Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mikor szeretsz


Aranyosi Ervin: Mikor szeretsz

Mikor szeretsz, saját lelkedbe nézel,
egy lelki társsal rokonságot érzel,
s meglátod azt, mi benned nagyszerű,
lelkedben máris éled a derű.

Egy másik lélek, lelkednek tükörképe,
vonz önmagához, vágyaid bűvkörébe,
s mutatja azt: – Mi az élet talánya?
A szeretet, lelkednek égi vágya.

Ha jól figyelsz, sok titkot rejt a lelked,
jó érzéssel kell új csodákra lelned,
meglátni azt egy másik szép szívében,
hogyan is kell egymást szeretni szépen.

Nyisd ki szemed, tekints a nagyvilágra,
s figyelj lelkedre, a benne élő vágyra!

Aranyosi Ervin © 2017-05-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Él egy angyal benned


Aranyosi Ervin: Él egy angyal benned

Szereted az angyalt, aki lelkedben él?
Aki hisz még benned, ki szebb jövőt remél?
Az az angyal – tudod – gyermeki önmagad,
miközben te felnősz, ő kisgyermek marad.

Pici, de szeretné, ha reá figyelnél,
s önmagad szeretve, végre boldog lennél.
Legyél hát önmagad, sose játssz szerepet,
csupán szívből adva árad rád szeretetet!

Lelked sose add el! Nem kell megfelelni!
Csak a szeretetnek szép útjára lelni,
mert amikor szeretsz, önmagadat látod,
a másik lelkében önmagad csodálod.

Mikor viszont szeret, magát látja benned,
s mikor szeretve vagy, könnyebb is szeretned.
Nem kérdés: az angyal más lelkében szép-e?
Hisz a sajátodnak méltó tükörképe.

Mert az ő lelkében is lakik egy angyal,
próbálj vele bánni úgy, mint önmagaddal!
Egymás kis angyalát csak meg kell találni,
s gondoskodva róla, folyton megcsodálni!

Amíg angyalotok szeretve tud lenni,
képesek vagytok a földi mennybe menni.
Elfogadni hibát, meglátni a szépet,
így szebbé szeretve a világmindenséget!

Aranyosi Ervin © 2017-05-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csodákra vársz?


Aranyosi Ervin: Csodákra vársz?

Csodákra vársz, s nem veszed észre őket.
Látsz bús férfiakat, szeretetlen nőket,
s elhiszed, hogy neked ugyanúgy kell élni,
nem mered az utad másikra cserélni.

Pedig annyi csoda lézeng körülötted,
csak a figyelmedet hamishoz kötötted.
Gondolat kátyúban kereked elakad,
mások rossz nyomában vezetteted magad.

Nem is mersz álmodni nagyot vagy merészet,
előre lejátszod szinte az egészet,
kétségek közt vergődsz, magadat legyőzöd,
hamis próféciák térképeit őrzöd.

Pedig csak múltadból kellene kilépned,
s végre az önálló életedet élned,
hagyni, hogy a lelked szabad legyen újra,
saját útját járni végre megtanulja!

Hunyd be a szemedet, teremts a hiteddel,
ne küszködj a léttel, mint megannyi ember!
Engedd, hogy a lelked szép célokat lásson,
ne rágódjon többé múlton, elmúláson!

Légy csak gyermek újra, akarj nagyra nőni,
holdfényben fürödni, Napban tündökölni,
szabadon táncolni életed szép táncát,
lerázni magadról a magány rút láncát.

Keresd a lelkednek szerethető felét,
s hidd el a sorsod majd tálcán hozza eléd,
keress komoly, szép célt, s indulj el feléje,
s hagyd, hogy éhes lelked önmagát megélje!

Újra gyermek szemmel figyeld a világot,
s élvezz minden percet, mellyel Isten áldott!
Ébredjen szívedben boldogságos hála,
s érezd, minden percben a mennyben vagy, nála!

Aranyosi Ervin © 2017-04-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élet ott van…

élet ott van
Aranyosi Ervin: Élet ott van…

Élet ott van, ahol Isten,
Isten nélkül élet nincsen.
Ha Őt, egyszer nem találod,
akkor eljött a halálod…
Elhagyod a földi tested,
bár lélekként ezt kerested.
Élőként pedig a módját:
más emberek, miképp hordják?
Porhüvelyünk mégsem játék,
inkább isteni ajándék.
Ha teheted, ápold, óvjad,
hogyha lehet hosszan hordjad!

Jó hírem van: halál nincsen,
mindenütt ott van az Isten!
Csak te hiszed, hogy elhagyott,
de nézz körül, nem vagy halott!
Tudod, soha nem is leszel,
öröklétűként létezel,
Amit úgy ismersz, halálod,
elfogadod, kitalálod,
s amíg nincs rá magyarázat,
addig elméd folyton lázad.
Bizony, jól át lettél vágva,
ha nem hiszel más világban.

Hiszen Isten ott él benned,
s enged teremtővé lenned.
Nincs halálod, elmúlásod,
jövőd alapjait ásod.
Ha félelmed elfelejted,
felszabadult lehet lelked,
s az életed szebbé válhat,
öröm, álom rád találhat.
Ha az Istent megtalálod,
többé nem féled halálod!
Aranyosi Ervin © 2017-03-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A mosoly gazdagít

a mosoly gazdagít
Aranyosi Ervin: A mosoly gazdagít

Milyen gazdag vagyok, tudok mosolyogni!
Egy egész világ fog köröttem forogni!
Mert mosolyom szórom, mintha magot vetnék,
s mosolyt is aratok, nálam örök vendég!

Nem fukarkodhatok, van belőle bőven!
Mosolyt fogok vetni egész esztendőben.
Szeretet vizével locsolom a lelked,
neked is így kéne folyton ünnepelned!

Mosolyod gazdagít, feltölt, elvarázsol,
Jókedvet szórsz széjjel, szép mosolyt kapsz mástól.
Járja át szívedet, hagyd, hogy melegítsen,
hagyd, hogy az életet megélni segítsen!

Legyen hát mosolyod gyakori vendéged,
szíved ragyogása gazdagítson téged!
Úgy, mint szabad madár engedd elrepülni,
a mosolyod mását más arcára ülni!

Aranyosi Ervin © 2017-02-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha láz aláz

ha láz aláz
Aranyosi Ervin: Ha láz aláz

Ha láz aláz, hagyd magadat,
hidd el, hogy az jó neked!
A gyógyító immunrendszer
forrósítja véredet.

Tudod, a láz nem azért van,
hogy gyógyszerrel csillapítsd!
Azért van, hogy szervezeted
meggyógyulni megtanítsd.

A tested csak forrong, lázad,
megszokottól menekül,
elbújna a nagy világtól,
amíg nincsen remekül.

A sérült is sebét nyalva,
elbujdosik valahol,
nem rohangál, nem vadászgat,
elbújik az ég alól.

Vagy a munka elől bújik,
mert élni is kedvtelen.
Szervezete jöjjön rendbe,
benne újra rend legyen!

Amíg pihen, belsejében
immunrendszer működik,
ha nincs elég meleg hozzá,
akkor bizony küszködik.

Ne csillapítsd hát a lázat,
maradj nyugton, az a jó,
hadd simítsa ráncaidat
a láz, mint egy vasaló!

A lázzal a jó Istennek
egy különös célja van:
Amíg pihensz, gondolkozz el,
ne rohangálj céltalan.

Mi nem volt jó, mi nem tetszett,
mi bántotta lelkedet?
Mit tehetnél legközelebb,
hogy ne fájjon így neked?

Ha a választ megtalálod,
megoldod a gondodat,
a tested is egészséges,
a lelked is boldogabb!

Aranyosi Ervin © 2017-01-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi elmélkedés

Karácsonyi elmélkedés
Aranyosi Ervin: Karácsonyi elmélkedés

Mindannyian “Jézusok” vagyunk,
a Teremtő csodás gyermekei.
Csak azt nem fogja fel cseppnyi agyunk,
mitől volt több, mi adatott neki?
A megértés, bizony sokat jelent,
s ő értette mi célból jött közénk.
Értelmet nyerne: – miért született? –
ha tanítását mind megértenénk.

Kétezer év hiába szállt tova,
nem lett vezérlő elv a szeretet.
Hisszük, hogy csak a sorsunk mostoha,
s hordjuk a terhet, mint ránk mért szerepet!
Ha féled Istent, hát nem tőle félsz,
akkor lelked uralja a gonosz,
egy vagy uraddal, benne, s véle élsz,
csak hinned kéne, s kerülne a rossz.

De te hiszed, pokol is létezik,
s a hit teremt, és teremtesz vele!
Titkon a lelked jóra éhezik,
s mégis hazugsággal töltöd tele.
Az életet könyvekből tanulod,
mert félsz mindent magadtól élni át,
csak elhiszed, de ma még nem tudod,
hogyan is zajlik az élet, a világ.

Nem hiszed el: – teremt a gondolat –
vágyad szerint, minden elérhető,
az életed sosem lesz így szabad,
mert úgy hiszed, nincsen hozzá erő!
Lekicsinyled a képességeid,
mert mások szerint a lelked képtelen,
kevés benned a kitartás, a hit,
s hiszed az élet rút, s reménytelen.

De ott van Ő, a teremtő erő,
bármit teszel, mindenben támogat,
de te, inkább kétséggel jössz elő,
s magad téped össze az álmodat!
Kérsz valamit, de abban nem hiszel,
hogy amit vágysz, valóban megkapod,
múltad szava, mely rossz útra visz el,
s a csalódás állandó állapot.

Jön a karácsony, s mondd mit ünnepelsz?
A pihenést, a fényt, evést, ivást?
Hogy néhány percnyi pihenésre lelsz,
hogy aztán folytasd a nagy rohanást?
Hát tényleg erről szólna a karácsony?
Jézus valóban ezért született?
Hogy néhány napra a robotból kiváltson,
hogy tartsál néha némi szünetet?

Sajnálom Őt, hisz nem Ő rajta múlott,
hogy követője semmit sem tanult.
Csak aranyborjú lába elé hullott,
s nem lett tanösvény a példaléptű múlt.
Tanulni kell még őszintén szeretni,
keresztet vinni kínban, másokért!
Sok elesettet a földről felemelni,
s teremteni egy méltóbb holnapért!

Aranyosi Ervin © 2016-12-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyra beköltöznék…

karácsonyra beköltöznék2
Aranyosi Ervin: Karácsonyra beköltöznék…

Karácsonyra beköltöznék megfáradt lelkedbe.
Díszíteném ünnepedet, de csodás lehetne…
Minden dalom szeretetről, tiszta szívből szólna.
fényt vinnék az otthonodba, – de gyönyörű volna!
Veled együtt díszíteném fel karácsonyfádat,
verseimből, rímjeimből a szeretet árad.
Gyertya fényben, minden sorom fényesen ragyogna,
szavaimtól, tiszta szíved fénnyel gazdagodna.
Mosolyom sok üveggömbből tükröződne vissza,
s figyelném, hogy versem vízét lelked hogyan issza.

Feltennék a fenyőfádra mindenféle szépet,
apró díszként csillognának rajta az emlékek,
mosolyogva néznének rád régi kedves arcok,
s eltűnnének napi gondok, mással vívott harcok.
Valóban a csodát várnád, ki szíved megváltja,
felkerülne válladra a Teremtő kabátja.
Megértésként szállna reád, költözne szívedbe:
– a szeretet sose legyen onnan számkivetve!
Férjen bele a boldogság a hétköznapokba,
meglátni a lét értelmét, nézz a csillagokba!

Feledtetném haragodat, kerülne a bánat,
lelked súlyát könnyítené meg a sok bocsánat.
A megbántást elengednéd, ne nyomassza lelked,
a szeretet fénygyertyája gyúlna lángra benned.
A fényénél végre látnál, tudatossá válnál,
szerethetnéd önmagadat és mást is szolgálnál.
Nem, mint szolga, sokkal inkább a jóság királya,
kihűlt lelkek otthonában lehetnél a kályha.
Képes lennél szívjóságot, szeretetet adni,
képes lennél érző szívvel jó ember maradni.

Szeretnék ott, veled lenni, ha eljön karácsony,
szép szavaim hópiheként csillognak az ágon.
Reményt, hitet, jó szándékot adnék szeretettel,
s a tudást, hogy miattad él annyi földi ember.
Sokan köztük tanítóid, tőlük tanulhatnál,
örömöt szórnál a létbe, másnak erőt adnál,
mert ha tudod az életed valódi értelmét,
megnyithatod a szívedet, elérd mások lelkét.
Ha sikerül, boldog leszel, s nem fogsz többé félni,
a karácsony így taníthat meg szeretni és élni!

Aranyosi Ervin © 2016-12-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A boldog élet receptje

a boldog élet receptje
Aranyosi Ervin: A boldog élet receptje

A boldog életnek a receptje ennyi:
– Szeretni, szeretni és szeretve lenni!
Élvezni a percet, másokra figyelni,
álmokat megélni, boldogságra lelni.

Szeretni önmagad, mintha csoda lennél,
hogy más is szeressen, nincs szebb csoda ennél.
Változni javadra, ne úgy, ahogy várják!
Ahogy te szeretnéd, hogy mások csinálják.

Ott, a lelked mélyén, meglelni a békét,
megtapasztalni a mások emberségét.
Megbocsátani azt, amit más elrontott,
elengedni minden szépet ölő gondot.

– Szeretni, szeretni és szeretve lenni!
A boldogság kulcsa – hidd el nekem – ennyi!
Vagy elhiszed nekem, s hiszem, megtalálod,
vagy csak kínlódsz tovább, és a csodát várod!

Aranyosi Ervin © 2016-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üzen az Ősz

Üzen az ősz
Aranyosi Ervin: Üzen az Ősz

Üzen az Ősz: – Nyugodj le végre!
Minek a lázas rohanás?
Ülj le egy padra, nézz fel az égre,
érintsen meg bűvös varázs.

Ne rohanj el az élet mellett,
engedd a szépet hatni rád.
Akik megállnak, szépre lelnek,
azokkal megáll a világ.

Mikor lassulsz lecsendesülve,
a lelked is életre kel.
Nem erőlködsz nekifeszülve,
a lét értelmét éred el!

Hagyod, hogy vigyen áramlása,
s eljuttat céljaid felé.
Segít a szíved dobbanása,
s vágyad az utat meglelé.

Nem is kell megkeresni módját,
csak csendben, várni, hogy legyen.
Nem kell “harccal legyőzni Tróját”,
s átmászni minden gond-hegyen.

Nem kell balgán sikerre törni,
harcban legyőzni másokat.
Elég egy székben hátradőlni,
s teremni hagyni álmokat.

Szebbet teremthetsz szeretettel,
lélekből kapva az erőt.
Szebb világot alkot az ember,
békéset, s tisztán élhetőt.

Nem hajt tatár, anyagi érdek,
szíved csak szépre éhezik.
Érzéseid vonzzák a szépet,
amely úgyis megérkezik.

Engedj el végre minden görcsöt,
s hagyd, hogy a csónakod vigyen.
A pillanat, ha lazán töltöd,
úrrá lesz minden irigyen.

Álmodj nagyot, álmodj merészet,
s figyeld, a gondolat teremt!
Valóra váltja az egészet,
neked adva a végtelent.

Üzen az Ősz: – Nyugodj le végre!
Engedd csak szállni az időt!
Ülj le egy padra, nézz fel az égre,
figyeld a vágyad, s hagyd hatni őt!

Aranyosi Ervin © 2016-11-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva