Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Fájt a kimondott szó!


Aranyosi Ervin: Fájt a kimondott szó!

Fájt a kimondott szó,
szívem tőle sebzett!
Hogy tehetted ezt meg?
Mondd, mért tetted ezt meg?
Tudtad, hogy nem igaz,
csak akartad hogy fájjon,
hogy szíven találjon,
gyilkosommá váljon!

Fájt a kimondott szó,
bántani akartál,
s nagyobbat ütöttél
egy lesújtó karnál!
Aztán elfordultál
és faképnél hagytál,
a lelkembe martál,
majd távol maradtál!

Fájt a kimondott szó,
s nem vonhatod vissza,
Lelkem a fájdalmat,
mint mérget beissza!
Bánat betegít meg,
hasogatja szívem,
rám rakott terhedet,
oly nehéz már vinnem!

Fájt a kimondott szó,
hát gondold meg máskor,
mielőtt másokat
megbántsz, megalázol!
Gondolkozz, mielőtt
kimondod szavadat,
ne építs szavakból,
elválasztó falat!

Mert a kimondott szó,
nem gyógyul be könnyen,
a seb soká vérzik,
s nem szárad fel könnyem!
Persze, megbocsátok,
de tüskéd itt marad!
Kérlek, gondold végig,
hogy ne bántson szavad!

Aranyosi Ervin © 2024-02-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szép álmot láttam


Aranyosi Ervin: Szép álmot láttam

Szép álmot láttam,
Szép álmot láttam,
élhettünk együtt
egy boldog világban.
Élhettünk együtt,
egymásért, jobban,
nem hazugságban,
nem is titokban.

Szép álmot láttam,
már felébredtem,
utamat tőle,
más felé vettem!
Mutatnám néked,
merre az élet,
ha te is ébredsz,
rávisz majd téged!

Utat mutatnék,
jó helyre vinne,
aki bejárná,
az életben hinne,
szeretet adná
az alapot hozzá,
lélekben tán te is
jobbá változnál.

Szép álmot láttam,
Szép álmot láttam,
szeretném élni,
valóra váltan!
Boldoggá válva,
boldoggá tenni,
szeretve élni,
és szeretve lenni!

Aranyosi Ervin © 2024-02-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Meg kéne békélned


Aranyosi Ervin: Meg kéne békélned

Meg kéne békélned a hazudott halállal!
Ki elhitette véled, becsapott, s ez rávall!
Hisz nem tudna uralni, az élő igazsággal,
egy vagy a mindenséggel, a teremtett világgal!

A halál csak átjáró, egy sokkal tisztább létbe,
hol rokon lelkek jönnek, kedvesen elédbe,
hol fény van, boldog élet és mennyei béke,
de neked dolgod van, még ne lépj a fénybe!

Ez egy börtönbolygó, vezekelni jöttél,
és hogy jobbá tegyed, szerződést kötöttél!
Tanulsz, tanítanak mások, mit kell tenned,
leszületésedkor ott a szikra benned.

Meg kéne békülnöd, s szeretetben élned,
s akkor a haláltól nem lesz okod félned!
Ha majd időd lejár, átléphetsz a fénybe,
levetve a testet, csak fénylényként élve!

Aranyosi Ervin © 2024-02-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Verseskötetek Valentin napra


Aranyosi Ervin: Verseskötetek Valentin napra

Valentin napra pár könyvet
hadd ajánljak teneked,
amelyekből felé száll majd
szívedből a szeretet!
Ha olvassa, rád gondol majd,
s melegíti a szívét,
s rájön, csakis veled lehet
boldogabb a földi lét!

Érzésekbe csomagolva
szép verseket adsz neki,
és a könyvet olvasgatva,
jókedvűvé teheti!
Kedvesednek szép ajándék,
neked jó ötlet lehet!
Ajánlom hát szeretettel
e pár verseskötetet!

Megrendelhetők a webáruházban:
https://shop.aranyosiervin.com/verseskotetek

Aranyosi Ervin © 2024-02-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ez a dal egy kicsit rólad szól


Aranyosi Ervin: Ez a dal egy kicsit rólad szól

Hittem, hogy rólam szól az élet,
és hittem, majd szíved válaszol,
véled, majd boldogabban élek,
mert ez a dal egy kicsit rólad szól,
mert ez a dal egy kicsit rólad szól!

Hittem, hogy teljesülhet álmom,
és élünk majd kéz a kézben, jól!
Hogy célom, melletted megtalálom,
mert minden dal egy kicsit rólad szól,
mert a világ egy kicsit rólad szól!

Refrén:
Én úgy szeretném,
ha álmod szebbé tehetném.
hát légy a párom,
epekedve várom!

Én úgy szeretném,
ha álmod szebbé tehetném.
gyere légy a párom,
ezen a világon!

Látom, hogy rólunk szól az élet,
és érzem, hogy szíved válaszol!
Mert tőled én boldogabban élek,
és ez a dal már mindig rólunk szól,
mert ez a dal már mindig rólunk szól!

Aranyosi Ervin © 2024-02-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Már a Maci sem tudja


Aranyosi Ervin: Már a Maci sem tudja

Ejnye Maci, mi lett veled,
nem találod régi helyed?
Kijönnél, vagy benn maradnál,
nem ébreszt fel már a naptár?

Árnyékodat nem találod,
vagy visszacsal téli álmod?
Nem is állsz szóba a Nappal,
nem bírsz el a feladattal?

Nem vállalsz már időjóslást,
nem hagyják, hogy Napod jól lásd!
A felhőket ember gyártja,
csíkos fent az égi pálya?

A sok gyerek válaszra vár,
hisz várnak a tavaszra már!
De már te sem tudod lesz-e,
közel van-e, avagy messze?

Lesz-e tavasz, – nézel bután –
vagy nyár jön már a tél után?
Ejnye Maci mi lett veled,
visszasírsz sok régi telet?

Aranyosi Ervin © 2024-02-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dalold ki magadból!


Aranyosi Ervin: Dalold ki magadból!

Mikor úgy érzed, minden elveszett,
mikor nem leled életkedvedet,
e dal majd akkor fog találni rád,
amikor ott kívül nyomasztó a világ!

Mikor úgy érzed, nincsen már tovább,
mikor kihalnak az éltető csodák,
e dal majd akkor szép szívedhez ér,
talán e daltól megpezsdül a vér!

Refrén:
Hát énekelj!
Életre kelj!
Kell, hogy mást is érdekelj!
Ha szól a szív,
szeretni hív,
a dalban izzó fényre lelj!
Hát énekelj!
Kérlek felelj,
A daltól új életre kelj!

Amikor érzed, hogy újra van remény,
amikor lelked átjárja a fény,
Amikor élő hited újra rád talál,
akkor a lelked száll, mint a madár!

Refrén:
Hát énekelj!
Életre kelj!
Kell, hogy mást is érdekelj!
Ha szól a szív,
szeretni hív,
a dalban izzó fényre lelj!
Hát énekelj!
Kérlek felelj,
A daltól új életre kelj!

Aranyosi Ervin © 2024-02-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cicaálmok


Aranyosi Ervin: Cicaálmok

Együtt olvassuk a mesét.
Ámuldozunk, hogy ez de szép!
Hogy egy cica gazdára lelt,
álmaira egy szív felelt!
Megtalálta, befogadta,
figyelmét is odaadta!
Szeretgette, simogatta,
mert ilyen egy cicagazda!
Egy cicának ez az álma,
ó, bárcsak valóra válna!

Aranyosi Ervin © 2024-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vigadás


Aranyosi Ervin: Vigadás

Azt hiszed borongok,
akár a bolondok?
Jókedvről lemondok?
Nincs az a bolond ok!

Bezárom lelkemet,
nem vigad, nem nevet,
rossz kedvem eltemet?
Így látsz te engemet?

Azért sem búsulok,
bánaton túljutok,
vígsághoz fordulok,
kacagok, vidulok!

Kövesd hát példámat,
élem a szép mámat,
a jókedv énrám hat,
s mindenből szép válhat!

Szeressünk, nevessünk,
boldogok lehessünk,
rosszkedvet temessünk,
víg legyen a kedvünk!

Mosolyom rád adom,
tűnjön a fájdalom,
hadd hasson rád dalom,
azt is bevállalom!

Küldöm hát levelem,
légy vidám te velem,
lelkedet nevelem,
az élet szerelem!

Nevess hát vidáman,
járj-kelj a világban,
az ajtót kitártam,
merj élni, csak bátran!

Aranyosi Ervin © 2024-01-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Halál-félelem


Aranyosi Ervin: Halál-félelem

Vallásos vagy, mégis félsz a haláltól?
Félelmedet eloszlatni, mi gátol?
Ha túl leszel, megoldódik magától,
átléphetsz az öröklétbe, a mából!

A fájdalom játszadozik tevéled.
Minél jobban közeledik, úgy érzed,
egyre jobban megkeserít az élet,
szinte már csak gondod akad, temérdek!

Megsemmisül minden, ami te voltál,
megkopsz lassan, nincsen miért ragyognál?
Úgy gondolod, a föld mélye nagyon vár,
nem boldogít a világi vagyon már?

Elveszted a kapcsolatod a léttel,
éjszakánként megbékélsz a sötéttel.
Nem ízlik már sem a lét, sem az étel!
bántó a nap, s ez alól nincs kivétel!

Aztán eljön rég rettegett halálod,
nem siet az, még akkor sem, ha várod,
odaát vár milliónyi barátod,
kiktől boldog lesz a lelked, ha látod.

Csak hát, mikor leszületünk, felejtünk,
tudat fölé zsugorodik a lelkünk,
tanulással fel kellene emelnünk,
és az embert földi mennybe terelnünk!

A szélvédőnk hazugságtól homályos,
hitrendszerünk butaságtól dagályos!
A lét célja oly sokáig homályos,
a valóság, őrülettel határos!

Mert mi van, ha létezik a túlvilág,
ahova csak a lélek tud jutni át,
s mi van, ha pont azok fognak várni rád,
kik szerettek, de előtted léptek át?

Vajon mért félsz a haláltól annyira,
hisz feltámad mindaz, ki Isten fia!
Lelkednek lesz aztán is hol laknia,
csak a testnek kell földhöz ragadnia.

Aranyosi Ervin © 2024-01-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva