Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nőnapra, kedvesemnek


Aranyosi Ervin: Nőnapra, kedvesemnek

Mindazt, ami jó, és bennem nincs meg,
mindazt, ami szép és verset ihlet,
mindazt,mire vágyom, színes álmom,
azt tebenned, élőn megtalálom!

Mindazt, ami kedves, s bennem nincs meg,
meglelem a vágyott, s féltett kincset.
Mindazt, ami fontos a világon,
azt a te lelkedben megtalálom!

Veled fekszem, véled ébredek fel,
tőled szép az éjjel, szép a reggel!
Veled legyek újra, újra várom,
ami kell, azt csak benned találom!

Csillagom vagy éjjel, fényem nappal,
megtelik a szívem, édes hanggal,
ha nem tudok, te vagy bölcs tanárom,
lelkedben a választ, ott találom!

Köszönöm, hogy vagy, hogy szeretsz engem,
köszönöm, hogy mindent meglátsz bennem!
Köszönöm, hogy Nőm vagy, azzá lettél,
köszönöm, hogy értem megszülettél!

Te vagy, ami végképp nincs meg bennem,
te segítesz nekem, jobbá lennem!
Általad a jó utat találom,
eggyé váltam véled, drága párom!

Hálás vagyok érted hát a létnek,
tőled látom én, világom, szépnek,
lelkem jobbik felét, benned látom,
te vagy a végzetem, boldogságom!

Aranyosi Ervin © 2024-03-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nőnapi ajándék


Aranyosi Ervin: Nőnapi ajándék

Közeledik a nők napja,
örül, aki versem kapja,
mert nem hervad el, mint virág,
melytől mindig szebb a világ!
Ajánlom hát könyveimet,
aki szeret, így lepi meg
szíve hölgyét szeretettel,
sok őszinte üzenettel!

Mert a drága női lelkek,
minket folyton ünnepelnek,
szeretettel körülvesznek,
ételt, italt elénk tesznek.
Kedvesek, csinosak szépek,
róluk szól a sok-sok ének.
A szívünket tele töltik,
mosolyukat is felöltik!

Olvass hát neki egy verset,
vedd le válláról a terhet,
kényeztesd el, legyen boldog,
hisz férfiként ez a dolgod!
Hallgasd meg, hogy mit szeretne,
érte lelked mit tehetne,
s ha teheted járj kedvében,
s ne csak egy nap, egész évben!

Ölelés és érintés kell,
hadd szeressen szép szívével!
Teljesítsd be minden álmát,
s jó lenne, ha jól csinálnád!
Legyél hálás, azért, hogy van,
s ráleltél a csillagokban,
megtaláltad, megszeretted,
és a királynőddé tetted!

Hiszem, ha a szép ünnepén,
elhangzik egy szép költemény,
akkor hálás lesz a lelke,
és téged is ünnepelne!
Add hát könyvem ajándékba,
legyen szíved jószándéka,
okozz csak örömöt néki,
ami olyan szíved béli!
Könyveim megrendelhetők a webáruházban, az alábbi linken:
https://shop.aranyosiervin.com

Aranyosi Ervin © 2024-03-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Súgom a békét!


Aranyosi Ervin: Súgom a békét!

Súgom a békét! Súgd tovább!
Teremtsen szavunk új csodát!
Vigye a szél árkon-bokron át!
Lelje meg bennünk otthonát!

Súgom a békét! Ez kell nekünk!
Hadd legyen világunk szebb velünk!
Ássuk el végre a fegyverünk,
kell, hogy mi egymással EGY legyünk!

Súgom a békét! Súgd te is!
Életet éltet, ki benne hisz!
Ez az az út, mi mennybe visz,
amitől édes lesz majd az íz!

Súgom a békét! Védelek!
Együtt kell élnem még veled!
A közös életünk szép lehet,
amikor alkot a képzelet!

Súgom a békét! Én elhiszem,
hogy jó a ritmus, amit ver szívem!
Mert nyugalom járja át, tölti meg,
és pont azt dobogja, mint a tied!

Súgom a békét! Ébredj világ!
Ne hagyd a gonoszt hatni rád!
Szeretet nem gerjeszt rút vitát,
mondjunk a békéért egy imát!

Súgom a békét! Imádkozom!
Mennyből, a jóságot, áthozom!
Áldás lehessen az álmomon,
örökös békéről álmodom!

Aranyosi Ervin © 2024-03-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emelt fővel, Napba nézve


Aranyosi Ervin: Emelt fővel, Napba nézve

Bárcsak, bárcsak érteném,
szívemet nem félteném,
szebb lenne az én zeném,
mert élnék csak jót remélve,
emelt fővel, Napba nézve,
álmodozva én!

Bárcsak tudnám hogy lehet,
szebben élni az életet,
azt megosztanám veled,
élhetnénk csak jót remélve,
emelt fővel, Napba nézve,
itt e földtekén!

Emeld fel végre a fejedet,
nyisd nagyra bátran a szemedet!
Nyisd meg a szíved, mert ha engeded,
beengeded a szeretetet.

Bárcsak, bárcsak láthatnám,
vidámságom, ha rád adnám,
nevetésed is hallhatnám,
Élhetnénk a jót remélve,
emelt fővel, Napba nézve,
itt e földtekén!

Emeld fel végre a fejedet,
nyisd nagyra bátran a szemedet!
Nyisd meg a szíved, mert ha engeded,
beengeded a szeretetet.

Aranyosi Ervin © 2024-03-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az Aranykor hajnalára


Aranyosi Ervin: Az Aranykor hajnalára

Tiszta lappal kezdjünk végre együtt új életet!
Szolgálja a teremtésünk éltető képzelet!
Ehhez most a fontos bolygók éppen együtt állnak,
szeretet és béke kell a meggyötört világnak!

Váltsuk végre valóra az emberiség álmát!
Együtt, egymást támogatva, dobja le a jármát!
Kapja vissza szabadságát, éljen emelt fővel,
számoljon egy megújuló, boldogabb jövővel!

Óvjuk meg a természetet, éljünk együtt véle,
adjunk esélyt az életnek, földi mennybe lépve!
Az Aranykor Napja végre szálljon fel az égre,
a szeretet találjon az emberek szívére!

Éltessük a szeretetet, hagyjuk hogy segítsen,
lássuk szebbnek a világot, szívet melegítsen!
Ébresszük fel alvó bolygónk, legyünk vele eggyé,
hadd váljon az emberiség jóvá, szeretetté!

Aranyosi Ervin © 2024-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lépj be a fénybe!


Aranyosi Ervin: Lépj be a fénybe!

Megnyílik a kapu, át az Aranykorba,
sorolom vágyaim, egymás után, sorban!
Dalolva, vidáman, jól szeretnék élni,
másokkal jóérzést, és jó szót cserélni!
Jöjj velem szeretni, légy az útitársam,
világteremtésben, élet jobbításban!
Utunkon szeretet, képzelet vezessen,
hogy világunk végre, élhető lehessen!
Képzeld el: – Társaink szívvel megöleljük,
közös szívburokban örömünket leljük!
Szeretet nyomában változik világunk,
napi életünkben örömöt találunk!
Kieresztjük fényünk, szívvel melegítünk,
szeretni tanulva, másokon segítünk!
Együtt és egymásért, változzon világunk,
váljon közös céllá, dédelgetett álmunk!
Teremtsünk hát együtt, szívvel, szeretettel,
tegye a világát boldoggá az ember!

Aranyosi Ervin © 2024-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Helyzetjelentés


Aranyosi Ervin: Helyzetjelentés

Ébresztgetjük az alvókat,
s nem tudjuk, hogy lehet-e?
Az ébredő úgy érzi, hogy
ő itt csak egy remete.
El van zárva a világtól,
s ő lát itt csak egyedül,
a többiek megvakultak,
szemükre hályog került.

Mi okozza a vakságot,
politika, média?
Az embernek, történelmét,
újra kéne írnia?
Bizony, nem fáj még eléggé,
hogy hazuggá vált a lét,
a kényelem csak a fontos,
amit letesznek eléd.

Van még néhány ébresztgető,
aki talán szólni mer,
aki bátran, vészharangot
másokért még félrever.
Mutatja az igazságot,
felnyitogat szemeket:
– Megmentheti a világot,
a valódi szeretet!

Annyi ember él a Földön,
élhetnénk mind boldogan,
jólétet is teremthetne
ez az emberi folyam.
Oly kevesen uralkodnak,
milliárdnyi nép felett,
felébrednünk rémálmunkból,
higgyétek el, még lehet!

Élünk bús rabszolgaságban,
s aki ural, az henyél,
végrehajtjuk, amit ránk mér,
s megfizetünk mindenért.
A világ minket szolgálna,
ha győz a népakarat,
lebonthatnánk, a mikörénk
épült börtön falakat.

Vajon, tényleg bábuk lennénk,
ezért játszhatnak velünk?
Elhitették, hogy ők írták
előre meg életünk.
Övék minden, a mi jussunk,
egyedül a félelem,
s ezért bukdácsolunk végig,
keresztül az életen?

A hatalomnak hívői
hazug istent szolgálnak,
elhiszik még, a sikerrel,
a sok pénzzel jól járnak.
Minden alvó, csupán csak
egy kihalóban lévő faj,
s eltűnik a föld színéről,
mint ajakról a sóhaj.

Vajon a felébredettek,
tudással, mit kezdenek,
s mit kell tenni, hogy
a népek lassan ébredezzenek?
Megéri-e a küzdelem,
két tűz közé szorítva,
elmúlhat-e a rémálom,
biliből kiborítva?

Érdemes-e ébreszteni,
(hogy hülyének nézzenek)
olyanokat, kik elhiszik,
hogy a júdáspénz remek?
Félelemből kiszolgálják,
a hatalmon lévőket,
munkájukkal sakkban tartva
félelemben élőket.

Az élet minden területét
uralja a hatalom,
sose kérdezte meg tőlem,
akarom, nem akarom?
Ők hozzák a törvényeket,
melyek látszólagosak,
keveseket támogatnak,
s eltaposnak másokat!

Aranyosi Ervin © 2024-02-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nevetős est visszhangja


Aranyosi Ervin: Nevetős est visszhangja

Tegnap este, de sokat nevettem,
örülök, hogy veletek lehettem!
De jó is volt, hogy mind ott voltatok,
s a lelkemben jókedvet hagytatok!
Ma is hiszem, hogy jót nevetni kell!
Mert testünk-lelkünk többet érdemel!
Hisz szép az élet, búslakodni kár,
s a szerető szív, a legjobb tanár!
Hát nevessünk még, együtt is sokat,
és bírjunk erre rá még másokat!
Nevessetek, velem, vagy nélkülem,
a fontos az, hogy jókedvünk legyen!
Tegyük szebbé saját világunkat,
a szívünk rá, meglátod, nem unhat!
Bár lenne rá, gyakrabban alkalom,
hogy szebbé tennétek az én napom!
Vidámabbá a közös esteket!
Köszönöm én, oly jó volt veletek!

Aranyosi Ervin © 2024-02-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kivetülés


Aranyosi Ervin: Kivetülés

Igaz szót keresek
a hétköznapokban,
sok helyre belesek,
hátha éppen ott van!
Unom már a felszínt,
a sok hazugságot,
méregtől csöpögő,
elnyomott világot.

Jó lenne már végre,
jóízűt szeretni,
a fájdalmas létnek
világát temetni,
és magunkhoz térve,
ráébredni végre,
nem kell várni többé,
külső segítségre!

Hisz, ami belül van,
szebbíthet világot,
csak ki kell vetítsük
a dédelgetett álmot!
Egymásnak mutatni
a jót és a szépet!
Megtanítani, hogy
miről szól az élet!

Aranyosi Ervin © 2024-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A harkály verse


Aranyosi Ervin: A harkály verse

Mi a fene lehet ez itt?
Szétzúzom a lemezeit!
Aki talál, lehet, eszik!
Aki fát nyű, leleplezik!
Megkérdem én, miért teszik,
jogot hozzá honnan veszik?
Ellenem a féreg veszít,
nekem az ebédem lesz itt!

Harkály vagyok kopogtatok,
más harkályokat oktatok,
mondják, hogy fadoktor vagyok,
ettől az én szemem ragyog!
Kopogtatok, kopogtatok,
talált nyűvet ropogtatok.
Ha tehetem sosem hagyok,
mert akkor éhen maradok.

Bekopogtam, ők kiszóltak,
kérdésemre válaszoltak?
De élők csak addig voltak,
amíg csendben araszoltak.
Lyukon fűrészport kiszórtak,
amit maguk mögött toltak,
ezt már nem tehetik holnap,
mert nem rágnak fát a holtak.

Gyógyítgatom én a fákat,
átvizsgáltam minden ágat,
amin féreg foga rághat,
s amit kopogtatás láttat.
Jobban mondva inkább hallat,
üreges ágakat valltat,
betegítve nem maradhat,
itt a halál nem arathat.

Fanyüvő az én ebédem,
pusztítom, s a fákat védem!
A harkályok életében,
a gyógyítás egy nagy érdem!
Minden fának érdekében,
tesszük dolgunk szép szerényen.
Apám volt a példaképem,
ahogy ő élt, élem létem!

Harkály vagyok, hegyes csőrrel,
kalapálok a vésőmmel,
és miközben pondrót eszem,
a világot jobbá teszem.
Én a fákat óvom, védem,
éltetés a mesterségem.
Közben én is jól lakhatok,
hogy fa legyen, azért vagyok!

Aranyosi Ervin © 2024-02-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva