Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Védtelen a férfi


Aranyosi Ervin: Védtelen a férfi

Az asszony szava szent és érthetetlen!
Magyarázatra sem lelsz a szép szemekben!

Azért mégis próbálsz a kedvében járni,
s látva igyekvésed, nem fog megutálni!

Ám, tudod, a lelkét nagyon kell szeretned,
„csak” annyi a dolgod: boldoggá kell tenned!

Persze, a hogyanja, sehol nincs megírva,
s ha rosszul csinálod, azt jelzi is, sírva!

Ám, vigyázz, ha csend van, s befogja a száját,
akkor vihar készül, félredobja báját!

Olyan veszedelem ez férfiembernek,
mellyel szembeszállni királyok sem mertek.

Volt ugyan egy király, mely sikert aratott,
pallossal, kötéllel tett szájra lakatot.

Az arák fejvesztve menekültek tőle,
s nem valószínű, hogy tanultak belőle.

Ám, a modern korban nincsen erre módunk,
ha nagyon felbosszant, mi csak morgolódunk!

Egy kis szerelemért mikre vagyunk képes…
De a megértésük, mégsem lehetséges.

A tudomány sajnos, nem fejtette még meg,
védtelen a férfi, ez benne a lényeg!

Sokkal tovább élnek, hát az agglegények,
ám, hosszabbnak érzik létüket a férjek!

Aranyosi Ervin © 2024-02-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kezet nyújtva


Aranyosi Ervin: Kezet nyújtva

Kezemet nyújtottam,
s te is a tiédet,
bárcsak erről szólna
ez a földi élet!
Egymást megsegítve,
értőn támogatva,
az akadályokat
magunk mögött hagyva.

Amit már elhagytunk,
nem nyomhatja lelkünk,
végre teret nyertünk,
jöjj hát, ünnepeljünk!
Majd nyújtsuk kezünket,
segítően másnak,
kell a jóakarat,
a lézengő világnak!

Aranyosi Ervin © 2024-02-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Engedjük szívünkbe a Nap sugarát!


Aranyosi Ervin: Engedjük szívünkbe a Nap sugarát!

Nagy a világ, csepp az ember,
vízcseppekből áll a tenger,
sokan vagyunk, mégis félünk,
bezárt falak között élünk.

Nem tudunk még jól szeretni,
társainkért tűzbe menni,
egy világot jobbá tenni,
elesettet felemelni.

Refrén:
Engedjük szívünkbe a Nap sugarát,
daloljuk el népünk ősi dalát,
szabad lélek előtt nincs soha gát,
találja meg lelkünk is végre magát!

Érjen el szívünkhöz a szép üzenet,
csodás ez az ország, itt élni lehet,
jó lenne a holnapot élni veled,
szívünket fürössze a szép szeretet!

Legyünk együtt, eggyé váljunk,
holnapunkra így találjunk,
ősök útját újra járjuk,
emlékezzünk szívvel rájuk!

Nem tudunk még jól szeretni,
társainkért tűzbe menni,
kupába nem csöppen vérünk,
nem él ősi szerződésünk.

Refrén:
Engedjük szívünkbe a Nap sugarát,
daloljuk el népünk ősi dalát,
szabad lélek előtt nincs soha gát,
találja meg lelkünk is végre magát!

Érjen el szívünkhöz a szép üzenet,
csodás ez az ország, itt élni lehet,
jó lenne a holnapot élni veled,
szívünket fürössze a szép szeretet!

Tegyünk csodát, hozzunk békét,
őseinknek szép emlékét,
őrizzük meg hagyományát,
lélekből vett nagy tudását.

Lássunk álmot, éljük is meg,
őrizzük az ősi kincset,
újra egy nemzetté váljunk,
mindig emelt fővel járjunk.

Refrén:
Engedjük szívünkbe a Nap sugarát,
hallassuk a nyelvünknek ősi szavát,
szabad lélek előtt nincs soha gát,
érezze büszkének a magyar magát!

Érjen el szívünkhöz a szép üzenet,
csodás ez az ország, itt élni lehet,
szívünket fürössze a szív-szeretet,
legyen a világod így teljes veled!

Aranyosi Ervin © 2024-02-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem kell a verseny!


Aranyosi Ervin: Nem kell a verseny!

A mi versenyünk játék,
s mindannyian nyertünk,
senkit sem bántottunk,
senkit meg nem vertünk!
Ez volna a siker,
az együtt, egymásért,
szép közös célokért,
egy közös világért!

Milyen siker is az,
ha valaki veszíthet,
mikor megelőz, vagy
porba döngöl minket?
Az ami nekünk fáj,
ugyanúgy fáj másnak.
Gyógyítsuk hát sebét,
minden embertársnak!

Ne legyen hát verseny,
harc, háború, semmi,
csupán szeretni kell,
végre felébredni!
Egymást támogató
szép jövőben élni,
a háborúskodást,
békére cserélni!

Aranyosi Ervin © 2024-02-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Örök szerelem

A Facebookon talált kép ihlette vers

Aranyosi Ervin: Örök szerelem

Nem érdekel minket,
hogy milyen a világ,
ha nem halunk bele,
nem tud hatni miránk!
Mikor megtaláljuk,
hogy mi a fontosabb,
akkor a szívünk már
nem fáj olyan sokat.

Ha van kit szeressünk,
más nem is érdekel,
csak együtt lehessünk,
s a szív-szívre felel.
Minden szebbnek látszik,
ha párom átölel,
lelkében, a lelkem,
szép megnyugvásra lel.

Sokkal szebbnek látszik
egymástól a világ,
kevesebb a bánat,
szívet bántó szilánk!
Közös álmainkért
élünk, vagyunk, teszünk,
tanulunk egymástól,
teljesebbé leszünk.

Ami egyikünkből
valahol hiányzik,
azt hozzáteheti
könnyedén a másik.
Így lesz a két félből,
egy teljesen egész,
hétköznapok gondja
többé fel nem emészt!

Ha kell, elbújunk
egy érző ölelésben,
válaszokra lelünk
a párunk szívében.
Így lesz a világ is
szerethető, kerek.
Boldog a mi szívünk,
hisz örökké szeret!

Aranyosi Ervin © 2024-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bányászsors


Aranyosi Ervin: Bányászsors

Bányában telik fél életünk,
és nem félhetünk,
tudjuk Isten velünk.
Egymáson tartjuk folyton szemünk,
Bányászként ez a sors jut nekünk.

Refrén 1:
Ott lent,
nem nyílnak rózsák,
nem süt a Nap ránk,
s nem kék az ég.
Élünk,
szívünkben jóság,
jóravalóság,
szorult belénk.

Bányában telik fél életem,
de ott van nekem,
az én kedvesem,
műszak végén az órát lesem,
újra öleljem és velem legyen!

Refrén 2:
Ott lent,
tudod a titkot,
sötéten csillog
a fekete szén.
Ott lent,
csak szemünk fénylik,
s otthon remélik,
hogy megjövök én!

A bányában csak a dolgom teszem,
és nem jár eszem,
a vészhelyzeten.
Sok társam, ma már nincsen velem,
bányászként vajon mi jut nekem?.

Refrén 1:
Ott lent,
nem nyílnak rózsák,
nem süt a Nap ránk,
s nem kék az ég.
Élünk,
szívünkben jóság,
jóravalóság,
szorult belénk.

Refrén 2:
Ott lent,
tudod a titkot,
sötéten csillog
a fekete szén.
Ott lent,
csak szemünk fénylik,
s otthon remélik,
hogy megjövök én!

Aranyosi Ervin © 2024-02-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hol ló a holló?


Aranyosi Ervin: Hol ló a holló?

Hol lógott az iskolából,
hol lopta csak a napot,
hol lóhalálában repült,
hol lófrálva andalgott!

Hol lobbizott idegenért,
hol lokális madár volt,
hol loncsosan állt a tolla,
hol loboncot hanyagolt.

Hol lóvá tett embereket,
hol lojális volt velük,
hol lóbálta az ökleit,
hol lódított ellenük.

Hol lobogott a láng benne,
hol lohasztott a szava,
hol locsolta a garatját,
hol lopott volt a szaga.

Hol ló volt, de hollóból volt,
hol lólábként kilógott,
hol lomha volt lopakodni,
hol lombikban kínlódott.

Hol lombkoszorú között élt,
hol lomtárban bujdokolt.
Hol ló nem volt igazából,
hol locsogó holló volt!

Aranyosi Ervin © 2024-02-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szíveden át láthatsz


Aranyosi Ervin: Szíveden át láthatsz

Szíveden keresztül
tudsz csak tisztán látni.
Merj igazán élni,
a tudást használni!
Engedd önmagadba
a szeretet fényét,
tiszteld a világod
minden egyes lényét!

Ne hagyd az elmédnek,
hogy uraljon téged,
kapcsold ki, halkítsd le
a fecsegő gépet!
Hallgass a szívedre,
tiszta fény szavára,
önnön belső fényed
vetítsd a világra!

Tudod, ami bent van,
az lesz odakint is,
a fényes gondolat
világodba szint visz.
Ha majd ezt a bolygót
fényünk beragyogja,
nem marad az ember,
sötét árnyak foglya!

A szíveddel láthatsz,
tiszta szeretettel!
Mit is kezdesz ezzel,
a furcsa üzenettel?
Vajon mire vársz még,
hogy megnyisd szívedet?
Hogyan tudnék utat
mutatni teneked?

Aranyosi Ervin © 2024-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Levitáló Zöldike

Fotó: Vágány Zoltán

Aranyosi Ervin: Levitáló Zöldike

Itt vagyok a levegőben,
levitálok, lebegek,
azt hiszem hogy madarak közt,
egy varázsló lehetek!
Nem húz le a Föld vonzása,
nem hat gravitáció,
különleges ez a helyzet,
levegőben állni jó!
Próbáld utánam csinálni,
nem hiszem, hogy sikerül,
tudod, egy ilyen mutatvány,
sok gyakorlásba kerül!

Aranyosi Ervin © 2024-02-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dicsekvő ölyv

Fotó: Szabó Endre

Aranyosi Ervin: Dicsekvő ölyv

Ekkora egeret fogtam,
a napokban.
Nem éheztem, nem nyafogtam,
méregettem izgatottan.
Ebből, ha ügyesen játszom,
esküvőm lesz, szép ölyv nászom!
Ám ne készüljön rá senki,
ebből csak mi fogunk enni!
Én, s a párom, így beosztom,
megélünk az ingyen koszton.
Üzenem az egereknek,
jövőre is lepjenek meg,
kellenek a gyerekeknek,
fiókáknak,
akik majd vadászni járnak!

Aranyosi Ervin © 2024-02-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva