Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Igazi érzés


Aranyosi Ervin: Igazi érzés

Behunyod a szemed,
s érzed melegségét.
El tudod képzelni
szenvedésed végét.
Értelmet kap rögtön
érző ölelésed,
amely igaz létbe
vezet vissza téged.

Behunyod a szemed,
és szíveddel látod,
mekkora ajándék
ölelő barátod.
Amikor rá figyelsz,
két szív együtt dobban.
Az igazi érzés
nem marad titokban.

Aranyosi Ervin © 2021-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bányásznapi emlék


Aranyosi Ervin: Bányásznapi emlék

Refrén:
Bányásznapon ha feldereng,
sok bányásztársunk elmereng,
mert játszik velünk a múló képzelet.
A bánya már régen bezárt,
bányász-szívünkben nem tett kárt,
most felidéz jó és rossz emlékeket.

Vers:
Elindul a kas,
a bányász oly nyakas,
a bánya széngyomrába
már mélyen váj a vas.
Szénpor festi az arcokat,
látod a feszülő izmokat,
a bányászok megvívják
mindennapi harcukat.

Refrén2:
Bányásznapkor úgy érzem én,
a szívdobbanás az én zeném,
sok bányászszíve ilyenkor összeér.
Örülünk, hogy még itt vagyunk,
egymásban mély nyomott hagyunk,
s indul a kas a mély vágatok felé.

Vers:
Imbolygó lámpák fénye
festi a szénfalat,
a kas indul a mélybe,
lassanként halad.
Bányászokkal telt népesek,
indulnak lassan el,
a kaparók, a szalagok,
mind-mind életre kel.
A réselőgépek hangosan
mind munkába állnak,
ismerős arcok nem soká
fekete maszkká válnak.
Koromfekete arcokon,
komorság mégsem látszik,
beindul a termelés,
s az arcokon mosoly játszik.
Minden izom megfeszül,
a bányász mind teret nyer,
s a bánya drága kincseit
kinyeri az EMBER!

Olykor reánk sötét borul,
tragédiák is értek,
együtt szálltunk a mélybe le,
s kihunytak élő fények.
Sújtólég, vagy beomlás,
gyilkolt le jóbarátot,
kikkel nem találkozom,
kiket többé nem látok.
Bányászhősök, testvéreink,
bajtársak sok csatában,
akik nincsenek már közöttünk,
űrt hagytak sok családban.
Ám lelkünkben élnek tovább,
őket sosem feledjük,
egy részük mindig itt marad,
kedves emlékként bennünk!

Refrén:
Bányásznapon ha feldereng,
sok bányásztársunk elmereng,
mert játszik velünk a múló képzelet.
A bánya már régen bezárt,
bányász-szívünkben nem tett kárt,
most felidéz jó és rossz emlékeket.

Vers:
Mi itt vagyunk még néhányan,
és ünnepeljük őket,
a bajtársakat, a hősöket,
a korán elmenőket.
Emlékszünk a holtakra,
kiket elvett a bánya,
az egészségét, életét
elveszett sok barátra.
Emlékünkben tovább élnek,
s mi életben tartjuk,
mert hiányoznak,
és elfeledni sohasem akarjuk.
Összeállnak lelkünkben
a közös, szép emlékek,
s amíg élünk biztosan,
szívünkben tovább élnek!
Találkoznunk kell újra majd,
s a múlt felsejlik bennünk!
Most búcsúzunk, de jövőre,
ugyanitt kell lennünk!

Refrén:
Bányásznapon ha feldereng,
sok bányásztársunk elmereng,
mert játszik velünk a múló képzelet.
A bánya már régen bezárt,
bányász-szívünkben nem tett kárt,
most felidéz jó és rossz emlékeket.

Bajtárs, testvér, jóbarát,
újra visszavárunk,
és tisztelgünk a múlt előtt,
újra bányásszá válunk.
Az érzés, ami összetart,
sosem érhet véget,
jó szerencsét kívánunk
erőt, meg egészséget!

Refrén2:
Bányásznapkor úgy érzem én,
a szívdobbanás az én zeném,
sok bányászszíve ilyenkor összeér.
Örülünk, hogy még itt vagyunk,
egymásban mély nyomott hagyunk,
s indul a kas a mély vágatok felé.

Aranyosi Ervin © 2021.07.17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Luca, a jó boszorkány

Festmény. Hartman Judit

Aranyosi Ervin: Luca, a jó boszorkány

Luca apró, kedves és jó boszorkány volt,
ki a természettel kapcsolatot ápolt.
élte az életét a földi világban,
örömet lelt minden fűben, vadvirágban.
Pontosan olyan volt, mintha angyal lenne,
ugyanaz az áldott jóság megvolt benne.
Gyakran megálmodta, ami később történt,
látóként tisztelte az isteni törvényt.

Úton és útfélen mindenkin segített,
örömöt varázsolt, szeretetet hintett.
Érzékelni tudta az energiákat,
s gyakran megölelte az útszéli fákat.
Mások érzéseit szintén átérezte,
s fájdalmat csitított minden varázs-tette.
Nem csoda hogy számos állat lett barátja,
hiszen őket mindig, jól vendégül látta.

Egy öreg tölgyfának tövében állt háza,
apró házikó volt, s volt neki varázsa.
Benne apró tűzhely, asztalka két székkel,
s még az éjszakai ágyikója fért el.
Nem is fogadott ő nagyobb társaságot,
ám vendégül látott pár kedves barátot,
akik őt az erdőn keresztül kísérték,
s tudták, Luca szíve, mekkora nagy érték!

Házán volt egy ajtó, s oldalán egy ablak,
amelyen a napfény keresztül szaladhat.
Pár méterre tőle egy kis forrás eredt,
vize érré válva kicsit szélesedett,
majd megvastagodva patakká változott,
part mentén szomjazó fáknak vizet hozott.
Messzebb aztán végül kis tó nőtt belőle,
partját a nád itt-ott csendesen benőtte.

Luca gyakran sétált, kosárral kezében,
gyógyfüveket szedett az út mellett szépen,
vagy az erdő alján gombákra vadászott,
mikből finomságos, jó ételt varázsolt.
Kiszárított makkból sütött friss kenyeret,
kifacsart málnából finom ivólevet,
ismerte az erdő minden vadnövényét,
tudta, mi ehető, és mi rejti mérgét.

Házában egy polcon őrzött egy nagy könyvet,
benne varázsszavak, s ha kellett működtek!
Gyerekkora óta megtanult jó párat,
s amikor csak kellett, megjött a varázslat.
A varázslatait csak jóra használta,
és, aki ismerte, tőle a jót várta.
Ha sietni kellett, seprűjére pattant,
s vitte tarisznyáját, a másnak láthatatlant.

Seprűjén utazott kedvenc kiscicája,
szirénaként hatott az ő nyávogása,
így az erdőlakók tudták, közeledik,
s ha Lucára vártak ez jó hír volt nekik.
Ha Luca érkezett, jobban lett a beteg,
gyógyító ötlete mindig volt rengeteg,
nem csoda hát, ezért őt nagyon szerették,
apró ajándékkal szívesen meglepték.

Ha erdőben sétált, állatok kísérték,
vállán a madarak a helyüket kérték,
sokszor tenyeréből etetgette őket,
kedvesen becézve a vállán ülőket.
A kerek erdőnek volt a boszorkánya,
természetet óvott az ő tudománya.
Varázslataival megvédte az erdőt,
amelyikben lakott, amelyikben felnőtt!

Aranyosi Ervin © 2021-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretnél?


Aranyosi Ervin: Szeretnél?

Szeretnél már egy őszinte barátot,
aki elfogad olyannak, aki vagy?
Aki figyel rád, mert te vagy a fontos,
és történjen bármi, cserben sose hagy?
Kinek egy a célja, hogy téged szolgáljon,
és nem hajtja érdek más célok felé!
Egyedül csak reád, s szeretetre vágyik,
és, hogy némi ételt is tegyél elé!

Aranyosi Ervin © 2021-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szajkó karrierje

Fotó: Fenyvesi Zoltán

Aranyosi Ervin: A szajkó karrierje

Kormányzónak készült madarunk a Szajkó.
Meg is nyílt előtte minden titkos ajtó.
Tudatlanok aztán szív repesve várták,
a bárkit leutánozó, jópofa madárkát.
Utánozott újat, figurázott régit,
tudott adni síri hangot, s persze adott égit.
Csak igaz szó nem jött soha ki a száján,
lovagolt hát mások szétszórt hazugságán.
Nap, mint nap, amerre éppen forgolódott,
sok-sok ígérgető politikus volt ott.
Mindnek a szövegét szépen betanulta,
így listája megnőtt, cseppet sem volt kurta.

Boldog volt tőle a sok tudatlan ember:
mert ha ígéretét majd beváltja egyszer,
hát itt majd mindenki gazdagon fog élni,
kincsük kamrájukba nem fog beleférni!
S mert a Szajkó ígért mindig a legtöbbet,
ő hozzá a népek csak úgy özönlöttek,
s hitték, bővében van Ő az igazságnak,
elnevezték végül jó Mátyásmadárnak.
Ettől fogva ő lett a bölcs, igazságos,
s idomultak tehát az ő igazához.
Elkezdett hát ezért törvényeket írni,
alig győzték a jogászok ötletekkel bírni.

Csakhogy, a sok törvény csupán őt szolgálta,
ebből aztán persze, sokaknak lett kára.
Mert a szajkó-törvény csak a Szajkót védte,
s nem számított az sem, igazságot sért-e?
Sok ember, sok sértett a bagolyhoz fordult,
mert annak fejébe egykor sok ész tódult,
s nem tudhatták róla, a Szajkó megvette,
jutalmul a kincstár egereit ette.
A bagoly onnantól megvédte a Szajkót,
s csupa hamis hírrel látta el a sajtót.
Nem engedte nyúzni megbecsült barátját,
jobban jár, ha azt is csak jó színben látják.

Morgolódtak ugyan, de tűrtek a népek,
ellenségkép pedig gyártódott temérdek,
ráfoghattak bármit rókára, szarkára:
– Ők loptak, s miattuk ment fel minden ára!
Vagy épp eltűnt minden, ami csillog, s fényes,
amire az ember szolgalelke kényes.
Közben a medvét is gyanúba keverték,
hiszen külföldön élt, ezért persze merték.
Nem is tudott, s akart, önként védekezni,
igazának ő is jól érvényt szerezni.
Távolról táplálta a negatív képet,
ezért méhkaptárból kapott sűrűn mézet.

A medve hát nyaralt, tejben, mézben fürdött,
haza, megméretni nem is készülődött.
A szajkó meg szidta plakátra ragasztva,
fogy az állam pénze, a népet aggasztva.
A sok állat tűrte, ameddig tűrhette,
bár sokaknak csőrét bántotta a tette,
mégis meghagyták a szajkót jómadárnak,
hisz az ellenzéktől jót hiába várnak.
Mert az ellenzéket a szajkó etette,
az ellopott pénzből éppúgy lefizette,
azok lázadoztak, de csak színjátékból,
s kapták a fizetést államkincstáréból.

Hogy mi lett a vége, azt titkosították,
és a hőzöngőkről készítettek listát.
Betiltottak minden közös együttlétet,
egyes személyekre osztva fel a népet.
Sok megosztott állat, nem mert lázadozni,
csak a csapatsporttal tudták lázba hozni.
Befogták csőrüket, s a szajkó rikácsolt,
és a hőzöngőknek sok, nagy cirkuszt ácsolt.
Ennyi volt a mesém, a szajkó karrierje,
valósnak hinni senki ne is merje,
képzeleted játszik, ha van hasonlóság,
ez csak mai mese, kicsit sem valóság…

Aranyosi Ervin © 2021-03-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üdvözöljük a tavaszt!


Aranyosi Ervin: Üdvözöljük a tavaszt!

Vártam már, hogy beköszöntsön,
napfényével nyakon öntsön!
Színeivel felvidítson,
újra életre megtanítson!
Úgy vártam már a tavaszt!

Untam már a ridegséget,
vártam a tél, érjen véget!
Nyíljon virág, Nap ragyogjon!
Vidámságunk ki ne fogyjon!
Vizet és mosolyt fakaszt!

De jó, érzem újra élek,
fák a tavaszról mesélnek,
rügyet bontva öltözködnek,
levelekről álmot szőnek,
s nem hallunk tőlük panaszt!

Jöjj, csak hagyd ott téli álmod,
fénnyel töltsd meg szép világod!
Engedd lelkedet dalolni,
szíved tavasz nyelvén szólni,
ismételje ugyanazt!

Itt a tavasz, kék az égbolt,
nagyon vártuk, milyen rég volt,
megújul a föld, a rét,
figyeld csak a kezdetét!
Figyeld, nehogy elszalaszd!

Ha jól figyelsz, te is látod,
sok kedves, vidám barátod,
ágról ágra ugrik, repked,
vidámságot keltve benned,
búbánatot elhalaszt!

Táncra kél a lét, a Földön,
erre én is készülődöm,
ébredjetek emberek,
jobb kedvűbbek legyetek,
s üdvözöljük a tavaszt!

Aranyosi Ervin © 2021-03-06..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Számíthatsz rá


Aranyosi Ervin: Számíthatsz rá

Tudod, egy jó barát
nem hagy lenn a porban.
Kezet nyújt, felemel,
és meghallgat szótlan.
Ha kell, hát támogat,
biztat, nyugtat téged,
s rögtön szebbnek látszik
általa az élet.
Számíthatsz reá
a jóban és a rosszban,
ott van ünnepekben,
s a hétköznapokban.
Szeretettel érzi
lelked rezdülését,
segíti fájdalmak,
s bajok eltűnését!
Amikor nem láthat,
hát nagyon hiányzol,
de ha együtt vagytok,
mosolyában ázol…

Aranyosi Ervin © 2020-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy sokkal szebb világért!

Aranyosi Ervin: Egy sokkal szebb világért!

Sokkal szebb a világ, ha a Nap mosolyog,
én is csak jobb kedvű, hálával telt vagyok.
Belőlem is ilyen kedvet tud kicsalni,
s őrzöm jókedvemet, nem hagyom kihalni!

Ha jó kedvű vagyok, hát mosolyt viselek,
ekkor tudok csodás dolgot tenni veled,
épp ahogy a Napom ragyog, derűt áraszt,
így ragyog mosolyom és így adom rád azt!

Tudod, ezt kellene másnak tovább adni,
szíveket gyógyítva, jó úton haladni.
elhitetni végre az egész világgal,
hogy az ember sokat tehet mosolyával.

Hiszen a mosolyunk egy szebb világ magja,
s boldog, aki veti, s az ki learatja.
Hát kezdjük mosolyunk más arcokra szórni,
hiszem, hogy a szívek fognak válaszolni!

Bizony, ez az ékszer boldoggá is tehet,
ajándékozd hát meg mind az embereket!
Kezdd csak magad körül, rokonnal, baráttal,
mosolyogj, s majd nevess, s tégy rá egy lapáttal!

Meglátod a mosolyt nem tudja megállni,
így fog a vidámság szétterjedve szállni!
Úgy, ahogy egy madár röppen ágról ágra,
a mosoly is így száll rá a nagyvilágra!

S ha majd körülötted csupa mosoly ragyog,
akkor végre te is büszkén elmondhatod:
– Tettél világodért, gyógyítottál rajta,
hisz a többi ember is pont ezt akarta!

Aranyosi Ervin © 2020-07-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére (mesekönyv ajánló)


Aranyosi Ervin: A könyv tündére
(mesekönyv ajánló)

Találkoztam egy tündérrel,
s kaptam tőle egy mesét.
Én cserébe segítettem
megtalálni kedvesét.
Tündérekkel és banyával
íródott meg a mese,
ne kérdezd, hogy elolvasni,
azért még érdemes-e?!

Hiszem, jól fogsz szórakozni,
én élveztem biztosan,
a lelkem is megtisztult ott,
nem hagyhattam piszkosan.
Megismertem a könyv tündért,
jó barátra leltem ott,
s napról napra alig vártam,
a folytatás izgatott.

Néhány szép dolgot tanultam,
s tovább adtam lelkesen.
A tündérek tudományát,
úgy gondoltam ellesem.
Kaptam persze tanulságot,
mi lelkemben megmarad,
barátokra is találtam,
így lettem hát gazdagabb!
Megrendelhető – a többi verseskötettel együtt – az alábbi linken:
https://shop.aranyosiervin.com/gyerekeknek

Aranyosi Ervin © 2020-03-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak szeretned kell!

Aranyosi Ervin: Csak szeretned kell!

Szükségem van szeretetre,
sok simogatásra,
nekem fontos, hogy ezeket
ne pazarold másra!
Hálából majd dorombolok,
gyógyítgatom lelked.
Azt, hogy a barátom lehetsz,
meg kell ünnepelned!
Én pedig majd tanítalak,
jobb emberré válni,
szeretgetni, kényeztetni,
s közben megcsodálni.
Figyeld csak meg érzéseid,
jól fog neked esni!
Ha egy igaz barát kellett,
nem kell már keresni!

Aranyosi Ervin © 2020-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva