Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Csodákat ad a szeretet


Aranyosi Ervin: Csodákat ad a szeretet

Jó éjszakát, szép álmokat,
a kezem lágyan simogat,
s elérem bundád, kis szíved,
szeretetem érinti meg!
Dorombolásod hallgatom,
tetszik e dal, nekem nagyon!
közben a lelkünk összeér,
és egy közös, szép dalt zenél!
Szép álmokat, jó éjszakát,
találkozunk az álmon át!
Majd ott is ott leszek veled,
csodákat ad a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2023-12-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Kutyaszemmel


Aranyosi Ervin: Kutyaszemmel

Nem öregszel a szemében,
mindig egyformának lát,
ő téged Istennek képzel,
s áhítattal néz reád!
Ha rászorulsz, együttérez,
ha bánat ér, felvidít,
szavakkal szívéhez érhetsz,
szebbé téve napjait!
Szemeiben ott a hála,
örül, ha veled lehet,
jobb barátod nem lesz nála,
ha szeretni engeded!
Ha eteted, hálád érez,
sétáidon elkísér,
amíg él, holnapod szép lesz,
tőled is függ, meddig él!
Szeretetet vár csak tőled,
keresi figyelmedet,
csupa jót hoz ki belőled,
jobb emberré is szeret!

Aranyosi Ervin © 2023-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy út van: A szeretet!


Aranyosi Ervin: Egy út van: A szeretet!

A Jóisten tenyerén,
ott ücsörgünk te, meg én!
Hitünkről beszélgetünk,
s örülünk, hogy élhetünk!
Ajándék a lét nekünk!

Ülünk Isten tenyerén,
lelkünkből száll fel a fény,
szívünkben a szeretet,
ad jóérzést, meleget,
nekem, s persze teneked!

Mert mi tudjuk, adni jó!
lelkünk rádióadó,
jót sugárzó, tisztelő,
álmot látó, ihlető,
jövő-magot elvető!

Teremtő a képzelet,
felvázol pár képletet,
így húz mába holnapot,
ahol máris ott vagyok,
és a vágyam ott ragyog.

Ha hiszem, életre kell,
ha nem, ördög viszi el!
Így teremtek, és te is,
s a teremtő Isten is,
világában, hogyha hisz!

A Jóisten tenyerén,
ábrándozunk te, meg én!
Hogy szebb lesz majd a világ,
teremtő lesz, aki lát,
s nem akarok hatni rád!

Elmondom, mit gondolok,
teremteni jó dolog,
s nem tanítja senki sem,
ha félek, ha nem hiszem,
végéig el sem viszem!

Elmondom hát teneked,
egy út van: A szeretet!
Adni, s nem elvenni kell!
Nem érni be ennyivel,
letenni, mit a szív cipel!

Járjuk hát így az utat,
hisz ez szebb jövőt mutat!
Úgy jó, ha szíved vezet,
nem fél többé, csak szeret,
reményt, hitet ad neked!

Aranyosi Ervin © 2023-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megváltozik a világ

Aranyosi Ervin: Megváltozik a világ

Megváltozik a világom,
mikor a szívem szeret.
Szebbnek és tisztábbnak látom,
ha használom szívemet.
Más szívekben felragyogva,
hitet, reményt adhatok,
hogy elhiggyék, mától fogva,
kitárulnak ablakok,
melyeken a fény beárad,
lelkünk öröm járja át,
s léttől senki el nem fárad,
ha megváltozik a világ!

Hisz megváltozik a világ,
amikor a szív szeret,
és átérzi majd, aki lát,
hogy ez itt nem csak egy szerep!
Hogy nem kell másnak megfelelni,
élhetünk mind boldogan,
szabad érzőn örömre lelni,
ha szeretetünk megfogan!
De mi tudunk csak változtatni,
hogy ez a világ szebb legyen,
jobbá kell tennünk ezt a Földet,
hogy mindenki boldog legyen!

Ha végre együtt, összefogva,
egymásért teszünk, emberek!
S nem éljük létünket nyafogva
úgy, hogy szívünk nem szeret!
Tanulunk őszintén szeretni,
s nem rettegve, mint birkanyáj.
Más szíveket tudunk etetni,
s őszintének lenni muszáj!
Akkor majd béke száll a Földre,
és újra emberré leszünk,
és megváltozunk mindörökre,
s egymásért csupa jót teszünk!

Aranyosi Ervin © 2023-11-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egymásnak teremtve


Aranyosi Ervin: Egymásnak teremtve

Tudsz te nekem ellenállni,
ha rám nézel? – Nem hiszem!
Jó az így, mert reád néztem,
s elraboltad a szívem!
Úgy hiszem, hogy amíg élek,
szerető társak leszünk,
mert, ha nem tudunk szeretni,
világunkban elveszünk!
Örülök, hogy rám találtál,
én is már kerestelek,
mától együtt indulhatnak
a napok, a reggelek!
Dorombolok szép szívednek,
te meg kedveskedsz nekem,
örülök, hogy befogadtál,
s szebbé teszed életem!

Aranyosi Ervin © 2023-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretni hívlak


Aranyosi Ervin: Szeretni hívlak

Szeretni hívlak,
álmokban élni,
jó érzést adni,
szívet cserélni!
Ölelni gyakran,
csókokat csenni,
álmokban élve,
boldoggá lenni!

Szeretni hívlak,
legyél a társam,
bolyongjunk együtt,
az elnyűtt világban!
Egymás szívébe
örömöt szórva,
millió érzést
eltékozolva.

Refrén:
Legyél a társam,
álmodjunk együtt!
Minden csodás lesz,
míg egymást szeretjük!
Minden csodás lesz,
mesés az élet,
Szeretve hívlak,
életre téged!

Szeretni hívlak,
példát mutatni!
Szív szerint élni,
ember maradni!
Együtt dalolni,
táncolni, élni,
szeretet útján,
jövőt remélni!

Refrén:
Legyél a társam,
álmodjunk együtt!
Minden csodás lesz,
míg egymást szeretjük!
Minden csodás lesz,
mesés az élet,
Szeretve hívlak,
életre téged!

Aranyosi Ervin © 2023-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Őszi bú


Aranyosi Ervin: Őszi bú

Hull a fákról a sok levél,
már mind halott, már egy sem él,
és mégis őrzik a nyarat,
emléke így örök marad!
Befogadja őket a föld,
s mi nyáron zölden tündökölt,
most rozsda ette, léttelen,
és földre hullni kénytelen!

Hol fenn, hol lent, a lét forog,
és változnak az évszakok,
mi is tán velük változunk,
jó, vagy épp rossz kedvet hozunk!
Ágainkról, mint levelek,
szívünk reménye lepereg.
Bennünk is csupasz ág marad,
s nem vár dalolni madarat.

Hull a fákról a sok levél,
tavasz, a nyár még bennem él!
Azért is hinni akarok!
Beérhetnek még a magok,
beérhet még a szeretet,
amit megosztok teveled,
s talán tavaszba átviszed,
ha jövőt remél szép szíved!

Aranyosi Ervin © 2023-10-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet dalnoka


Aranyosi Ervin: A szeretet dalnoka

Egyszer volt – hogy is meséljem –
hogy főhősöm számodra éljen!
Hát, szóval élt a nép között,
egy ifjú, aki költözött,
világok között vándorolt,
gúnyáján annyi volt a folt,
amennyi országot bejárt!
Hátán cipelt egy vén gitárt…
Ahol megállt, hát ott zenélt,
nem mondhatnám, hogy könnyen élt,
de csodálták az emberek,
mert lelkéből a szeretet,
dalából remény érkezett,
hogy még a világ szép lehet.

Gitárja szólt, s ő énekelt,
és megnyitott szívekre lelt,
mert dalban mondta el mi fájt,
s nem bántotta a nagy királyt,
csak épp mutatta, hogy mi kell:
Az égen szálló égi-jel,
hogyan szórja a kincseit,
mindenkit egyformán hevít!
Hogy fénye nem csak gazdagot
kényeztet, s nem maradhat ott,
ha nem látják, ha nem hiszik,
ha nem jut el fáradt szívig!

Ő énekelt – „szeretni kell” –
s nem érte be csak ennyivel!
Mutatta tényként a Napot,
kitől erőt, áldást kapott!
Megszívlelték az emberek
a tartalmas, szép éneket,
de csak a szépség szállt tovább,
és nem élték meg a csodát!
Nem fogták fel a lényegét,
miről a dalokban mesélt,
ezért semmi sem változott,
s a holnap újat nem hozott!

Hiába hát a szép zene,
s benne a szív üzenete,
ha a lelkek csak alszanak,
s fontosabbak a jaj-szavak!
S az ifjú látta, mit sem ér,
nem tehet jót más lelkekért,
ha verse nem szít fel tüzet,
ha nem értik, hogy mit üzent.
Járható utat nem mutat,
akkor a nép csak sír, s mulat.
Inkább elsírja bánatát,
mint hogy meglássa szebb korát.

Aztán csak elpattant egy húr
az ifjúban váratlanul,
hiszen nem a pénzért dalolt,
belőle jóság hangja szólt.
De mit sem ért, ami tanít,
a világ sötét sarkait,
nem járta be a szeretet!
Ha fényszóró nem lehetett,
a világ fénytelen maradt,
egyhelyben állt és nem haladt!
Mert nem értette senki azt,
hogy nem elég, ha ad vigaszt!

Ha nem szeretnek, nincs remény,
lehet csodás a szerzemény,
boldogságot, békét nem ad,
s a félelem mind megmarad!
Könnyű uralni azt, ki fél,
ki nagyok árnyékában él,
aki csak kifogást keres,
tenni magáért nem jeles.
Aki sorsáért mást okol,
mert kevesebbet birtokol,
hiszi a kincs is boldogít,
s megélhetésért dolgozik.

Elhallgatott a vén gitár,
nem lehet szebben élni már,
a szeretet csak hálni jár,
abba ki más gazdára vár.
Népet ma félelem ural,
s a hatalmas az mind fukar,
csak gyűjtögeti kincseit,
éli világát jog szerint,
amit ő maga alkotott,
saját magától kap jogot.
A szolganép szolga marad,
amint a történet halad.

Az ifjú szíve megszakadt,
lelke elszállt egy perc alatt,
már nem dalol, nincsen kinek,
akinek szól, nem érti meg.
Hiába szépség, szeretet,
ha nem lel megnyílt szíveket,
értelmet veszt a tiszta lét,
inkább múltjába visszalép,
nyomában vén gitár maradt,
s egy porhüvely a Nap alatt.
Elmenekült a szeretet,
s lelkeket többé nem etet.

Aranyosi Ervin © 2023-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A Szív hangjai


Aranyosi Ervin: A Szív hangjai

Egy ölelés, mely életet ment.
– a szív gyógyítja a szívet.
Mikor érzed, hogy szeretnek,
az a lelked menti meg.
Ne tétovázz az öleléssel,
adj hitet, kedvet, új esélyt!
Ne latolgass a puszta ésszel,
hogy érintésed mennyit ért!
Életet ad és megvigasztal,
mikor már minden elveszett,
sárba döngöltet felmagasztal,
ha valakit egy szív szeret!

Aranyosi Ervin © 2023-10-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ősz csak híd


Aranyosi Ervin: Az ősz csak híd

Az ősz csak híd, nyárból a télbe,
a lassú elmúlást megélve,
s élvezve a gyümölcseit,
mely napmeleggel megtelik.
Érett bőség, terített asztal,
mely feltölt és kicsit marasztal,
hogy ne szaladj a semmibe,
hiszen lassul a Föld szíve.

De jaj, ne félj, nem halni készül,
csal fényét veszti csendesen,
erőt gyűjt, ami szép reményt szül,
hogy aztán új tavasz legyen!

Az ősz csak híd, mely átvezet,
s ha örömeit élvezed,
rögtön nem hangol mélyen le,
ne halj hát szép emlékekbe!
Élvezd a percet, bármi áron,
annyi a szépség a világon,
csak éld meg ezt is és csodáld!
Erre vártál egy nyáron át!

Menj át e hídon boldogan,
s élvezd a múló perceket!
A jövő méhében fogan,
s tél után tavaszt hoz neked!

Aranyosi Ervin © 2023-10-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva