Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás

nov
8

Aranyosi Ervin: Önismeret?

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás, Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: él, ki, lelke, önismeret, test, tükör 1 Comment

Aranyosi Ervin: Önismeret?

Tükörbe, hogyha nézel,
ki az ki visszanéz?
Ismered azt az embert?
Mit mond a józan ész?

Naponta többször látod,
de vajon ismered?
Tudod hibáját, báját,
mert együtt él veled?

Mikor szemébe nézel,
lelkében mit találsz?
Tudod ki él e testben?
Ki az kit benne látsz?

Aranyosi Ervin © 2010-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
21

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Hitvallás

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: barátság, boldog, élet, jelen, kincs, Lélek, mosoly, múl, remény, szeretni, szív, titok 7 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Hitvallás

Szeretni szívből, igazán,
átlépni a bezártság falán.
Segítő kezet nyújtani,
másokban reményt gyújtani.
Élni egy teljes életet,
felrázni csüggedt lelkeket.
Megérteni, hogy kik vagyunk,
s magunk után, majd mit hagyunk.

Hálásnak lenni mindenért,
a hétköznapi kincsekért.
A múltat elfelejteni,
útmutatókat fejteni.
Mindig a jelent élni meg,
boldoggá tenni sok szívet.
Magamban megtalálni azt,
amit oly sok tudós kutat.

Szeretni, ahogy csak lehet,
szebbé tenni az életet.
Mosolyt festeni minden arcra,
szépre nevelni nem a harcra.
Megtanítani célokat látni.
zord időkben is emberré válni.
Felfedezni a titkokat,
amit az élet tartogat.

Aranyosi Ervin © 2010-09-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
14

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Ki vagyok én, s mi lehetek?

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: angyal, én, gond, gondolat, ki, könny, lelkiismeret, ördög, vagyok 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Ki vagyok én, s mi lehetek?

Ki vagyok én,
s mi lehetek?
Egy mélyen szántó gondolat,
mely eltereli figyelmedet,
de nem oldja meg gondodat?

Ki vagyok én?
Egy cseppnyi porszem,
mit szellő könnyen elrepít?
De mondd mi lehetek szemedben,
ha előcsalom könnyeid?

Ki vagyok én?
Földre szállt angyal,
ki szebbé teszi napjaid?
És egyben ördög is talán,
ki jóra, s rosszra megtanít.

Ki vagyok én,
ha benned élek?
Buzdító lelkiismeret?
Keress meg engem Önmagadban,
s hogy ki vagy te, tán megleled…

Aranyosi Ervin © 2010-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
29

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Nevetés, szeretet

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: ember, hullám, nevetés, remél, szeretet, terjed, világ 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Nevetés, szeretet

Nevetés hulláma terjedjen szerteszét,
s törje meg a világ nyöszörgő, halk neszét.
Használja az ember hasznára az eszét,
s ne csodás földünket rongálja, verje szét.

Sóhajok helyére mosolyok lépjenek,
szívetek mélyén álom, s hit éljenek,
a csalódottak is újra reméljenek,
az élettől újabb, szép esélyt kérjenek.

Nevetés hulláma terjedjen köztetek,
Mindent, mi szomorít most levetkőzzetek!
Változzon a világ, formálja szeretet,
rázzuk fel vidáman a szenvedő lelkeket!

Aranyosi Ervin © 2010-08-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
21

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Utópia

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: ég, emberi, hajnal, hit, lét, remény, szél. száll, szeretet, utópia. nap, világ 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Utópia

Mi lehet szép egy hajnalon?
Vöröslő fényben kél a Nap.
Simítva mezők lágy füvét,
míg dunna alatt alszanak.
Szerte fehér köd lengedez,
álomszerű, kék ég alatt.
Víg madárdal az égre száll,
az éj elbújt vagy elszaladt.

Versenyre kél a kósza szél,
borzolva dús fák lombjait.
Ébredezik a nagyvilág,
új virág nyitja szirmait.
Illatfoszlánya szerteszáll.
Felhők között nevet a nap,
megtisztul végre a világ,
nincs bosszúság, nincsen harag.

Természetes a puszta lét,
nem gyarló, nem is emberi.
Megváltoztatja életét,
ki szívvel lát – felismeri!
Erőlködni felesleges,
a valóságot csak álmodom.
Hitem ragyog, lelkem repes,
s nem lépek túl az álmokon.

Utópia – ezt gondolod –
hogy ismét szép lesz a világ?
Hiába minden szép dolog,
a földön gonosz foga rág…
Alkotni képes gondolat,
a hit, remény hiába mind?
A világ vesztébe rohan,
kihalni szépen megtanít?

Ölbe tett kezünk láncait
lerázni elménk képes-e?
A jövőkép, mit alkotunk,
valóság lesz, vagy csak mese?
Építsz-e gyermeknek utat,
mely szép jövő felé vezet?
Vagy ujjad rossz felé mutat,
kínálva halált, végzetet.

Igába hajtott barmait
nem tiszteli már a világ.
Beállsz a sorba csendesen,
vagy zúgod lázadók dalát?
Ezt is, azt is választhatod,
megmentő lehetsz, vagy halott.
Döntésed hozhat szebb jövőt,
s ember maradsz, ha vállalod!

Aranyosi Ervin © 2010-08-21.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
14

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A szeretetről

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: adni, árva, fáj, föld, kitartó, lelke, mindörökre, szép, szeretet, szeretni 24 hozzászólás

Aranyosi Ervin: A szeretetről

Szeretni annyi: – elfogadni,
kitárt szívedből többet adni!
Másokban meglátni a szépet,
s örökre hinni: szép az élet!

Megértőn nézni a világra,
ápolni, kinek lelke árva.
Tudni a rossz is emberi,
másképpen lát, ki felismeri.

Keresd a jót, kívánd a szépet!
Lásd meg másban az emberséget!
Bocsásd meg azt, amiben gyarló!
Szeress ha fáj is, legyél kitartó!

Azért születtél erre a földre,
hogy szeretni tanulj mindörökre.
Szívedben szóljon szeretet ének,
szeretném, hogyha szeretnének!

Aranyosi Ervin © 2010-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
2

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Amikor boldog vagy…

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: fény, ragyog, Szem boldogság, szeretet, vers, világ 9 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Amikor boldog vagy…

Tudod, amikor boldog vagy,
arcodról fény sugárzik.
Mosolyod fénye útra kél,
s érzékeli egy másik…

Boldogságod, mint fénysugár,
széjjel terül a földre,
szivárványszínben tündököl,
s árad csak körbe-körbe.

Tudod, körötted annyian
vágynak a boldogságra,
kérlek, boldogság-fényedet
vetítsd a nagy világra.

Szereteted, mint fényözön,
szívekben gyújtson lángot!
Tárd ki lelked a szép előtt,
s fogadd be a világot.

Azért jöttél a földre el,
hogy megtanulj szeretni,
nyílt szívvel éld az életed,
s ne maradjon ki senki.

Ne ítélj, ne bánts másokat,
ragyogjon tiszta fényed!
Boldog lesz minden pillanat,
mikor a percet éled.

Aranyosi Ervin © 2010-06-02.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
14

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Ahogy a madarak…

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: ablak, csend, dal, fény, gond, kert, madár, öröm, szem, szív, vers, vidám, világ 5 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Ahogy a madarak…

Ma reggel ismét madárdalra keltem,
lágy fény derengett át az ablakon.
Csendben hallgattam, s odakint a kertben
egy apró kórus trillázgatott nagyon.

Vidám dalukból, áldott élet áradt,
Kicsi szívükben öröm zakatolt.
Háladalt zengve a gyönyörű világnak,
élve a jelent, s várva a holnapot.

Mi, emberek, vaj’ mért nem vesszük észre,
az életünk, pont ilyen egyszerű.
Boldog lehetsz, gondolj mindig a szépre,
arcodat fesse a megértő derű!

Adj végre szárnyat képzelt vágyaidnak!
Amit remélsz, az mind tiéd lehet!
Nem szab határt semmi sem álmaidnak,
amire gondolsz, el is érheted.

Hitetlenséged, lehet ami gátol,
az akadályt is csak te építed.
Mert minden gond megoldódik magától,
– mégis oly kevés ember érti meg.

Ne legyen nyögés, vége akarásnak,
a természet sosem erőlködik.
A folyók folynak, sorra utat vájnak,
az élet mindig magától működik.

Csodálkozz rá e szépséges világra,
élvezd a jelent, értékeld a mát!
Szemed, füled, s szíved nyisd végre tágra,
érezd az élet lüktető dallamát!

Aranyosi Ervin © 2010-05-18.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
27

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A csók

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: bezézés, bók, csó, kényeztetés, menny, muzsika, száj, szeret, szív, test, vers 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: A csók

A csók csak bók, csak becézés a szájnak.
Aprócska hírnök, mely a szívedhez vezet.
Kis lüktetése a szerelem áramának.
Vibráló fény, szikrázó élvezet.

Apró kis játék, zsibongás az ajkon,
s ha jól esett, majd ismét odatartom,
s ha szám a szádon krémként olvad el,
hűs kérdésére forró válasszal felel.

Apró jelzés,hogy tovább is haladjak,
ne álljak meg, még újabb csókot adjak,
ajkam a szádról tovább vándorol.
Időzik itt-ott, de nem áll meg sehol.

Bőröd színén a lelked hullámzását,
vibráló fényét megtapasztalom.
Lágy illatát, mint szférák muzsikáját,
érzem, hallom és ott marasztalom.

A csók, csak bók, kényeztetés a testnek.
Aprócska hírnök, mely szívedhez vezet.
Előszobája a lefüggönyzött mennynek,
hová csak az jut, ki szívéből szeret.

Aranyosi Ervin © 2010-04-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
25

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Párválasztás

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: boldog, csalódás, érdemes, eredmény, fáradtság, gyümölcs, hit, küzdelem, pár, párválasztás, szebb, vágy, választás, vers 5 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Párválasztás

Láttál gyümölcsöt fenn a fákon?
Alul éretlen, s elérhető.
Ahol nap éri, messzi ágon,
finomabbra és szebbre nő.
S ha körbenézel lenn a porban,
néhány ütődött, oly közel.
Ha ezért nyúlsz és szeded sorban
velük tán boldogabb leszel?
Érdemes-e a szépért mászni,
S elérni inkább a csodát,
mint földről rosszakat halászni,
s csalódni sok-sok éven át?
Megéri-e a fáradtságot,
hogy megleld a pont neked valót?
Megtalálni a boldogságot,
s tudni, hogy nem hiába volt!
A hit, a küzdelem megérte,
mert minden vágyad teljesül.
Érdemes, hidd, felmászni érte.
A csalódás így, majd elkerül.
Válaszd te is az „ízesebbet”,
mely küzdés árán lesz tiéd!
Az eredmény mindent feledtet,
s kárpótol végül mindenért…

Aranyosi Ervin © 2010-04-25.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Önismeret?

Tükörbe, hogyha nézel, ki az ki visszanéz? Ismered azt az embert? Mit mond a józan ész?

Naponta többször látod, de vajon ismered? Tudod hibáját, báját, mert együtt él veled?

Mikor szemébe nézel, lelkében mit találsz? Tudod ki él e testben? Ki az kit benne látsz?

Aranyosi Ervin © 2010-11-08. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Hitvallás

Szeretni szívből, igazán, átlépni a bezártság falán. Segítő kezet nyújtani, másokban reményt gyújtani. Élni egy teljes életet, felrázni csüggedt lelkeket. Megérteni, hogy kik vagyunk, s magunk után, majd mit hagyunk.

Hálásnak lenni mindenért, a hétköznapi kincsekért. A múltat elfelejteni, útmutatókat fejteni. Mindig a jelent élni meg, boldoggá tenni sok szívet. Magamban megtalálni azt, amit oly sok tudós kutat.

Szeretni, ahogy csak lehet, szebbé tenni az életet. Mosolyt festeni minden arcra, szépre nevelni nem a harcra. Megtanítani célokat látni. zord időkben is emberré válni. Felfedezni a titkokat, amit az élet tartogat.

Aranyosi Ervin © 2010-09-21. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Ki vagyok én, s mi lehetek?

Ki vagyok én, s mi lehetek? Egy mélyen szántó gondolat, mely eltereli figyelmedet, de nem oldja meg gondodat?

Ki vagyok én? Egy cseppnyi porszem, mit szellő könnyen elrepít? De mondd mi lehetek szemedben, ha előcsalom könnyeid?

Ki vagyok én? Földre szállt angyal, ki szebbé teszi napjaid? És egyben ördög is talán, ki jóra, s rosszra megtanít.

Ki vagyok én, ha benned élek? Buzdító lelkiismeret? Keress meg engem Önmagadban, s hogy ki vagy te, tán megleled…

Aranyosi Ervin © 2010-09-14. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Nevetés, szeretet

Nevetés hulláma terjedjen szerteszét, s törje meg a világ nyöszörgő, halk neszét. Használja az ember hasznára az eszét, s ne csodás földünket rongálja, verje szét.

Sóhajok helyére mosolyok lépjenek, szívetek mélyén álom, s hit éljenek, a csalódottak is újra reméljenek, az élettől újabb, szép esélyt kérjenek.

Nevetés hulláma terjedjen köztetek, Mindent, mi szomorít most levetkőzzetek! Változzon a világ, formálja szeretet, rázzuk fel vidáman a szenvedő lelkeket!

Aranyosi Ervin © 2010-08-29. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Utópia

Mi lehet szép egy hajnalon? Vöröslő fényben kél a Nap. Simítva mezők lágy füvét, míg dunna alatt alszanak. Szerte fehér köd lengedez, álomszerű, kék ég alatt. Víg madárdal az égre száll, az éj elbújt vagy elszaladt.

Versenyre kél a kósza szél, borzolva dús fák lombjait. Ébredezik a nagyvilág, új virág nyitja szirmait. Illatfoszlánya szerteszáll. Felhők között nevet a nap, megtisztul végre a világ, nincs bosszúság, nincsen harag.

Természetes a puszta lét, nem gyarló, nem is emberi. Megváltoztatja életét, ki szívvel lát – felismeri! Erőlködni felesleges, a valóságot csak álmodom. Hitem ragyog, lelkem repes, s nem lépek túl az álmokon.

Utópia – ezt gondolod – hogy ismét szép lesz a világ? Hiába minden szép dolog, a földön gonosz foga rág… Alkotni képes gondolat, a hit, remény hiába mind? A világ vesztébe rohan, kihalni szépen megtanít?

Ölbe tett kezünk láncait lerázni elménk képes-e? A jövőkép, mit alkotunk, valóság lesz, vagy csak mese? Építsz-e gyermeknek utat, mely szép jövő felé vezet? Vagy ujjad rossz felé mutat, kínálva halált, végzetet.

Igába hajtott barmait nem tiszteli már a világ. Beállsz a sorba csendesen, vagy zúgod lázadók dalát? Ezt is, azt is választhatod, megmentő lehetsz, vagy halott. Döntésed hozhat szebb jövőt, s ember maradsz, ha vállalod!

Aranyosi Ervin: A szeretetről

Szeretni annyi: – elfogadni, kitárt szívedből többet adni! Másokban meglátni a szépet, s örökre hinni: szép az élet!

Megértőn nézni a világra, ápolni, kinek lelke árva. Tudni a rossz is emberi, másképpen lát, ki felismeri.

Keresd a jót, kívánd a szépet! Lásd meg másban az emberséget! Bocsásd meg azt, amiben gyarló! Szeress ha fáj is, legyél kitartó!

Azért születtél erre a földre, hogy szeretni tanulj mindörökre. Szívedben szóljon szeretet ének, szeretném, hogyha szeretnének!

Aranyosi Ervin © 2010-07-14. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Amikor boldog vagy…

Tudod, amikor boldog vagy, arcodról fény sugárzik. Mosolyod fénye útra kél, s érzékeli egy másik…

Boldogságod, mint fénysugár, széjjel terül a földre, szivárványszínben tündököl, s árad csak körbe-körbe.

Tudod, körötted annyian vágynak a boldogságra, kérlek, boldogság-fényedet vetítsd a nagy világra.

Szereteted, mint fényözön, szívekben gyújtson lángot! Tárd ki lelked a szép előtt, s fogadd be a világot.

Azért jöttél a földre el, hogy megtanulj szeretni, nyílt szívvel éld az életed, s ne maradjon ki senki.

Ne ítélj, ne bánts másokat, ragyogjon tiszta fényed! Boldog lesz minden pillanat, mikor a percet éled.

Aranyosi Ervin: Ahogy a madarak…

Ma reggel ismét madárdalra keltem, lágy fény derengett át az ablakon. Csendben hallgattam, s odakint a kertben egy apró kórus trillázgatott nagyon.

Vidám dalukból, áldott élet áradt, Kicsi szívükben öröm zakatolt. Háladalt zengve a gyönyörű világnak, élve a jelent, s várva a holnapot.

Mi, emberek, vaj’ mért nem vesszük észre, az életünk, pont ilyen egyszerű. Boldog lehetsz, gondolj mindig a szépre, arcodat fesse a megértő derű!

Adj végre szárnyat képzelt vágyaidnak! Amit remélsz, az mind tiéd lehet! Nem szab határt semmi sem álmaidnak, amire gondolsz, el is érheted.

Hitetlenséged, lehet ami gátol, az akadályt is csak te építed. Mert minden gond megoldódik magától, – mégis oly kevés ember érti meg.

Ne legyen nyögés, vége akarásnak, a természet sosem erőlködik. A folyók folynak, sorra utat vájnak, az élet mindig magától működik.

Csodálkozz rá e szépséges világra, élvezd a jelent, értékeld a mát! Szemed, füled, s szíved nyisd végre tágra, érezd az élet lüktető dallamát!

Aranyosi Ervin: A csók

A csók csak bók, csak becézés a szájnak. Aprócska hírnök, mely a szívedhez vezet. Kis lüktetése a szerelem áramának. Vibráló fény, szikrázó élvezet.

Apró kis játék, zsibongás az ajkon, s ha jól esett, majd ismét odatartom, s ha szám a szádon krémként olvad el, hűs kérdésére forró válasszal felel.

Apró jelzés,hogy tovább is haladjak, ne álljak meg, még újabb csókot adjak, ajkam a szádról tovább vándorol. Időzik itt-ott, de nem áll meg sehol.

Bőröd színén a lelked hullámzását, vibráló fényét megtapasztalom. Lágy illatát, mint szférák muzsikáját, érzem, hallom és ott marasztalom.

A csók, csak bók, kényeztetés a testnek. Aprócska hírnök, mely szívedhez vezet. Előszobája a lefüggönyzött mennynek, hová csak az jut, ki szívéből szeret.

Aranyosi Ervin © 2010-04-27. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Párválasztás

Vers rendelés

Megtalálsz Facebook-on is!

Kategóriák

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Megosztás

Linkek

Címkék

Tükörbe, hogyha nézel,
ki az ki visszanéz?
Ismered azt az embert?
Mit mond a józan ész?

Naponta többször látod,
de vajon ismered?
Tudod hibáját, báját,
mert együtt él veled?

Mikor szemébe nézel,
lelkében mit találsz?
Tudod ki él e testben?
Ki az kit benne látsz?

Aranyosi Ervin © 2010-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Szeretni szívből, igazán,
átlépni a bezártság falán.
Segítő kezet nyújtani,
másokban reményt gyújtani.
Élni egy teljes életet,
felrázni csüggedt lelkeket.
Megérteni, hogy kik vagyunk,
s magunk után, majd mit hagyunk.

Hálásnak lenni mindenért,
a hétköznapi kincsekért.
A múltat elfelejteni,
útmutatókat fejteni.
Mindig a jelent élni meg,
boldoggá tenni sok szívet.
Magamban megtalálni azt,
amit oly sok tudós kutat.

Szeretni, ahogy csak lehet,
szebbé tenni az életet.
Mosolyt festeni minden arcra,
szépre nevelni nem a harcra.
Megtanítani célokat látni.
zord időkben is emberré válni.
Felfedezni a titkokat,
amit az élet tartogat.

Aranyosi Ervin © 2010-09-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Ki vagyok én,
s mi lehetek?
Egy mélyen szántó gondolat,
mely eltereli figyelmedet,
de nem oldja meg gondodat?

Ki vagyok én?
Egy cseppnyi porszem,
mit szellő könnyen elrepít?
De mondd mi lehetek szemedben,
ha előcsalom könnyeid?

Ki vagyok én?
Földre szállt angyal,
ki szebbé teszi napjaid?
És egyben ördög is talán,
ki jóra, s rosszra megtanít.

Ki vagyok én,
ha benned élek?
Buzdító lelkiismeret?
Keress meg engem Önmagadban,
s hogy ki vagy te, tán megleled…

Aranyosi Ervin © 2010-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Nevetés hulláma terjedjen szerteszét,
s törje meg a világ nyöszörgő, halk neszét.
Használja az ember hasznára az eszét,
s ne csodás földünket rongálja, verje szét.

Sóhajok helyére mosolyok lépjenek,
szívetek mélyén álom, s hit éljenek,
a csalódottak is újra reméljenek,
az élettől újabb, szép esélyt kérjenek.

Nevetés hulláma terjedjen köztetek,
Mindent, mi szomorít most levetkőzzetek!
Változzon a világ, formálja szeretet,
rázzuk fel vidáman a szenvedő lelkeket!

Aranyosi Ervin © 2010-08-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Mi lehet szép egy hajnalon?
Vöröslő fényben kél a Nap.
Simítva mezők lágy füvét,
míg dunna alatt alszanak.
Szerte fehér köd lengedez,
álomszerű, kék ég alatt.
Víg madárdal az égre száll,
az éj elbújt vagy elszaladt.

Versenyre kél a kósza szél,
borzolva dús fák lombjait.
Ébredezik a nagyvilág,
új virág nyitja szirmait.
Illatfoszlánya szerteszáll.
Felhők között nevet a nap,
megtisztul végre a világ,
nincs bosszúság, nincsen harag.

Természetes a puszta lét,
nem gyarló, nem is emberi.
Megváltoztatja életét,
ki szívvel lát – felismeri!
Erőlködni felesleges,
a valóságot csak álmodom.
Hitem ragyog, lelkem repes,
s nem lépek túl az álmokon.

Utópia – ezt gondolod –
hogy ismét szép lesz a világ?
Hiába minden szép dolog,
a földön gonosz foga rág…
Alkotni képes gondolat,
a hit, remény hiába mind?
A világ vesztébe rohan,
kihalni szépen megtanít?

Ölbe tett kezünk láncait
lerázni elménk képes-e?
A jövőkép, mit alkotunk,
valóság lesz, vagy csak mese?
Építsz-e gyermeknek utat,
mely szép jövő felé vezet?
Vagy ujjad rossz felé mutat,
kínálva halált, végzetet.

Igába hajtott barmait
nem tiszteli már a világ.
Beállsz a sorba csendesen,
vagy zúgod lázadók dalát?
Ezt is, azt is választhatod,
megmentő lehetsz, vagy halott.
Döntésed hozhat szebb jövőt,
s ember maradsz, ha vállalod!

Szeretni annyi: – elfogadni,
kitárt szívedből többet adni!
Másokban meglátni a szépet,
s örökre hinni: szép az élet!

Megértőn nézni a világra,
ápolni, kinek lelke árva.
Tudni a rossz is emberi,
másképpen lát, ki felismeri.

Keresd a jót, kívánd a szépet!
Lásd meg másban az emberséget!
Bocsásd meg azt, amiben gyarló!
Szeress ha fáj is, legyél kitartó!

Azért születtél erre a földre,
hogy szeretni tanulj mindörökre.
Szívedben szóljon szeretet ének,
szeretném, hogyha szeretnének!

Aranyosi Ervin © 2010-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Tudod, amikor boldog vagy,
arcodról fény sugárzik.
Mosolyod fénye útra kél,
s érzékeli egy másik…

Boldogságod, mint fénysugár,
széjjel terül a földre,
szivárványszínben tündököl,
s árad csak körbe-körbe.

Tudod, körötted annyian
vágynak a boldogságra,
kérlek, boldogság-fényedet
vetítsd a nagy világra.

Szereteted, mint fényözön,
szívekben gyújtson lángot!
Tárd ki lelked a szép előtt,
s fogadd be a világot.

Azért jöttél a földre el,
hogy megtanulj szeretni,
nyílt szívvel éld az életed,
s ne maradjon ki senki.

Ne ítélj, ne bánts másokat,
ragyogjon tiszta fényed!
Boldog lesz minden pillanat,
mikor a percet éled.

Ma reggel ismét madárdalra keltem,
lágy fény derengett át az ablakon.
Csendben hallgattam, s odakint a kertben
egy apró kórus trillázgatott nagyon.

Vidám dalukból, áldott élet áradt,
Kicsi szívükben öröm zakatolt.
Háladalt zengve a gyönyörű világnak,
élve a jelent, s várva a holnapot.

Mi, emberek, vaj’ mért nem vesszük észre,
az életünk, pont ilyen egyszerű.
Boldog lehetsz, gondolj mindig a szépre,
arcodat fesse a megértő derű!

Adj végre szárnyat képzelt vágyaidnak!
Amit remélsz, az mind tiéd lehet!
Nem szab határt semmi sem álmaidnak,
amire gondolsz, el is érheted.

Hitetlenséged, lehet ami gátol,
az akadályt is csak te építed.
Mert minden gond megoldódik magától,
– mégis oly kevés ember érti meg.

Ne legyen nyögés, vége akarásnak,
a természet sosem erőlködik.
A folyók folynak, sorra utat vájnak,
az élet mindig magától működik.

Csodálkozz rá e szépséges világra,
élvezd a jelent, értékeld a mát!
Szemed, füled, s szíved nyisd végre tágra,
érezd az élet lüktető dallamát!

A csók csak bók, csak becézés a szájnak.
Aprócska hírnök, mely a szívedhez vezet.
Kis lüktetése a szerelem áramának.
Vibráló fény, szikrázó élvezet.

Apró kis játék, zsibongás az ajkon,
s ha jól esett, majd ismét odatartom,
s ha szám a szádon krémként olvad el,
hűs kérdésére forró válasszal felel.

Apró jelzés,hogy tovább is haladjak,
ne álljak meg, még újabb csókot adjak,
ajkam a szádról tovább vándorol.
Időzik itt-ott, de nem áll meg sehol.

Bőröd színén a lelked hullámzását,
vibráló fényét megtapasztalom.
Lágy illatát, mint szférák muzsikáját,
érzem, hallom és ott marasztalom.

A csók, csak bók, kényeztetés a testnek.
Aprócska hírnök, mely szívedhez vezet.
Előszobája a lefüggönyzött mennynek,
hová csak az jut, ki szívéből szeret.

Aranyosi Ervin © 2010-04-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva