Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Útmutatás szülőknek iskolakezdésre

Aranyosi Ervin: Útmutatás szülőknek iskolakezdésre

Kezdődik az iskola, hát ülj le gyermekeddel,
magyarázd el hogyan álljon társához az ember!
Hogyan kéne viselkedni ma egy szebb világban,
meglátni a szerethetőt egy iskolatársban!

Nem számít, hogy milyen termet, alacsony vagy magas,
pufók, sovány, szemüveges, kopasz, hosszú hajas,
hogy milyen is a bőrszíne, dadog-e, vagy sántít,
hidd el, nem ő választotta a testi hibáit!

Nem a rosszat, nem a hibát kellene keresni,
sokkal inkább a hátterét kéne megismerni!
Megtalálni benne is az értékest, a szépet,
s buzdítani, használja fel a jó képességet!

Ne legyen kiközösítve egyetlen gyerek sem,
a szeretet és a jóság csapatot teremtsen!
Nem elnyomni kell a gyengét, inkább felemelni,
mindenkiben az értékest, meg kellene lelni!

Magyarázd el gyermekednek, hisz te vagy a minta,
fontos az, hogy szépen neveld, jól legyen tanítva!
Hiszen, téged fog tükrözni majd az iskolában,
vegye hát a többieket ő is emberszámba!

Tanítsd meg, az iskolában nem kell divatozni,
nem kell minden egyes reggel egy új cipőt húzni!
Ugyanannyi álmot hordoz a régi hátizsákja,
ugyanazt a könyvet viszi a kopott táskája.

Nem a ruha tesz különbbé, vagy jobbá egy embert,
ne használjon a gúnyt, és a rossz viccet, mint fegyvert!
Ne nevessen ki valakit, mert más jutott neki,
mert kevesebbek, s rosszabbak a lehetőségei!

Ismerje meg osztálytársát, és ne ítélkezzen,
s kedveskedjen ha teheti, örömöt szerezzen!
Lehet, neki más a háttér, nehezebb a sorsa,
és gondjait nem mutatja, lelke mélyén hordja!

Ne csak a tanártól várd el, hogy csak ő neveljen,
a gyereked otthon kell, hogy jó példára leljen!
Áldozz reá mind több időt, adj magadból többet,
elmondhassa, szülőjétől emberibb és több lett!

Legyen közös elfoglaltság, szánd rá az idődet,
többet ér az minden pénznél, amit kaphat tőled!
Te neveld, ne az internet, s ne kallódó társak,
így teheted értékessé őt egy szebb világnak!

Aranyosi Ervin © 2024-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Diákoknak – tanévkezdéshez

Aranyosi Ervin: Diákoknak – tanévkezdéshez

Élvezzétek tiszta szívvel
az új dolgok tanulását,
ismerjétek meg az ember
eddig megszerzett tudását!
Mutassatok érdeklődést,
tekintsétek szép kalandnak,
szép szellemi tápláléknak,
amit a tanárok adnak!

Éhes szivacs az elmétek,
ha figyeltek meglátjátok,
kitágulhat ez a világ,
oly sok szépség vár még rátok!
Mennyi mindent képes az ész
– mikor nyitott – megjegyezni,
felnőttként majd milyen jó lesz,
ezt a tudást elővenni!

Jobb megértve, befogadva,
saját kincsetekké téve,
s amikor kell, az életben,
elmétekből elővéve.
Ne legyen hát nyűg tanulni,
hisz a tudás oly nagy kincsünk,
segít hogy a függöny mögé
kíváncsian betekintsünk!

Álljatok hát nagy örömmel,
s nyitottsággal minden napnak,
hiszen, akik nem küszködnek,
mindig sokkal többet kapnak!
Vidáman könnyebb az élet,
tanuld csak meg a „miért”-et,
hiszen sokkal többé válhatsz,
ha a világot megérted!

Örüljetek a társaknak,
kik nap mint nap körülvesznek,
ők is sokszor tanítanak,
s elfogadóbbá is tesznek!
Próbáljátok megérteni,
lelküket, mi motiválja,
nem kell velük versenyezni,
az iskola nem versenypálya!

Lássátok bennük a szépet,
mindegyikben ott az érték,
de nem mindenki mutatja,
és gyerekenként más a mérték!
Ki ebben jó, ki meg abban,
s van, ki álarcát mutatja,
nem nyílik meg ellenfélnek,
ki gyengeségét kutatja.

Ám a jó lélek segíthet,
elfogadás kell, s megértés,
maradjon ki irigykedés,
rossz akarat, s minden sértés!
Ismerd meg a társaidat,
próbáld szívvel elfogadni,
ami belőle hiányzik,
próbálj neki abból adni!

Mindenkinek van hibája,
s azon javíthat az ember,
de csak odafigyeléssel,
kedveskedő szeretettel.
Minden új nap tartogathat
valami jót számotokra,
jutnak hát belőle bőven,
mindig a hétköznapokra.

Aranyosi Ervin © 2024-08-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Útravaló tanároknak – tanévkezdéshez

Aranyosi Ervin:
Útravaló tanároknak – tanévkezdéshez

Szeretettel, jó szándékkal, fordulj felé, kérlek,
jó szíved és biztatásod sokkal többet érhet!
Ne emelj ki kedvenceket soha az osztályból,
a jó tanár, rossz hátterű lelkeket is ápol!

Inkább mindegyikben keresd meg a jót, a szépet,
minden lélek hordoz magán emberi értéket!
Mindegyik jó valamiben, nincs ostoba gyermek,
csak olyan, kit nem értenek, kire nem figyelnek!

Találd meg az utat hozzá, az értelmes részét,
keresd meg, hogy mi kelti fel az érdeklődését!
Dicsérni kell, támogatni, jobbra ösztönözni,
sosem szabad megalázni, lelkét gúzsba kötni!

Hiszen, ma van sok gyereknél rossz családi háttér,
mutass neki helyes utat, előbb-utóbb rátér!
Tudd, hogy neki az iskola az egyetlen esélye,
tőled kaphat támogatást, hogy álmait megélje!

Ne törd össze vágyát, hogy ő valakivé váljon,
hogy általad a jó útra, könnyen rátaláljon!
Osztályodból építs egy kis csapatot, s meglátod,
sokkal könnyebb lesz a dolgod, s lesz sok, kis barátod!

Mindegyikük értékeit tanítsd meg meglátni,
így vagy képes előttük majd példaképpé válni!
Tanulják meg megbecsülni, tisztán látni egymást,
így lesz osztályközösségük emberséges, meglásd!

Tanítsd meg, a tiszteletet, adják meg egymásnak,
elfogadás és kedvesség, kijár minden társnak!
Legyen mind-mind segítőkész, támogató lélek,
ha sikerül, látni fogod, hogy becsülnek téged!

Az, hogy neked sok a terhed, nem az ő hibájuk,
a sok adminisztrációd, ne terheld reájuk!
Hisz arról ők nem tehetnek, nem miattuk végzed,
s a munkádhoz hadd kívánjak erőt, egészséget!

Aranyosi Ervin © 2024-08-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Első nap a bányában

Aranyosi Ervin: Első nap a bányában

Az első nap a bányában olyan furcsa volt nekem,
Anyám velem együtt dalolta kedvenc bányász énekem!
Könny gurult végig az arcán, szívében büszkeség,
hogy fiából bányász lesz majd, erről álmodott rég!

Apám szintén bányász volt és várt reánk leszálló kas,
mélybe vitte le a vájárt, aki dolgos, derekas,
Fényes arcunk kiviláglott, lámpáktól csillogott,
a mélybe leszállt a kas, hol a csapat dolgozott!

Refrén:
Hej barátom, hej barátom, nem könnyű az életünk,
de oly nagyon kell a munkánk, így hát nem henyélhetünk!
felszínre a feketeszén lassan majd felérkezik,
amikor a szenes csille a sok szénnel megtelik.

Tetszett anyám büszkesége, apám értő mosolya,
tudtam, fontos az én dolgom, nem hátrálok meg soha.
Este pedig kedvesemhez fáradtan megérkezem,
megnyugtatón átölelem, s elmondom, hogy szeretem.

Refrén:
Hej barátom, hej barátom, nem könnyű az életünk,
de oly nagyon kell a munkánk, így hát nem henyélhetünk!
felszínre a feketeszén lassan majd felérkezik,
amikor a szenes csille a sok szénnel megtelik.

Aranyosi Ervin © 2024-08-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy élj!

Aranyosi Ervin: Úgy élj!

Úgy élj, hogy lábnyomodba
léphessen gyereked!
Úgy élj, hogy melegítsen
az érző szeretet!
Úgy élj, hogy tudásod,
hasznára legyen,
hogy tovább tudja adni,
és boldoggá tegyen!

Úgy élj, hogy sose szégyelld,
napjaid, tetteid,
hogy tiszta forrás legyen,
miből lelked merít!
Úgy élj, hogy emelt fővel,
járhasd be az utad,
hogy igaz emberséged,
jó irányt mutat!

Úgy élj, hogy váljon szebbé
tetőled a világ,
hogy jó legyen majd egyszer
emlékezni rád!
Úgy élj, hogy legyen tiszta,
lelked szép vászonja,
úgy élj, hogy fennmaradjon
az őseid hona!

Úgy élj, hogy földgolyódon
ne hagyj  fájó nyomot,
hogy fiad elmondhassa,
ilyenről álmodott!
Úgy élj, hogy ne bánj semmit,
vállald fel tettedet,
hogy bűntudat ne nyomja,
később se lelkedet!

Ha egyszer visszanézel,
legyél elégedett,
hogy megtetted, mi tellett,
amit csak lehetett.
S ha csak egy cseppnyi részben
szebb lett a világ,
az utókor szépen fog majd
emlékezni rád!

Aranyosi Ervin © 2024-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megtaláltalak magamnak

Aranyosi Ervin: Megtaláltalak magamnak

Megtaláltalak magamnak,
nincsen nálam boldogabb!
Mától én vigyázok majd rád,
szebbé teszem sorsodat!
Többé sosem leszel árva,
most már hozzám tartozol,
s tudom, hogy az életembe,
te is annyi jót hozol.
Mindent megkapsz, ami fontos,
lesz játék, meg szeretet,
lesz egy gondoskodó gazdid,
ki simogat, s megetet!
Mától nálam lesz lakásod,
nem bánthat már senki sem,
szebbé teszem a világod,
s melegíted a szívem!

Aranyosi Ervin © 2024-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívet cseréltünk

Aranyosi Ervin: Szívet cseréltünk

Szemedbe nézek, és lelkedbe látok,
benne egy rokon lelket találok.
Hasonló érzések vezetnek minket,
hasonló út vonzza a lépteinket.

Nem vagyunk egyformák, miért is lennénk,
egy azon levegőt, miért is vennénk?
Miért is szívnánk el, nem hagyva másnak,
miért ne hagyhatnánk sok másik társnak?

Ám, amit gondolunk, hasonló mégis,
és közös sorsot formált az Ég is!
Közösen és szépen megélni létünk,
így hát egy együtt jó, szép útra léptünk.

Fogom a kezed és vezetlek téged,
és te is mutatod, hogy merre lépjek.
Egymásra gondolva, egymásnak élünk,
s mindketten egy boldog jövőt remélünk!

Egymásra figyelve, sokkal szebb minden,
a szívem adom, mert szebb kincsem nincsen,
s kapom a tiédet, szívet cserélünk,
másikét őrizve, szeretve élünk!

Aranyosi Ervin © 2024-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet isteni

Aranyosi Ervin: A szeretet isteni

A szeretet isteni,
s aki ezt felismeri,
mindent tud, mit érdemes:
– Legyél jó, legyél nemes!
Nyisd meg szíved, adj erőt,
gyógyítgasd a szenvedőt,
mert mindaz, aki létezik,
szeretetre éhezik…

Aranyosi Ervin © 2013-06-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Adom az életet

Aranyosi Ervin: Adom az életet

Éltető vizet adok én neked,
öleljen körbe, mint a szeretet.
Érintse lágyan érző szívedet.
Éltető vizet hoztam Te neked!
Élessze lelked vidám mosolyom,
lelkem derűjét reád ragyogom.
Arcomon látod fénylő szép Napom,
fogadd el tőlem, örömmel adom…

Aranyosi Ervin © 2013-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mese a jövőről

Aranyosi Ervin: Mese a jövőről

Egyszer volt,hol nem volt,
volt egyszer… az ember!
S voltak, kik kimondták,
ennyi nép itt nem kell!
Különben is mind-mind
egyre többre vágyna,
mindent tönkretéve,
folyton csak zabálna!

Nem elég az étel,
anyagi világát,
erősen fogyasztva,
teljesíti vágyát.
Felemészti földjét,
eladja a lelkét,
pénzre váltja múltját,
jelenét, jövőjét.

Kényelem, élvezet,
lelkének póráza,
rohan, mint vakegér,
és a rongyot rázza.
A gyengét, az éhest,
lazán eltapossa,
bűnét másra fogja,
s a kezeit mossa.

Egy maréknyi senki
irányítja mindet,
életről halálról döntve,
versenyt hirdet.
Akár, mint a múltban,
cirkuszt ad a népnek,
hogy ne vegyék észre,
hogy börtönben élnek.

Meghasonlottakat
vezetővé téve,
választást színlelve,
jut szavuk érvényre.
Látszat politika,
butítottat vakít,
törvények veszik el,
az ember jogait.

Majd a jogok után,
a tulajdont lopják,
míg a zsoldosok a
víg táncukat ropják.
Ők majd csak a végén
kerülhetnek sorra,
ha beteljesedett,
a világunk sorsa.

Okos lesz a világ
mindegyik eszköze,
és az embereknek
nem lesz hozzá köze.
Csak mikor fejükbe,
chipként beépítik,
mondván, az embernek
egészségét védik.

Mozdulni sem kell majd,
minden ott lesz helyben,
s ott dől el majd minden,
az emberi fejben.
Az agy képernyőjén
lesz vetített világ.
Technokrata élet
fog ott majd várni rád.

Megszűnik a lélek,
érzés és szeretet,
és amit akarnak
azt csinálnak veled.
Élő zombi leszel,
számítógép aggyal,
aki mit sem gondol,
semmit sem tapasztal!

Engem nem érdekel
e rút mese vége,
van még néhány évünk,
így nézzünk elébe!
Az emberiség még
nagyon mélyen alszik,
s uralja elméjét,
elbutító vak hit!

Várjuk a megoldást,
s nincs, aki segítsen!
Tehetetleneken
nem segít az Isten!
A pokolnak tüze
perzseli már arcunk,
megfőznek, mint békát,
miközben mi alszunk.

Aranyosi Ervin © 2024-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva