Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hozzád szólva


Aranyosi Ervin: Hozzád szólva

Hiába ugatok? Nem fogod fel ésszel?
Nálam nem sokra mész a megszerzett pénzzel!
Nekem pont te kellesz, szeretetre vágyom,
ez a legnagyobb kincs ezen a világon!
Nem elég a testem naponta etetni,
örülni kell nekem és szívből szeretni!
Meglátod, én nagyon, tudom viszonozni,
az életkedvedet vissza tudom hozni!

Aranyosi Ervin © 2020-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiába vagyok melletted


Aranyosi Ervin: Hiába vagyok melletted

Itt vagyok melletted,
de te rám se nézel.
Mobilod beszívott,
már semmit sem érzel.
Kihaltak a szavak,
kapcsolatod sincs már,
elfogyott a pénzed,
meglopott a kincstár.

Itt vagyok melletted,
mégsem láthatsz engem,
csak egy zúgolódót
vettél észre bennem.
De nem veszed észre,
érted szól a lelkem,
amit nem kerestél,
sikerült meglelnem.

Itt vagyok melletted,
mégis egyedül vagy.
Téged ezért ural,
léttől kimerült agy.
Én meg nyitott
szemmel nézem a világot.
Lelkem hagyom élni,
a tükrén át látok.

Itt vagyok melletted,
mégis milyen távol?
Én visszavonultam
a világ zajától.
Mintha nem egy térben,
más világban élnénk.
Mintha ugyanabba
a létbe nem férnénk.

Itt vagyok melletted,
csak te maradsz távol,
így hát nincs fogalmad,
erről a világról.
Annyit tudsz, amennyit
veled megláttatnak,
médiából kapott
félelmeid hatnak.

Itt vagyok melletted,
és ébresztenélek,
lelkedbe kódolva
ott a bűvös ének.
Csak hallgatnod kéne,
lelkedet megnyitni,
élőn, vágyakozva
talán tudnál hinni!

Mert, ha lelked alszik,
hogyha megvezetnek,
akkor éjszakádban
csak rémálmok lesznek.
Hiába próbálok
én melletted lenni,
nem tudunk az úton
egy irányba menni!

Ezért egymás mellett
szépen elbeszélünk,
azonos bolygón, de
más világban élünk.
Itt vagyok melletted
a valós világban,
de te rémálomban
kóborolsz a mában.

Én ébresztenélek,
de te nem akarnád,
az életed terhét
a nyakamba varrnád.
Nem tudsz változtatni,
cipeljem helyetted,
ezért tudnak ma is
dönteni feletted.

Neked kell változnod,
hogy változzon világod!
Hiába mutatom,
sehogyan sem látod!
Elveszett a lelked
a digitális térben,
megvezetve élni,
neked ez is érdem?

Elbúcsúzom tehát,
csak maradj magadnak,
majd a megvezetők
is magadra hagynak.
Végül senki sem lesz
igazán melletted,
jegyed a pokolba
mobilon megvetted!

Aranyosi Ervin © 2020-08-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretnéd?


Aranyosi Ervin: Szeretnéd?

Szeretnéd, óh mondd, szeretnéd,
hogy az élet szebb legyen?
Hogy megtaláld lelked kincsét,
s mindig boldoggá tegyen?
Hogy vezessen tiszta fényed,
belső álmok útjain,
hogy megérthesd, mi a lényeg,
s játszhass lelked húrjain?

Szeretnéd, ha kitisztulna
körülötted a világ?
Elfogyna a nyűg szívedből,
s nem lenne düh, ami rág?
Félelmeid elfogynának,
nem lelnél rájuk okot.
S ha akarnál, érinthetnél,
puszta kézzel csillagot.

Szeretnéd, óh mondd, szeretnéd,
hogy a kísérőd legyek?
Fejed fölül elkergessek
minden bántó felleget?
Megmutassam, miről is szól
valójában a világ?
Szeretnéd? Én úgy szeretném
lelkem fényét szórni rád!

Szeretnéd az igazságot,
megtalálni a tudást?
felismerni azt, ki bántott,
s átlátni az árulást?
Szeretnél boldogan élni,
keresnéd a jó utat?
S várod azt, ki előtted jár,
aki mindent megmutat?

Szeretnél tisztán szeretni,
gyermeklelkűn, szabadon?
Kimondani, amit érzel,
foghassanak szavadon?
Szeretnél szívedből adni,
viszonzást sem várva el?
Szeretnéd végre megélni,
hogy a lelked szárnyra kel?

Aranyosi Ervin © 2020-08-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Eltakart mosoly

Aranyosi Ervin: Eltakart mosoly

Eltakarod a mosolyod,
leplezed a kedvedet?
Derű nélkül, mosoly nélkül
szépen élni nem lehet!
Lelked kedves melegségét,
kéne visszaadni rád!
Mosoly nélkül kipusztulhat,
tönkre mehet a világ.
Mosoly nélkül bezárkózol,
s végül magadra maradsz,
a közönybe belehalhatsz,
kínzó álmokba szaladsz!
Rámehet az egészséged,
mikor nem kapsz levegőt!
Hiszem, a kór nem betegít
tiszta szívvel nevetőt!
Takard hát ki mosolyodat,
hadd láthassa a világ!
Ne aggasson betegséget
és rossz kedvet senki rád!

Aranyosi Ervin © 2020-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyél csak jó!


Aranyosi Ervin: Legyél csak jó!

Nyugodj meg! Más kezében van a sorsod!
Nincs felelősség, dobd el álmaid!
Más viselt ruháját sajátodként hordod,
másé a hit, mi lelkedben lakik!

Lökdösnek mások keresztül a léten,
rég elmúlt lelkek nyomát követed.
Ezért is látod a jövőd oly sötéten,
hát mért nem lázadsz, hogy ezt tették veled?

Legyél magad, vedd kezedbe a sorsot,
írj benne újra át minden lapot!
A lelkeden a lét ne ejtsen foltot,
s ha hisszel benne, akkor meg is kapod!

Legyél csak jó gyermeke Teremtődnek,
s ne gyilkosa a reád bízott Földnek!

Aranyosi Ervin © 2018-03-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy eltapossanak!


Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy eltapossanak!

Árnyékban élsz?
Mondd mit remélsz?
Ha néha fázol
ha néha félsz!
Ha mások mondják,
meg mit tegyél.
Ha mások gondját
cipeled mindezért.

A mások álmait
és mások életét,
éled és közben
túl nagy már a tét.
Sosem vagy önmagad,
elfeded arcodat,
lelkedben vívod
csak napi harcodat.

Refrén:
Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy eltapossanak!
Akard, hogy rád is,
ugyanúgy süssön fenn a Nap!
Éld meg világod,
azért születtél ide le!
A szabadságnak eljött,
itt van az ideje!
Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy rád léphessenek,
vágyj egy szebb holnapot,
s a szavak jobban essenek!
Legyél hát önmagad,
tudd azt, hogy okkal születtél,
a te csodád azóta is
a szép lelkedben él!

Lépj ki a fényre,
emeld fel szép fejed,
érezd, hogy végre,
éled az életed!
ne legyen álarc
felfénylő mosolyod,
sarkadra állhatsz,
ragyogtasd fel Napod!

Refrén:

Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy eltapossanak!
Akard, hogy rád is,
ugyanúgy süssön fenn a Nap!
Éld meg világod,
azért születtél ide le!
A szabadságnak eljött,
itt van az ideje!
Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy rád léphessenek,
vágyj egy szebb holnapot,
s a szavak jobban essenek!
Legyél hát önmagad,
tudd azt, hogy okkal születtél,
a te csodád azóta is
a szép lelkedben él!

Aranyosi Ervin © 2020-07-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rossz időben is vidáman


Aranyosi Ervin: Rossz időben is vidáman

Ne hagyd, hogy az idő elvegye a kedved,
ha a felhők sírnak, s könnyeik csepegnek,
nem kell velük sírnod, nevess rajtuk bátran,
őrizd meg a napot lelked udvarában.
Kezdj el kiragyogni, mosolygósan, szépen,
akad vidám dolog az ember életében!
Gondolj hát azokra, s legyen jobb a kedved,
mindig van ezer ok, amin kell nevetned!
Húzd fel szájad szélét, hagyd hogy mosolyogjon,
hagyd hogy szemeidből lelked kiragyogjon!
Járja át a tested a mosoly, a derű,
hiszen szebben élni, ennyire egyszerű!

Aranyosi Ervin © 2020-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jó tanácsok az útra

Aranyosi Ervin: Jó tanácsok az útra

Hosszú útra csomagoltál,
van millió csomagod,
de haladni csak akkor tudsz,
ha a múltad lerakod.

Nem cipelsz több nehézséget,
bánatot és haragot.
Ami nem kell, mi nem segít,
azt a tegnapban hagyod.

Megszabadulsz vérszívóktól,
amilyen a félelem!
Önbizalmadat megőrzöd,
kell mint fontos élelem!

Figyeled a belső hangod,
elmédet lehalkítod!
Amit lelked súg belülről,
hangosabbra állítod!

Merülj el a csend honában,
s ismerd fel, hozzád beszél,
s látod elméd fecsegését
széthordja a lenge szél.

Válogasd ki, hogy mi fontos,
mi segíthet teneked,
legjobb, ha a világodat
újra átértékeled.

Nyisd ki lelki szemeidet,
érezd élni önmagad!
Ne szorítsd a kezed össze,
akkor benne több marad.

Válogasd ki, mi az érték,
s mi szolgálja életed,
világod nem pénzben mérték,
a jóság értékesebb!

Hát próbálj meg többet adni,
ne várj semmit, mindig adj!
Szeress csak, elvárás nélkül,
s őszinte ember maradj!

Szabadítsd fel terhek alól,
szerethető lelkedet,
úgy hiszem, hogy boldogulni,
csak ilyen módon lehet.

Ha a lelkedben szegény vagy,
szomorúság nem nyomaszt,
szeretettel éld világod,
és én neked adom azt!

Aranyosi Ervin © 2020-04-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nyelvet nyújtva

Aranyosi Ervin: Nyelvet nyújtva

Lóg a nyelvem, kicsúfollak,
aztán jókat nevetek.
Élvezem a napjaimat,
amíg gyerek lehetek.
Szemem csillog a mosolytól
minden napom csodaszép!
Azt nem értem a sok felnőtt,
mért veszti el az eszét?

Miért veszik túl komolyan
ezt az egész életet?
Mért nem hagyják, hogy a lelkük
hadd maradjon csak gyerek!
Én reájuk nyújtom nyelvem,
én nem leszek keserű,
azt akarom, életemet
vidámítsa a derű!

Minden napra kitalálok
vidám, vicces dolgokat.
Megfigyelem, mi jó nekem,
mitől vagyok boldogabb?
Kiélvezek minden percet,
amíg gyerek lehetek,
vígan játszom, bohóckodom,
huncutkodom, nevetek.

Mi lenne, ha példát vennél,
s eldobnád a gondokat!
Megfigyelnéd, hogy a lelked,
mitől lenne boldogabb?
Kiélveznél minden percet,
s figyelnéd mi jó neked,
s hagynád azt, hogy mától kezdve
szebb legyen az életed!

Aranyosi Ervin © 2020-03-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üzenet egy kamasznak


Aranyosi Ervin: Üzenet egy kamasznak

Nyughatatlan vagy és gyermeklelked lázad,
nem tudod becsülni drága, jó anyádat?
Azt sem veszed észre, javadat akarja,
teérted dolgozik a szíve, a karja.

Mások szemüvegén nézel a szívébe,
nem érted, mért gyűlik annyi könny szemébe?
Utad egyengetné, ahogy tőle telik,
tudom, a kamaszok, ezt nagyon rühellik.

Önmagad már régen felnőtt szemmel látod,
s jó anyád másképpen látja a világod.
Félti a lelkedet, félt, hogy meg ne tévedj,
nehogy élhetetlen rossz álomba révedj!

Talán többet kéne ővele beszélni,
meghallgatni őt is, hogyan kéne élni!
Elmondani neki, te hogyan képzeled,
hogy a világ nem fut rossz vágányra veled.

Meg kéne nyugtatnod, szóval, gondolattal,
egy jó beszélgetés, két lelket vigasztal.
Megnyugtatnod kéne, bátran bízhat benned,
csak utad keresed, emberré kell lenned!

Néha nyugodj hát le és nyugtasd meg Anyát,
szórd rá mosolyodat, szép lelked aranyát!
Tudasd, hogy szereted, s nem tudod mutatni,
de többé nem akarsz a “kisfia” maradni!

Kérd meg, hogy mostantól felnőttként kezeljen,
a válaszaidtól megnyugvásra leljen,
hisz szükséged van rá – tudja! – fontos néked,
s ő a zord világban végső menedéked!

Csupán annyit kéne értésére adnod,
nem szabad már tovább gyermeknek maradnod.
Céljaid, álmaid hívnak, hát menned kell,
csak így lehetsz te is boldog, remek ember!

Aranyosi Ervin © 2020-02-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva