Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A sors könyve

Aranyosi Ervin: A sors könyve

Aranyosi Ervin: A sors könyve

Vajon elhiszed, hogy sorsod meg van írva?
Emiatt bosszankodsz, ettől fakadsz sírva?
Vajon ki írta meg? Talán az Úristen?
Neki nincs oka rá, hogy  lelket veszítsen!
Ám ha nem Ő, akkor ki írja e könyvet?
Ki okoz örömöt, s csal szemedbe könnyet?
Ki rendez itt drámát, olykor vígjátékot?
Ki szúr tört szívedbe, s ki ad ajándékot?
S mi van, ha Istened lelked mélyét lakja,
beléd bújt, s körülvesz szerető alakja?
Ha egy vagy Ő véle, s része is vagy, egyként,
s testvérként tisztelhetsz minden más teremtményt?
Akkor a Teremtőd, mért sújtana téged?
Ez léted alapja és ha ezt megérted,
úgy, változhat sorsod, változhat világod,
mert nem csak életed bevégzését várod,
hanem Te teremtesz, sorsodat Te írod,
s hited szerint telik minden új papírod.
Minden egyes napot tiszta lappal kezdhetsz,
s csak te rajtad múlik: rombolsz, vagy teremtesz?

Vajon elhiszed, hogy meg van írva sorsod?
Hiszed, hogy a létet, rossz gúnyaként hordod?
Nem tudod levetni? Hited meghatároz?
Ragaszkodsz a mindent lezáró halálhoz?
De akkor miért élsz, mért jöttél e földre,
szenvedni, bolyongni, földi testet öltve?
Elhinni, hogy lelked eredendőn vétkes?
Boldogulni néked, nem is lehetséges?
Akkor ez a POKOL, s Istened van távol,
s illúzió minden, ami elhatárol.
Csak a sorsod lökdös, nincs beleszólásod,
nincs saját döntésed, csak sírodat ásod.
Csak irigykedsz másra, kinek „szebb a léte”,
kin nem kérik számon, törvény ellen vét-e?
Kinek van hatalma, mesés gazdagsága,
akit tenyerén hord Istene, világa.
Rútság, nyomorúság, rád varrott szegénység,
s néhány hasonszőrű, hogy sírásod értsék,
ezek kísérőid, s töltik ki a napod.
Ez az üzeneted, s válaszul ezt kapod.

Mi lenne, ha tudnád, sorsod nem más írja?
Élted minden súlyát, lelked vinni bírja!
Minden újabb nappal, újabb lapot kezdhetsz,
boldogulhatsz, szállhatsz, őszintén szerethetsz!
Kezdd el hát leírni vágyaidat szépen,
s váljon mind valóra, úgy mint a mesében!
Benned él Istened, teremtő a vágyad,
ne a módját keresd, hogyan is csináljad!
A mikéntjét tudja, ha kell kitalálja,
annyi kell, hogy lelked epekedve várja.
Bármi tiéd lehet, tisztességgel, szépen.
(A repülő is képes fenn szállni az égen.)
Emeld hát fel lelked, ne hagyd lenn a porban,
ne élj nyomorultul, a sárba tiportan.
Találd meg értelmét a csodás földi létnek,
ne csak letaposott füve légy a rétnek!
Istentől kérj erőt, hitet, szabadságot,
formáld egyre szebbé elvadult világod!
Szeresd kicsit jobbá az emberiséget,
kívánd, hogy az élet boldogítson téged!

Keresed az értelmét, miről szól a sorsod!
– Ne keress mindenben jó üzletet, boltot!
Ne hidd, hogy az boldog, kit érdek vezérel,
aki háborút vív késpenge eszével!
Ki itt él a Földön, mind szolgálni jöttünk,
a többinél különb, hidd el, egy sincs köztünk.
Mind csodásak vagyunk, más-más képességgel,
s az a legkiválóbb, mit másokért végzel.
Részei vagyunk egy szétesett világnak,
melyen élősködők, öncélúak rágnak.
Nem benned a hiba, de még te sem látod,
te tehetnéd jobbá, a megtévedt világot,
mert ha te változol, más is követ téged,
változásra épült mindig is az élet.
Ha belül változol, a világ megy utánad
– egyre több az öröm, s menekül a bánat.
Engedd hát szívedet őszintén szeretni,
ne félj mások szívét közelebb engedni.
Írd hát azt a könyvet, írd hát Te a sorsod,
a jövőd csíráját lelked mélyén hordod!

Aranyosi Ervin © 2014-04-22.
A versek és festmények megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Előbb gondolkozz!

Aranyosi Ervin: Előbb gondolkozz!

Előbb gondolkozz el,
mielőtt kimondod!
Attól, hogy panaszkodsz,
nem enyhül a gondod.

Ne a sérelmeken,
bajon járjon eszed!
A megoldást keresd,
mert azt jobban teszed!

Legyen a világod
tele szeretettel!
Ne béklyózzon földhöz
pár rosszmájú ember!

Engedd képzeleted,
vágyaidat szállni,
általuk vagy képes
jobb emberré válni!

Aranyosi Ervin © 2014-03-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Te is egy szülő vagy?

Aranyosi Ervin: Te is egy szülő vagy?

Aranyosi Ervin: Te is egy szülő vagy?

Kukucs, mondd csak, – Te is egy szülő vagy?
Kitől tanultad, hogy mikor, mit tegyél?
Azt tudnod kell, a felelősség igen nagy,
mert az a gyermek érez, s végre él!
Mondd, milyen mintát hoztál el magaddal?
A szüleid, hogyan bántak veled?
Mondd, hogyan állsz türelemmel, haraggal?
Te másképp tennéd, vagy Őket követed?
Szeretnél néha használható tanácsot,
gyermeked lelkét, hogy óvhatod meg?
Hogy készíts neki omlós, friss kalácsot,
vagy mit tegyél, ha nyűgös, ha beteg?
Szeretnéd boldog, vidám kis lénynek látni,
ki álmát képes valóra váltani?
Vagy szeretnéd vadságát zabolázni,
hogy ne tudjon másoknak ártani?
Legszívesebben iskolába járnál,
hogy megtanuld, milyen a jó szülő?
Minden ötletet csak másoktól várnál,
– mert az már tudhat, aki őszülő?
Hát ez az oldal ad ezer tanácsot,
ám neked kell a jót választanod.
Tiéd a döntés, nem dönthetnek mások,
mert reád bízták e kis földlakót!
És neked kell példával megmutatnod,
milyen legyen, ha egyszer nagyra nő.
A „térképet” neked kell kézbe adnod,
hogy tudja majd, milyen a jó szülő!

Aranyosi Ervin © 2014-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

 

By

Aranyosi Ervin: Cipő egy éve ment el…

Aranyosi Ervin: Cipő egy éve ment el…

Egy éve már, hogy elhagytad a Földet,
dalaid súgják, hogy örök vagy nekünk.
Hiányzol, nincsen, ki szót úgy dalba önthet,
mint ahogy tetted, míg itt voltál velünk.
Ma éppúgy szólnak a régi, kedves számok,
– repül a bálna és száll a kismadár –
csak nem születnek, válnak valóra álmok,
mikor lemezed körbe-körbejár.
M’ért fájt a szíved, ezt még ma sem értjük,
– M’ért menekül, ki őszintén szeret?
Hiányodat az égen számon kérjük,
csak visszajönni, onnan már nem lehet!

Aranyosi Ervin © 2014-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álmodozom…

Aranyosi Ervin: Álmodozom

Álmodozom egy élhető világról,
amit a vágy, s a képzelet teremt.
Álmodozom egy kedves arcú lányról,
aki majd egyszer a kedvesem lehet.
Álmodozom egy szép foglalkozásról,
hogy más is lássa a képességemet.
Álmodozom, és ezáltal teremtek,
hogy használhassák azt az emberek.

Ha felnövök, megóvom ezt a Földet.
Nem szórok széjjel elhalt szemetet.
Hagyom az erdők legyenek tiszták, zöldek,
s nem gyártok többé rút vegyszereket.
Napnak és szélnek erejét használom,
a vizeket is mind megtisztítom.
Legyen az élet fénylő, tiszta álom!
A jövő képét, majd én irányítom.

Álmodozom, s talán valóra válik,
és hívlak téged, kérlek, segíts nekem.
Ne kelljen félni a „megváltó” halálig,
teljen örömben szépséges életem!

Aranyosi Ervin © 2014-02-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hogy mit dolgozom? (tisztelgés az anyák előtt)

 

Aranyosi Ervin: Hogy mit dolgozom? (Anya-vers)

Aranyosi Ervin: Hogy mit dolgozom?
(Anya-vers)

Anya vagyok, – bár nem annak születtem.
Anyává én, egy csodás napon lettem.
Érdekel téged, hogy mit dolgozom?
Nem magyarázom, csak összefoglalom:

Mikor felkelek, még alszik a család,
nézik az álmuk szebbik oldalát.
Alvó arcukra lágy puszit adok,
ilyenkor én, egy halk vekker vagyok.

Így kezdődnek a munkás reggelek.
Ébresztő után a konyhába megyek,
Kezem által az asztal megtelik,
ahogy készítem a finom reggelit.

Amint leül az útra kész család,
szakácsból máris pincérré vedlek át,
ami csak kell, kezük alá rakom:
– „Ne menj el éhen, drága angyalom!”

Ők útra kelnek, én itthon maradok,
utánuk mindig szép rendet rakok.
Takarítónő – ez most a szerepem.
elvégzem én, – habár nem szeretem.

Azután én beszerző, is vagyok!
Ebédhez, vacsorához bevásárolok.
de kreatívnak kell lennem nagyon,
mert pénztárcámban nincs egy kis vagyon.

Ha nálunk baj van, valaki beteg,
én gyógyító, tudós orvos leszek,
és ápoló, ki nyugtat, borogat,
és gyógyszerész, ki kever porokat.

És tiszt leszek, ki parancsokat oszt,
és panaszkönyv, ha nem ízlik a koszt.
Ha ünnepelsz én tortát készítek,
s lám ilyenkor a cukrászt nézitek.

Mosoly az arcon, s már fotós leszek,
– hiszed – magamnak fényképezgetek?
Aztán, mikor majd elszáll az idő,
jó lesz, hogy annyi fénykép jön elő.

És délután, szép programod, ha van,
sofőr leszek, s szállítlak boldogan,
Legyen az sport, művészet, más egyéb,
én viszem el a kedves csemetém.

Ha nagy leszel, s rád tör a szerelem,
tanácsadóként beszélhetsz velem.
Tanár leszek, ki életre tanít,
és megsúgom a szerelem titkait.

Amit tanultam, azt mind átadom,
nem lazsálok, nincsen szabad napom.
Éjjel-nappal szolgálatban vagyok,
s amíg csak élek, ANYA maradok!

Aranyosi Ervin © 2014-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Illúzió az élet

Aranyosi Ervin: Illúzió az életAranyosi Ervin festménye

Aranyosi Ervin: Illúzió az élet

Látod, látod, – illúzió az élet,
de rajtad áll, hogyan, s mivé teszed!
Lehet boldog, s kesergős is a léted,
csak attól függ, melyiket „élvezed”.
Az álmaid válnak mindig valóra,
ha rosszat álmodsz, hát azt is kapod.
De válhat szebbé a megálmodott óra,
válhat csodává mindegyik új napod!

Csak rajtad áll, s tiéd a felelősség.
Te választod magadnak az utad.
Hol kell a lágyság, hol pedig erősség,
– figyelj, – s a lelked mindent megmutat.
A rohanás, az sosem vezet célra,
a külvilág belülről változik!
Figyelj a benned szunnyadó varázsra,
és nézd csak végig, mint egy jó mozit!

Aranyosi Ervin © 2014-02-11.
A vers és a kép megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ismerd meg Őt!


Aranyosi Ervin: Ismerd meg Őt!

Ha jól figyelsz, talán te is megérted,
amit a Föld, a természet tanít.
Nem pénzről szól, s nem harcról, ez az élet!
Fogadd nyílt szívvel az élet titkait.

Kinyílnak majd a rég bezárult ajtók,
s az ember végre szép rendet teremt.
Nem lesznek szolgák, parancsot végrehajtók,
– s éled a létet, a bőséges jelent.

Megérted majd az eldugott világot,
amit még tudtak, ismertek őseid.
Elméd helyett, a szívedet kitárod,
s hiszed az Istent, mert tudod, Ő segít!

Ám hiába figyelsz a külvilágra,
Ő nem segíthet, ha máshol keresed!
Ott ül szívedben, csakis arra várva,
hogy megismerd, – mert Ő a SZERETET!

Aranyosi Ervin © 2014-02-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Aranyosi Ervin: Meg kéne tanulni őszintén szeretni!Aranyosi Ervin: Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Félelem uralja az emberiséget.
E gonosz varázsnak, mondd, mi vethet véget?
Min kell változtatni, mit kellene tenni?

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Mert amíg a szívnek nincsen szabadsága,
sötét felhők ülnek a reszkető világra.
A lélek csak fázik, nem tud melegedni.

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Míg az embereknek korlátolt a joga,
a gazdag világnak többre fáj a foga!
Minden háborúnak véget kéne vetni!

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Kizsigerelt Földünk, nyomorgó szegények,
éhező milliók, másodrangú lények,
– míg telve sok raktár – nekik nincs mit enni!

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Kitalált betegség, lassan ölő mérgek,
gyilkos oltóanyag van itt már temérdek.
Túl sok már az ember? Nem is kéne ennyi?

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Modern rabszolgaság, értéktelen munka,
sikertelen élet vár mindannyiunkra?
Gyilkos betegségek, rák és „dili flepni”.

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Hazug médiákból, cenzúrázott hírek,
ömlenek fejünkre, miből én nem kérek.
Reklámok özöne: Venni, venni, venni!

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Hazug politika, mázsás adóterhek,
dolgozol, mint „állat”, mégis letepernek.
Pénzed elpárolog, nem is marad semmi.

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Illúzió pénzek, gazdagodó bankok,
gazdasági válság, félrevert harangok.
Nem kéne a népet így félrevezetni.

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Lelki konfliktusok, lelki betegségek,
félelemben élők, lélekben szegények,
a bűnt vállatokról le kellene tenni!

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Félelem uralja az emberiséget.
E gonosz varázsnak, mondd, mi vethet véget?
Min kell változtatni, mit kellene tenni?

– Meg kéne tanulni őszintén szeretni!

Ha tetszik a vers, hát ne tartsd meg magadnak!
Azoké a jövő, akik szívből adnak,
s ahhoz, hogy szebb legyen, nem kell több, csak ennyi:

– Taníts meg másokat őszintén szeretni!

Aranyosi Ervin © 2014-01-29..
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Megjelentetése online, vagy nyomtatott formában, csak
a szerzőtől kapott külön engedéllyel lehetséges!
Minden jog fenntartva

 

 

By

Aranyosi Ervin: Tanulj meg élni!

Nincsen itt más feladatod, csak tanulj meg élni!
Hagyd el végre az aggódást, nincs is mitől félni!
Az iskola nem lehet más, mint rabszolgaképző!
Az életből kirekeszt így! – Mi leszel Te, néző?

Eladod a lelkedet is, és pénzt kapsz cserébe.
Vásárolgatsz rossz kütyüket, s azt hiszed megérte?
Közben megtaposnak, beteggé is tesznek,
szét stresszelt nap után, rémálmaid lesznek.

Hol van a szeretet, az emberi érzés?
Már csak a halálhoz érezhetsz kísértést?
Nem hiszem, hogy ezért születtél a földre,
hogy nyomor, s szenvedés jusson mindörökre.

Nem kell hát mást tenned, csak tanulj meg élni!
Próbálj meg célokat, álmokat cserélni!
Ne legyél gyapjáért „védelmezett” birka,
találd meg önmagad! Mert meg vagyon írva:

Isten neked adta ezt a szép világot,
és a teremtést is, legyél te is áldott.
Fejezd hát ki önmagadat, éld a földi létet,
hisz jó Atyád is pont ezért teremtett meg téged!

Aranyosi Ervin © 2014-01-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva