Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

szept
5

By

Aranyosi Ervin: Amikor rám nézel…

Category: Szerelem, kedvesemnek Tags: , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Amikor rám nézel…

Amikor rám nézel,
két szemed ellágyul,
szereteted érzem
szemed sugarából.
Barna íriszedből
aranyszín sugárzik,
szívem rögtön, egyből
szeretetben ázik.

Vajon, mit látsz bennem,
mitől válok többé,
lelkedtől emelve,
hogy válok örömmé?
Mitől lesz értékes
számodra személyem,
amiért jutalmam
megkapom, megélem?

Talán többnek is látsz,
mint amilyen vagyok,
talán többet is vársz,
mint amit adhatok?
Vagy te felfedezted,
amit még nem tudok,
mit nem ismerhetek,
míg mennybe nem jutok?

Lehet, hogy az a menny,
épp te benned épült,
s lelked a lelkemmel
végre kiegészült?
Így együtt, közösen
alkotjuk csodánkat,
így leszünk mi együtt,
teljesekké váltak?

Nem tudom, de jó így
lelkedben fürödni,
örömökre lelni,
hosszasan időzni,
elvonulni szépen
a külső világból,
mert lelked meggyógyít,
felvidítva ápol.

Remélem, hogy érzed,
én is folyton adnék,
szívem melegével
örökké maradnék,
visszatükrözhetnék
jóságosat, szépet,
mindent, amit adtál,
s mit kínált az élet.

Mit számít világunk
külső őrültsége,
elleszünk így együtt,
amíg nem lesz vége!
Egymást boldogítva,
örömökre lelve,
átvészelek mindent,
lelkedben telelve.

Amikor rám nézel,
két szemed ellágyul,
az érzéseidről
sok mindent elárul!
Elveszünk egymásban,
forró ölelésben,
élő biztonságban,
újjá születésben.

Hiszen az erőnket,
szépen összeadjuk,
egymás hibáit is
bátran elfogadjuk,
csak a jót keressük,
így azt is találjuk,
s nem marad lelkünkön
többé már talán lyuk.

Szépen befoltozzuk,
szívvel, szeretettel,
amire egyedül
nem képes az ember!
Elfogadjuk egymást,
s talán jobbá tesszük,
ehhez az erőnket
közös létből vesszük.

Fürödj hát meg te is,
szemem sugarában,
szerethetőbbé és
szeretőbbé váltam.
Neked áldozom hát
figyelmem, szerelmem,
hogy odaadásod
visszhangozzon bennem!

Melengetem lelked,
összekapcsolódunk,
gondokat a létben
könnyedén megoldunk!
Szeretetpercekben
ketten eggyé válunk,
s ha mi jobbá lettünk,
követ majd világunk!

Aranyosi Ervin © 2021.09.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
4

By

Aranyosi Ervin: Hit, hála, szeretet

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Hit, hála, szeretet

Ha verseim szívedhez érnek,
megértve, lassan feldobog.
Hangjait súgják az álmodó szélnek,
mitől parazsad fellobog.
Más szemmel látod máris a világot,
van hát, mit adhatok neked,
valamit, mire a lelked vágyott,
emberi érzést, meleget.

Hitet adok, hát higgy a holnapokban,
hogy ez a világ mégis szép lehet,
meg van rég írva, fenn a csillagokban,
s versekbe gyűjtöttem össze neked!
Mutatom, hogyan kell szívedből szeretni,
s elhárul, látod, minden akadály,
akard világod te is jobbá tenni,
szívvel megélni azt, amit muszáj!

Félelmeinket kell igazán legyőznünk,
ez a recept és nem kell semmi más!
A földi létben hosszan elidőznünk,
ne legyél hát egy hitetlen Tamás!
Téged csak a félelem gyengíthet,
az, ha már önmagadban sem hiszel,
rajtad az aggódás sosem segíthet,
az csak energiákat visz el.

Próbálj hát élni szívvel, szeretettel,
s látni a világ tényleg csodaszép,
ne dacolj kiégett, fáradt életekkel,
akikre rárogy nap, mint nap az ég!
Találd meg utad, tedd szebbé világod,
éld meg a percet és keress örömöt,
magad körül a szépet megtalálod,
s egyre több jön, ha szívvel köszönöd!

Legyen a hála vonzó mágnes a létben,
tapasztald meg, hogy egyre többet ad,
fénysugár az, a nappali sötétben,
amitől jobban érzed majd magad!
Engedd szívedbe, s ha onnan elárad,
szeretet fénnyel telik meg a lét,
szíved szeretni soha el nem fárad,
és fénylő utat terít majd eléd!

És ez az út, itt lent vezet a mennybe,
a megváltás már e Földön jöjjön el!
A szereteted boldogságot teremtve,
éltet, ragyogtat, s az égig emel!
Lelkierőddel, mint sas, égen szállhatsz,
felülemelkedhetsz, mind a gondokon,
s ezzel saját sorsod írójává válhatsz,
s nem kell keseregned más írta soron.

Segíts a szeretet magjait elvetni,
s ha a lét földjéből búzája kikel,
akard világunkat így jobbá szeretni,
hiszen boldogulni, s nem csak lenni kell!
Legyél fényvivője az emberiségnek,
szereteted szórva köztük szerte-szét,
bátorítsd azokat, akik ma még félnek,
fényszóród legyen a kedves, szép beszéd!

Aranyosi Ervin © 2021-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
31

By

Aranyosi Ervin: Felemelni nemzetünket

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Felemelni nemzetünket

Egyre sűrűbb a sötétség,
mocsara a mélybe húz!
Győzhet feletted a kétség,
vagy túlélni megtanulsz?

Nem kevés a túléléshez
a nyílt szellem, tanulás?
Úgy érzed, neked nem kedvez,
nincs benned elég tudás?

Hisz a tudás birtokában
teremthetnél szebb jövőt!
Pont ezt rombolják a mában,
s a bolond fejedre nőtt!

Már nem szolgál, aki szolga,
erővel élősködik,
s ő mondja meg, mi a dolga,
s már a nép sem hősködik!

Öncélú a tudomány is,
s használja a hatalom,
s ki tud, arra lecsap máris,
amint van rá alkalom.

Rögtön el is hallgattatja,
s nincs igazság, csak a jog,
mely erejét fitogtatja,
s ígéri, hogy fájni fog!

A szerepek felcseréltek,
a gyenge uralkodik,
s akik régen büszkén éltek,
csak a lelkük álmodik.

Félelmektől elgyötörten
nő ma fel egy nemzedék,
porrá zúzva, összetörten
mégsem mondjuk: – Most ELÉG!

Sírva várunk a csodára,
egyszer jön majd égi jel?
Számolgatjuk mi az ára?
Valójában, élni kell!

Kiállni önnön magunkért,
tenni dolgunk szabadon,
haldoklóknak így adunk vért,
mit nem ad a hatalom!

A figyelmünkkel teremtünk,
így adunk energiát,
de a rossz kél szárnyra bennünk,
s az is csak néz, aki lát!

Nem a megoldást keressük,
folyton csak siránkozunk,
hogy még most magunk lehessünk,
rossz döntéseket hozunk.

A hatalom teszi dolgát,
dörzsöli a tenyerét,
gyűjti holnapra valóját,
s cipőjét törli beléd!

De jó lenne felébredni,
rossz álmaink feledni,
s mind, a jókat felemelni,
és a gonoszt temetni!

Mert azt is mi hoztuk létre,
s éltetjük amíg lehet,
s rettegünk csak hétről hétre,
s hiányzik a szeretet!

Szeretettel felemelni,
ez lenne csak, ami kell,
a létben örömre lelni,
mikor a nép ünnepel.

Átrendezni a világot,
teremteni élhetőt,
Letörölni fáradt arcról
félelemtől vélt redőt!

Életcélt és hitet adva,
nemzetet emelni fel,
mert a Magyar Köztársaság
nemes jövőt érdemel!

Visszavenni a sajátunk,
sorsunk írni mi magunk,
büszkén írhassuk az égre,
mi a MAG népe vagyunk!

Éljük végre úgy a létet,
ahogy elrendeltetett,
teremtsünk egy szebb világot,
hol élő a szeretet.

Ahol együtt, összefogva
szolgáljuk a nemzetünk!
Lelkünk tiszta, szívünk büszke,
s gazdagabb a lét velünk!

Aranyosi Ervin © 2021-07-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
26

By

Aranyosi Ervin: Legyünk csak vidámak!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Legyünk csak vidámak!

Legalább, míg élünk
legyünk csak vidámak!
Ráér azután majd
ránk ülni a bánat.
Szomorúság, rossz kedv,
kelljen a halálnak,
inkább éljünk vígan
nap, mint nap a mának!

Lelkünkben csendüljön
kacagás és ének!
Orrukat ne hordják
mélyen, csak a vének!
Míg szívünk fiatal,
míg álmaink élnek,
addig a lelkünkben
angyalok zenélnek!

Élvezzük ki percét
a nap mosolyának,
természet erői
mind javunkra válnak,
pillangók, madarak
a vállunkra szállnak,
üzenetét hozzák
egy élhető világnak!

Vigadjunk, örüljünk,
szeretni születtünk,
Isten gyermekei,
utódai lettünk,
és ha jól csináljuk,
igazol majd tettünk,
ha egy csepp világot
is jobbá szerettünk!

Nem kell megküzdenünk
a világ sodrával,
a ránk terhet rakó
napi hazugsággal,
s nem is kell naponta
rettegésben élni,
nem azért születtünk,
nem kell folyton félni!

Örülnünk kell inkább,
egymást felemelve,
a lelkünk vezessen,
ne rettegő elme!
Lépjünk túl a félszen,
jó érzéssel telve,
magunk rezgésszintjét
magasra emelve!

Az élet igazol,
ha van rálátásunk,
ha nem lent a mélyben
magunknak sírt ásunk,
hanem fenn szárnyalunk,
hogy mindent át lássunk,
fentről nézve, hiszem,
lehet rá hatásunk!

Legyünk hát vidámak
és elégedettek,
legyünk jól szeretők,
s viszont szeretettek!
Minősítsenek csak
jót akaró tettek,
melyek értünk vannak,
és általunk lettek!

Aranyosi Ervin © 2021-07-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
13

By

Aranyosi Ervin: Anyának lenni

Category: Barátság, család Tags: , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Anyának lenni

Anyának lenni csodás érzés,
felelősség és feladat.
Egyszerre tán, több embert kíván,
eszerint oszd szét magadat!
Általad lesz az otthon, otthon,
szeretetteli, élhető.
Erre csak Te, anya vagy képes,
csak benned van elég erő!

A férfi az nem képes erre,
de csökkentheti terhedet,
ha együtt álmodtok családot,
s ha él benne a szeretet!
Ő nem képes anyává válni,
azt valójában nem szabad!
De otthon kiveheti részét,
abba bele sem szakad.

Anyának lenni nagy kihívás,
s ezért jár minden tisztelet.
Igazol majd, ha jól csinálod,
tükrözi majd a gyermeked.
Ha tiszta szívvel teszed dolgod,
hiszem, azt el sem ronthatod,
s tudom, te attól lehetsz boldog,
ha anyai fényed onthatod.

Szíved szépségét, ragyogását,
majd gyermeked viszi tovább,
s hogy később is folytasd csodádat,
add örömöt, pár unokát.
Anyának lenni csodás érzés,
s nagyivá válni szép lehet,
s ha mindezt lélekkel csinálod,
mesés kaland az életed…

Aranyosi Ervin © 2013-05-30 – 2021.07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva!

júl
13

By

Aranyosi Ervin: Dobd el a béklyódat!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Dobd le a béklyódat!

Dobd le a béklyódat, mely a földhöz láncol,
sokkal szebb az élet, ha a lelked táncol,
amikor élvezed napjaid múlását,
s hallod a természet bölcs és mély súgását!
Mikor észreveszed napi üzenetét,
s éled a csodádat, s azt szórod szerte szét,
mikor önmagad vagy, szabad lesz a lelked,
s lesz okod világod folyton ünnepelned!

Nyisd ki két szemedet, s kezdj el velük látni,
s próbáld meg elméddel utánuk csinálni!
Kell, hogy világodban felfedezd a szépet,
ne raboljon tőled hazugság, enyészet!
Hunyd be két szemedet, s kezdj el végre látni!
Lelkednek szitáján próbáld átszitálni,
amit a világod odakintről üzen,
s ne hagyd megvezetni magad könnyelműen!

Kezdj el végre élni, nyitott szemmel járni,
a világ kincseit lelkesen csodálni,
s elhinni csak érted, miattad jött létre,
naponta teríti lábaid elébe!
Ha szemed behunyod, ott is csodát láthatsz,
eddig még nem ismert álmokat csodálhatsz,
csak hallgasd a csendet, belső mindenséged,
amely érted szolgál és felemel téged!

Használd képzeleted képeket teremtve,
lásd meg a jövődet, s alakítsd ki rendre,
írd csak saját sorsod, megvan benned minden,
ha van elég hited, akadályod sincsen!
Lelked erejével képes vagy bármire,
szereteted szórjad bátran mindenkire!
Szabadon teremthetsz a belső tudással,
oszd meg jószándékod minden embertárssal!

Akard szép jövődet már előre látni,
érdemes lelkesen ezt is kipróbálni,
mert amit elképzelsz, az valóra válhat,
csak álmodj merészet és az álmod rád hat!
Ha látod, ha hiszed, majd életre kelted,
hisz a gondolat mag, a lelked a kerted,
és ha locsolgatod a hited vizével,
valósággá lesz majd, mit elméd elképzel!

Képzeld el és érezd, próbálj hozzáérni,
érzékszerveiddel közelébe férni,
s amit megteremtesz, valóban megkapod,
csak ne álljon ellent neki akaratod!
Mert ha megérdemled, ha járandóságod,
akkor eléd teszi teremtő világod,
sosem kell a módján neked gondolkoznod,
elég képzeletben vágyad létrehoznod!

Ha így teremtenénk együtt szebb világot,
lehetne a Földünk általunk megáldott,
csak isteni fényünk kellene használnunk,
teremtő készségünk végre megtalálnunk!
Harmóniát hozva napi életünkbe,
ősök hitvallását éltetve lelkünkben,
természettel élni, fénylőn, tisztán, szépen,
megmártózni folyton az élet vizében!

Aranyosi Ervin © 2021-07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
9

By

Aranyosi Ervin: Emberekké kéne válnunk

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Emberekké kéne válnunk

A lét értelmét keressük,
és mellette elmegyünk.
Pedig az életünk célja
az hogy boldoggá legyünk.
Szeretet adva másnak,
élvezzük az életet,
nincs értelme rohanásnak,
figyeld a természetet!

Érezz együtt a világgal,
légy hálás, hogy itt lehetsz,
légy boldog egy kis virággal,
amely pompázik neked.
Apró csodák vesznek körül,
rohanva nem láthatod,
ha megállsz és körül nézel,
látsz virágot, állatot.

Ha megérted, érted vannak,
szebbé tegyék életed,
szeretet morzsákat adnak,
s ettől léted szép lehet!
Ne hagyd, hogy lelkedre hasson
a gerjesztett félelem,
fölötted sikert arasson
a technika, a kényelem.

Ne kergesd a gazdagságot,
nem boldogít az a cél,
nem kell, hogy egy rút világban,
szorgos rabszolga legyél!
Fontos lenne felfedezni,
élni születtél ide,
ne hagyd hát hogy álmaidat
rettegésed elvigye.

Hej, ha rájönne az ember,
nem kell pénz, se hatalom,
örökös rettegés sem kell,
álmom élni akarom!
Együtt, egymást jobbá téve,
őszintén és boldogan,
tudva, a szeretet magja
kicsírázik, megfogan…

Ha a tudós azt keresné,
mitől lesz szebb életünk,
ha az élő bolygót lesné,
értünk lenne és velünk!
Nem vonná el a figyelmét
értelmetlen csillogás,
látva használná az elmét,
s értünk lenne a tudás.

Hiszen, ott a természetben,
minden, ami kell nekünk:
– Hogy lehetne élni szebben,
könnyítve az életünk?
Látni kéne, megismerni,
felhasználva a tudást,
nem uralni, eltiporni,
nem bántani soha mást!

A technika kezdetleges,
még ha látszólag modern,
a végső cél rég nem nemes,
mesterséges, rossz modell.
Lassan minden MŰ-vé válik,
a lét vegyszerrel kezelt,
robotolunk mind halálig,
belőlünk csak ennyi telt?

Távolodunk a tudástól,
és a tudás hatalom,
én a helyes utat járni,
s azt szolgálni akarom.
Szeretettel megérteni,
mi az élet lényege,
nem hagyni és nem rettegni,
s hagyni, hogy más elvegye.

Gondolkodni kéne végre,
míg nem hal ki a világ,
változzon az élet szépre,
s a féreg tűnjön, ami rág!
Emberekké kéne válnunk,
s úgy élni az életünk,
rájönni, ha teszünk érte,
szebb lesz ez a Föld velünk!

Aranyosi Ervin © 2021-07-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
19

By

Aranyosi Ervin: Szerető barát

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szerető barát

Kicsi vagyok, s nem értem még világom.
Egyet tudok, hogy szeretetre vágyom!
Keresem azt, ki lenne a barátom,
s kicsi szívem, majd örül, ha őt látom.

Kicsi vagyok, de lelkesedni képes,
s hozzáérek a barátom szívéhez.
Nem lesz nehéz mindig szeretni engem,
örök társra talál a gazdám bennem!

Ragaszkodom, és hűséggel szolgállak,
ha messze mész én mindig hazavárlak,
s ha itt leszel, mindig boldognak látszom,
hisz lesz nekem egy szerető barátom!

Aranyosi Ervin © 2021-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
18

By

Aranyosi Ervin: Vízió

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Vízió

Álmatlanságban szenved az ország,
s rémálommá érik a valóság.
A lélek nem tud örömökre lelni,
s a balgaságot illik ünnepelni.
A hazugság megmérgezi a lelket,
a vezetők mind ebben remekelnek.
A megalkuvók szakértőkké válnak,
és milliókért karriert csinálnak.

A képviselők pártot képviselnek,
az arcuk helyett álarcot viselnek,
és süketek a választók szavára,
rájuk a nép mindhiába vár ma.
Az álmatlanság vakságot okozhat,
a népre furcsa betegséget hozhat,
mely médián és híreken át terjed,
és bűzös löttye az elmékben erjed.

A félelem megmérgezi a lelket,
cirkuszok vonják el a figyelmet.
A tudós nem tud! Hazugsággal ámít,
de ha ő mondja, elhisznek akármit!
Vakok között oly nehéz az élet,
de talán ez a reánk mért ítélet,
ha álmatlanul, mégis álmot látunk,
mert lassacskán kipusztul a világunk.

Én szeretnék egy jobb világban élni,
hol nem kell folyton hatalomtól félni!
Hol végre a bolygónkkal eggyé válunk,
hol élünk, s nem csak várjuk a halálunk!
Hol szeretet van, igazság és béke
hol őseinknek lépünk örökébe,
hol egy világot minden lélek szolgál,
hol az ember azt is tudja, hol jár!

Hol szolgálunk, de senki nem lesz szolga,
hol minden ember tudja, mi a dolga!
Hol bátran élnek, vidáman nevetnek,
mert nem uralnak többé, nem vezetnek!
Ez egy módon megy, összefogva, együtt,
ha világunkat élővé teremtjük,
és megfigyeljük élő Föld-anyánkat,
hogy felismerjük: – Amit adunk, ránk hat!

Aranyosi Ervin © 2021-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

jún
15

By

Aranyosi Ervin: Van még remény!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Van még remény!

Felkavarodott a sár, a mocsok,
és hazugságban fuldoklik a lélek.
Bakanccsal taposva az emberi jogok,
hazugok a múltból felmerült emlékek.

Jogtalanság épít törvényekből várat,
képmutatók élik gazdagon világuk.
A megoldás pedig nem jön, egyre várat,
s nem épít csodákat a teremtő vágyunk.

Már rég nem tudjuk miről szól az élet,
a tudomány nem megtapasztalás!
Átírtak rég a nemzeti emlékek,
mindent takar a pénzen vett palást.

De még mindig hiszünk a holnapunkban,
akad ma még bölcsen gondolkodó…
Ha teremtünk, nem maradunk magunkban,
még megszépülhet ez a Földgolyó.

Csak ős-tenünkhöz kéne visszatérnünk,
feléleszteni régi hagyományt,
a lelkünk mélyén megtisztulva élnünk,
és használnunk az égi tudományt.

A Föld-anyánkkal szép harmóniában,
a természetet megtisztelve még,
a szeretet éltetve a mában,
s csak tegyük dolgunk úgy, ahogyan rég!

Az igazság, a békesség, a jóság,
legyen zászlónk szép, trikolór színe,
csak hadd jöjjön egy élhető valóság,
s tisztuljon meg Földünk felszíne!

De lelkünkben kell ma még rendet tennünk,
és kitűzni értelmes célokat,
az istenségünk hadd éledjen bennünk,
hogy ébreszthessünk szívvel másokat.

Hogy lemossuk a sarat és a mocskot,
s a hazugságnak máza tűnjön el,
ledobhassuk a lehúzó koloncot,
mert ősi népünk többet érdemel!

Hát ne hagyjuk szép reményünk kihalni,
a világunkért őszintén tegyünk,
a szeretetet kell szívünkbe varrni,
hogy őseinkhez is méltók legyünk!

Aranyosi Ervin © 2021-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »