Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Macskakórus


Aranyosi Ervin: Macskakórus

Összegyűlt a macskakórus
most énekelni fogunk!
Hallani fogja a világ,
ha mi együtt nyávogunk!
Aláfestő zene is lesz,
mert a pocakunk korog,
de túl fogja énekelni
ez a tizennyolc torok!
A koncertünk addig tart majd,
amíg enni nem kapunk!
Ha jól laktunk, megígérjük,
attól kezdve hallgatunk!
A dalt már kívülről fújjuk,
gyakoroltunk eleget.
Akkor lesz csend a lakásban,
ha a gazdánk megetet!

Aranyosi Ervin © 2021-03-10..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: De jó lenne!


Aranyosi Ervin: De jó lenne!

De jó lenne, ha az ember boldogabb lehetne,
még jobb lenne, ha mindegyik őszintén szeretne!
De jó lenne boldogulni, jó emberré válni!
Úgy hiszem, hogy mindenkinek meg kéne próbálni!

De jó lenne elfeledni minden fájó múltat,
elhinni: – amit tanított, azt mind megtanultad!
Bizalommal, kedvességgel közeledni máshoz,
tiszta szívből tenni hozzá a megélt világhoz!

Refrén:
De jó lenne, de jó lenne,
bár a vágyam szárnyra kelne,
szárnyra kelne, messze szállna,
valósággá válna!
De jó lenne, de jó lenne,
látod, így teremt az elme,
gondolatok szárnyán szállva,
a jót valóra váltva!

De jó lenne végre élni, álmodni a szépet,
bevonzani, elfogadni egyszer az egészet!
Elfeledni mindent, ami valaha megbántott,
amit lelkünk tanulásként önmagára rántott!

Úgy szeretném, ha értenénk, miről szól az élet,
nem harcolnánk, csak élveznénk végig az egészet!
De jó lenne, ha az ember boldogabbá válna,
elengedné fájdalmait, s önmagába szállna.

Refrén:
De jó lenne, de jó lenne,
bár a vágyam szárnyra kelne,
szárnyra kelne, messze szállna,
valósággá válna.
De jó lenne, de jó lenne,
látod, így teremt az elme,
gondolatok szárnyán szállva,
a jót valóra váltva!

Aranyosi Ervin © 2021-03-10..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tavaszi tánc


Aranyosi Ervin: Tavaszi tánc

Virág nyíljon,
rügy fakadjon,
vágyat, reményt,
hitet adjon!

Lelkünk vágyjon
élő szóra,
értünk múljon
minden óra!

Refrén:
Tárd ki szabadon szíved,
álmodj szabadon jót!
Tárd ki szabadon szíved,
röptess szabadon szót!

Vándoroljunk
szép hazánkban,
lássunk szépet
fűben fában!

Táncoljunk
az út porában,
éljünk együtt
itt a mában!

Refrén.
Tárd ki szabadon szíved,
álmodj szabadon jót!
Tárd ki szabadon szíved,
röptess szabadon szót!

Virág nyíljon,
rügy fakadjon,
vágyat, reményt,
hitet adjon!

Táncoljunk
az út porában,
vándoroljunk
szép hazánkban!

Refrén:
Tárd ki szabadon szíved,
álmodj szabadon jót!
Tárd ki szabadon szíved,
röptess szabadon szót!

Refrén2:
Tárd ki szabadon szíved,
érezd magadat jól!
Tárd ki szabadon szíved,
melyben ez a dal szól!

Aranyosi Ervin © 2021-03-09..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üdvözöljük a tavaszt!


Aranyosi Ervin: Üdvözöljük a tavaszt!

Vártam már, hogy beköszöntsön,
napfényével nyakon öntsön!
Színeivel felvidítson,
újra életre megtanítson!
Úgy vártam már a tavaszt!

Untam már a ridegséget,
vártam a tél, érjen véget!
Nyíljon virág, Nap ragyogjon!
Vidámságunk ki ne fogyjon!
Vizet és mosolyt fakaszt!

De jó, érzem újra élek,
fák a tavaszról mesélnek,
rügyet bontva öltözködnek,
levelekről álmot szőnek,
s nem hallunk tőlük panaszt!

Jöjj, csak hagyd ott téli álmod,
fénnyel töltsd meg szép világod!
Engedd lelkedet dalolni,
szíved tavasz nyelvén szólni,
ismételje ugyanazt!

Itt a tavasz, kék az égbolt,
nagyon vártuk, milyen rég volt,
megújul a föld, a rét,
figyeld csak a kezdetét!
Figyeld, nehogy elszalaszd!

Ha jól figyelsz, te is látod,
sok kedves, vidám barátod,
ágról ágra ugrik, repked,
vidámságot keltve benned,
búbánatot elhalaszt!

Táncra kél a lét, a Földön,
erre én is készülődöm,
ébredjetek emberek,
jobb kedvűbbek legyetek,
s üdvözöljük a tavaszt!

Aranyosi Ervin © 2021-03-06..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ünnepelj velem!

A verseskötet megrendelhető a képre kattintva, a webáruházban

Aranyosi Ervin: Ünnepelj velem!

Ünnepelj hát velem,
lelked hadd ragyogjon,
csodás érzésekből
szíved ki ne fogyjon!

Jöjjön el a Húsvét
vígan, locsolással,
lepjen meg a nyuszi,
szép hímes tojással!

Ünnepeljük együtt
az édesanyákat,
fejezzük ki nekik
szívbéli hálánkat!

Várjuk a Mikulást,
kíváncsi szemekkel,
ahogyan csodára
vágyik minden ember!

Érkezzen meg hozzánk,
fénylőn a Karácsony,
hagyjuk, hogy a szívünk
szeretetre váltson!

A könyv megrendelhető a webáruházban:
http://shop.aranyosiervin.com/unnepelj-velem

Aranyosi Ervin © 2021-03-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Halni jár belém a lélek?


Aranyosi Ervin: Hálni jár belém a lélek?

Halni jár belém a lélek,
pontosan úgy, mint másba is?
Ki napról, napra újra éled,
de bevált megszokásban hisz?
Ne hagyjuk elveszni a lelkünk,
keltsük életre lelkesen,
tegyük szebbé a nagyvilágot,
hogy újra élhető hely legyen!

Én jól tudom, hogy megvezetnek,
s a lelkem mélyén lázadok!
Kiáltanám az embereknek,
ébredjetek fel, lássatok!
Vegyétek észre a valósat,
s ne higgyétek a hazugot,
s ne oltsátok szomjatok ott
hol halál forrása buzog.

Nem halni jár belénk az élet,
hiszen mind életre születünk,
nem csak kitalált a történet,
a lét nem csak történik velünk!
Mert ha kell, van beleszólásunk,
sorsunkhoz lehet több közünk,
ha magunknak nem gödröt ásunk,
hanem élő álmot szövünk!

Az élet szép! S mi mégis,
mégis cipelünk mázsás terheket!
Szeretnénk végre kiélvezni,
letenni hát, mért nem lehet?
Megélni csak a boldogságot,
ízlelgetni egymás szavát,
bejárni szépen, megcsodálva
a szépségekkel telt hazát?

Mért kell a létben meggebedni,
tudva, hogy rabszolgák vagyunk,
és tesszük dolgunk napról napra,
s szemét hegyeket alkotunk.
Íróasztalnál annyi ember
értelmetlen dolgot csinál,
és akta hegyek magasodnak,
az irodisták lábainál.

Rengeteg munka értelmetlen,
és túlórázni is lehet!
Lassan az adat, statisztika,
mint sír, maga alá temet.
S ha kérdeznéd, hogy mi a haszna,
csupán annyi, hogy pénzt keress,
hogy költhess, olykor szórakozva,
s pár percre jóllakott lehess!

Húsz éven át készülsz a létre,
tanulsz, de többre nem viszed.
Nem is jössz rá a zord miértre,
hisz érted van! Mert ezt hiszed!
Amit tanulsz, el is felejted,
csak néhány szükséges marad,
amit, ha kéne, megtanulnál,
akár pár röpke hét alatt!

Az életről mégsem tudsz semmit,
arra nem tanít iskola,
ezért él gyakran, mit sem értve,
a tudós tanárok sora.
Fegyelmezés lenne a fontos,
leírt szöveg bemagolás?
Kockafejekké válni pont most,
mert lexikális a tudás?

Nem hálni jár belém a lélek,
hanem megélni a napom,
és mindig szebb jövőt remélek,
hitem elvenni nem hagyom!
Talán mások is felébrednek,
és visszatér az értelem,
s elbuknak majd, kik megvezetnek,
s szabad lehetsz végre velem!

Aranyosi Ervin © 2021-03-03..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Február végén

Aranyosi Ervin: Február végén

Február utolsó napján,
kerek Hold tekint reám.
Szökik a nap, szökik a perc,
tovaszáll az éjszakám!
Elfolyik a kezem közül,
meg hiába markolom,
elvész minden múló percem,
búsulni még sincs okom.

Mert mi múlik, a helyébe
új alkalom lép elő,
s minden egyes vágyott célom
közelebbről nézhető.
Már alig van néhány lépés,
mi elválaszt tőle még,
nagy örömmel élem létem,
sosem lesz ebből elég.

Csak a jóra koncentrálok,
kiélvezem perceim,
így lesz ritmusos a versem,
így kerül belé a rím.
Talán jó, hogy a holnapot
előre nem tudhatom,
meglepetés és váratlan
lesz érte a jutalom.

Február végére értem,
ez a hónap elszaladt.
ezt sem zártam kalitkába,
mint a szálló madarat.
Engedem, hagyom repülni,
s kapok egy új hónapot,
s bár az idő száll felettem,
minden nap nyomot hagyok!

Lám, csak változik a Hold is,
most felhő takarja el,
néha elfogy, néha hízik,
s minden új nap útra kel.
Aztán tovaszáll a felhő,
a Hold újra rám nevet,
hol előjön, hol elbújik,
mint egy játszó kisgyerek!

Hiszem, élvezi a létet,
sokat látott, bölcs, öreg!
Nem rohan, s az égi pályát
emlékekkel tölti meg.
A látványtól gazdagodva,
vár új órát, új napot,
s büszkén néz az ablakomba,
látja nézem, ott vagyok!

Kedves Holdam, vidd magaddal
a búcsúzó februárt,
s holnap már a márciusra
aggas új fénylő ruhát.
Én még ezt a mát megélem,
teszem csak a dolgomat,
hiszem, hogy a változástól
lehetek majd boldogabb!

Aranyosi Ervin © 2021-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Locsoljam, vagy ne?


Aranyosi Ervin: Locsoljam, vagy ne?

Cicamagokat ültettem,
s vártam, hogy kikeljenek.
Locsoltam is szeretettel,
szép világra leljenek!
Az egyikük már ki is kelt,
úgy hiszem, virágzik,
fehérnek is, tarkának is,
és cirmosnak látszik!
Most nem tudom, ezt a cicát
kell-e még locsolni?
Ha felébred és vizes lesz,
mit fog hozzá szólni?
Azt hiszem, hogy megvárom,
hogy vizét maga kérje,
nehogy a nagy gondoskodás
váratlanul érje!

Aranyosi Ervin © 2021-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ugatom a holdat


Aranyosi Ervin: Ugatom a Holdat

Ugatom a Holdat,
de vajon miért is?
Született már erről
sok-sok okos tézis!
De csak arról van szó,
fénye nyugtalanít,
láttam átsuhanni
előtte valakit.
Lehet, csak egy felhő,
lehet csak egy szellem,
de ahogy figyeltem,
izgatottabb lettem.
Ám a Hold csak nézett,
fénylő, bamba képpel,
titkaiból nekem
semmit sem mesélt el…

Aranyosi Ervin © 2021-02-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bízik bennem


Aranyosi Ervin: Bízik bennem

Nézd csak ezt a lepkét,
nézd csak milyen bátor!
Nem ijed meg tőlem,
sem az árnyékától!

Kíváncsian les rám,
talán bízik bennem,
ezért kell hát neki
most hálásnak lennem!

Na meg azért is, mert
szépségét mutatja,
hitem a világban,
épp most visszaadja!

Tudja, őt csodálnom,
s bizony, az már öröm,
nem hiszi azt rólam,
fejem rosszban töröm!

Nem ítél meg engem,
és hagy megcsodálni,
engedi a lelkem
szebbé, jobbá válni!

Aranyosi Ervin © 2021-02-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva