Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

ápr
10

By

Aranyosi Ervin: Gong és Nevetés a barlangban

Category: Humor, vidámság, tréfa Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment

Gong és Nevetés a barlangban

A természetnek lágy ölén.
egy barlang mélye vár reád.
Egy csodás megtapasztalás,
hol elcsendesül a világ.

Egy percbe süllyed az idő.
Eggyé válik a hang, s a csend.
összeolvad a múlt, s jövő,
az odafent, s az idelent.

A komolyság, s a nevetés,
a valóság, s az álmaink.
Elcsendesül a szívverés,
s a tükörképed rád kacsint.

Hát jöjj, tapasztalj, éljed át,
lelkedre lelj most csendesen.
Gong bongó dalát hallhatod,
s hulláma visz a tengeren.

Aranyosi Ervin © 2012-04-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
25

By

Aranyosi Ervin: Mi az?

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , 7 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Mi az?

Mi az, mi vérző sebet üt a lelken?
Mi az, mi gyáván, elbújva gyötör?
Mi az, mi éles tőrként a szívünkben,
a boldogulásunk életére tőr?

Mi az, mit lelkünk mélyére elásunk?
Mi az, mit elménk látni sem akar?
Mi az, mit vissza nem szívesen látunk,
s ha újra ránk tőr, ismét felkavar.

Mi az, mi egykor nagyon fájt a múltban,
s lelkünk szögletébe, messze űztünk el.
Próbáltuk feledni, s hittük elvakultan,
– nem kel már életre – úgy temettük el.

Ám de él e fantom, mélyen rágja lelkünk,
s fizikai testünk lesz az áldozat.
Úgy hisszük, hogy régen megnyugvásra leltünk,
s a lezárt múltunk nem árthat már sokat.

S lám a zord félelmek, mik egykor gyötörtek,
újra visszatérnek, s oly fájdalmasok.
Kínzó érzésekkel napvilágra törnek,
s orvosodhoz kerget száz fájdalmas ok.

Jön a diagnózis, fényesen mutatja,
a fájdalmas tünet orvosolható.
Ha nem tudsz aludni, a megoldást adja
álmatlanságodra néhány altató.

Fájdalmaid kínját rögtön csillapítja,
pár színes pirula. Szedjed, hogy ha kell!
S lám a tünet múlik, s elménk elvakítja,
néhány műanyagból készült ócska szer.

És a fantom röhög, lelkünk mély zugában,
s tovább rágja testünk, – soha nem pihen.
Múlt sérelmek ölnek sejteket a mában.
Nem tudtad? A harag, a gyűlölet ilyen!

Mi hát az ellenszer, hogy gyógyítsd a lelked?
Mi az, mi lezárhat régi sebeket?
A fél-elem helyett, teljessé kell lenned,
légy hát egész-séges, ezt megteheted!

Szeretet a gyógyír és a megbocsátás,
engedd el a múltad, s ÉLD az életed!
Élvezd ki a percet, legyen csodavárás!
Úgy válik teljessé, hogy ha élvezed…

Aranyosi Ervin © 2011-11-25.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
16

By

Aranyosi Ervin: Így gondolj a múltra

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Így gondolj a múltra

A múlt ma már történelem,
és nincs hatalmad rajta.
Megváltoztatni képtelen
elméd, – bár azt akarja.

Ha megbántottál valakit,
s lélekben most már bánod,
ne fokozd lelked kínjait,
legjobb ha megbocsátod!

Bocsátsd meg régi tettedet,
Bocsátsd meg önmagadnak,
mert amíg rágódsz meglehet,
energiái hatnak.

Kínoz a lelkiismeret,
mert szavad egykor sértett,
a múltnak árnyát élteted,
pedig az csak kísértet.

Amikor megtörtént veled,
a tetted jónak látszott.
Ezt diktálta a „szellemed”,
– s ma már tudod, hibázott!

A múltad rossz döntéseit,
bocsátsd meg önmagadnak,
mert amíg rágódsz meglehet,
energiái hatnak.

A múlt ma már történelem,
és nincs hatalmad rajta.
Megváltoztatni képtelen
elméd, – bár azt akarja.

Haragszol, gyűlölsz valakit?
Ez csak magadnak árthat!
Amit Ő tett, az csak tanít,
s jelenben már nem bánthat.

Amikor tette, – jól tudod –
pont ennyi tellett tőle.
Legjobb volt, amit adhatott,
ezt tanuld meg belőle.

Bocsáss meg neki kedvesen,
– ne hagyd, hogy újra fájjon!
Engedd el tehermentesen,
utadba már ne álljon.

Bocsáss meg néki jó szívvel,
legyen lelkedben béke,
s bensőd szeretet tölti fel,
és mindez már megérte.

Maradjon meg a szép emlék,
– örömöt hozó percek.
Erőt meríts belőlük még,
legyél nagy, boldog gyermek.

Mosoly ragyogjon arcodon,
kerüljön bú, és bánat.
Derülj a régi harcokon,
és kérlek, élj a mának!

Aranyosi Ervin © 2011-11-16.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
15

By

Aranyosi Ervin: Higgy Önmagadban…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , 15 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Higgy Önmagadban…

Bárhova is mennél széles e világon,
mi a te emléked, az tiéd marad.
Lelkedben él, mint egy élő mozivásznon,
míg az élet filmje ketté nem szakad.

Ám tudod, a múltad nem csak széptől ékes,
történtek már dolgok, búsak is veled.
Cipeled  a terhét,  s  újra fájni képes,
végleg elengedni, letenni nem mered.

Gondold át! A múltad  jövődnek alapja,
s nem mindegy, hogy mire épül fel egy „vár”.
Szikla orom lesz a stabil alapzatja,
vagy mély, ingoványos talaj várja már.

Emlékezz hát arra, mi szép volt életedben!
A jövődet jobb, ha erre építed.
A siker emléke, legyen a kezedben,
ez mozgassa elméd, s legyen szép hited.

Ami pedig rossz volt múltadban, temesd e!,
takarja el azt, jótékony szemfedél!
Mert hidd el a jóra született az ember,
s akármit elérhet, ha hajtja szenvedély!

Higgy hát önmagadban, mint „Isten gyermekében”!
Atyád megad mindent, akármire vágysz.
Ha akarod, úgy lesz, amint a mesében,
saját kincseidre ily módon találsz.

Aranyosi Ervin © 2011-11-15.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
3

By

Aranyosi Ervin: Dobog a dob

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Dobog a dob

Dobog a dob,
tűz lángja repked.
Dobog a dob,
feléled a lelked.
Dobog a dob,
a szellemed szárnyal.
Dobog a szíved,
s te úszol az árral.

Dobog a dob,
csillagos éjjel.
Dobog a dob,
és repülsz a széllel.
Dobog a dob,
felemel az égbe,
dobog a szíved
földanya testében.

Szeleknek szárnyán repülök véled,
szeleknek szárnyán repít az élet.
Szeleknek szárnya – gondolat árja –
múltamból merít, a jövőm formálja.

Dobog a dob,
lüktet a szívem.
Dobog a dob,
átölel minden.
Dobog a dob,
a szeretet árad.
Dobog a szíved,
és bele nem fárad.

Szeleknek szárnyán repülök véled,
szeleknek szárnyán repít az élet.
Szeleknek szárnya – gondolat árja –
múltamból merít, a jövőm formálja.
Aranyosi Ervin © 2011-11-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
2

By

Aranyosi Ervin: Ha jót akarsz…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: Ha jót akarsz…

Ha jót akarsz, – hajót akarsz,
vitorlád bontsd ki bátran!
Szél szárnyán száll a képzelet,
repülj a nagy világban!
Amerre jársz, amerre élsz,
álmok válnak valóra.
Alkot, teremt a hűvös ész.
s addig megáll az óra.
Az idő áll, ha elmerengsz,
súlya nem nyomja vállad.
Nincs kényszer – önmagad lehetsz,
nem görnyeszt zord alázat.
A múltad olykor visszahúz,
jelened egyre múlik!
Jövőd tisztán nem látható,
nem látsz faladon túlig.
Amit látsz, az álomvilág,
s valóság lesz belőle!
Sorsod csillagokban áll,
ne menekülj el előle.
Nézz szembe, legyél önmagad,
kit szeret sok barátod!
Ki mint vet, egykor úgy arat,
– egyszer, tudom, belátod.

Aranyosi Ervin © 2011-04-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
13

By

Aranyosi Ervin: Most megbocsátok…

Category: Barátság, család, Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás, Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 15 hozzászólás

Valóságomból álmomba bújtam,
nem nehezül rám többé a múltam.
Nem bántja lelkemet gyűlölet, átok.
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most megbocsátok.

Ellazult testemnek érzem a súlyát,
elhagyom életem fájdalmát, búját.
Sok szeretettel gondolok rátok!
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most megbocsátok.

Szívemben melegség, szeretet éled,
A terheket lerakom, mit rám mért az élet.
Az emberek szeretnek, mind jó barátok.
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most megbocsátok.

Megtanulok végre másképpen élni,
a szépet vonzani, nem pedig félni.
Negatív dolgokról, a jóra váltok…
Annak, ki megbántott, most megbocsátok,
most megbocsátok.

Lelkemből építek egy jobb világot.
segítség kellene. Gyertek barátok!
Az emberi fájdalom örömmé váljon!
Földünk a szeretet földjévé váljon,
és semmi se fájjon!

okt
21

By

Aranyosi Ervin: A jelenben élek

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A jelenben élek

Egy szép napon a múltam rám köszönt:
– Szívesen látnám néha-néha Önt.
Örömmel venném,ha visszalátogatna,
bár tudom néhány fillér kéne a vonatra.
És szóltam én: – Drága múlt, meg ne sértsem,
de visszamenni, nincsen érkezésem.
Boldogan élek itt a jelenemmel,
a csábítás az ifjúságba nem kell.
Oda bármikor elrepít az álom,
megélni még is a jelenem kívánom.

Aranyosi Ervin © 2010-10-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
23

By

Aranyosi Ervin: Fogadd el!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Fogadd el!

Fogadd el azt, ami Te vagy!
Szeresd magad mindig ilyennek!
Mert kell, hogy önmagad maradj,
s mások is majd, ezért szeretnek.
Békülj meg végre önmagaddal,
éld boldogan az életet!
Az élet – mint a torta habbal –
csak akkor szép, ha élvezed.

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Ne ússz mindig szembe az árral!
Ne hidd: – Folyton harcolni kell!
Ne kerülj szembe a világgal,
a holnap magától jöjjön el.
Koncentrálj mindig a jelenre!
A múlt elszállt, nem létezik.
S hiába vársz folyton egy jelre.
A jövő e percben érkezik.

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Figyelj, a lelkedben mit érzel,
a szeretetre bízd magad!
Az álmaiddal többet érsz el,
ha jó célok hajtanak.
Nem másnak kell megfelelj,
hogy boldogabban, szebben élj,
csak az utat kell megtalálnod,
csak higgyél benne és remélj!

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Teremts magadnak új világot,
keress hozzá jó társakat,
ha létrehoztad, tisztán látod,
hogy a lelked rég szabad.
Sosem másról szól az élet,
a főszereplő te leszel,
s Teremtőd kedvel téged,
és tőled semmit nem vesz el.

2xRefrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Aranyosi Ervin © 2010-01-15.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Newer Posts »