vágy | Aranyosi Ervin versei

jan
2

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Hittel teremts!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: folyó, hit, Isten, teremtés, vágy, világ, virág 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Hittel teremts!

Mi lenne, ha ezt az évet,
jóval töltené az élet?
Nem aggódnál, sose félnél,
társak között, vígan élnél.

Hidd el, sokkal szebb lehetne,
ha a szívünk csak szeretne!
Benned csak a hála gyűlne,
harag, bánat menekülne.

Mi lenne, ha segítenél,
szándékosan vidám lennél?
Mosoly virulna a szádon,
légy hát boldog, ezt kívánom!

Ne csak az év váljon szebbé,
létünk legyen színesebbé!
Jövőd alapjait ásod,
találd meg a számításod!

Váljon minden vágy valóra,
ezért ügyelj minden szóra,
mert a szavakkal teremthetsz,
mind-mind eljut istenedhez.

Visszhangként jön rá a válasz,
csodát, örömöt is várhatsz.
Ezért inkább csupa jót kérj,
imádkozz a földlakókért!

Legyen mától új szokásod,
legyen célod, elvárásod!
Legyen mindig hited benne,
attól folyód eleredne!

Ha nem építsz elé gátat,
a kért dolog feléd vágtat,
elér hozzád, meg is kapod,
megszépítve minden napod.

Amit csak kérsz, tiéd minden,
földi és a lelki szinten,
s ha hited nem akadályoz,
bőség, jóság, amit rád hoz.

Mi lenne, ha a világgal,
úgy bánnál, mint egy virággal?
Vágyad vizével locsolnád,
Figyelmedet reá szórnád.

Napként szórnál melegséget,
amely ápol, s el nem éget,
ha már rád bízta az Isten.
Hidd el, egyéb dolgod nincsen!

Aranyosi Ervin © 2016-01-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
30

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Repülőgép

Category: 1 kép 1 vers Tags: cél, repülőgép, szeretnek, vágy, világ 1 Comment

Aranyosi Ervin: Repülőgép

Úgy szeretnék beleülni,
felhők felett fenn repülni,
onnan nézni a világra,
ráhasalni szélre, vágyra.

Egyszer fog is sikerülni,
egy nagy gépre fogok ülni,
én vezetem, irányítom,
s így lesz bizony, ha áhítom!

Mert a vágynál nincs erősebb,
ha jó cél lebeg előtted,
amire vágysz tiéd lehet,
s kitöltheti életedet…

Aranyosi Ervin © 2015-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Vedd kezedbe sorsod!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: cél, film, hit, Isten, sors, teremtés, vágy, világ 1 Comment

Aranyosi Ervin: Vedd kezedbe sorsod!

Tudsz-e gondjaidon felül emelkedni?
Képes vagy-e mindig, igaz ember lenni?
Képes vagy-e hinni, Istenben, csodában?
Képes vagy-e mindig itt élni a mában?
El tudod-e hinni, hogy szóval teremtesz,
hogy az imákon át eljutsz Istenedhez?
Bármit létrehozhatsz, csak hinned kell benne,
de akarnod is kell! Nem úgy, hogy: Mi lenne?

S ne csak akkor hidd el, amikor már látod,
hogy szavaid nyomán változik világod.
Már most is kell hinned egy jobb, s szebb világban,
jövőd szép folyója most ered a mában!
Csakis rajtad múlik, széles lesz-e végül,
keress jó társakat és hívd segítségül!
Tervezz és meglátod melléd áll ma minden,
s támogatást nyerhetsz égi, s földi szinten.

Ne hagyd, hogy a sorsod idegenek írják,
vágyaidnak mások ássák meg a sírját!
A jövőd már régen ott él a kezedben,
küldd el hát magadnak egy szép üzenetben.
Fogalmazd meg szépen, részletesen, sorban,
– így teremt az ember mindig, minden korban –
Aztán csak képzeld el, s elméd mozivásznán,
pergesd le e „filmet”, legyen valós látvány.

Éld meg képzeletben, s örüljön a lelked,
így sikerül végre valós kincsre lelned.
Ha majd a vásznadon ott, a rég vágyott cél,
ha vágyaddal végre magas szintre jöttél,
ha a rezgésszinted olyan emelkedett,
majd az Univerzum létrehozza neked.
Vedd hát a sorsodat te magad kezedbe,
bízva önmagadban, bízva Istenedben!

Aranyosi Ervin © 2015-11-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
2

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Soha nincs késő!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: álom, bölcsesség, boldogság, késő, öröm, vágy 3 hozzászólás

Mikhail Schrilev festénye

Aranyosi Ervin: Soha nincs késő!

El ne hidd, hogy most már késő,
el ne hidd, hogy nincs remény!
Ha kihullt a kalapács, s véső
a kezedből, s már húz a mély.

Mikor a múltad mázsás súlya,
válladat húzza egyre le.
Ne légy a múlt fáradt tanúja,
új útra hívlak. Hát gyere!

Találd meg napi boldogságod,
tegyél örömmel valamit!
Váltsd meg újra a nagyvilágot!
A vágy a lelkedben lakik.

Ne törődj fájó nappalokkal,
elmúlik majd, ha nem figyelsz!
Ha nem vársz ölbe tett karokkal,
meglásd, kihívó célra lelsz!

Adj újabb esélyt még a mának,
hidd el, szép lelked nem beteg!
Az eddig bezárt ajtók várnak,
s van hozzá kulcsod, rengeteg!

Felhalmoztad a bölcsességed,
fel nem használni balgaság!
Utad mindaddig nem ér véget,
míg mindezt nem adtad tovább.

Már többet tudhatsz bárki másnál,
ne hagyd hogy eltiporjanak!
Alkoss, sem mint, ha egy sírt ásnál,
s temetnéd végleg önmagad.

Próbáld ki azt, mit sosem tettél,
tegyél már végre valamit!
Nem küszködni, s meghalni lettél,
ki csak szerepet alakít!

Váltsd most valóra régi álmod,
amire rég, nem volt időd!
Találd meg belső boldogságod,
keress célt fénylőt, szédítőt.

Aranyosi Ervin © 2015-10-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
5

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Beszélgettem a tükörrel

Category: A nap gondolata Tags: beszélgettem, élet, Isten, lét, sors, tehetség, tükör, vágy 6 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Beszélgettem a tükörrel

Beszélgettem a tükörrel,
sok mindent mondott nekem.
Megsúgta, hogy akit látok,
azt az embert szeretem!

Az életét kéne élnem,
s megmutatni ki vagyok!
Azt is mondta. – A tehetség,
ha engedem, kiragyog.

Mikor más munkáját végzem,
nem lehetek önmagam,
elveszítem szabadságom,
s annak bizony ára van.

Erőlködöm, rabszolgaként
fillérekért dolgozom.
Pedig itt, a lelkem mélyén,
a géniuszt hordozom.

Meg kell engednem magamnak,
hogy végre azzá legyek,
aki lelkem mélyén alszik,
s megálmodtam, mint gyerek.

Nem robotnak születtem én,
akit betanítanak,
teremtésre képes lelkem.
Eljött hát a pillanat!

Beszélgettem a tükörrel
és magamba néztem én!
Elmondta, hogy nincsen másom*,
e hatalmas földtekén.

Különleges képességgel
áldott meg az Istenem,
s örömre akkor találok,
ha e titkot meglelem.

Ki leszületik a Földre,
mindenkinek dolga van!
Saját létét kéne élni,
és élvezni boldogan.

Mindenkiben van tehetség,
csak rá lelni kellene.
Egyediség, kiválóság?
Ezt rejti a jelleme.

Mert mindenki tehetséges,
csak még nem tudja miben.
Ezért él más árnyékában,
s nem hisz szinte semmiben!

Inkább átkozza a sorsát,
s hiszi, megvan írva rég.
Nem tudja, hogy sorsot írni,
pont Őnéki illenék.

Vágyait kéne megélni,
beváltani kincseit,
örömöt lelni a mában,
s a Jó Isten is segít.

Beszélgettem a tükörrel,
s rájöttem, magam vagyok,
s megtudtam, hogy naggyá válni
nem is olyan nagy dolog.

Nem kell nagy dolgokat tenni,
sokkal inkább élni kell!
Ám aki másokat szolgál,
gyakran ezt felejti el.

Keresed a lét értelmét,
önmagadban megleled.
Merülj csak el a lelkedben,
a tükröd segít neked!

* másom = hasonmásom

Aranyosi Ervin © 2015-07-05.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
22

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Sorsteremtő vagy!

Category: A nap gondolata Tags: élő, érzés, kétség, lény, sors, teremtő, vágy 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Sorsteremtő vagy!

Tudd meg, a sorsodat te magad teremted!
Te vagy tervezője élő jelenednek.
Álmaid, vágyaid válnak mind valóra,
tőled függ a bánat, vagy a boldog óra.
Jó lenne, ha ennek tudatában lennél,
jövőd érdekében lépéseket tennél,
s hagynád teremteni vágyadat a mában,
s úsznál csak az élet sodró áramában.

Vedd hát a kezedbe, irányítsd a léted!
Álmod beteljesül, ha lényegét megérted.
Mindegy, mi hajt téged, mily érzés vezérel,
lelked neked adja teremtő kezével.
A teremtés, tudd meg, csupán rajtad múlik,
s az idő is mindig csak általad nyúlik.
Amíg benned vágyad, s kétség vívja harcát,
addig nem láthatod teremtményed arcát.

Figyelmed célpontja mindig meghatároz.
Félelmed, rossz hited téged akadályoz.
Ha képzelet szárnyán képes vagy repülni,
akkor lehetséges felhőszélre ülni.
Ám, ha gond és bánat húzza le a vállad,
ha hited nem enged, szertefoszlik vágyad.
Lecövekel, s nem tudsz lépéseket tenni,
nem tudod szárnyaló vágyaid követni.

Tudd meg, hogy működik, vedd kezedbe sorsod!
Emeld fel a fejed, ne lógasd az orrod.
Különleges lény vagy, teremtésre képes,
mérd magad nyugodtan a teljes egészhez,
egy fogaskerék vagy, egy nagy gépezetben.
Egy szép, fontos láncszem, aki képzeletben
mindent, ami fontos, mindig meghatároz,
aki szebb életet vonzhat önmagához.

Aranyosi Ervin © 2015-05-22.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
1

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Anyu, de jó!

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: Anyu, jó, szeretet, Te, vágy, vigyáz 1 Comment

Aranyosi Ervin: Anyu, de jó!

Anyu, de jó hozzád bújni!
Nincs jobb a világon!
Karjaid közt megtalálom
nyugodt biztonságom.

Közeledben átmelegszem,
szereteted árad!
Nincs a Földön szeretőbb lény,
s kedvesebb te nálad.

Tudod, Anyu, csoda történt:
– belőled születtem.
Rólad vettem példát,
mikor ily gyönyörű lettem.

Örülök, hogy Te tanítasz
élni és szeretni!
Tőled tudom, az a dolgom:
– boldoggá kell lenni!

Anyu, jöttem hozzád bújni,
köszöntelek téged:
– általad lett csodálatos,
e rejtelmes élet.

Köszönöm, hogy Te vagy nekem,
s megtanítasz élni,
amíg karod vigyáz reám,
sose fogok félni!

Aranyosi Ervin © 2015-04-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
19

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Isteni ajándék

Category: A nap gondolata Tags: ajándék, élet, Isten, játék, vágy 1 Comment

Aranyosi Ervin: Isteni ajándék

Játék ez az élet, és játszani jöttünk,
annyi szépség, s csoda állhat még előttünk!
Ne törődj senkivel, csak kövesd az álmod,
vágyad szerint célod biztos megtalálod!
Ne építs akadályt, higgy csak önmagadban,
vágyad felbukkan majd, látható alakban.
Mikor elképzeled, életre is kelted.
valósággá tetted, mikor elképzelted.
Ám, hogy játszhass vele, előre kell látnod,
ekképpen teremted meg a saját világod.
Rá kell hangolódnod, szívből el kell hinned,
hogy a vágyad tárgya máris téged illet!
Amikor megérted, rájössz, ez egy játék,
mivel a teremtés isteni ajándék!

Aranyosi Ervin © 2015-04-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
9

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A teremtő elme

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: elme, hit, látom, Minden, teremtés, vágy, világ 2 hozzászólás

Fotó: http://szepjovot.blogspot.hu

Aranyosi Ervin: A teremtő elme

Különös egy mágnes az emberi elme.
Azt vonzza, amire fókuszál figyelme,
amire a vágya, félelme sugárzik:
attól melegszik fel, vagy épp attól fázik!
Kicsinyes vágyakkal csodát nem hoz létre,
oly keveset fizet az alacsony tétre!
Ám, ha működését egyszer majd megérted,
s mersz nagyot álmodni, dolgozni kezd érted!

A világon minden, MINDEN tiéd lehet,
amit képes látni színes képzeleted.
Az elérésében csak a hited gátol,
mert a teremtésed működik magától.
Mert tudatalattid buktatókat állít,
– hogy ez nem jár neked – s megkapja egy másik!
Vagy: – Nem vagy elég jó! – vagy: – Nem érdemled meg! –
vagy: – Az ilyen dolgok mesékben teremnek.

Ha irigyled mástól, sosem lehet tiéd,
sohase kívánd hát, magadnak senkiét.
Buta az a mondás: „hiszem, majd, ha látom!”,
mert így sosem tudod meglátni barátom!
Előbb meg kell látnod elméd mozivásznán,
mert: – „ha hinnék benne, előbb-utóbb látnám”!
Mert a hited, vágyad mindent meghatároz,
ekképp vonz az elme jót, s rosszat magához.

Használd hát mágnesed, s jól használd az elmét,
vágyott céljaidra fókuszáld figyelmét.
Nem kell erőlködnöd, mert az inkább fékez,
s támogatja célod, mit a szíved érez.
Ha a vágyad tisztán képes vagy már látni,
már csak az a dolgod: – hagyd valóra válni!
Nem kell megharcolnod, megküzdened érte,
nem is kell gondolnod hogyanra, miértre!

A létrehozása, az nem a te dolgod,
te csak várd a csodát, attól legyél boldog,
mikor megjelenik végre életedben.
Rájössz: – világomat, csakis én teremtem.
Mikor egy kis magot elültetsz a földbe,
s várod, hogy kikeljen és boruljon zöldbe,
elméd vásznán látod, hogyan hoz virágot,
akkor épp teremted, s éled a világod!

Aranyosi Ervin © 2015-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
10

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Különleges vagy!

Category: A nap gondolata Tags: ember, hit, kincs, különleges, sors, vágy 1 Comment

Aranyosi Ervin: Különleges vagy!

Minden ember különleges,
s mind a maga módján,
és mind képes változtatni,
hétköznapi sorsán.
Mert mint a Nap, újra felkel,
s teremt új világot.
Hite szerint, életre kelt
egy lélek-virágot.

Minden ember különleges,
csak még nem tud róla.
Mindnek akad tehetsége,
és sütni valója.
Amelyik hisz önmagában,
az sikerre képes,
az tud szívből hozzátenni
mások életéhez.

Minden ember különleges,
csak még sok nem látja.
Kialakult hitrendszere
lehet a korlátja.
Önmagában sem mer hinni,
árnyképekkel harcol,
nem teremt a vágyaival,
mert fél a kudarctól!

Minden ember különleges,
hidd el, Te is az vagy!
Csak csapdádból kikerülni,
hitvilágod nem hagy.
Amíg nem ismered magad,
nem találsz a kincsre,
elvakultan koncentrálsz
a nem létező „nincs-re”!

Figyeld hát meg félelmeid,
mely szárnyalni gátol,
a lelked szorító bilincs
oldódik magától.
Szárnyalj, mint egy szabad madár,
láss egy nagyobb képet,
a jó Isten teremteni
alkotott meg téged!

Aranyosi Ervin © 2015-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Hittel teremts!

Mi lenne, ha ezt az évet, jóval töltené az élet? Nem aggódnál, sose félnél, társak között, vígan élnél.

Hidd el, sokkal szebb lehetne, ha a szívünk csak szeretne! Benned csak a hála gyűlne, harag, bánat menekülne.

Mi lenne, ha segítenél, szándékosan vidám lennél? Mosoly virulna a szádon, légy hát boldog, ezt kívánom!

Ne csak az év váljon szebbé, létünk legyen színesebbé! Jövőd alapjait ásod, találd meg a számításod!

Váljon minden vágy valóra, ezért ügyelj minden szóra, mert a szavakkal teremthetsz, mind-mind eljut istenedhez.

Visszhangként jön rá a válasz, csodát, örömöt is várhatsz. Ezért inkább csupa jót kérj, imádkozz a földlakókért!

Legyen mától új szokásod, legyen célod, elvárásod! Legyen mindig hited benne, attól folyód eleredne!

Ha nem építsz elé gátat, a kért dolog feléd vágtat, elér hozzád, meg is kapod, megszépítve minden napod.

Amit csak kérsz, tiéd minden, földi és a lelki szinten, s ha hited nem akadályoz, bőség, jóság, amit rád hoz.

Mi lenne, ha a világgal, úgy bánnál, mint egy virággal? Vágyad vizével locsolnád, Figyelmedet reá szórnád.

Napként szórnál melegséget, amely ápol, s el nem éget, ha már rád bízta az Isten. Hidd el, egyéb dolgod nincsen!

Aranyosi Ervin © 2016-01-02. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Repülőgép

Aranyosi Ervin © 2015-11-30. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Vedd kezedbe sorsod!

Aranyosi Ervin © 2015-11-22. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Soha nincs késő!

El ne hidd, hogy most már késő, el ne hidd, hogy nincs remény! Ha kihullt a kalapács, s véső a kezedből, s már húz a mély.

Mikor a múltad mázsás súlya, válladat húzza egyre le. Ne légy a múlt fáradt tanúja, új útra hívlak. Hát gyere!

Találd meg napi boldogságod, tegyél örömmel valamit! Váltsd meg újra a nagyvilágot! A vágy a lelkedben lakik.

Ne törődj fájó nappalokkal, elmúlik majd, ha nem figyelsz! Ha nem vársz ölbe tett karokkal, meglásd, kihívó célra lelsz!

Adj újabb esélyt még a mának, hidd el, szép lelked nem beteg! Az eddig bezárt ajtók várnak, s van hozzá kulcsod, rengeteg!

Felhalmoztad a bölcsességed, fel nem használni balgaság! Utad mindaddig nem ér véget, míg mindezt nem adtad tovább.

Már többet tudhatsz bárki másnál, ne hagyd hogy eltiporjanak! Alkoss, sem mint, ha egy sírt ásnál, s temetnéd végleg önmagad.

Próbáld ki azt, mit sosem tettél, tegyél már végre valamit! Nem küszködni, s meghalni lettél, ki csak szerepet alakít!

Váltsd most valóra régi álmod, amire rég, nem volt időd! Találd meg belső boldogságod, keress célt fénylőt, szédítőt.

Aranyosi Ervin © 2015-10-02. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Beszélgettem a tükörrel

Beszélgettem a tükörrel, sok mindent mondott nekem. Megsúgta, hogy akit látok, azt az embert szeretem!

Az életét kéne élnem, s megmutatni ki vagyok! Azt is mondta. – A tehetség, ha engedem, kiragyog.

Mikor más munkáját végzem, nem lehetek önmagam, elveszítem szabadságom, s annak bizony ára van.

Erőlködöm, rabszolgaként fillérekért dolgozom. Pedig itt, a lelkem mélyén, a géniuszt hordozom.

Meg kell engednem magamnak, hogy végre azzá legyek, aki lelkem mélyén alszik, s megálmodtam, mint gyerek.

Nem robotnak születtem én, akit betanítanak, teremtésre képes lelkem. Eljött hát a pillanat!

Beszélgettem a tükörrel és magamba néztem én! Elmondta, hogy nincsen másom*, e hatalmas földtekén.

Különleges képességgel áldott meg az Istenem, s örömre akkor találok, ha e titkot meglelem.

Ki leszületik a Földre, mindenkinek dolga van! Saját létét kéne élni, és élvezni boldogan.

Mindenkiben van tehetség, csak rá lelni kellene. Egyediség, kiválóság? Ezt rejti a jelleme.

Mert mindenki tehetséges, csak még nem tudja miben. Ezért él más árnyékában, s nem hisz szinte semmiben!

Inkább átkozza a sorsát, s hiszi, megvan írva rég. Nem tudja, hogy sorsot írni, pont Őnéki illenék.

Vágyait kéne megélni, beváltani kincseit, örömöt lelni a mában, s a Jó Isten is segít.

Beszélgettem a tükörrel, s rájöttem, magam vagyok, s megtudtam, hogy naggyá válni nem is olyan nagy dolog.

Nem kell nagy dolgokat tenni, sokkal inkább élni kell! Ám aki másokat szolgál, gyakran ezt felejti el.

Keresed a lét értelmét, önmagadban megleled. Merülj csak el a lelkedben, a tükröd segít neked!

Aranyosi Ervin © 2015-07-05. A vers és a festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Sorsteremtő vagy!

Aranyosi Ervin © 2015-05-22. A vers és a festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Anyu, de jó!

Anyu, de jó hozzád bújni! Nincs jobb a világon! Karjaid közt megtalálom nyugodt biztonságom.

Közeledben átmelegszem, szereteted árad! Nincs a Földön szeretőbb lény, s kedvesebb te nálad.

Tudod, Anyu, csoda történt: – belőled születtem. Rólad vettem példát, mikor ily gyönyörű lettem.

Örülök, hogy Te tanítasz élni és szeretni! Tőled tudom, az a dolgom: – boldoggá kell lenni!

Anyu, jöttem hozzád bújni, köszöntelek téged: – általad lett csodálatos, e rejtelmes élet.

Köszönöm, hogy Te vagy nekem, s megtanítasz élni, amíg karod vigyáz reám, sose fogok félni!

Aranyosi Ervin © 2015-04-30. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Isteni ajándék

Aranyosi Ervin © 2015-04-19. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: A teremtő elme

Aranyosi Ervin © 2015-04-09. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Különleges vagy!

Minden ember különleges, s mind a maga módján, és mind képes változtatni, hétköznapi sorsán. Mert mint a Nap, újra felkel, s teremt új világot. Hite szerint, életre kelt egy lélek-virágot.

Minden ember különleges, csak még nem tud róla. Mindnek akad tehetsége, és sütni valója. Amelyik hisz önmagában, az sikerre képes, az tud szívből hozzátenni mások életéhez.

Minden ember különleges, csak még sok nem látja. Kialakult hitrendszere lehet a korlátja. Önmagában sem mer hinni, árnyképekkel harcol, nem teremt a vágyaival, mert fél a kudarctól!

Minden ember különleges, hidd el, Te is az vagy! Csak csapdádból kikerülni, hitvilágod nem hagy. Amíg nem ismered magad, nem találsz a kincsre, elvakultan koncentrálsz a nem létező „nincs-re”!

Figyeld hát meg félelmeid, mely szárnyalni gátol, a lelked szorító bilincs oldódik magától. Szárnyalj, mint egy szabad madár, láss egy nagyobb képet, a jó Isten teremteni alkotott meg téged!

Vers rendelés

Megtalálsz Facebook-on is!

Kategóriák

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Megosztás

Linkek

Címkék

Mi lenne, ha ezt az évet,
jóval töltené az élet?
Nem aggódnál, sose félnél,
társak között, vígan élnél.

Hidd el, sokkal szebb lehetne,
ha a szívünk csak szeretne!
Benned csak a hála gyűlne,
harag, bánat menekülne.

Mi lenne, ha segítenél,
szándékosan vidám lennél?
Mosoly virulna a szádon,
légy hát boldog, ezt kívánom!

Ne csak az év váljon szebbé,
létünk legyen színesebbé!
Jövőd alapjait ásod,
találd meg a számításod!

Váljon minden vágy valóra,
ezért ügyelj minden szóra,
mert a szavakkal teremthetsz,
mind-mind eljut istenedhez.

Visszhangként jön rá a válasz,
csodát, örömöt is várhatsz.
Ezért inkább csupa jót kérj,
imádkozz a földlakókért!

Legyen mától új szokásod,
legyen célod, elvárásod!
Legyen mindig hited benne,
attól folyód eleredne!

Ha nem építsz elé gátat,
a kért dolog feléd vágtat,
elér hozzád, meg is kapod,
megszépítve minden napod.

Amit csak kérsz, tiéd minden,
földi és a lelki szinten,
s ha hited nem akadályoz,
bőség, jóság, amit rád hoz.

Mi lenne, ha a világgal,
úgy bánnál, mint egy virággal?
Vágyad vizével locsolnád,
Figyelmedet reá szórnád.

Napként szórnál melegséget,
amely ápol, s el nem éget,
ha már rád bízta az Isten.
Hidd el, egyéb dolgod nincsen!

Aranyosi Ervin © 2016-01-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin © 2015-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin © 2015-11-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

El ne hidd, hogy most már késő,
el ne hidd, hogy nincs remény!
Ha kihullt a kalapács, s véső
a kezedből, s már húz a mély.

Mikor a múltad mázsás súlya,
válladat húzza egyre le.
Ne légy a múlt fáradt tanúja,
új útra hívlak. Hát gyere!

Találd meg napi boldogságod,
tegyél örömmel valamit!
Váltsd meg újra a nagyvilágot!
A vágy a lelkedben lakik.

Ne törődj fájó nappalokkal,
elmúlik majd, ha nem figyelsz!
Ha nem vársz ölbe tett karokkal,
meglásd, kihívó célra lelsz!

Adj újabb esélyt még a mának,
hidd el, szép lelked nem beteg!
Az eddig bezárt ajtók várnak,
s van hozzá kulcsod, rengeteg!

Felhalmoztad a bölcsességed,
fel nem használni balgaság!
Utad mindaddig nem ér véget,
míg mindezt nem adtad tovább.

Már többet tudhatsz bárki másnál,
ne hagyd hogy eltiporjanak!
Alkoss, sem mint, ha egy sírt ásnál,
s temetnéd végleg önmagad.

Próbáld ki azt, mit sosem tettél,
tegyél már végre valamit!
Nem küszködni, s meghalni lettél,
ki csak szerepet alakít!

Váltsd most valóra régi álmod,
amire rég, nem volt időd!
Találd meg belső boldogságod,
keress célt fénylőt, szédítőt.

Aranyosi Ervin © 2015-10-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Beszélgettem a tükörrel,
sok mindent mondott nekem.
Megsúgta, hogy akit látok,
azt az embert szeretem!

Az életét kéne élnem,
s megmutatni ki vagyok!
Azt is mondta. – A tehetség,
ha engedem, kiragyog.

Mikor más munkáját végzem,
nem lehetek önmagam,
elveszítem szabadságom,
s annak bizony ára van.

Erőlködöm, rabszolgaként
fillérekért dolgozom.
Pedig itt, a lelkem mélyén,
a géniuszt hordozom.

Meg kell engednem magamnak,
hogy végre azzá legyek,
aki lelkem mélyén alszik,
s megálmodtam, mint gyerek.

Nem robotnak születtem én,
akit betanítanak,
teremtésre képes lelkem.
Eljött hát a pillanat!

Beszélgettem a tükörrel
és magamba néztem én!
Elmondta, hogy nincsen másom*,
e hatalmas földtekén.

Különleges képességgel
áldott meg az Istenem,
s örömre akkor találok,
ha e titkot meglelem.

Ki leszületik a Földre,
mindenkinek dolga van!
Saját létét kéne élni,
és élvezni boldogan.

Mindenkiben van tehetség,
csak rá lelni kellene.
Egyediség, kiválóság?
Ezt rejti a jelleme.

Mert mindenki tehetséges,
csak még nem tudja miben.
Ezért él más árnyékában,
s nem hisz szinte semmiben!

Inkább átkozza a sorsát,
s hiszi, megvan írva rég.
Nem tudja, hogy sorsot írni,
pont Őnéki illenék.

Vágyait kéne megélni,
beváltani kincseit,
örömöt lelni a mában,
s a Jó Isten is segít.

Beszélgettem a tükörrel,
s rájöttem, magam vagyok,
s megtudtam, hogy naggyá válni
nem is olyan nagy dolog.

Nem kell nagy dolgokat tenni,
sokkal inkább élni kell!
Ám aki másokat szolgál,
gyakran ezt felejti el.

Keresed a lét értelmét,
önmagadban megleled.
Merülj csak el a lelkedben,
a tükröd segít neked!

Aranyosi Ervin © 2015-07-05.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin © 2015-05-22.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Anyu, de jó hozzád bújni!
Nincs jobb a világon!
Karjaid közt megtalálom
nyugodt biztonságom.

Közeledben átmelegszem,
szereteted árad!
Nincs a Földön szeretőbb lény,
s kedvesebb te nálad.

Tudod, Anyu, csoda történt:
– belőled születtem.
Rólad vettem példát,
mikor ily gyönyörű lettem.

Örülök, hogy Te tanítasz
élni és szeretni!
Tőled tudom, az a dolgom:
– boldoggá kell lenni!

Anyu, jöttem hozzád bújni,
köszöntelek téged:
– általad lett csodálatos,
e rejtelmes élet.

Köszönöm, hogy Te vagy nekem,
s megtanítasz élni,
amíg karod vigyáz reám,
sose fogok félni!

Aranyosi Ervin © 2015-04-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin © 2015-04-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin © 2015-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Minden ember különleges,
s mind a maga módján,
és mind képes változtatni,
hétköznapi sorsán.
Mert mint a Nap, újra felkel,
s teremt új világot.
Hite szerint, életre kelt
egy lélek-virágot.

Minden ember különleges,
csak még nem tud róla.
Mindnek akad tehetsége,
és sütni valója.
Amelyik hisz önmagában,
az sikerre képes,
az tud szívből hozzátenni
mások életéhez.

Minden ember különleges,
csak még sok nem látja.
Kialakult hitrendszere
lehet a korlátja.
Önmagában sem mer hinni,
árnyképekkel harcol,
nem teremt a vágyaival,
mert fél a kudarctól!

Minden ember különleges,
hidd el, Te is az vagy!
Csak csapdádból kikerülni,
hitvilágod nem hagy.
Amíg nem ismered magad,
nem találsz a kincsre,
elvakultan koncentrálsz
a nem létező „nincs-re”!

Figyeld hát meg félelmeid,
mely szárnyalni gátol,
a lelked szorító bilincs
oldódik magától.
Szárnyalj, mint egy szabad madár,
láss egy nagyobb képet,
a jó Isten teremteni
alkotott meg téged!