte a porba hull,
s átadja az újnak saját helyét,
kezdődjön elölről újra a lét!

Aranyosi Ervin © 2022-10-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Kis oroszlán


Aranyosi Ervin: Kis oroszlán

Ordítani tanulok,
én vagyok a herceg.
Ha macskaként nyávogok,
mások kinevetnek.
Nagy dolog a hatalom,
ki kell érdemelni,
ezért kell a hangomat
már most megemelni!
Kis oroszlán vagyok én,
nem bőgök, csak sírok,
hangom mélyül egyre majd,
s ordítok, ha bírok.
Én leszek, ha megnövök,
az állatok királya,
látod, mekkorára nő,
egy kis macska vágya!

Aranyosi Ervin © 2022-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Minden háborúnak véget kéne vetni!


Aranyosi Ervin: Minden háborúnak véget kéne vetni!

Minden háborúnak véget kéne vetni,
minden gyilkos fegyvert le kellene tenni!
Nem támadná senki védtelen hazádat,
s nem akarná senki befogni a szádat.

Hisz normális ember sosem háborúzna,
a nemzetek közé árkot sosem húzna,
nem gyilkolna sosem egy hozzá hasonlót,
s így nem is találna országára rontót.

Minden háború a gazdagot szolgálja,
ám a harc ösvényét csupa szegény járja,
s amíg a katonák harcba menetelnek,
a páncélszekrények nagy pénzekkel telnek.

Az eladott lelkek feszülnek egymásnak,
átadják testüket mocskos elmúlásnak,
de a háborúhoz sohasem volt közük,
nincs belőle hasznuk, nincs benne örömük.

A háborút nem is a harctéren vívják,
bár a szegényeknek ott ássák meg sírját.
Egyedül a pénz a háborúzás oka,
erről dönteni a gazdagnak van joga.

Nincsen honvédelem, a fegyver csak üzlet,
hazug minden szólam, mit zászlókra tűznek!
Ország, ország ellen sosem menne harcba,
ha a gazdaság nem fulladna kudarcba.

Újra kéne írni az ember történelmét,
használni a szívet, s jót akaró elmét.
Minden háborúnak véget kéne vetni,
minden gyilkos fegyvert le kellene tenni!

Aranyosi Ervin © 2022-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!