Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szeretve élj!

Aranyosi Ervin: Szeretve élj!

Míg a halál el nem választ,
addig még lehet esély,
hogy szebben élj, s jobbat remélj!
Szívedben találhatsz rá választ,
így hát ne félj, szeretve élj!

Ha csak egy napod jobb lesz tőle,
és ő is örült teveled,
már érdemes volt elkezdeni,
s végigjárni az életet.
Ha több is jutott csillogásból,
ha szívetek jól ragyogott,
már nincs is ok tovább kutatni,
a boldoggá tevő okot.

Ha beleláttál mosolyába,
s a lelked ettől felderült,
ha szép szemének mélységében
csodáló szíved elmerült,
akkor a perc bőven megérte,
hogy végigjárd e szép utat,
mert összeért a lelked véle,
s ez közös szép csodát mutat.

Míg a halál el nem választ,
addig még lehet esély,
hogy szebben élj, s jobbat remélj!
Szívedben találhatsz rá választ,
így hát ne félj, szeretve élj!

Aranyosi Ervin © 2025-04-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeress, nevess!

Aranyosi Ervin: Szeress, nevess!

A szeretet megetet,
felnőttet és gyereket,
csak nyisd meg a szívedet!

Ha érzed mi lehet,
nem lesz, aki kinevet,
ha már mindenki szeret!

Refrén:
Szeress, szeress,
nevess, nevess,
kedves, eszes,
ember lehess!
Nevess, nevess,
szeress, szeress,
világodért
többet tehess!

Ezt te megteheted,
s nem lesz gond, mi betemet,
hadd nyissam fel szemedet!

Dalold ezt az éneket,
s látod is a lényeget,
kitölti a lelkedet!

Refrén:
Szeress, szeress,
nevess, nevess,
kedves, eszes,
ember lehess!
Nevess, nevess,
szeress, szeress,
világodért
többet tehess!

Aranyosi Ervin © 2025-02-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyen mágnes a szíved

Aranyosi Ervin: Legyen mágnes a szíved

A szerelmet, azt nem lehet keresni!
Hiába űzöd, mint vágyott vadat.
Mint gödörbe, úgy bele lehet esni,
de bent maradni nehéz feladat.
Ne dolgozz rajta, mert minden hiába,
a magány rendre, rossz tanácsadó,
és nincs megírva könyvben, bibliában,
mert csak úgy jön – és ez benne a jó!

A szerelem majd úgy fog rád találni,
hogy nem is várod, nem is keresed,
villámcsapásként fog szívedre szállni,
s nem érted majd, mi történik veled!
Mert egyszer eljön, szívet megdobogtat,
s nem érted majd, hogy éltél nélküle.
Tárd ki lelked, amikor bekopogtat,
s ne arra gondolj, egyszer kihűl-e!

Ha rátok talál, rajtatok fog múlni,
hogy éltetitek őszintén tovább!
Csak megszokástól tud hosszabbra nyúlni?
Vagy átélitek folyton a csodát?
Hogy hagyjátok-e szép tüzét kihunyni,
vagy tápláljátok érzőn lángjait,
hogy együtt meddig tudhattok eljutni,
hogy a lelketekben mi lakik?

Ha önmagadat nem vagy képes szeretni,
kikapcsolod érző mágnesed,
a másik szíve nem tud észre venni,
és nem tud mit kezdeni teveled!
Szeresd magad, hogy más is szeressen,
hogy érzelmileg csillogóbb legyél,
hogy boldogságra esélyed lehessen,
mert szikrája a lelked mélyén él!

Aranyosi Ervin © 2025-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mozaikból épült…

Aranyosi Ervin: Mozaikból épült…

Apró darabokból raktad össze lelked,
a sok mozaikban örömödet lelted,
hited kis kockái lassan összeálltak,
felépíthetted hát benne fellegvárad.

Ott bújtál meg aztán a bástyáid mögött,
úgy tűnt, hébe-hóba, igazán működött.
Ám olykor érkezett egy váratlan vihar,
s megsértett, megbántott bús villámaival.

Így hát kioltotta szép lelked vágyait,
és már nem segített többé az árva a hit.
S lám csak, mozaikod lassanként szétesett,
s hozott álmot búsat, fájót és rémeset.

Próbálj meg most újat álmodni világra,
teremts és támaszkodj lelked adta vágyra!
Vizsgáld csak meg hited! Vajon jól gondolod?
Vagy csak áltat téged, s nem is valós dolog?

Talán újra kéne építened magad,
önmagad ismerni, ez komoly feladat!
De, ha szembenézel végre önmagaddal,
akkor szembenézhetsz bármikor a Nappal!

Hiszen fényből jöttél, s holnapot teremthetsz,
és a tudatosság sok mindent elrendez.
Mozaikod végre téged fog szolgálni,
mostani világod, kerekké fog válni!

Aranyosi Ervin © 2024-10-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hunyd be a szemed…

Aranyosi Ervin: Hunyd be a szemed…

Hunyd be a szemed, s érezz,
engedd a szíved élni!
Fogadd be a világot,
s ne akarj többé félni!
Engedd, hogy kire vártál,
lelkeddel összeforrjon.
Engedd, mától az élet
a szeretetről szóljon!

Aranyosi Ervin © 2013-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy élj!

Aranyosi Ervin: Úgy élj!

Úgy élj, hogy lábnyomodba
léphessen gyereked!
Úgy élj, hogy melegítsen
az érző szeretet!
Úgy élj, hogy tudásod,
hasznára legyen,
hogy tovább tudja adni,
és boldoggá tegyen!

Úgy élj, hogy sose szégyelld,
napjaid, tetteid,
hogy tiszta forrás legyen,
miből lelked merít!
Úgy élj, hogy emelt fővel,
járhasd be az utad,
hogy igaz emberséged,
jó irányt mutat!

Úgy élj, hogy váljon szebbé
tetőled a világ,
hogy jó legyen majd egyszer
emlékezni rád!
Úgy élj, hogy legyen tiszta,
lelked szép vászonja,
úgy élj, hogy fennmaradjon
az őseid hona!

Úgy élj, hogy földgolyódon
ne hagyj  fájó nyomot,
hogy fiad elmondhassa,
ilyenről álmodott!
Úgy élj, hogy ne bánj semmit,
vállald fel tettedet,
hogy bűntudat ne nyomja,
később se lelkedet!

Ha egyszer visszanézel,
legyél elégedett,
hogy megtetted, mi tellett,
amit csak lehetett.
S ha csak egy cseppnyi részben
szebb lett a világ,
az utókor szépen fog majd
emlékezni rád!

Aranyosi Ervin © 2024-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Végső gondolatok

Aranyosi Ervin: Végső gondolatok

Lassan eltűnik minden,
ami csak emberi,
s az ember, a világát
megóvni nem meri!
Eltűnik a szellem,
az érzés, gondolat,
s helyében gépek által
megírt szöveg marad.

Csalóka lesz a látvány,
élőt utánozó,
imádott lesz a bálvány,
és nem lesz fényt hozó!
Sötétség száll a Földre,
az ember elbutul,
s tanulni kell örökre,
hogy éljen robotul!

Átfestett lesz világunk,
kicserélt életünk,
egy helyben ülve látunk,
s nem használjuk szemünk.
Érzékeink és vágyunk,
jövőt már nem teremt,
üres agyakba töltik
bele a végtelent.

Nem betegség és ínség
pusztítja el fajunk,
utolsó perc ez itt még,
hogy emberek vagyunk.
Aztán leomlik minden,
elmúlik a világ,
s nem marad hírvivő sem,
ki emlékezik ránk.

A lét értelmét veszti,
elfogy a szeretet,
minden beprogramozva
érkezik neked.
És minden lesz fejünkben,
csak egy nem, gondolat,
de megoldják helyetted
a napi gondokat!

„Nem lesz semmid, s meglátod,
boldogabb leszel!”
Lézengsz az ürességben,
és semmit sem teszel.
Kiürül szíved, lelked,
világod csak adat,
hozzáférsz bármi máshoz,
s elveszted önmagad!

Aranyosi Ervin © 2024-08-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha elment a kedves…


Aranyosi Ervin: Ha elment a kedves…

Ki szívedben él, nem lehet halott,
mert látod nyomát itt is, meg amott.
Őt képtelenség kiszakítani,
és hangját véled olykor hallani!
És arca álmaidban feldereng,
aztán a lelked némán elmereng…
Majd őrzi kincsként, bár múlik az idő,
és fáj, hogy meg nem ismételhető.
Hisz olyan nem lesz többé a világ,
de odaát fog addig várni rád,
míg léted súlyát te is leteszed,
s az öröklétbe is majd követed!

Ő élő marad, míg csak benned él,
és szeretete végig elkísér!
A lelked mélyén beszélhetsz vele,
ezért nem hal a te lelked bele.
A szerető szív soha nem felejt,
a szem, mely látta, fájó könnyet ejt!
Pár kedves emlék reád mosolyog,
s ha rágondolsz, ne szégyelld mosolyod!
Hiszen szerette, arcod dísze volt,
s az övé is a szívedig hatolt.
Mert mosolygott, és szívből nevetett,
és boldog volt, mert veled lehetett!

Ne szégyelld hát, ha fáj érte szíved,
ha életed most teherként viszed,
ha szíved húzza mélybe fájdalom,
mert nincs melletted minden hajnalon.
Engedd, hogy rád hulljon most a gyász,
de tudd, hogy fentről figyel és vigyáz!
Érzi és látja szép érzéseid,
és gyöngyként hordja fájó könnyeid.
Most is árad feléd a szeretet,
és sok jó érzést küld le teneked.
Még álmaidban meg-meglátogat,
s gyógyít, hogy szíved ne fájjon sokat!

Aranyosi Ervin © 2024.04.16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyémánt vagy


Aranyosi Ervin: Gyémánt vagy

A gyémánt fénylő csillogása
lelked mélyén ott lakik.
Szeretnéd, ha értékelnék,
s észrevennék valakik!
Szeretnéd, ha ragyogásod
felfedezné a világ,
szeretnéd, ha értékesként
tudna más is nézni rád!

Gyémánt vagy, a végtelenből,
jöttél, s fényesen ragyogsz,
mindent elbír keménységed,
nem panaszkodsz, nem nyafogsz!
Teszed dolgod, s azt szeretnéd,
felfedezzék, hogy ki vagy!
Lelked kemény, s így világod,
nem csodál, csak élni hagy!

Oly kevesen látják benned
a ragyogó tiszta fényt,
alig-alig veszik észre,
mégse add fel a reményt!
Jó lenne, ha lágyabb lennél,
s megmutatnád énedet!
Hagynád, hogy a kíváncsiak
lássák tehetségedet!

Mert gyémántból van a lelked,
rád férne a csiszolás,
kéne, aki megtalálja
az elrejtett briliánst.
Aki értőn, jó szemekkel,
visszaadná hitedet,
lecsiszolná álruhádat,
s úgy már csillogni lehet!

Aranyosi Ervin © 2023-12-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívedhez szóltam


Aranyosi Ervin: Szívedhez szóltam

Szívedhez szóltam,
a lelkedhez értem,
élhető, boldogabb
jövőt reméltem.
Varázsló lettem,
jövőbe látó,
emberi hibákat,
mind megbocsájtó.

Szívedhez szóltam,
a lelkedhez értem,
világot váltottam,
szebbre cseréltem.
Teremtésemhez
használtam vágyam,
rendet teremtve
egy őrült világban!

Szívedhez szóltam,
szívemhez szóltál,
egy szebb világban
jó társam voltál,
együtt teremtünk
mesés világot,
amilyet lelkünk
csak álmunkban látott!

Szívedhez szóltam,
s nem maradt szótlan,
érzéseidre
én válaszoltam!
Varázslók lettünk és
tisztán szerettünk,
ahogy a Nap,
tisztán ragyog felettünk!

Szívedhez szólók,
szívemhez szólsz ma,
bárcsak a világunk
is válaszolna,
s mindenki tudná,
a szeretet éltet,
elűznénk messze
a kínzó sötétet!

Szívedhez szólók,
légy örök társam,
tegyük a dolgunk
egy zúgó világban,
tegyük a dolgunk
boldogan, szépen,
lehessen részünk
a Föld örömében!

Szívedhez szóltam
s nem maradt szótlan!
A szíved szavára
én válaszoltam!
Lelkedhez értem,
s te lelkemhez értél,
jó, hogy az utamon
végig elkísértél!

Aranyosi Ervin © 2023-11-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva