Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Álmodj és ébredj!


Aranyosi Ervin: Álmodj és ébredj!

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Ha az élet meggyötör,
s a puszta lét nehéz,
egyre mélyebb helyre húz
le a józan ész.
Túlélésre hajt a kor,
s félelmet tanít,
alig bírod mozgatni
elfásult izmaid.

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Emeld hát fel két szemed,
és nézz az égre fel,
szeretettel éld a mát,
lelked többet érdemel!
Vedd észre a fontosat,
ami jobbá tesz,
hagyd szeretni önmagad,
mert többet érdemelsz!

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Hagyd szeretni szívedet,
s a léted is javul,
kezd átlátni életed,
s a lelked is tanul.
Csoda szép a földi lét,
vedd észre a csodát,
vezéreljen tiszta szív
élj boldogan tovább!

Refrén2:
Álmodj és ébredj!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és ébredj!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

A gonosz nem létezik,
a lélek bűntelen,
csak tanuld az életet
s lépj a fénybe énvelem!
Szeretet a lényegünk,
mégis tanulni kell,
szebb világban élhetünk,
hova lelkünk útra lel.

Refrén2:

Álmodj és ébredj!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és ébredj!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Aranyosi Ervin © 2021-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szemed tükrébe nézve

Hartman Anikó festménye

Aranyosi Ervin: Szemed tükrébe nézve

Szemed tükrébe, hogyha nézek,
megláthatom, ki is vagyok.
Visszahull rám, mindaz, mit érzek,
ha engem látva felragyog!
Szemeden át lelkedbe látok,
olvashatom érzéseid,
s eltűnik rólam minden átok,
mert feloldoznak szemeid!

Lelked, az érzésekben bízva,
engem többnek és jobbnak lát,
gondjaimtól megszabadítva,
kijavít minden rút hibát.
Vagy csak rám hagyod megbékélve,
elfogadva: az is enyém!
Értékeimmel együtt élve,
szép jövőnkre van még remény.

Talán, te is az én szememben,
tükörben látod önmagad,
s mikor a fátyol majd lelebben,
várod, hogy szép, mennyi marad?
Egymás szemében jobbnak látszunk,
s elhisszük jobbá válhatunk!
Megváltoztatjuk a világunk,
mikor lelkünkön át hatunk!

Aranyosi Ervin © 2021-02-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Amikor két szemembe nézel…


Aranyosi Ervin: Amikor két szemembe nézel…

Amikor két szemembe nézel,
lelkembe látsz és megigézel,
elvarázsol a puszta látvány,
s többé válok szép lelked látván.

Amikor két szemembe nézel,
lelkem mélyéig, messze mész el,
és találkozunk félúton,
te vagy az én tükröm, tudom!

Amikor két szemembe nézel,
talán te is egy csodát érzel,
lelkem látod, mely felragyog,
pedig csak melletted vagyok!

Amikor két szemembe nézel,
eggyé is válok az egésszel,
befogad lelked, szép világod,
s te is a teljes képet látod.

Amikor két szemembe nézel,
szívem húrján egy dalt zenélsz el!
S oldódunk együtt, tiszta hangban,
a csodában, a pillanatban!

Amikor két szemembe nézel,
csillog szemed, mint drága ékszer,
egy, csak nekem szánt drága kincs,
melynek a Földön párja nincs.

Mert elbűvöl, mert elvarázsol,
s nem is akarok tudni másról,
boldoggá tesz az, amit érzek,
mikor a két szemedbe nézek!

Aranyosi Ervin © 2020-12-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretnélek felemelni


Aranyosi Ervin: Szeretnélek felemelni

Szeretnélek felemelni,
hogy ne játssz a porban lenn!
Léted értelmet tud lelni,
ha látod a végtelent,
ha látod a teljességet,
s hiszed, van hozzá közöd!
Hisz kaptál egy képességet,
lelked testbe öltözött!

E Földre élni születtél,
annyi minden várt reád,
teremtőd gyermeke lettél,
s kaptál földet, óceánt,
hozzá annyi játszótársat,
és már megszerzett tudást,
használd értelmes dologra,
s állítsd meg a pusztulást!

Állítsd meg a pusztítókat,
fogd le gyilkos kezüket!
Ne lehessen kínzóeszköz,
jelképként a feszület!
Írd újra a sorsunk könyvét,
egy közösen élhetőt,
hagyd változni a világod,
mert újra cseréled őt!

Szeretnélek felemelni,
lehess végre, aki vagy!
Ne pusztítson csenevésszé,
hideg télben, napi fagy!
Hagyd lelkedet szárnyra kelni,
élj egy gazdagabb jövőt,
mutass utat, adj új hitet,
tanítsad a felnövőt!

Térj vissza a természethez,
bontsd csak le a falakat,
megépített börtönödből
szabadítsd ki magadat!
Legyél végre újra ember,
akiben jóság lakik,
add vissza az igazaknak,
mit elloptak valakik!

Tedd a létet élhetővé,
kell hogy emberré legyél!
Eltüntesd a mesterségest,
teremtő csodát tegyél!
Szeretnélek felemelni,
élő lélekké lehess,
újra megtanulhass élni,
használd szíved és szeress!

Aranyosi Ervin © 2020-10-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hozzád szólva


Aranyosi Ervin: Hozzád szólva

Hiába ugatok? Nem fogod fel ésszel?
Nálam nem sokra mész a megszerzett pénzzel!
Nekem pont te kellesz, szeretetre vágyom,
ez a legnagyobb kincs ezen a világon!
Nem elég a testem naponta etetni,
örülni kell nekem és szívből szeretni!
Meglátod, én nagyon, tudom viszonozni,
az életkedvedet vissza tudom hozni!

Aranyosi Ervin © 2020-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiába vagyok melletted


Aranyosi Ervin: Hiába vagyok melletted

Itt vagyok melletted,
de te rám se nézel.
Mobilod beszívott,
már semmit sem érzel.
Kihaltak a szavak,
kapcsolatod sincs már,
elfogyott a pénzed,
meglopott a kincstár.

Itt vagyok melletted,
mégsem láthatsz engem,
csak egy zúgolódót
vettél észre bennem.
De nem veszed észre,
érted szól a lelkem,
amit nem kerestél,
sikerült meglelnem.

Itt vagyok melletted,
mégis egyedül vagy.
Téged ezért ural,
léttől kimerült agy.
Én meg nyitott
szemmel nézem a világot.
Lelkem hagyom élni,
a tükrén át látok.

Itt vagyok melletted,
mégis milyen távol?
Én visszavonultam
a világ zajától.
Mintha nem egy térben,
más világban élnénk.
Mintha ugyanabba
a létbe nem férnénk.

Itt vagyok melletted,
csak te maradsz távol,
így hát nincs fogalmad,
erről a világról.
Annyit tudsz, amennyit
veled megláttatnak,
médiából kapott
félelmeid hatnak.

Itt vagyok melletted,
és ébresztenélek,
lelkedbe kódolva
ott a bűvös ének.
Csak hallgatnod kéne,
lelkedet megnyitni,
élőn, vágyakozva
talán tudnál hinni!

Mert, ha lelked alszik,
hogyha megvezetnek,
akkor éjszakádban
csak rémálmok lesznek.
Hiába próbálok
én melletted lenni,
nem tudunk az úton
egy irányba menni!

Ezért egymás mellett
szépen elbeszélünk,
azonos bolygón, de
más világban élünk.
Itt vagyok melletted
a valós világban,
de te rémálomban
kóborolsz a mában.

Én ébresztenélek,
de te nem akarnád,
az életed terhét
a nyakamba varrnád.
Nem tudsz változtatni,
cipeljem helyetted,
ezért tudnak ma is
dönteni feletted.

Neked kell változnod,
hogy változzon világod!
Hiába mutatom,
sehogyan sem látod!
Elveszett a lelked
a digitális térben,
megvezetve élni,
neked ez is érdem?

Elbúcsúzom tehát,
csak maradj magadnak,
majd a megvezetők
is magadra hagynak.
Végül senki sem lesz
igazán melletted,
jegyed a pokolba
mobilon megvetted!

Aranyosi Ervin © 2020-08-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretnéd?


Aranyosi Ervin: Szeretnéd?

Szeretnéd, óh mondd, szeretnéd,
hogy az élet szebb legyen?
Hogy megtaláld lelked kincsét,
s mindig boldoggá tegyen?
Hogy vezessen tiszta fényed,
belső álmok útjain,
hogy megérthesd, mi a lényeg,
s játszhass lelked húrjain?

Szeretnéd, ha kitisztulna
körülötted a világ?
Elfogyna a nyűg szívedből,
s nem lenne düh, ami rág?
Félelmeid elfogynának,
nem lelnél rájuk okot.
S ha akarnál, érinthetnél,
puszta kézzel csillagot.

Szeretnéd, óh mondd, szeretnéd,
hogy a kísérőd legyek?
Fejed fölül elkergessek
minden bántó felleget?
Megmutassam, miről is szól
valójában a világ?
Szeretnéd? Én úgy szeretném
lelkem fényét szórni rád!

Szeretnéd az igazságot,
megtalálni a tudást?
felismerni azt, ki bántott,
s átlátni az árulást?
Szeretnél boldogan élni,
keresnéd a jó utat?
S várod azt, ki előtted jár,
aki mindent megmutat?

Szeretnél tisztán szeretni,
gyermeklelkűn, szabadon?
Kimondani, amit érzel,
foghassanak szavadon?
Szeretnél szívedből adni,
viszonzást sem várva el?
Szeretnéd végre megélni,
hogy a lelked szárnyra kel?

Aranyosi Ervin © 2020-08-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Eltakart mosoly

Aranyosi Ervin: Eltakart mosoly

Eltakarod a mosolyod,
leplezed a kedvedet?
Derű nélkül, mosoly nélkül
szépen élni nem lehet!
Lelked kedves melegségét,
kéne visszaadni rád!
Mosoly nélkül kipusztulhat,
tönkre mehet a világ.
Mosoly nélkül bezárkózol,
s végül magadra maradsz,
a közönybe belehalhatsz,
kínzó álmokba szaladsz!
Rámehet az egészséged,
mikor nem kapsz levegőt!
Hiszem, a kór nem betegít
tiszta szívvel nevetőt!
Takard hát ki mosolyodat,
hadd láthassa a világ!
Ne aggasson betegséget
és rossz kedvet senki rád!

Aranyosi Ervin © 2020-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyél csak jó!


Aranyosi Ervin: Legyél csak jó!

Nyugodj meg! Más kezében van a sorsod!
Nincs felelősség, dobd el álmaid!
Más viselt ruháját sajátodként hordod,
másé a hit, mi lelkedben lakik!

Lökdösnek mások keresztül a léten,
rég elmúlt lelkek nyomát követed.
Ezért is látod a jövőd oly sötéten,
hát mért nem lázadsz, hogy ezt tették veled?

Legyél magad, vedd kezedbe a sorsot,
írj benne újra át minden lapot!
A lelkeden a lét ne ejtsen foltot,
s ha hisszel benne, akkor meg is kapod!

Legyél csak jó gyermeke Teremtődnek,
s ne gyilkosa a reád bízott Földnek!

Aranyosi Ervin © 2018-03-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy eltapossanak!


Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy eltapossanak!

Árnyékban élsz?
Mondd mit remélsz?
Ha néha fázol
ha néha félsz!
Ha mások mondják,
meg mit tegyél.
Ha mások gondját
cipeled mindezért.

A mások álmait
és mások életét,
éled és közben
túl nagy már a tét.
Sosem vagy önmagad,
elfeded arcodat,
lelkedben vívod
csak napi harcodat.

Refrén:
Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy eltapossanak!
Akard, hogy rád is,
ugyanúgy süssön fenn a Nap!
Éld meg világod,
azért születtél ide le!
A szabadságnak eljött,
itt van az ideje!
Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy rád léphessenek,
vágyj egy szebb holnapot,
s a szavak jobban essenek!
Legyél hát önmagad,
tudd azt, hogy okkal születtél,
a te csodád azóta is
a szép lelkedben él!

Lépj ki a fényre,
emeld fel szép fejed,
érezd, hogy végre,
éled az életed!
ne legyen álarc
felfénylő mosolyod,
sarkadra állhatsz,
ragyogtasd fel Napod!

Refrén:

Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy eltapossanak!
Akard, hogy rád is,
ugyanúgy süssön fenn a Nap!
Éld meg világod,
azért születtél ide le!
A szabadságnak eljött,
itt van az ideje!
Állj ki magadért,
ne hagyd, hogy rád léphessenek,
vágyj egy szebb holnapot,
s a szavak jobban essenek!
Legyél hát önmagad,
tudd azt, hogy okkal születtél,
a te csodád azóta is
a szép lelkedben él!

Aranyosi Ervin © 2020-07-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva