Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hej magyar barátim…

BDY fafaragása – 1919-es címer

Aranyosi Ervin: Hej magyar barátim…

Hej, magyar barátim, ha megértenétek,
gyakran szállana fel ajkatokról ének!
Többször lenne jó ok vidám kacagásra,
büszkén nézhetnétek mostantól egymásra!
A szeretet újra néppé kovácsolna,
s bennünk a szeretet élő kovász volna.
Felemelnénk egymást, csillagokra lépnénk,
ősi szóval áldott magyarságunk élnénk!

Kiállva magunkért, hinnénk is magunkban,
szanaszét karistolt szép birodalmunkban,
mert bárhol vagy magyar, a magyar föld ápol!
A távoli földrész kilök majd magából.
Ám, ha szíved lelked magyar szóval áldott,
teremthetsz magadnak csoda szép világot,
csak nem kéne folyton sírdogálni, félni,
teremtő erőnkkel, csodánk kéne élni!

Hiszen a szeretet szép csodákat teremt,
oly hatalmas erő, melytől a képzelet
nekilódul, s alkot, létre hoz világot,
amilyet sok ősünk álmaiban látott.
Hej, magyar barátim, ne legyetek búsak,
hiszen a jó kedvünk csupán rajtunk múlhat!
Csak szeretni kéne siránkozás nélkül,
amitől az élet élhetővé szépül!

Aranyosi Ervin © 2019-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megszülettem…


Aranyosi Ervin: Megszülettem…

Helló világ, hát itt vagyok,
– megkezdem hát az életem!
Érezni jó, hogy vártatok,
s gazdagabb lett a lét velem.
Helló világ, épp álmodom,
jóleső érzés vesz körül,
s remélem, túl az álmokon,
az egész Föld velem örül…

Helló világ, hát itt vagyok,
a születés kész rejtelem.
egy szebb világot alkotok,
erről szól majd az életem!
Elhoztam nektek a jövőt,
s ti hiszitek, butus vagyok.
Ma még szót szóba nem szövök,
nem beszélek, mint a nagyok.

Helló világ, hát itt vagyok,
s bennem a mag, az értelem,
és villám gyorsan tanulok.
Ne kelj versenyre én velem!
Én alapjában jó vagyok,
ti tudtok csak el rontani,
azt adom majd, amit kapok,
azt tudom csak kibontani.

Helló világ, hát itt vagyok,
s engedd, hogy szép csodát tegyek!
Ha lelkem jóságtól ragyog,
örülnek majd az emberek!
A szeretet szívemben él,
de éreznem kell, hogy milyen!
Apró kis lelkem jót remél,
ha vártatok rám ennyien.

Helló világ, hát itt vagyok,
jöttem, hogy jó ember legyek!
Magam mögött nyomot hagyok,
szeressetek, s kövessetek!
Hisz nem kell már mást tennetek,
menni a fénylő jel után!
A jó ott éled bennetek,
ne veszítsétek el bután.

Helló világ, hát itt vagyok,
és kész vagyok teremteni!
Nap, mint nap új reményt adok,
holnapunk meg kell menteni!
Talán ti is megértitek,
hogy ezt csak egy módon lehet,
ha a jövőt nem félitek,
mert végre győz a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2019-06-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tiszteld önmagadat!


Aranyosi Ervin: Tiszteld önmagadat!

Tiszteld önmagadat,
s inkább ne higgy másnak!
Kerüld el azokat,
akik megaláznak!
Hiszen, akik téged
folyton becsmérelnek,
benned többet látva
megnyugvást nem lelnek.

Ők már elvesztették
magukban a hitet,
S irigykedve lesik,
hogy szebb lét a tied!
Ne hagyd magad ezért,
soha megalázni,
áldozatként bőgve,
könnyek között ázni!

Tedd csendben a dolgod,
élvezd a világod,
válts valóra minden
dédelgetett álmot!
Lesz majd aki téged
értékelni képes,
akinek eljuthatsz
értő, szép szívéhez.

Ne hagyd, hogy elszívják
jó energiádat!
Ne hagyd hogy uraljon
bosszúság, vagy bánat!
Légy büszke magadra,
s légy csak különleges,
aki csak megoldást,
s nem kifogást keres!

Hidd el, szüksége lesz
reád a világnak!
Jönnek majd olyanok,
akik tisztán látnak,
akik felismerik
lelkednek csodáját,
szellemed gyümölcsét
megérlelő fáját!

Tiszteld önmagadat,
s másban is a szépet!
Ettől lesz teljesebb,
élhetőbb az élet!
Mikor hálás leszel
azért, amit kaptál,
lelked fényesebben
ragyog majd a Napnál.

Érdeklődő lelkek
jönnek majd a fényre,
kíváncsiak lesznek
egy ily tiszta lényre,
aki nem másoknak
akar megfelelni,
csak saját magára,
önmagára lelni.

Aki keres talál,
te is meglelheted,
hiszen kérdésedre
ott már a felelet.
Hiszen a válasz már
régen meg van írva.
A lelkedbe írták,
nem egy rossz papírra.

Ne légy hát áldozat,
élvezd ki életed,
csak így tud a csoda
megtörténni veled!
Ha lelked megnyitod,
s harmóniád árad,
könnyen megtalálják,
hol van a bejárat.

Könnyen kapcsolódnak
hozzád a jó lelkek,
mert benned egy méltó,
biztos pontra lelnek.
Amikor jót teszel,
jó érzés vesz körül,
s nincs is nagyobb öröm,
mintha a szív örül.

Aranyosi Ervin © 2019-05-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A fény templomában

Festmény: Harsányi István – Fények

Aranyosi Ervin: A fény templomában

Isten valódi templomában jártam.
Ott volt, jelen volt, köszönt is nekem.
Csodásabb volt annál, amit vártam,
s én ámuldoztam – Drága Istenem!
Mondd mért nem látunk lelki szemeinkkel?
Mondd mért teremt az ember poklokat?
Hisz világunknál csodásabb hely nem kell,
mondd hogy lehetnénk ettől boldogabb?

Nagy rohanásban elsuhan az élet,
megállni, és egymásra sincs időnk.
A teremtésed porrá, semmivé lett,
s magunkra húztuk fájón a szemfedőnk?
Pedig a fény özönlik, egyre árad,
csak szemünk nehéz nyitva tartani,
mert attól tartunk, abba belefárad,
próbáljuk inkább szavad meghallani.

A hangokat a külvilágból várjuk,
ha lelkünkből szólsz nem figyelünk rád,
pedig templomod bárhol megtaláljuk,
hisz lépten-nyomon ott él a csodád.
Inkább a rosszak árnyékában élünk,
s a fény helyett sötétség vesz körül.
A tudatlan lét homályában félünk,
ahol a lélek sohasem örül.

Én templomodra végre rátaláltam,
és mutatnám, hogy más is lássa meg!
Hisz élhetnénk mind boldogokká váltan,
ha kérnénk fényed, lelkünk váltsa meg!
Tán általa mi is feltámadhatnánk.
Napfényre lépve élni kezdenénk.
Látva a fényt, csodádnak hangot adnánk,
s talán a jóság költözne belénk.

Aranyosi Ervin © 2019-05-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fakopáncs a fák doktora

Fotó: Borsné Katalin

Aranyosi Ervin: Fakopáncs a fák doktora

Kopogtattam, beengedtek,
láthatod, már bent vagyok.
Ahová a csőröm befér,
fanyüvőt én nem hagyok.
Nem menekül hernyó, féreg,
pajor soha előlem.
Nem csoda, hogy harkálydoktor
vált így végül belőlem.
Gyógyítgatom én a fákat,
eleségem, ami rág.
Én jól lakom, a fa gyógyul,
ettől kerek a világ!

Aranyosi Ervin © 2019-05-24
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álltam a hídon…

Festmény: Nógrádi Katalin

Aranyosi Ervin: Álltam a hídon…

Álltam a hídon, s csodáltam a csodát,
ahogy a víz szaladt a nagyvilágon át.
Ahogy kövekhez ért, csilingelt, nevetett,
hangjából kicsendült az érző szeretet.
Lágyan becézte, mi útjába került,
jó szó kísérte mindenütt!

Tudom, hogy messze, egy forrásból eredt,
ami megszülte, mint élő gyermeket.
Engedte futni a nagyvilágba el,
s remélte, életében saját útjára lel,
hogy megtalálja, s megéli vágyait,
amely a szívében lakik.

A patak futott és megerősödött,
élő világot hagyott maga mögött.
Kergette vágya, s élvezte az utat,
hiszen az út az, mi mindent megmutat.
Élvezte minden percét, vidáman dalolt,
a lelkében a forrás hangja szólt.

Épített, rombolt, újat épített,
lét alkotáshoz használt élő hitet,
fel sosem adta, lelkesen dolgozott,
megélte élőn létét, világot alkotott.
Álltam a hídon, s csodáltam a csodát,
ahogy a víz szaladt tovább.

Aranyosi Ervin © 2019-05-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nyissunk szeretet-iskolát!


Aranyosi Ervin: Nyissunk szeretet-iskolát!

Nyissunk egy szeretet-iskolát is végre!
Ráférne a tudás az emberiségre!
Szívünkön keresztül néznénk a világot,
s talán megbecsülnénk, amit szívünk látott!

Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni,
amíg ezt nem tudjuk, nem működik semmi!
Hogyan tudna miránk szeretettel nézni,
ki a megbecsülést lelkünkben nem érzi?

Ha már magam által megszeretve vagyok,
hiszem, hogy a csodám belülről kiragyog,
s vonzza azt, ki szintén éhezik a jóra,
aki régen vágyna néhány kedves szóra.

Ültessünk szívünkbe szép szeretet magot,
példaképnek pedig vehetnénk a Napot,
ki meleg sugarát ránk egyformán szórja,
s kinek nincs előttünk titkolni valója.

Meg kell hát tanulnunk őszintén szeretni,
s ezzel világunkat boldogabbá tenni.
Nem őrizni titkot, hiszen az egy csapda,
mert mikor kiderül, már be vagyunk csapva!

A titok, az olyan takargatnivaló,
veszélyt rejt magában – egy trójai faló!
Érzéseket rombol, amikor kiderül,
s fájdalmat okozhat, s fáj a szív legbelül.

Ki kell hát mondanom, mindazt, amit érzek,
mikor boldog vagyok, vagy ha belül vérzek.
Meg kell osztanom a gondolatom mással,
bátran szembenézve a visszahatással.

Ha szeretsz valakit, tudd csak kifejezni,
részben, mert a szó tud örömöt szerezni,
másrészt tudathatod, ha valami bántott,
bánatot okozva öltött rossz kabátot.

Lássuk csak mi minden van a szeretetben,
minek is kellene, hogy az megjelenjen?
Gondoskodás, féltés, szíves érdeklődés,
kedveskedés, óvás, közösen tett lépés.

Együtt gondolkodás, mélységes tisztelet,
s jó az, ha valaki együttérez veled!
Támogatás, mikor elesettnek látod,
megosztani mással saját boldogságot.

Gyakran megölelni, ha kell együtt sírni,
közösen álmodni, életet megírni.
Adni tiszta szívből, hogy másnak is jusson,
hagyni, hogy a lélek fel, a mennybe fusson.

Figyelni, hallgatni, a szemébe nézni,
s ha kell néhány dolgot helyette intézni.
Meglátni a csodát, s örökké csodálni,
nyilt szívvel szeretve, jó baráttá válni.

Összefogva, együtt viselni a terhet,
adni időt, helyet, reá szánt figyelmet.
Elfogadni közben a másik hibáit,
kitalálni, vajon lelke mire vágyik?

Együtt szórakozni, közösen nevetni,
mutatni, hogy lehet vidámabbá lenni.
Közösen alkotni, együtt, célt kitűzve,
menedéket adni, hogy ne legyen űzve.

Olyan sok módja van a szív-szeretetnek,
tanítani kéne azt az embereknek.
Persze jó példával elöl kéne járni,
mutatva, hogy lehet szeretetté válni!

Mert mindenki szeret, ahogyan csak képes,
el szeretne jutni a mások szívéhez.
Kimutatni nehéz, pedig fontos lenne,
hiszen a szeretet boldogabbá tenne!

Aranyosi Ervin © 2019-03-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ormányos kormányos


Aranyosi Ervin: Ormányos kormányos

Én vagyok az ormányos kormányos,
aki épp egy ormányost kormányoz.
Hej barátom, rossz útra sose térj,
ha a vágyad az, hogy a célba érj!
Hogy ne járjál úttalan utakon,
a jó irányt szüntelen mutatom.
Mutatom, hogy merre vár a csodád,
hol leled meg ebéded, vacsorád!

Aranyosi Ervin © 2019-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csere-bere gondolatok


Aranyosi Ervin: Csere-bere gondolatok

Mit kellene cserébe adnom,
hogy neked jusson, s nekem is maradjon?

Adok, kapok, hát erről kéne szóljon?
Elég szeretnem, hogy szíved válaszoljon?

Hát tényleg erről szólna csak az élet?
Adok, kapok, és folyton csak cserélek?

Nem szólhat inkább az önfeledt csodáról,
mikor csak nézel, s az élet elvarázsol?

Ha csak azért élsz, mert jól érzed magad,
s vágyod, legyen örök ez a szép pillanat!

Mikor szeretet költözik szívedbe,
s örömöt okoz egy kis virág, egy lepke.

Vagy csak a kék ég, s ragyogó szép Napod
megmosolyogtat, mert ma is megkapod!

Talán nekünk is úgy kellene adnunk,
elvárás nélkül! A küzdelmet feladnunk?

Csak álmodozva, élvezve a létet,
szeretni napfényt és csillagos sötétet!

Tán adni kéne, cserébe nem is várva!
A lelkünk kincsét mástól el nem zárva.

Nyílt szívvel adni, hogy más is hozzáférjen,
hogy mindenki jót várjon, jót reméljen!

Lelkünkben van egy csodálatos kincsünk,
kell, hogy magjából naponta szertehintsünk!

Szétszórva azt, engedni, hogy kikeljen,
lelkünk naponta csodát ünnepeljen!

Nem lenne szükség a csere-berére,
nem volna igény munkára, munkabérre!

Hiszen a jóból mindenkinek jutna,
mivel a lélek teremteni tudna.

Hiszen a világban bármi megteremne,
s mi meg végre örömöt látnánk benne!

Szeretetet és víg mosolyt cserélnénk,
s nem rabszolgaként, de angyalokként élnénk!

Meglelhetnénk az értelmét a létnek,
nem menne annyi ember el cselédnek.

Nem uralhatna senki másik lelket,
eggyé válnánk, kik folyton ünnepelnek.

Az ember végre emberül szolgálna,
ha magáért, s világáért kiállna!

Aranyosi Ervin © 2019-03-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kívánom


Aranyosi Ervin: Kívánom

Kívánom, álmod váljon mind valóra!
Boldog percek kísérjék léptedet!
Örömöt hozzon mától minden óra,
s a végtelen dolgozzon, csak neked!

A szerencse utadon elkísérjen,
a tapasztalás bölcsebbé tegyen!
Amerre lépsz, csak kedves élmény érjen,
s ahogy kívánod, minden úgy legyen!

Utad során találd meg a csodádat,
mindenkit vár, ki benne hinni mer!
Legyél vidám, kerüljön el a bánat,
s az ördög sem fog téged vinni el!

Legyél bohó, derüljön tiszta lelked,
s mind, amit kapsz, hálásan ünnepeld meg!

Aranyosi Ervin © 2018-05-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva