Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

aug
11

By

Aranyosi Ervin: Kicsi tengerész

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Kicsi tengerész

Megáldott az Isten
tengernyi sok ésszel,
ezért ne vitatkozz
soha tengerésszel!

Egy vetélkedőben
könnyedén legyőzlek,
kötélmászásban is
simán megelőzlek.

Ha kell óriási,
nagy hajót vezetek,
vagy a csónakomban
könnyedén evezek.

Szembeszállok bátran
bármilyen viharral,
bírom a kiképzést
két erős kis karral.

Tengernyi eszemen
úgy sem tudsz túljárni,
szerető szívemet
nagyra tudom tárni.

Sok kislány belefér,
hát sokat szeretek,
így kerek az élet,
hogy matróz lehetek!

Aranyosi Ervin © 2017-08-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
11

By

Aranyosi Ervin: Mesemondó Nagyapó

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Mesemondó Nagyapó

Falu végén, erdőszélen
nagyapócska éldegélt.
Unokának – ha épp ott volt –
mindig szép mesét mesélt.

Az udvaron tüzet gyújtott,
elűzve a hűvöset.
Mesebontó imát mormolt,
varázsosat, bűvöset.

Karosszékben kényelmesen
megpihent jó nagyapó.
Unokája az ölében,
mert ott jobban hallható!

Nagyapó hát el is kezdte
szőni mesefonalát,
s átléptek egy új világba,
s izgalmas volt odaát.

Előttük a tűz lobogott,
szikrát szórt a parazsa,
s röpködtek, mint darázsfészek
száz zümmögő darazsa.

Szólt a mese, s odavonzott,
kutyát, cicát, madarat.
Mindenki jött még időben,
– mert attól félt, lemarad!

A tűz lángja felragyogott,
táncot járt az arcukon,
mesefonál tűbe fűzve
átkúszott a gomblyukon.

Mesevilág életre kelt,
tündér, s manó megjelent.
Hétmérföldest lépő csizma
bejárta a végtelent.

Szegénylegény csupa jót tett,
megnyitotta a szívét,
rút boszorkány átalakult,
változtatva a színét.

Persze, győzött az igazság,
s mindig boldog vége lett.
Lám a mese így ragyogtat
álmos, kedves, szép szemet.

Ha eljött a mese vége,
álmos lett az unoka.
Ágyba vitte, betakarta
a mesélő nagyapa.

– Álmodd tovább a mesédet,
legyél boldog kisgyerek!
Remélem, a szép mesémmel,
jó lenni segíthetek.

Erdő szélén, falú végén
minden este szól mese.
Gyere el, ha kíváncsi vagy,
ne maradj le már te se!

Aranyosi Ervin © 2017-08-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
10

By

Aranyosi Ervin: Mikor leszek boldog?

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , 9 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Mikor leszek boldog?

Mikor leszek boldog?
– Amikor akarom!
Mikor nem a múltam
sebeit vakarom.
Mindnek megbocsátok,
ki ellenem vétett,
mert a vádaskodás
nem oszlat sötétet.

Mert tudom a dühöm,
haragom és mérgem,
lelkemet mérgezik,
s nem élhetek szépen.
Elvakultan nem jó
a világban járni,
nem enged álmodni,
kitárt szívvel látni!

Múltam összes súlyát
leteszem hát végre,
Súlytalanná válva
felszállok az égre.
Itt az élő létben,
mindent megcsodálok,
megértőn figyelve,
boldogabbá válok.

Mikor leszek boldog?
– Ha már nem ítélek,
elfogadva, értve,
szívem szerint élek.
Érzésem figyelve,
hallgatok szavára,
így épül szép jövőm
csodálatos vára!

Mások életére
jó példámmal hatok.
Megismerem magam,
megtudva, ki vagyok.
Tudom, ma teszem le
szép jövőm alapját,
építőköveit
gondolatok adják.

Amit elképzelek,
az válhat valóra,
csak miattam múlik
minden perc és óra.
A jóra törekszem,
– persze még hibázok –
hát a tanulásra
mindig akad száz ok.

Mikor leszek boldog?
– Amikor akarom!
Mikor a gondjaim
már nem nyomnak agyon.
Mikor az életem
végre már élvezem,
s mikor a dolgomat
szívem szerint teszem.

Mikor testemben nem
képzek betegséget,
ha lelkiismeret,
önvád már nem éget.
Amikor megértem,
mi miért történik,
s tudatosan megyek
az utamon végig.

A kérdés még mindig:
– Boldog mikor leszek?
Mikor világomért
élek, lépek, teszek.
Mikor úgy, ahogy van,
vele eggyé válok,
magamért és értük
egyaránt kiállok.

Azt adom másoknak,
amit én is várnék.
Világítok nekik,
s menekül az árnyék.
Így borul világom
örömbe és fénybe,
s boldogság költözik
minden érző lénybe!

Addig még tanulok,
és teszem a dolgom.
Világom nagy részét
már szívemben hordom.
Ügyelek hitemre,
a teremtő szóra,
így váltom jövőnket
kedvesebbre, jóra!

Kedves embertársam,
akarj boldog lenni!
Kezdj el világunkért
te is sok jót tenni!
Nem várok túl sokat,
szívvel tedd a dolgod,
legyen szép világunk
felhőtlenül boldog!

Aranyosi Ervin © 2017-08-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
9

By

Aranyosi Ervin: Cicaterv

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Cicaterv

Nyújtózkodom – ez jól esett –
nagyon jót aludtam!
Kipihentem végre magam,
ahogyan csak tudtam.
Kreatívan készen állok
minden huncutságra,
meglátod majd, mit terveztem
álmaimban mára!
Mondhatod rám: – pihent elme –
később megint alszom,
ötletadó antennaként
működik a bajszom.
Nem is tudom, honnan veszem
a sok csibészséget,
aztán persze a kutyára
fogom az egészet.

Aranyosi Ervin © 2017-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
9

By

Aranyosi Ervin: Úgy szeretnék boldog lenni!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , 5 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Úgy szeretnék boldog lenni!

Úgy szeretnék boldog lenni,
itt a Földön mennybe menni,
szétosztani boldogságom,
emberek közt a világon!

Szeretnék a Holdon ülni,
napsütéstől felderülni,
naphosszat csak mosolyogni,
más szívébe bekopogni!

Fentről nézni a világot,
megcsodálni kis virágot,
zsengén növő, zöld fűszálat,
harmatot, mi gyönggyé válhat.

Megcsodálni minden élőt,
megnyugtatni a még félőt,
új jövőt és hitet adni,
gyermekléleknek maradni.

Úgy szeretnék boldog lenni,
néha állni és figyelni,
magot szórni termő földre,
tilosat váltani zöldre.

Mosolyt festeni az égre,
szebb világban élni végre!
A jó utat megmutatni,
a jó érzést hagyni hatni!

Álmodozni, teremteni,
verssorokon merengeni,
zenét írni csillagoknak,
nem csak párnak, inkább soknak.

Szép szívekhez hozzáérni,
a holnaptól sosem félni,
tanítani, hogy az élet,
születéskor már miénk lett.

Úgy szeretnék úgy szeretni,
mindig adni, s nem elvenni!
Csak a szépre fókuszálni,
napról-napra jobbá válni.

Mindig itt élni a mában,
az öröklét áramában,
hallgatni a szép szívemre,
vágynék csókra, szerelemre.

Játszani csak minden percben,
rózsát nevelni a kertben,
élő vízzel meglocsolni,
csodájáról szép szót szólni.

Elesettet felemelni,
éhezőket megetetni,
lét szépségét megmutatni,
megdicsérni, hitet adni.

Úgy szeretnék csak szeretni,
minden gondon csak nevetni,
elhitetni: – Szép az élet,
mikor kitárt szívvel éled!

Aranyosi Ervin © 2017-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
8

By

Aranyosi Ervin: A bizalomról

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: A bizalomról

 Viszonozni a bizalmat,
csak tiszta szívvel lehet,
olyannal, mely bátor élni,
s kitölti a szeretet,

Jól vigyázz és tiszteld mélyen,
el csak egyszer vesztheted!
Akkor szabad csak a lélek,
ha nem szorít a kezed.

Ha engeded, hozzád bújik,
ha megijed, menekül,
engedd bátran tapasztalni,
ha félőn kezedre ül!

Hadd higgye, hogy jó ember vagy,
s ha éhes, megeteted,
hadd érezze hogy áramlik
feléje a szeretet!

Elnyerheted a bizalmát,
szíved örömmel telik,
párjukat az érző lelkek
előbb-utóbb meglelik.

Aranyosi Ervin © 2017-08-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
8

By

Aranyosi Ervin: Engedjük el a múltat

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Engedjük el a múltat

Elengedem most a fájó múltat.
A jövőm hív – jöjjek – van remény.
Gyötrelmeim egy mély kútba hullnak,
s csak a mában hiszek, s élek én!

Nem gyötörnek fájó igazságok,
új álmokat lát képzeletem.
Átformálom a régi világot,
s remélem, majd ott leszel velem.

Szeretném, ha te is végre látnád,
a gondolat világot teremt.
Velem együtt te is megcsodálnád,
s végre élnéd, ezt a szép jelent.

Fel a fejjel, engedd el a múltat,
legyél mától teremtő, s szabad!
A teremtés módját megtanultad,
új világot építhet szavad!

Ha szeretnél élhetőbb világot,
nyisd fel bátran mások vak szemét.
Mondd el, hogy a jövőnk titkát látod,
s hallasz már egy boldogabb zenét!

Mert a jövő itt épül szívünkben,
ami rég fájt, azt mind elengedem!
Valósággá válhat életünkben,
amit láthat becsukott szemem.

Engedjük hát együtt el a múltat,
s álmodjunk egy sokkal szebb jövőt!
Használjuk az eddig megtanultat,
figyelve az álmokat szövőt!

Aranyosi Ervin © 2017-08-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
7

By

Aranyosi Ervin: Eskü a kutyának

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Eskü a kutyának

Nem költözöm el soha nélküled,
történjen bármi, hozzám tartozol!
Örökké, s mindig itt leszek neked,
hisz életembe oly sok jót hozol.

A ragaszkodás, hidd el, kölcsönös,
hűséged – érzem – viszonoznom kell!
Én nem is értem, mért oly különös,
– ha velem maradsz, én sem hagylak el!

Vállaltam, hát rólad gondoskodom,
lesz ételed, s nem éhezhetsz soha!
Amíg csak élsz jó barátom leszel,
lehet a létem bármily mostoha.

Sosem hagyom, hogy téged bántsanak,
s ahogy te rám, majd vigyázok reád.
s minden nap várom, újra lássalak,
mert te vagy az, aki szívembe lát.

Ha megöregszel én még itt leszek,
boldoggá téve nehéz napjaid.
Ha elmész majd, érzed, hogy könnyezek,
mert jóságod a lelkemben lakik!

Aranyosi Ervin © 2017-08-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
7

By

Aranyosi Ervin: Hétköznapi teremtés

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 6 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Hétköznapi teremtés

Esik kint az eső, ez  az amit kértünk.
Látod, a jó Isten mindent megtesz értünk.
Nedves lett a világ, szép Napunk is elbújt,
már a kánikula, hőség minket nem sújt.
Vajon elégedett, ki most megy nyaralni,
jobb lesz az esőben hűvös fagyit nyalni?
Vagy most az embernek az eső a baja,
folyton csak bosszantja valami nyavalya?

Meleg van, hideg van, télen esik a hó,
nincs elégedettség, mindig más lenne jó!
„Ki az isten” tudna a kedvünkben járni,
muszáj nekünk mindig jobbra, szebbre várni?
Muszáj – bizony – mindig, mert ezzel teremtünk,
vágyaink válhatnak teremtővé bennünk.
Ám a teremtéshez két dolog hiányzik,
a hála a jóért, s mi vajon a másik?

Mert, amit megkapunk illik megköszönni,
s nem azért, mert akkor még több fog majd jönni,
hanem mert a hála csodás energia,
mért nem tud hát bánni vele emberfia?
A hála jó rezgés, felemeli lelked,
elvárt örömödet meg kell ünnepelned!
Fizetség a jóért, ha így jobban érted,
bár az adás-kapás nem üzleti érdek.

Ha hálát küldesz ki a zajló világba,
az felemel téged, s meg leszel majd áldva,
közelebb kerülhetsz minden vágyott jóhoz,
vagy ha jobban tetszik, a Mindenhatódhoz.
Ráhangolódhatsz a bőséget adóra,
úgy, ahogy rádión hangolsz egy adóra.
Pont olyat fogsz kapni, mivel együtt rezgel,
hát a hálaadást kezdd el rögtön reggel!

A rossz gondolatok mind-mind földre húznak,
vágyakat, álmokat ízzé-porrá zúznak,
és ami nem tetszik, kin kéred majd számon?
Más lesz a felelős mindig, s mindenáron.
Pedig jobban járnál, mindent jobban tennél,
ha minden sérelmet végleg elengednél.
Megbocsájtanád azt, ami történt véled,
s nem téged mérgezne kibocsájtott mérged!

Vajon mi hiányzik még a teremtéshez?
Ki tanulni vágyna, az most visszakérdez!
Vajon mi lehet még vágyunknak motorja,
mely, mit elképzelünk, szépen összehordja?
Hitünk és bizalmunk teremtő lelkünkben,
mindent megkaphatunk jelen életünkben!
Mind anyagi téren, mind a lelki szinten,
ha magasan rezgünk, megadja az Isten.

Higgy hát önmagadban, s emeld fel a lelked,
ott van élő lifted, s emelkedhet benned.
Ha hited felemel, eléred a polcot,
s eléred, mi eddig olyan távol volt ott!
Ám ha lelked lent van és fetreng a porban,
hiába nyújtózol, fent marad a sorban,
minden vágyott kincsed tőled távol marad,
ha hittel, reménnyel nem emeled magad.

Ha ezt nem hiszed el, az is a te hited!
Szabad a gondolat, s bárki, bármit hihet.
Nyalogathatod lent rég fájó sebeid,
bosszankodva azon, rajtad mért nem segít!
Vagy változtass rajta, akarj szebben élni,
ami nem működött, le tudod cserélni.
Minden új nap esély egy új, szebb világra,
hangolódj a jóra, szeretetre, vágyra!

Azt add a világnak, amit te is várnál,
és ha hálás lennél, sokkal jobban járnál.
Napról-napra, egyre emeld fel a lelked,
az életet folyton, így kell ünnepelned!
Lásd meg a jóságot, vedd észre a szépet,
engedd, hogy a szíved vezethessen téged!
Teremtsd valóságod tudatosan, hittel,
s világod megszépül, látni fogod! Hidd el!

Aranyosi Ervin © 2017-08-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
6

By

Aranyosi Ervin: Ébresztő-kutya

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Ébresztő-kutya

Mától nem kell se ébresztőóra,
s nem kell kelned korán, kakasszóra!
Az ébresztőd mától én leszek!
Hogy felébredj mindent megteszek.
Hátadról a takarót lehúzom,
füled mellett majd addig vaú-zom,
míg ki nem nyitod két, drága szemed,
míg kiskutyádat észre nem veszed.
Az időt az éhségemmel mérem,
s ha felébredsz, akkor már remélem,
megeteted kedvenc kiskutyád,
aki éjjel vigyázott reád!

Aranyosi Ervin © 2017-08-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »