Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyfa


Aranyosi Ervin: Karácsonyfa

Csillagszóró szórja lángját
szikrázóan, fényesen,
gyertya lángja hajladozik,
tánca közben kényesen!
Csillognak a fán a díszek,
bennük arcunk mosolyog,
valamennyi üveggömbben
ott ragyogok, ott vagyok!
Fenyő illat lengi körbe,
ahogy díszítjük a fát,
boldogságunk tükröződik,
ha rátekint a család!

Karácsonyfa, gyertya fénye,
szívünkben a szeretet,
ennél szebb ez a karácsony,
úgy hiszem nem lehetett!
Együtt vagyunk, s a lelkünkből,
az életnek dala szól,
boldogság ragyog szemünkben,
ami itt volt valahol.
Itt volt velünk egész évben,
csak az időnk volt kevés,
így kellene mindig lenni!
– ezt súgja a józan ész!

Aranyosi Ervin © 2022-12-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Akkor legszebb az ünnep!


Aranyosi Ervin: Akkor legszebb az ünnep!

Akkor legszebb a karácsony,
ha odakint hó esik,
ha a szívünk kacagással,
s örömökkel megtelik!
Ha a napot együtt töltjük,
beszélgetünk, nevetünk,
s végre együtt, vidám kedvvel
a családdal lehetünk.

Odakint már feldíszített
a Jézuska minden fát,
minden ágon hó szikrázik,
mutogatja paplanát.
Nézd, a madáretetőben
mennyi kedves kis madár,
különböznek, s együtt esznek,
rájuk sok mag, s faggyú vár!

Akkor legszebb a karácsony,
ha szívünkben béke van,
ha megáll az idő sodra,
a közös perc nem rohan.
Képesek vagyunk figyelni,
s osztozni az örömben,
ha a szeretet tanyázik
a családi körökben.

Karácsonyfa a szobában,
ő is díszbe öltözött,
a szeretet melegsége
a szívünkbe költözött.
Együtt játszunk, társasozunk,
s eszünk finom süteményt…
Bárcsak mindig így maradna,
ne adjuk fel a reményt!

Aranyosi Ervin © 2022-12-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyra, hadd kívánjak!


Aranyosi Ervin: Karácsonyra, hadd kívánjak!

Hadd kívánjak karácsonyra
neked mesés dolgokat,
éld át szívvel a karácsonyt,
s legyél tőle boldogabb!

Vegyen körül a családod,
érezd a szív melegét!
Ha ráébredsz, végre látod,
hogy az élet meseszép.

Mosolyt aggas az arcukra,
öleld őket boldogan,
s biztatást ad, az életben
mindegyiknek dolga van!

Egymást tudjuk felemelni,
támogatni kedvesen,
élhető, szép célt mutatni,
hogy az élet szebb legyen!

Karácsonyra hadd kívánjak,
egészséget és erőt,
ölelést az elesettnek,
mely felemel csüggedőt!

Kell a jó szó és a béke,
támogató tiszta fény,
az együttlét szép emléke,
hitet adó sok remény!

Kell az idő, ami elszáll,
most meg kell állítani,
minden értünk ejtett könnyet
fel kéne szárítani!

Ölelő kart adni rájuk,
hallják szíved, hogy dobog,
az emberi közelségtől,
hadd legyenek boldogok!

Megőrizni ezt az érzést,
a karácsony elszalad,
de a tiszta szeretetünk
holnapra is megmarad.

Hadd kívánjam, megmaradjon,
egész évben itt legyen,
őrizzük a szeretetet,
hogy az boldoggá tegyen!

Aranyosi Ervin © 2022-12-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Árnyékban a szeretet


Aranyosi Ervin: Árnyékban a szeretet

Fényárban úsznak városok,
a szegény lelkek fáznak,
míg dőzsölnek az átkosok,
urai a világnak.
Amíg az egyik oldalon
a bőségben fürödnek,
másikon nincsen oltalom,
fagyos részén a Földnek.

A külsőség csak elvakít,
a lényeg elvész benne,
jóságra az, meg nem tanít,
mintha csak pénzből lenne!
A többség már árnyékban él,
a helyét nem találja,
egy embertelen hatalom
tapos a nagyvilágra!

Akit a fényár elvakít,
igazán az sem boldog,
nem érti a lét titkait,
hogy működnek a dolgok!
Hiszi, hogy kincs a ragyogás,
de fázik benn a lélek,
a tűzgyújtás már nem szokás,
s már nem is szeretnének.

A szegényeknek nem marad,
se fény, se szó, se jászol,
a szeretet csak tünemény,
mit fájó szívük gyászol.
Kihűlt, jégszívű a világ,
s hol bőségben van étel,
lenéz koldust és éhezőt,
szegényt vakon ítél el!

Pompában látja önmagát,
tükre csillámló ékszer,
kezében zsíros, nagy cupák,
mely gyomra mélyén vész el.
Kunyhóban kisded nyöszörög,
s nem érti a világot,
anyja ételért könyörög,
e gyermek sem lesz áldott.

Megváltót vár a nagyvilág,
önmaga nem tesz semmit.
Hazugság méregfoga rág,
s minket pokolba lendít.
Nem látod át az életet,
nem érted a világot,
vagy a hatalmast élteted,
vagy várod a halálod.

Hozzon hát végre változást
a szeretet szívünkbe,
hadd, legyen igaz a világ,
szerető lényünk tükre!
Hadd csillogjon mosoly, s öröm,
arcokon gyertyafénye,
élhessen létet, élhetőt,
világunk sok szegénye!

Aranyosi Ervin © 2022-12-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Az én karácsonyfám!


Aranyosi Ervin: Az én karácsonyfám!

Látod az én fenyőfámat?
Tobozokkal van tele!
Nem ér véget karácsonykor
gyönyörű szép élete!

Nem kell külön díszíteni,
önmagától csodaszép.
Jövőre még magasabb lesz,
s toboza is lesz elég!

Tudod, nem kell őt kivágni,
nem kell még meghalnia,
úgy hiszem a fenyőfának
erdőben kell laknia!

Ha itt él a természetben,
annak szívből örülök,
év közben is megcsodálom,
s a csúcsára felülök!

Aranyosi Ervin © 2022-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A szeretet ünnepére készülnek az emberek?


Aranyosi Ervin: A szeretet ünnepére készülnek az emberek?

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
de tudják-e valójában, mi is az a szeretet?
Készülnek az ajándékok, rohamoznak boltokat,
mindenféle holmit vesznek, vásárolnak jó sokat.
Vajon, Jézus, ha ma élne, lelke örülne neki,
hogy a sok ember nem egymást, a vásárlást szereti!
A csillogás, a gazdagság, lenne hát a szeretet,
hogy eladják a kufárok a sok ócska szemetet?
A szeretet nem ajándék, pénzben nem is mérhető,
nem ehető, nem hordható, nem adható-vehető!

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
szeretetet pénzért venni, egyszerűen nem lehet!
Szeretetet adni lehet, szeretetre cserélni,
öleléssel, figyelemmel, együttléttel megélni.
Nem is kell megünnepelni, egész évben élni kell!
Mosollyal a másik szívhez, kedveskedve érni el!
Nem csak karácsonykor kéne örömöket okozni,
hogy a gyermek arra várjon, Jézuska mit fog hozni?
Vagy az évnek többi napján kihűlhet a szeretet,
három nap, egy egész évben, elegendő lehetett?

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
úgy szeretném egyszer végre, megértetni veletek,
a kis Jézus születése azért volt egy égi jel,
hogy a szeretet világa vele együtt jöjjön el!
Hogy az emberek megértsék, miről is szól a világ,
nem tudsz addig boldog lenni, míg a pénz tud hatni rád!
Egymásért kell cselekednünk, ám, amíg nem szeretünk,
csak ösztönös lényként élünk, s boldogok nem lehetünk!
Meg kellene hát tanulnunk a szeretet lényegét,
nem csak csillogással várni a karácsony éjjelét.

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
öleljétek hát meg egymást, hogy szeretve legyetek.
Szereteted szórd csak széjjel, nem vész el, visszakapod,
ez a csoda az egészben, más szívét nyitogatod!
Ha majd minden ember szíve szeretettel megtelik,
a világ is átalakul, szebb lesz majd, és emberibb!
Idehozzuk, le a Földre a Mennyország kapuját,
szeretettel és jósággal,küszöbén így jutunk át.
Véget ér a nyomorúság, elhajítjuk az okát,
szeretet lesz és emberség, békés, örök boldogság!

Aranyosi Ervin © 2022-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Dobozokba csomagoltam…


Aranyosi Ervin: Dobozokba csomagoltam…

Dobozokba csomagoltam:
– A szeretet érték!
Elküldöm most mindazoknak,
akik tőlem kérték.
Mellé tettem egy ölelést,
– legyen benne részed!
Remélem, ha meg kapod,
majd magad jobban érzed!

Ölelésbe csomagoltam,
szívem összes vágyát,
úgy szeretném jobbá tenni
az emberek világát!
Tettem hozzá bőven mosolyt,
viseld egészséggel!
Adj másoknak is belőle,
a mosoly nem vész el!

Mosolyomba csomagoltam,
jókedvemet néked.
Így kívánok boldogságot
és jó egészséget!
Kezdj el te is csomagolni,
vidám kedvet adni,
hogy ne tudjon emberfia
szomorú maradni!

Dobozokba csomagoltam,
szívem összes kincsét,
hadd kapja meg minden ember,
kinek ilyen nincs még!
A világát jobbá tegye,
senkinek se ártson,
boldogítson, melegítsen
idén a Karácsony!

Aranyosi Ervin © 2022-12-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A felnőttek Mikulása


Aranyosi Ervin: A felnőttek Mikulása

A felnőttek Mikulása
talán pont én lehetek…
Úgy szeretnék ünnepelni
és ott lenni veletek!
De, talán a képzeletem
szánján oda szállhatok,
elvihetnek a mesémbe,
versembe írt szarvasok.

Könyveim a puttonyaim,
verssel töltöm teneked,
ha a szép szót, gondolatot
rímbe szedve, szereted.
Több éven át is kitarthat,
mit a csomag tartogat,
szebbé válik a világod,
ha majd olvasod sokat!

Segíthetnél széthordani
nekem a sok könyvemet,
lehetnél a manóm nékem,
aki segítőm lehet.
Családtagok, kicsik-nagyok,
hadd leljenek örömet,
messziről megnagyíthatod
jót akaró körömet.

Van egy webbolt, ahonnan csak
könyvet rendelhet a nép,
megrendelve verseskönyvem,
máris útra kel feléd.
Egyik napról a másikra
tehozzád megérkezik,
a felnőtt is elhiszi,
hogy a Mikulás létezik!

Versesköteteim megrendelhetők a webáruházban,
az alábbi linkre kattintva jutsz oda:
https://shop.aranyosiervin.com

Aranyosi Ervin © 2022-12-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Húsvéti ébresztő

Aranyosi Ervin: Húsvéti ébresztő

Tanítani jött, nem megváltani téged,
megmutatni azt, hogy miről szól az élet.
Ébresztgette lelked, szemed nyitogatta,
szívedbe a hitet – a létben – visszaadta!
Hisz, te nem vagy bűnös, nem kell megváltani,
ezt csak elhitetni próbálja valaki,
kit érdek vezérel, s nem a te érdeked,
kinek csak pénzforrás lett a te életed!

Ha meg nem vagy bűnös, nem kell a megváltás,
csak megértés kéne, meg a tisztánlátás!
Bűntelen lelkeket nem kell megmenteni,
illúziók fátylát kell fellebbenteni!
Mutatni az erényt, az igaz jóságot,
megláttatni veled igaz valóságot!
Megértetni véled az élet lényegét,
láttatni a Napot, Isten fénylő egét!

Hogy a lélek örök, tiszta, halhatatlan,
igazát keresi minden pillanatban!
Senki sem támad fel, hisz a lélek örök,
nem létezik halál, csak az élet pörög…
Kozmikus vándora vagy a nagyvilágnak,
kire megélések, feladatok várnak,
s hazugság a mondás, hogy bűnben születtél,
mivel Isten egyik szép gyermeke lettél!

Várod megváltódat, hogy újra szülessen,
majd, ha a szemedről a fátyol lelebben,
meglátod hogy benned, ott él a lelkedben,
nap, mint nap tanítja, hogy élhetnél szebben!
Hogyan is tehetnéd jobbá a világot?
Hogyan nyerhetnéd el az örök szabadságot?
Hogy találhatnád meg a Mennyország kulcsát?
A megszerzett tudást, másoknak is nyújtsd át!

Egy nagy feladat van, talán majd meglátod:
Jobbá kell szeretnünk a mai világot!
Az ember értelmét jó felé terelni,
igaz valóságban örömünket lelni.
Az illúzióktól mentesülnünk kéne,
a lét szabadságát kaphatnánk cserébe!
A szeretet minket a Mennybe emelne,
és az egész élet új értelmet nyerne!

Aranyosi Ervin © 2022-04-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A Hús vét, de a lélek szabad!


Aranyosi Ervin: A Hús vét, de a lélek szabad!

Megszületünk és haldokolni kezdünk,
az elmúlástól rettegünk!
A halálunktól egyre-egyre félünk,
hogy aztán mi lesz majd velünk?

A feltámadás vajon kiváltság?
S ahhoz nem tudjuk, hogy mi kell!
Ránk verték: folyton bűnben élünk,
s a csapdát nem ismerjük fel!

Feltámadás? De furcsa szó ez,
felkelve tovább harcolunk?
Zombiként megyünk mások ellen,
míg itt a Földön megszokunk?

Vagy eltűnünk a végtelemben,
s itt hagyjuk a kihűlt helyünk,
s ha holttestünket nem találják,
élőként számolnak velünk?

Siratjuk azt, kit halni hagytunk,
s vele mindent, mi elveszett,
de mikor cipeli keresztjét,
nem nyújtunk segítő kezet!

Inkább beállunk csak a sorba,
saját kereszt a vállakon,
végigszenvedjük Golgotánkat,
s a stigma vérzik, s fáj nagyon!

Beállunk hát a csatasorba,
ez lesz a nagy feltámadás,
lelkünk vesztjük, széjjel szórva,
hitetlenül, akár Tamás!

Jézusra várunk? S újra eljön?
Hisszük, hogy újjá születik?
Hogy egy emberként tündököljön,
azoknak akik megvetik?

Vagy azoknak, kik tőle várják,
hogy újra megváltó legyen,
s amit nem tesz a gyarló lélek,
helyettük mindent ő tegyen!

A hús vét, minden a test hibája,
a lélek hallgat, s nem vezet,
megóvja majd a bibliája,
még akkor is, ha nem szeret!

Övé a lélek szabadsága,
amit ma test magába zár,
s feltámad, harcol, ez a vágya,
megszabadulva mennybe száll!

Aranyosi Ervin © 2022-04-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva