Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A jó könyv utazás

a jó könyv utazás

Aranyosi Ervin: A jó könyv utazás

A jó könyv utazás, egy szebb, s új világba.
Sötétben fényszóró, éjszakában lámpa.
Gyógyír szív-sebekre, lélek-fájdalomra,
hétköznapi búra, mit gyűjtünk halomra.
Amikor a világ önti rád a szennyét!
Amikor bejárnád a Föld végtelenjét,
ám nincs gazdagságod, s el se menekülhetsz,
akkor ez a kiút: – Könyvedbe merülhetsz!
Amikor csalódás szíved leteperte,
ha csak aljasságot láthatsz világszerte,
mikor nem hall senki, beszélsz csak a falnak,
mikor az emberek értelmetlen halnak.
Akkor kell egy jó könyv, kell az utazáshoz,
az olvasás öröm, s nem hasonlít máshoz!

Mikor a világot nehéz elviselni,
tomboló viharban kikötőre lelni.
Akkor kell egy jó könyv, amely elvarázsol,
amely megszabadít a világ zajától.
Mikor képzeleted új világot teremt,
mikor az örömből kiveszed részedet,
mikor másik ember életén át érzed,
mitől lenne teljes, tartalmas az élted.
Mikor belekóstolsz mások fájdalmába,
múltba rejtett kincset hozol át a mába,
a jövőbe nézel, mintha benne élnél,
s megremeg a szíved, mintha rossztól félnél,
ám a végén mégis minden rendben volna,
mintha életed a hepiendről szólna.

Mikor a világod ijesztő, nyomasztó,
lelkedet alázza számos indulatszó.
Mikor az unalom határtalan tenger,
ott bizony egy könyvet olvashat az ember.
Ha nem éri szíved simogató szándék,
amikor az élet nem egy vidám játék,
akkor e világból újba szabadulhatsz,
egy könyvet olvasva, segítséghez juthatsz.
Amíg pihenteted ezt a valóságot,
megtapasztalhatsz egy másik, szebb világot,
erőt is meríthetsz, s ötletet belőle,
amely utat mutat: – Hogyan juss előre?
Majd a valóságban, egyszer, újra éled,
amikor a könyved e világra ébred.

Aranyosi Ervin © 2016-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy cseppnyi ház

Egy cseppnyi ház
Aranyosi Ervin: Egy cseppnyi ház

Egy cseppnyi ház az erdő szélén,
előtte kis patak szalad.
Távol a világ csúf zajától,
ahol a szív boldog, s szabad.

Elvonultan a nagyvilágtól,
a lélek csendben megpihen.
Körül ölel a csend varázsa,
nincs ennél szebb, én így hiszem.

Apró kis kunyhó, átkarolva,
pihen a természet ölén,
a földi mennyország csodája
éled a zöld erdő tövén.

Egy cseppnyi házban, teljes élet,
amit élők vesznek körül.
Veled élnek és élni hagynak.
Ahol a lélek él, s örül.

Aranyosi Ervin © 2016-05-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hála a lelkedben


Aranyosi Ervin: Hála a lelkedben

Amikor a hála fészkel a lelkedben,
gyakrabban vendéged szépség és derű.
Mint a virágos rét, kivirul a kedved,
mert boldoggá válni ilyen egyszerű!

Hiszem, hogy a hála szabaddá tud tenni,
nem horgonyoz földhöz milliónyi gond.
Hidd el, nem kell ahhoz gazdagabbá lenni,
hogy örömmel teljen folyton a napod!

Engedd hát szívedet őszintén szeretni,
szemed szép sugara keresse a jót!
Akarj világoddal együtt jóvá lenni!
Keresd a derűset, vidámnak valót!

Mosoly ragyogása díszítse az arcod,
s meg látod hálásan, nem vallhatsz kudarcot!

Aranyosi Ervin © 2018-04-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lélek-konyha

laughing little boy in the cook costume at the kitchen with vegetables

Aranyosi Ervin: Lélek-konyha

Lélek-konyhát fogok nyitni barátom, s meglátod,
jól lakatom szeretettel az egész világot…
Megmutatom társaimnak, hogy érdemes élni!
Megtisztulok haragomtól, nem akarok félni!

Kifőztem, hogy hogyan tegyem szebbé a világot:
Mosolyommal vidítom fel, mindazt, akit látok.
A jó szóval, dicsérettel nem spórolok többé,
ettől válnak az emberek jobbakká, különbbé!

Lélek-konyhám fazekába csak emberit töltök,
és magamra kedves arcot, és megértőt öltök.
Szakácsokat is keresek, akik velem főznek,
akik bajt és búbánatot szívvel megelőznek.

Akik tudják, hogy a gonosz csakis ott virágzik,
ahol a szív szeretetlen, hol a lélek fázik.
Lélek-konyhát fogok nyitni, te is térj be hozzám,
s ne csak vigyél boldogságot, szeretetet hozz rám!

Mert a szeretet az gyógyít, vidít, megvigasztal,
csupa lélek-finomsággal teljen hát az asztal!
Gyógyuljon az emberiség, s higgyen fűben, fában,
ne legyen több éhes lélek ebben a világban!

Aranyosi Ervin © 2016-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy falat barátság


Aranyosi Ervin: Egy falat barátság

Találtál egy kenyeret?
Osztozzunk meg rajta!
Győzzön meg a szeretet,
– szíved így akarta!
Legközelebb én adok,
ha valamit találok.
Közeledben maradok,
legyünk hát barátok.
Hát ne féltsd a kenyeret,
hidd, jó érzés adni!
Szívet fűt a szeretet,
jó együtt maradni!

Aranyosi Ervin © 2016-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szívek szabója

A szívek szabójaAranyosi Ervin: A szívek szabója

Élt egy szabómester, szíveket foltozott.
Hozzá a sok ember, sok-sok munkát hozott.
Mert a szép szívüket sok sérelem érte,
s bár a szabó bérét vastagon megkérte,
ki sem látszott sajnos, a temérdek munkából,
s a szabóműhelytől egy nap sem volt távol.
Nagyon unta pedig e monoton munkát.
Mindig csak ugyanaz! Hidd el, te is unnád!

Kíváncsi lett tehát, a szívet mi bántja,
mi okozza vesztét, mért romlik el pántja?
Hová lesz belőle a sok tiszta érzés,
mért ül ki színére megszakadás, vérzés.
Miért változik meg mesés dobbanása,
s amikor kiürül, a csend koppanása
mért okoz fájdalmat, úgy hogy belé szakad,
ez a sok fájdalom, vajon miből fakad?

Egy napon úgy döntött, utána jár végre,
miért fáj a sok szív, miért hullik vére.
Letette a munkát, bezárta a boltot,
s indult, hogy megnézze, a szív mért nem boldog.
Álruhában járta végig a világot,
feljegyezte sorban, amit útján látott.
Sok magányos szívvel hozta össze sorsa,
amiből hiányzott a szeretetmorzsa.

A hit, a bizalom elfogyott belőlük,
szeretetlenséget láthatott csak tőlük.
Haraggal és dühvel, méreggel bélelték,
nem csoda, párjukat sehogyan sem lelték.
Irigység és önzés, félsz uralta őket,
látott férfiakat, hitet vesztett nőket,
a szívük mélyéről, a szeretet hiányzott,
szomorúság, bánat mételye virágzott.

Mind a pénzt hajszolta, s jónak lenni féltek,
bezárták szívüket, s mind maguknak éltek.
Kedves ölelésben sohasem volt részük,
elromlott motorjuk, legfontosabb részük.
És a szabó tudta, szükségük van másra,
nem csak szívcserére, vagy kijavításra:
a sok embert inkább tanítani kéne,
a szeretet tudása mindükre ráférne.

Nem aludt éjszaka, s mit hozott a reggel?
Körülvette magát sok-sok kisgyerekkel.
Árva kis lelkeket fogadott magához,
és ekképpen kezdett újra a dolgához.
Minden megfoltozott szívhez járt egy gyermek,
aki akkor boldog, ha reá figyelnek.
Hitte hogy a jó szív csak azon fog múlni,
képes-e gazdája a gyermektől tanulni.

Mert a kisgyerekek tiszta szívvel élnek,
szeretetet adnak, ölelést cserélnek,
mosollyal, hálával gyógyítják a szívet,
tőlük lesz boldogabb, nyíltabb a tekintet.
És Ők nem csak adnak, szeretetet várnak!
Otthonban, és szívben meleget csinálnak.
Örömmel lelkedet szép fehérre festik,
s meggyógyul a szíved, ha figyelsz rá estig.

Mert, ha az emberek megtanulnak adni,
és begyógyult szívük képes befogadni,
mikor egész évben van öröm-ajándék,
s nem csak karácsonykor ébred fel a szándék,
akkor szív-szabóra soha nem lesz szükség,
szeretettel telve a szép szívek büszkék.
Végre, a jósággal telik meg világunk,
mikor egész évben csupa jót kívánunk!

Aranyosi Ervin © 2015-12-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe!

Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe
Aranyosi Ervin: Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe!

Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe,
csak a jó szándékot engedd be a szívbe,
mert amíg kedvesség, szeretet vezérel,
hidd el, szomorúság, bánat úgysem ér el.

Ezt a szeretetet tedd be egy csomagba,
s boldog lesz, ki ilyen ajándékot kap ma!
Arcodra tégy mosolyt, fénylőt és kedveset,
örömet okozni, meglásd, így is lehet!

Gyújts reményt szívekbe, néhány kedves szóval,
s meglátod nyomában kevesebb a sóhaj!
Nyújts segítő kezet, éhesnek kenyeret,
karácsony ünnepe legyen a szeretet.

Bár múlik az ünnep, a szeretet maradjon,
együttérző szíved, azután is adjon!
Légy te is megváltó, ki világot gyógyít,
éld meg a karácsonyt, éld meg a valódit!

Aranyosi Ervin © 2015-12-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyufaszál a mosoly

aranyosi_ervin-gyufaszall_a_mosoly
Aranyosi Ervin: Gyufaszál a mosoly

Gyufaszál a mosoly,
s ha meggyújtod egyszer,
mosolyod fényénél
te is felmelegszel.

Futótűzként terjed,
mint dal, szájról, szájra!
Mindenkit elragad,
s oly sok szív ezt várja!

Gyújtsd hát meg gyakrabban,
hogy ne fázzon senki,
van kinek egy mosoly,
a világot jelenti,

kapocs a világhoz,
fogódzó a léthez,
a legrövidebb út
az emberek szívéhez!

Aranyosi Ervin © 2015-12-15.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mit ünneplünk karácsonykor?

mit ünneplünk karácsonykorAranyosi Ervin: Mit ünneplünk karácsonykor?

Tele az áruház, emberek tolongnak,
megfelelni akar mind számos dolognak,
költené a pénzét csillogóra, szépre,
vagy „arany borjúra”, vagy „faragott képre”.

Mit akar az ember? Örömöt szerezni?
Ám a boldogságot nem lehet megvenni!
A szeretet, tudod, nem váltható pénzre,
áruházak polcán nem veheted észre.

Mert a szeretet a szívben van elrejtve!
A baj csupán annyi, hogy el van felejtve,
s akik a sok drága ajándékot adják,
hiszik, hogy lelküket eképp nyugtathatják.

Pedig, hidd el nekem, az sokkal szebb volna,
ha az egész évünk szeretetről szólna,
öleléssel, dallal telne meg az élet,
és mind, akit szeretsz, ünnepelne véled.

Mosoly ragyoghatna minden ember arcán,
s csodálkozna a sok, múltban vívott harcán,
és ha megjelenne lelkükben a hála,
az egész életük gazdagabbá válna!

Mert én látom, tudom, nem rosszak a népek,
csak a médiákból jönnek hazug képek,
hogy csak az boldogít, ami díszes, drága,
amit csak te néked, s érted lett legyártva.

Ez hát a karácsony? Tényleg ilyen lenne?
Nem a szívnek kéne felragyogni benne?
Nem úgy lenne teljes, hogyha nem rohannánk,
időnkből, érzésből egyre többet adnánk?

Túlórával lopsz el időt a családtól,
pár készülék pótol, amíg lelked távol,
mert amíg gyermeked kis gépeken játszik,
szerető szülője addig nem hiányzik.

Tényleg ezt nevezzük mi ma modern kornak,
mikor az emberek szíveken tipornak,
s egyre többre vágynak, s kiürül a lelkük,
karácsonykor a PÉNZT muszáj ünnepelnünk?

Aranyosi Ervin © 2015-12-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Van még…

Aranyosi Ervin: Van még…

Van még olyan, ki adni kész!
Nem halt ki még a szeretet.
Van, kit szív vezet, nem az ész,
s nem játszik holmi szerepet.
Felemeli a csüggedőt,
s gyertyát gyújt, essen rá a fény!
Ha hó borítja a mezőt,
ne maradjon ott árva lény!
Ne legyen egy sem éhező,
a remény adhat új hitet,
hogy felolvad a hómező,
s hálával tölti meg szíved…

Aranyosi Ervin © 2015-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva