Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kalandozás a múltba


Aranyosi Ervin: Kalandozás a múltba

Vannak képek, szép emlékek,
melyek hozzánk visszatérnek.
Élnek fények, nevetések.
Ezer hangú madár ének.

Hullócsillag száll felettünk.
Tengerhullám táncot lejtünk.
Átvágtatunk száz vidéken,
sors vezette kötőféken.

Sötétségnek bársonyában,
néma fáknak árnyékában.
Ők ránk néznek, csendben várnak,
szemtanúi a csodáknak.

Megtalálni minden választ,
ami minket még elválaszt.
Visszatérni ősi földre,
s itt maradni mindörökre.

Hullócsillag, tengerhullám,
szép nyugalma, csendben hull rám.
Dobban szívem, végre érzem,
életemben révbe értem.

Ősi fának, vén gyökérnek,
eredése földi létnek.
Itt a lelke, hozzánk szól ma,
mintha égi áldást szórna!

Aranyosi Ervin © 2020-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Természetes szerelem


Aranyosi Ervin: Természetes szerelem

Itt az idő, hát kinyíltam,
megmutatni szirmaim…
Rád találtam, s mától nyíltan
megmutatom titkaim.
A mi lelkünk összeillik,
most már együtt álmodunk.
Szerelmes szánk csókra nyílik,
egy nyomot hagy lábnyomunk!
Egymást látni, felfedezni,
megismerni egy csoda,
hagyjuk szívünk ünnepelni,
s el nem veszhetünk soha.
Együtt erősekké válunk,
átölel a szerelem,
s nincs is boldogabb minálunk,
mikor itt vagy te velem…

Aranyosi Ervin © 2020-02-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az anyai szív

Aranyosi Ervin: Az anyai szív

Egy anya szívének sehol nincsen párja,
hisz benne a gyermek a csodát találja.
Olyat, melyet bátran másokra is szórhat,
s minden élőlényre ugyanolyan jól hat.
Sosem szabad hagyni azt, hogy kiürüljön,
s gyermeke, karjából messzire kerüljön!
Ilyen szeretetet nem kaphat meg mástól,
boldogsága függhet ettől a varázstól!
Az anyai szívet meg kell hát becsülni,
melengetni kell és nem hagyni kihűlni!
Hiszen azt a szívet úgy alkotta Isten,
hogy egy életen át bentről melegítsen!

Aranyosi Ervin © 2020-02-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Füledbe súgok valamit


Aranyosi Ervin: Füledbe súgok valamit

Figyelj Anyu! Kérlek figyelj rám!
Füledbe súgok valamit!
Szavakkal szólva megmutatnám,
apró szívemben mi lakik.
Láthatnád benne azt a hálát,
amit irántad érzek én.
Tudom, ott benne megtalálnád,
a te dalod, az én zeném!

Hiszen a létet tőled kaptam,
minden csodát, amit lehet,
annyi mindent tettél miattam,
mert vezetett a szeretet.
Úgy szeretném most kifejezni,
hogy mit is jelentesz nekem,
mért tudom lelked úgy szeretni,
hogy könnyes lesz a két szemem.

Tudod, Anyu, én nem is kértem,
de csodát tettél énvelem,
világra hoztál – ez is érdem –
tőled kaptam az életem.
Azóta is tanítgatsz engem,
hogyan kell élni a csodát,
apró szikrát gyújtottal bennem,
s mutatod mi a boldogság!

Hálás vagyok, köszönöm néked,
s amit kaptam, visszaadom,
reád adom a büszkeséget,
s ragyoghatsz rám, mint a Napom.
Meghálálom, mindazt, mit adtál,
s hozzád mindig csak jó leszek,
hiszen a létbe utat mutattál,
s ott többé már el nem veszek!

Megtanítottál jól szeretni,
hálásnak lenni mindenért,
csak veled jó felcseperedni,
s érezni, mindez mennyit ér!
Figyelj Anyu! Füledbe súgom.
– Te vagy a legnagyobb csoda!
Segítettél jól megtanulnom:
– A szeretet a lét oka!

Aranyosi Ervin © 2020-01-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Felemelő szülő legyél!


Aranyosi Ervin: Felemelő szülő legyél!

Hozzád született, reád bízták,
lelkét mától jóra tanítsd hát!
Adj bevált eszközt két kezébe,
s te jutsz majd mindig az eszébe!
Ne élj helyette, az nem dolgod,
ha kincseidet elé hordod,
gazdag lesz tán, s nem boldogabb,
többet tesz az, ki dolgot ad.

Ki megtanít az úton járni,
a hétköznapokat formálni,
hogy az szebb, teljesebb legyen,
ez segíthet egy gyermeken.
Életre tanítsd, alkotásra,
sose szoruljon többé másra,
megoldást leljen, ne csak gondot!
Kezdje újra, ha éppen rontott!

Kitartást, végig tartó álmot,
mely átformálja a világot,
amelyben élni szebb lehet,
s ezért – tudja – maga tehet!
Ne mástól várjon csak csodákat,
higgye, hogy ő is naggyá válhat,
megélheti szép álmait,
ha lelkében már ott lakik!

Tetőled is függ, mivé válik,
többet dicsérj, hidd el, mert számít!
Siker csírája ott van benne,
s ha megtalálná, boldog lenne!
Oly sokat jelent néhány jó szó,
a dicsérő, a szomjat oltó,
s ezt tőled várja gyermeked,
hit nélkül élni nem lehet!

Példát mutass, jó útra lépjen,
ne fuss előre, utolérjen!
Biztasd, tudasd, hogy több lehet,
adj lelki erőt, ötletet!
Erősítsd hát a belső hangot,
adj neki célt és méltó rangot!
Hitesd el azt, amit remél,
felemelő szülő legyél!

Aranyosi Ervin © 2020-01-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Újévi kívánság 2020-ra


Aranyosi Ervin: Újévi kívánság 2020-ra

Elvonul az óév, lépjünk át egy szebbe,
két húszas kerüljön minden áldott zsebbe!
Legyen útravalónk benne a két kerék,
s amire szükség van, legyen mindig elég!

Mérjen hát az új év áldást reánk bőven,
legyen miben hinni a most eljövőben!
Higgyünk, bizakodjunk, legyen szép reményünk,
szebb jövőt elvárva, ragyogjon fel fényünk!

Váltsuk mind valóra dédelgetett álmunk,
hozzá lelkünk mélyén biztatást találjunk!
Legyünk jók egymáshoz, hisz egy végből vagyunk,
és azt kapjuk vissza, mit másoknak adunk!

Higgyünk a holnapban, felemelkedésben,
ne a sérelmeket tartsuk folyton észben!
Inkább bocsássunk meg annak, aki bántott,
s tegyük élhetőbbé, jobbá a világot!

Óvjuk egészségünk belső megnyugvással,
kedvesen, jó szívvel viselkedjünk mással!
Arcunkat mindennap mosoly keretezze,
kedvünket vidámság, öröm fűszerezze!

Tegyünk önmagunkért, de ne fogadkozzunk,
hanem álljunk neki, soha ne habozzunk!
Alkossunk, s élvezzük a létünk értelmét,
javítsunk a sorson, pallérozzunk elmét!

Ám figyeljünk oda, legyen jobb a lelkünk,
s engedjen a létben több csodára lelnünk,
Álmodjunk szép nagyot, s tudjuk megcsodálni,
képzeletünk szintjén – s valóra fog válni!

Teremtsünk szebb évet, körénk szebb világot,
legyen minden álmunk Istentől megáldott!
Élvezzük létünknek minden apró báját,
hagyjuk hatni végre a szeretet csodáját!

Elballag az újév, jön helyette másik,
s hiszem, ha a lelkünk szebbre, jobbra vágyik,
megfordulhat a szél, sorsunk szebbre válthat,
öröm és boldogság végre ránk találhat.

Minden évben várunk egy újabb új évet,
szemünk önmagunkba, s a jövőbe réved,
ám a valóságunk a mában csírázik,
a most-ban kell tennünk, s majd valóra válik!

Kívánom hát neked, járj mától sikerrel,
reménnyel töltsön fel minden áldott reggel!
Hallgass a szívedre, onnan jön az ének,
szebbé kell most válni az ember életének!

Akarj jobbá válni, jól tenni a dolgod,
hisz ki elégedett, az áldott és boldog!
Teremts szeretettel, kerek most a világ,
segíts Istenednek támogatni fiát!

Aranyosi Ervin © 2019-12-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ezt kívánom karácsonyra


Aranyosi Ervin: Ezt kívánom karácsonyra

Minden kedves olvasómnak kívánok szép ünnepet!
Járja át a szép lelküket örömteli szeretet!
Élvezzék a világukat, lássák, hogy az élet szép,
öleléssel és mosollyal töltsék fel egymás szívét!
Kívánom, hogy hitet adjon, mulasszon el bánatot,
hozzon békét, melegséget, hibákra bocsánatot!
Feszültségtől teli lelken nyisson ki egy szelepet,
betegséget gyógyíthasson, és hasson a szeretet!

Nyugalom és fény áradjon, legyen boldog a világ,
hadd ragyogjon minden szempár, s legyen csoda, amit lát!
Énekeljünk tiszta szívvel karácsonyi éneket,
s érezzük, a szép szívünkben, a jóság megszületett!
Táruljon ki ölelésre, minden Isten adta kar,
éreztessük a szándékot, hogy a szívünk jót akar!
Rólunk szóljon, emberekről, a karácsony ünnepe,
s figyeljük, hogy sérelmeink messzi ködbe tűnnek-e?

Hadd szülessen meg szívünkben a megváltónk, Istenünk,
s tegye szebbé világunkat, teremtsen együtt velünk!
Úgy hiszem, ha szeretettel szebb jövőre gondolunk,
esélyt adunk önmagunknak, hogy szebb legyen a holnapunk!
Hadd jöjjön mennyből az angyal, hadd gyúljon szívünkbe fény!
Ünnepeljünk szeretettel, hisz van jövő, hit, s remény!
Minden egyes földlakónak kívánjunk szebb életet,
boldogító varázslatot, szívgyógyító fényeket.

Megszületett a szívünkben a jóság, a szeretetet!
Hadd kívánjak a versemmel örömteli ünnepet!

Aranyosi Ervin © 2019-12-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szemetel az ősz

Aranyosi Ervin: Szemetel az ősz

Aranyosi Ervin: Szemetel az ősz

Szemetel az ősz és mégsem
haragszunk meg érte,
szeretettel nézünk a sok
elsárgult levélre.
Színt visznek az elmúlásba,
jobb kedvre derítve,
a világnak körforgását
lelkünkbe vetítve.
Ne borongj az elmúláson,
legyen jó a kedved,
találd meg a lét csodáit,
már csíráznak benned.
Lelked mélyén megújulva,
láss egy újabb álmot,
vidámsággal keltsd életre
a sírós világot!

Aranyosi Ervin © 2019-10-12.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
!

By

Aranyosi Ervin: Mi végett lettél?

Aranyosi Ervin: Mi végett lettél?

Megtaláltad-e már, hogy miért születtél?
Mért jöttél a Földre, hogy mi végett lettél?
Kell, hogy legyen oka, semmi sincs ok nélkül!
Hisz ahonnan jöttünk, visszatérünk végül.

De a lét értelmét meg kéne találnod,
nem csak siránkozva várni a halálod!
Meg kéne keresned a saját csodádat,
különben elszürkülsz és megöl a bánat.

Mi tehet boldoggá, jókedvűbbé téged,
milyen rejtvényeket tár eléd az élet?
Észreveszed vajon azt a feladatot,
amit a Teremtőd a válladra rakott?

Vajon csak cipelned kellene e terhet?
Nem kéne a csodád végre felismerned?
Kérdéseid vannak, keresd hát a választ,
figyelj a lelkedre, utat hogyan választ!

Cél nélkül bolyongva, örömtelen minden.
Cél nélküli élet itt a Földön nincsen!
Csak észre kell venned, hogy mi, mire tanít,
s követni vezérlő, fénylő csillagaid.

Keresheted éjjel, derült ég kék vásznán,
vagy a gyertyafényben, önmagadba mászván,
befelé fordulva, lelkednek fényében.
De megtalálhatod egy beszélgetésben…

Találd meg az okot, hogy miért születtél!
Lelkedbe van írva, hogy mi célból lettél,
mi a feladatod, mi boldoggá tehet,
s kezd el az alapján élni életedet!

Aranyosi Ervin © 2019-08-30
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 45. rész


Aranyosi Ervin: A könyv tündére 45. rész

Tegnap elaludtam
az izgalmas résznél,
kifárad az elmém
a nagy figyelésnél.

De ma visszatértem,
mihelyt csak jöhettem,
s pont a varázslatok
mélyére csöppentem.

A fiú, s a király
közösen varázsolt,
ezért aztán erős,
s igazi varázs volt,

mely a szegényembert
fává változtatta,
a tündér királynő
e varázst folytatta.

Szegényember fáról,
zöld levelek hulltak,
kupacokká váltak
és összesimultak.

Felvettek egy furcsa,
kecses, szép alakot,
előttünk egy tündérhölgy
éppen alhatott.

Visszavarázsolták
a banyából a tündért,
Tündérem nagynénjét,
aki bíz eltűnt rég.

A kút boszorkánya
tette őt banyává,
mindenkinek ártó,
ördögi zsivánnyá.

De most a szívéből
a banyát kikergették,
és a kút mélyére
elpenderítették.

Lezárták a kutat
örökös varázzsal,
megbénítva végleg,
ne tehesse mással!

És a vén boszorka,
rossz lelkével ketten,
ott éli világát,
kissé meglepetten.

Hiszen soha többé,
nem megy senki oda.
Reméljük, örökké
kitart majd a csoda.

A tündérkirálynő
elveszett testvére,
ahogy ébresztgették,
hát felébredt végre.

Nagy volt az öröme,
hogy húgát meglátta,
nagy-nagy szeretettel
karjaiba zárta.

Aztán a királyné,
s a király varázsolt,
belőlük a tündér,
s a fiú kitáncolt.

Ott álltak már öten,
varázslat tudói.
A fiúnak kellett
bizony rájuk szólni…

– Kedves, jó tündérek,
jó, hogy múlt a bánat,
de szabadítsuk meg
az édesapámat!

Nem maradhat ő sem
egy fába bezárva,
ne maradjon szívem,
ő nélküle árva!

Rögtön varázsoltak,
többször szólni sem kell,
elevenné vált hát,
ott a szegényember.

Jaj de boldog is lett
a fiát meglátva,
bár előbb a szája
maradt nagyra tátva.

Amint körbenézett,
tündéreket látott,
és sosem tapasztalt
tündéri világot.

De a csoda mégis:
felnőtté lett fia!
Már nem bánta azt,
hogy ott kellett hagynia.

Igen szép legény lett,
s hallgatta meséjét,
de már hiányolta,
drága feleségét.

Én meg varázsoltam,
nyíltan mertem hinni,
sasmadáron fogom
őket hazavinni.

Mielőtt felszálltunk,
a mesét bezártam,
s magam az ágyamban,
álomban találtam.

A folytatáshoz kattints ide!

Aranyosi Ervin © 2019-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva