Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Négykezes macskazene


Aranyosi Ervin: Négykezes macskazene

Neked talán macskazene,
nekem viszont csodás dallam!
Benne van a szívem. lelkem,
ebben a kis könnyű dalban.
Ahhoz, hogy négykezest játsszam,
nekem nem kell még egy partner.
Lábam nyomán kialakult
ez a táncba hívó valcer!

Aranyosi Ervin © 2023-07-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Bár lehetnék földi angyal!


Aranyosi Ervin: Bár lehetnék földi angyal!

Bár lehetnék földi angyal,
ki őrzi az álmaid!
Ki, hogyha kell megvigasztal,
s a szívedben ott lakik!

Mindig úgy tenném a dolgom,
hogy az élet szebb legyen,
teljesítve minden álmod,
hogy az boldoggá tegyen!

Olvasnék a szép szívedben,
s néha írnék is bele.
Napjaidat szeretettel,
jósággal írnám tele!

Megmutatnám a világnak,
leggyönyörűbb kincseit,
örök kísérőd lehetnék,
aki téged mennybe vitt!

Bár lehetnék földi angyal,
őrizném a léptedet,
s veled lennék éjjel-nappal,
s mindent megadnék neked!

Adnék álmot, boldogságot,
kényeztető perceket,
neked adnám a világot,
s jobbá válhatnék veled!

Aranyosi Ervin © 2023-07-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szerelmes dal


Aranyosi Ervin: Szerelmes dal

Bár értenéd, bár hallanád,
az élet édes dallamát,
elküldeném egy dalban át
neked,
ha szívedhez szól, felismerheted!

Bár volna dal, bár volna szó,
a szívedben felolvadó,
mely lelked mélyén hallható
lehet,
ami szebbé teszi mától életed!

Refrén:
A szép szíveddel dobbanok,
és érzőn lángra lobbanok,
ha rám figyelsz én jól vagyok
és jó érzéseket hagyok!

Ha rám figyelsz, súgok neked,
én boldogabb vagyok veled,
szebbé teszem az életed,
s hiszem,
hisz csak teérted dobog a szívem!

Refrén2:
A szép szíveddel dobbanok,
és érzőn lángra lobbanok,
ha rám figyelsz én jól vagyok
és jó érzéseket hagyok!
A szép szíveddel álmodom,
te rólad szól szép nappalom,
s te tőled lesz az szép nagyon,
tetőled lesz mesés,
a boldog létezés!

Aranyosi Ervin © 2023-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szeretet-magokat vetettem!


Aranyosi Ervin: Szeretet-magokat vetettem!

Szeretet-magokat vetettem,
és képzeld el, az mind kikelt!
Fénylő korong repült felettem,
a jóság álma szárnyra kelt!
Lám csak, a szívek ébredeztek,
érezték, ébred a csoda,
zarándokokként útra keltek,
s együtt indultak el oda…

Szólni akartam: – Álljatok meg,
el ne induljon senki sem,
hiszen a csodák földjén élünk,
én érzem, tudom, és hiszem!
Mi kaptuk ezt a gazdagságot,
csak másoknak fáj rá foga!
De ezt a földet birtokolni,
csak nemzetünknek van joga!

Szeretet-magokat vetettem,
hát ébredjetek magyarok,
a jövő itt él lelketekben,
s hozzá hűséges maradok!
Foggal, körömmel védem népem,
s ígérem nekik, van jövőnk,
csak tegyük a dolgunkat szépen,
s legyen hozzá elég erőnk!

Évszázadok mocskát lemosni,
csak tiszta szívvel van esély,
ne engedd magad eltaposni,
s tegyél azért, hogy szebben élj!
Teremtsd meg az utókornak
módját, boldog hogy legyen,
hogy fénylő Kánaán viruljon,
itt, ezen a szent helyen!

Aranyosi Ervin © 2023-07-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Tudod, a szó…


Aranyosi Ervin: Tudod, a szó…

Tudod, a szó, az lehet fegyver,
s lehet teremtő, szép dolog.
Mégis, ha ráébred az ember,
akkor a lelke felragyog,
hiszen a szó, a teremtésnek
módja, mint élő gondolat.
Teremthet álmodón csodákat,
s alkothat gyarlón gondokat.

Tudod, a szó mikor kimondod,
mint könnyű madár szárnyra kél,
s ha szép, ha jó és el nem rontott,
akkor egy szép szívhez elér!
Jó lenne, hogyha simogatna,
s szeretettel lenne tele,
elvesztett hitet visszaadna,
s jószándék kerülne bele!

Tudod, a szó, az lehet fegyver,
s lehet kedves és szelíd,
de van, hogy helyette a csend kell,
ami, ha kellett messze vitt!
Hiszen a belsődben találod,
az olykor néma végtelent,
mikor a rosszat mind kizárod,
s rájössz a valós mit jelent!

Tudod a szót, azt ki kell mondjad,
ha benned ragad, meggyötör,
a gondokat mind meg kell oldjad,
ami a szép lelkedre tör!
Keress olyat, ki meghallgatja,
aki megérti mit jelent,
aki szavadhoz lelkét adja,
ki rendbe teszi a jelent!

A kimondott szó oldja benned,
feszültséged, hogyha van,
felszabadulhat tőle lelked,
szárnyal végre és gondtalan.
Ám, mielőtt kimondanád,
tarts egy cseppnyi szünetet,
ne bántson meg másik lelket,
a neki szánt üzenet!

A szavaiddal csínján bánjál,
emeljen inkább fel szavad,
a lényegükre rátaláljál,
legyen a lét ettől szabad!
Ne bántson, inkább simogasson,
ne legyen fegyver sohasem,
inkább szeretet nyelvén hasson,
fogalmazz szépen, kedvesen!

Aranyosi Ervin © 2023-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Nyughatatlanság


Aranyosi Ervin: Nyughatatlanság

Valami nem hagy nyugodni régen,
valami mélyen felkavar.
Lelkemet izgatottnak érzem,
lázad és kitörni akar!

Amikor nem hagy nyugton álmom,
amikor hív a messzeség,
amikor magamban nem találom,
amiért izzó lelkem ég!

Refrén:
Olyankor útra kell, hogy keljek,
valami húz, de messzire,
valami szól, hogy végre menjek,
mert hív egy érző lény szíve!

Valami nem hagy megpihenni,
úgy érzem folyton menni kell,
valahogy több szeretnék lenni,
nem érem már be ennyivel!

Valami húz a messzeségből,
mágnesként vonz a végtelen,
valami furcsa érzés régről,
mikor még itt voltál velem!

Refrén:
Olyankor útra kell, hogy keljek,
valami húz, de messzire,
valami szól, hogy végre menjek,
mert hív egy érző lény szíve!

Aranyosi Ervin © 2023-07-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Én nem akarok többet…


Aranyosi Ervin: Én nem akarok többet…

Én nem akarok többet játszani véled,
én nem akarok többet, csak azt, ami kell,
én nem akarok többet, csak azt mit az élet,
amikor az álmaimra felel!

Én nem akarok többet egyedül élni,
én nem akarok többet, csak élni a jót,
én nem akarok többet a holnaptól félni,
csak meg akarom nézni a látnivalót!

Refrén:
Nekem elég e lét,
szívem teszem eléd,
és beérem azzal,
ami elég!
Nekem elég a dal,
lelkem élni akar,
nekem örök a lelkem,
örök fiatal!

Én nem akarok többet, sem kevesebbet,
én nem akarok többet, csak azt, ami jár!
Én nem akarok többet, csak igaz szerelmet,
csak azt akarom tudni, hogy valaki vár!

Refrén:
Nekem elég e lét,
szívem teszem eléd,
és beérem azzal,
ami elég!
Nekem elég a dal,
lelkem élni akar,
nekem örök a lelkem,
örök fiatal!
Nekem örök a lelkem,
örök fiatal!
Örökké fiatal!

Aranyosi Ervin © 2023-07-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szereteted lelkemhez ér


Aranyosi Ervin: Szereteted lelkemhez ér

Pici nózid milyen nedves,
és az arcod nagyon kedves.
Selymes bundád tiszta fehér,
szereteted lelkemhez ér.
Az én lelkem viszonozza,
világunkat rendbe hozza!
Kicsik vagyunk, nagyra növünk,
Várj csak világ, mindjárt jövünk!

Szereteted megérintett,
a lelkemre érzést hintett.
Nem hagyhattam válasz nélkül,
szeretettől kedvünk szépül!
Hálaképpen simogatlak,
te sem tartod meg magadnak,
doromboló jókedved lesz,
barátságunk boldoggá tesz!

Aranyosi Ervin © 2023-07-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A szél, a fák, a levelek


Aranyosi Ervin: A szél, a fák, a levelek

Rángatja a szél a fákat,
reszketnek a levelek.
Egy kis megnyugvásra várnak.
Félve élni nem lehet!
Mondd, a szelet ki uralja,
ki ad erőt és jogot,
amikor még szellőcske volt,
vajon, kihez nyafogott?

Ki küldte, hogy rendet rakjon?
Szabad létű fák között,
hogy parancsot osztogasson?
Por gúnyába öltözött,
s megmarkolta békés fáknak,
imádkozó ágait,
s eltitkolta rossz urának,
a gonosz szándékait!

Vajon, emberi lény küldte,
meghasonlott és hamis?
Lehet, hogy az ördög szülte
és gonosz lett maga is?
Száraz ágak porrá törnek,
de az ifjú, fiatal,
zöld levelek tündökölnek,
mert még mind élni akar!

Lám, dacolnak ők a széllel,
még remélnek holnapot,
s nem bír a sok friss levéllel,
mikben az élet ragyog!
Száraz törzsek mind feladják,
de együtt a sok levél,
ágaikat megragadják,
mert a hit még mindben él!

Ha a zsoldos szél tovább fut,
róluk a por lepereg,
kinyújtózva sóhajtoznak
a túlélő levelek.
Külön-külön gyenge jószág,
együtt közös az erő,
a szél randalírozása,
csak együtt túlélhető!

Aranyosi Ervin © 2023-07-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!