Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit
Tags: Aranyosi Ervin, élő, energia, fény, Isteni forrás, jóság, kiragyog, lelkünk, nap, szeretet, szív, tiszta, vers, világ
Aranyosi Ervin: Isteni forrás
Isten forrásában lubickol a lélek.
Körülvesz, befogad, bennem tiszta fény lett!
Bárcsak tudnék folyton csak reá figyelni,
benne felolvadni és örömre lelni!
Fény-energiából születtünk a Földre,
külvilág tükrében fénylőn tündökölve.
Gondolati felhők takarják el fényünk,
nyomasztó világok akarják, hogy féljünk!
De, csak azt kellene megértenünk végre,
hogy a Nap, mindennap felkúszik az égre,
s ha fénye nem látszik, akkor is világít,
fénye felhők mögött, éppen úgy szikrázik.
Lehet kívül sötét, ha lelkünkben fény él,
jobb is kiragyognod, inkább, minthogy félnél!
Csodáld hát világod, lásd benne a szépet,
lelked fénycsóvája vezéreljen téged!
Szeretet a kulcsa egy boldog világnak,
de kívül keresve nemigen találtad.
Fordulj hát befelé, keresd meg a csended,
az isteni forrás ott csordogál benned!
Szeretet-forrásod enged szélesedni,
érré, kis patakká, majd folyóvá lenni!
Engedd, hogy szívedből jósággal kilépjen,
másokhoz eljutva, más szívekhez érjen!
Amikor teheted csodáld a világod,
emeld fel lelkedet, légy tőlük megáldott!
Hisz, amit kívül látsz az is Isten része,
csodákból épül fel a világ egésze.
Csodálj minden élőt, szeretet emeljen,
engedd, hogy a lelked boldogságra leljen!
S mert Isten nem harcol, nem lehet legyőzni,
próbálj forrásában hosszasan időzni!
Aranyosi Ervin © 2023-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva
Legutóbbi hozzászólások