Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ha egy gyermek sír


Aranyosi Ervin: Ha egy gyermek sír

(A White Lion: When the Children Cry című dalának magyarítsa)

Kis ember,
könnyed szárítsd fel,
sodrát állítsd el,
nem baj, hogyha fáj.
Születtél,
érző lény lettél,
a világ körötted
embertelen táj.

Mivé lett a Föld?
Hány álmunk összetört?
Kezdj hát egy újabb kört,
álmodj szebb jövőt!

Ha egy gyermek sír,
lelkünk ébredni bír,
s ha egy szép dal szól,
mindent újra rajzol.

Kisember,
lelkünk útra kel,
szebb jövőt hoz el,
képzeljük csak el!
Születtél,
tiszta, s jó lettél,
s az ki a fénybe ér,
boldogabban él!

Nincs több államfő,
jólétünk egyre nő,
épül egy szebb jövő,
mert elképzelhető!

Ha egy gyermek sír,
lelkünk ébredni bír,
s ha egy szép dal szól,
mindent újra rajzol.

Mivé lett a Föld?
Hány álmunk összetört?
Kezdj hát egy újabb kört,
álmodj szebb jövőt!

Nincs több államfő,
jólétünk egyre nő,
épül egy szebb jövő,
mert elképzelhető!

Ha egy gyermek sír,
lelkünk ébredni bír,
s ha egy szép dal szól,
mindent újra rajzol.

Ha egy gyermek fél,
ami szép, véget ér,
de ha új dal szól,
mindent újra rajzol.

Aranyosi Ervin © 2023-03-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szeretni jöttem, szeretni jöttünk


Aranyosi Ervin: Szeretni jöttem, szeretni jöttünk

Szeretni jöttem, szerelmet adni,
amíg csak élek veled maradni!
Szeretni jöttem, kimondva százszor,
hogy csak te kellesz az egész világból!
Szeretni jöttem, szeretve lenni,
megadni mindent, boldoggá tenni!
Szeretni jöttem, kimondom százszor,
hogy csak te kellesz az egész világból!

Szeretni jöttem, szeress hát engem,
lásd meg a jót is, nap mint nap bennem!
Szeretni jöttem, tán jobbá válok,
jobb hellyé teszek egy egész világot.
Szeretni jöttem, szeretve lenni,
megfáradt lelkünk, a fénybe emelni,
Szeretni jöttem, teszem a dolgom,
élem a létet, gondom megoldom!

Szeretni jöttem, légy hát a társam,
tegyük csodánkat, e kicsiny világban!
Szeretni jöttem, példát mutatni,
útkeresőknek jobb irányt adni!
Szeretni jöttem, szeretni jöttünk,
nyom marad élőn, mindig mögöttünk.
Szeretni jöttem, világot látni,
teremtve hittel, az embert szolgálni!

Aranyosi Ervin © 2023-03-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Bár látnád már


Aranyosi Ervin: Bár látnád már

Ujjaim közt, mint homokszemek,
úgy folynak el a percek.
Megmutatnám világom neked,
az álmaim életre kelnek.

Refrén:
Bár látnád már azt, amit én,
bár éreznéd, hogy van még remény,
jobb terem majd a régi helyén,
ha szívünkből ragyog a fény!

A holnapunk éled, ránk mosolyog,
a Földünk, ha kell tovább forog,
az idő száll, még lesznek korok,
míg az órán fut a homok!

Refrén:
Bár látnád már azt, amit én,
bár éreznéd, hogy van még remény,
jobb terem majd a régi helyén,
ha szívünkből ragyog a fény!

Az óránkban a homok pereg,
s eljön a perc, hogy felébredek,
hiszem, talán majd jobban leszek,
s egy új világról énekelek.

Refrén:
Bár látnád már azt, amit én,
bár éreznéd, hogy van még remény,
jobb terem majd a régi helyén,
ha szívünkből ragyog a fény!

Aranyosi Ervin © 2023-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Az időjós medve


Aranyosi Ervin: Az időjós medve

Állatkertben ácsorogtunk,
figyeltük a medvét:
– Előjön a barlangjából?
– Én biztos kijönnék!
Érdekelne, süt-e a Nap,
vagy sír-e a felhő,
bujkál-e a fény előlem,
a „semmirekellő”?

Láthatom az árnyékomat?
Akkor hosszú tél lesz!
Visszamennék még aludni,
s nem nyúlnék a mézhez!
Ám, ha borús lenne az ég,
nem feküdnék vissza,
akkor közeleg a tavasz,
s vágyaimat issza.

Mikor ébred majd a világ,
ébren muszáj lennem,
be kell járnom a birtokom,
és friss ételt ennem!
Ha én bizony medve volnék,
időjós is lennék,
jó lenne, ha az emberek,
ezt komolyan vennék!

Aranyosi Ervin © 2023-02-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Értem, vagy miattam?


Aranyosi Ervin: Értem, vagy miattam?

Nem értem.
Még nem értem.
Én nem értem, mért nem értem!
Ha te érted,
ha megérted,
az élet célját már elérted!
Majd megértem,
ha felértem,
ha jót, s a rosszat megéltem!
Ha nem értem,
mért nem értem?
Nem kell, hogy aggódj te értem!

Refrén:
Értem és érted van,
értünk van a világ!
Részben, vagy egészben
így tud csak hatni ránk!
Értem és teérted,
értünk érteni kell!
Értetlen a létem,
ha nem érhetem fel?

Nem értem.
Mért nem értem?
Mért bujkálunk a sötétben,
és nem értem,
hogy a fényben,
mért nem látszunk egészen?
Azt reméltem,
majd megértem,
ha ember létem megéltem,
de időtlen
és idétlen,
és lám, egy cseppet sem vétlen!

Refrén:
Értem és érted van,
értünk van a világ!
Részben, vagy egészben
így tud csak hatni ránk!
Értem és teérted,
értünk érteni kell!
Értetlen a létem,
ha nem érhetem fel?

Értem, vagy miattam,
magamból mindent kiadtam,
a lelkem nem volt hívatlan!
Nem érted?
Ne nézz oly riadtan!

Aranyosi Ervin © 2023-01-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni


Aranyosi Ervin: Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni

Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni,
lelkünk megismerni és boldoggá tenni!
Nem kívülről várni gondok megoldását,
irányítani, az életünk folyását!

Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni,
megtaposott lelkünk magasra emelni!
Nem csak kuncsorogni más szeretetéért,
nem kell sorba állni az élet vizéért!

Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni,
a saját lelkünket végre megismerni,
befelé fordulva figyelni a csendet,
zűr-zavar tudatban tenni végre rendet!

Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni,
éhező lelkünket fénnyel megetetni,
hagyni kiáradni a belső fényt másra,
ráfér a szeretet, a kívül zord világra!

Aranyosi Ervin © 2023-01-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Győzhet a szeretet!


Aranyosi Ervin: Győzhet a szeretet!

Nem volt túl nagy elvárásom,
csak annyi, hogy szép legyen!
Nem akartam átgázolni
bakanccsal az életen.
Én csupán adni akartam,
magamból, aki vagyok,
s hiszem, szívvel teljesítem
a rám mért feladatot.

Kezem nem rejt féltett kincset,
szívem az mi rejteget,
de azt szórom szerte széjjel,
örömmel, amíg lehet!
Az én kincsem néhány strófa,
melegítő szeretet.
Árva szívek tanítója,
mégis csodát tesz veled!

Kihűlt szívek, mire vártok,
szítsátok fel tüzetek,
szeretet kell a világnak,
ennyi csak az üzenet!
Fényhozókká kéne válnunk
és tükrözni a Napot!
Szeretetünk széjjelszórni,
vetni szeretet magot!

Egymás lelkét meglocsolni,
szép szavakkal, hogyha kell,
A szeretet nyelvén szólni,
s világunk életre kel!
Ez az egyetlen esélyünk,
hogy lehessen holnapunk,
ha megértjük, ha ébredünk,
tiszta fénnyel jóllakunk!

Ma sincsen nagy elvárásom,
talán most még én adok,
a jövőnk alapját ásom,
s holnap szívedben lakom!
Tanulj őszintén szeretni,
hadd nyissam fel szemedet:
– Vagy a PÉNZ-istent szolgálod,
vagy győzhet a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2023-01-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Borongásból a fény felé


Aranyosi Ervin: Borongásból a fény felé

Nincsen felhő fenn az égen,
mégsem látni az eget,
csak a kormos szürkeséget,
mely rossz kedvűn integet.
Lehangol és nyomasztón hat,
jó kedvünket elnyeli,
valahogy az egész világ
nem kedves, nem emberi.

Nincsen tél, s a lélek reszket,
ezt nem a hideg teszi,
hanem a nagy szomorúság,
mely kedvünket elveszi.
Orvosilag depresszió,
csak épp nincsen rá okunk,
s mert az energia drága,
hát villanyt sem kapcsolunk.

Betegségek melegágya,
lehangoltság és nyomor.
Nem ez a szív leghőbb vágya,
nem veszi be a gyomor.
Fájdalmaink, félelmeink
mérgezik az életünk,
ismeretlen sötétségtől
elvadulva rettegünk.

Ám a fény, ott él szívünkben,
a sötétség kinn marad,
kezdj el befelé figyelni,
és emeld fel önmagad!
Érezd meg a szeretetnek
szívgyógyító erejét,
élvezd ki a ragyogását,
lásd meg milyen meseszép!

Ha ezt a fényt megtalálod,
rögtön nyisd meg a szíved,
s küldd el fényed a világba,
ha kell, hát mindenkinek!
Más szívekben gyertyát gyújthatsz,
s mindent átragyog a fény,
s újra látod feltündököl,
a napfény a Föld egén!

A szeretet ragyogása
árnyakat tüntethet el,
amikor a világ szíve
együtt dobban, ünnepel.
Ha e csodás fény elárad,
sötét sehol sem marad,
s kiengedted kalitkából
az eddig rab madarat.

Béke száll a nagyvilágra,
Napunk újra fenn ragyog,
éjjel az emberek álmát
őrzik majd a csillagok!
A vers, a dal, s minden szépség
a fény útján útra kel,
és az ember világában
életadó kútra lel.

A szeretet szép vízével
itasd meg a szomjazót,
az örömnek jó ízével,
emeld fel a lankadót!
Minden napra jusson ünnep,
a szívekben fény legyen,
a szeretet egy világnyi
embert boldoggá tegyen!

Aranyosi Ervin © 2023-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Új év lett, mi változott?


Aranyosi Ervin: Új év lett, mi változott?

Mi változott meg az éjjel?
Lezártunk épp egy évet.
Megkaptam az üdvözleted,
te pedig az enyémet!
Egyikünk sem változott meg,
a világ ugyanaz maradt,
a mutató, az óránkon,
néhányszor körbe szaladt!

Huszonkettő, huszonhárom,
évek váltják csak egymást,
nem az idő ural minket,
nem az hozhat változást.
Másnak kéne itt történni,
hogy a világ jobb legyen,
s nem múlik az sem az időn,
sem pedig egy színhelyen!

Változzon hát a világunk
szépen, lassan, rendesen!
Ügyelj rá, hogy a lelkedben
ehhez méltó rend legyen!
Tagadd meg a hazugságot,
állj ki végre magadért,
s élvezd, önazonosságod,
végre, újra hazatért.

Éld a léted szeretettel,
nyisd fel szemed, láss sokat,
hadd ébredjen minden ember,
s ébreszthessen másokat!
Változzunk hát szépen csendben,
hadd ébredjen a remény,
hadd gyúljon az emberekben
mindent értő tiszta fény!

Aranyosi Ervin © 2023-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi fohász


Aranyosi Ervin: Karácsonyi fohász

Karácsony éjjel,
a szívünk dobog,
kandalló mélyén,
vidám tűz lobog.
Bár minden szívben,
így égne a láng,
és egész évben,
ez várna reánk!

Mért csak egy éjjel
dobban meg a szív?
Bár nézne széjjel,
aki szeretni hív!
Bár lenne érző
és bennünk maradó,
bár szólna szívből,
a reményt is adó!

Refrén:
Istenem, ó Istenem,
kérlek segíts énnekem,
hogyan tudnám szebben élni,
békében az életem?
Istenem, ó Istenem,
tegyél csodát én velem,
szeretetről szóló ének
jobbítson a szíveken!

Karácsony éjjel,
a szívünk összeér,
hálásak vagyunk,
ilyenkor mindenért!
Tanulunk élni
emberségesen,
bár ne lehetne
ennek vége sem!

Bár minden éjjel,
álmunk lenne szép,
szeretve írnánk
egy világszép mesét!
Nem lenne árva
a szíve senkinek,
bár megnyílnának
a jóra a szívek!

Refrén:
Istenem, ó Istenem,
kérlek segíts énnekem,
hogyan tudnám szebben élni,
békében az életem?
Istenem,  ó Istenem,
tegyél csodát én velem,
szeretetről szóló ének
jobbítson a szíveken!

Bár lenne mindig,
minden nap karácsony,
nem lenne többé
semmi, ami ártson!
Fény gyúlna bennünk,
a lelkünk ünnepelne,
az egész világ
a fényben megfürödne!

Aranyosi Ervin © 2022-12-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!