Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Leveles versike


Aranyosi Ervin: Leveles versike

Megírtam e levelem,
levelem,
s lemerült az elemem,
elemem.

Ha itt lennél te velem,
te velem,
töltődne az elemem,
elemem.

A szívemet nevelem,
nevelem,
legyen jobb, de ne velem,
ne velem!

Legyen inkább teveled,
teveled,
ezért írtam levelet,
teneked.

Benne ott a szeretet,
szeretet,
jó érzéssel megetet,
megetet.

Várom, jön-e felelet,
felelet,
írsz-e nekem levelet,
levelet?

Küldj szívembe meleget,
meleget,
jóérzésből eleget,
eleget!

Mert, tudod, a szeretet,
megetet,
szívekben gyújt meleget,
eleget.

Feltölti a lemerült,
elemet,
így lehetek remekül
teveled!

Aranyosi Ervin © 2021-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rókás kedvű reggel

Aranyosi Ervin: Rókás kedvű reggel

Élvezem a gyömöszölést,
kedveskedik a kezed,
pláne, ha e kedves gesztus
ételosztáshoz vezet!
Halmozzuk az élvezetet,
jól indul ez a napom,
mosolygok rád, szereteted
ma reggel is megkapom!

Aranyosi Ervin © 2021-03-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szajkó karrierje

Fotó: Fenyvesi Zoltán

Aranyosi Ervin: A szajkó karrierje

Kormányzónak készült madarunk a Szajkó.
Meg is nyílt előtte minden titkos ajtó.
Tudatlanok aztán szív repesve várták,
a bárkit leutánozó, jópofa madárkát.
Utánozott újat, figurázott régit,
tudott adni síri hangot, s persze adott égit.
Csak igaz szó nem jött soha ki a száján,
lovagolt hát mások szétszórt hazugságán.
Nap, mint nap, amerre éppen forgolódott,
sok-sok ígérgető politikus volt ott.
Mindnek a szövegét szépen betanulta,
így listája megnőtt, cseppet sem volt kurta.

Boldog volt tőle a sok tudatlan ember:
mert ha ígéretét majd beváltja egyszer,
hát itt majd mindenki gazdagon fog élni,
kincsük kamrájukba nem fog beleférni!
S mert a Szajkó ígért mindig a legtöbbet,
ő hozzá a népek csak úgy özönlöttek,
s hitték, bővében van Ő az igazságnak,
elnevezték végül jó Mátyásmadárnak.
Ettől fogva ő lett a bölcs, igazságos,
s idomultak tehát az ő igazához.
Elkezdett hát ezért törvényeket írni,
alig győzték a jogászok ötletekkel bírni.

Csakhogy, a sok törvény csupán őt szolgálta,
ebből aztán persze, sokaknak lett kára.
Mert a szajkó-törvény csak a Szajkót védte,
s nem számított az sem, igazságot sért-e?
Sok ember, sok sértett a bagolyhoz fordult,
mert annak fejébe egykor sok ész tódult,
s nem tudhatták róla, a Szajkó megvette,
jutalmul a kincstár egereit ette.
A bagoly onnantól megvédte a Szajkót,
s csupa hamis hírrel látta el a sajtót.
Nem engedte nyúzni megbecsült barátját,
jobban jár, ha azt is csak jó színben látják.

Morgolódtak ugyan, de tűrtek a népek,
ellenségkép pedig gyártódott temérdek,
ráfoghattak bármit rókára, szarkára:
– Ők loptak, s miattuk ment fel minden ára!
Vagy épp eltűnt minden, ami csillog, s fényes,
amire az ember szolgalelke kényes.
Közben a medvét is gyanúba keverték,
hiszen külföldön élt, ezért persze merték.
Nem is tudott, s akart, önként védekezni,
igazának ő is jól érvényt szerezni.
Távolról táplálta a negatív képet,
ezért méhkaptárból kapott sűrűn mézet.

A medve hát nyaralt, tejben, mézben fürdött,
haza, megméretni nem is készülődött.
A szajkó meg szidta plakátra ragasztva,
fogy az állam pénze, a népet aggasztva.
A sok állat tűrte, ameddig tűrhette,
bár sokaknak csőrét bántotta a tette,
mégis meghagyták a szajkót jómadárnak,
hisz az ellenzéktől jót hiába várnak.
Mert az ellenzéket a szajkó etette,
az ellopott pénzből éppúgy lefizette,
azok lázadoztak, de csak színjátékból,
s kapták a fizetést államkincstáréból.

Hogy mi lett a vége, azt titkosították,
és a hőzöngőkről készítettek listát.
Betiltottak minden közös együttlétet,
egyes személyekre osztva fel a népet.
Sok megosztott állat, nem mert lázadozni,
csak a csapatsporttal tudták lázba hozni.
Befogták csőrüket, s a szajkó rikácsolt,
és a hőzöngőknek sok, nagy cirkuszt ácsolt.
Ennyi volt a mesém, a szajkó karrierje,
valósnak hinni senki ne is merje,
képzeleted játszik, ha van hasonlóság,
ez csak mai mese, kicsit sem valóság…

Aranyosi Ervin © 2021-03-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álmodj és ébredj!


Aranyosi Ervin: Álmodj és ébredj!

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Ha az élet meggyötör,
s a puszta lét nehéz,
egyre mélyebb helyre húz
le a józan ész.
Túlélésre hajt a kor,
s félelmet tanít,
alig bírod mozgatni
elfásult izmaid.

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Emeld hát fel két szemed,
és nézz az égre fel,
szeretettel éld a mát,
lelked többet érdemel!
Vedd észre a fontosat,
ami jobbá tesz,
hagyd szeretni önmagad,
mert többet érdemelsz!

Refrén:
Álmodj és éld meg!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és éld meg!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Hagyd szeretni szívedet,
s a léted is javul,
kezd átlátni életed,
s a lelked is tanul.
Csoda szép a földi lét,
vedd észre a csodát,
vezéreljen tiszta szív
élj boldogan tovább!

Refrén2:
Álmodj és ébredj!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és ébredj!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

A gonosz nem létezik,
a lélek bűntelen,
csak tanuld az életet
s lépj a fénybe énvelem!
Szeretet a lényegünk,
mégis tanulni kell,
szebb világban élhetünk,
hova lelkünk útra lel.

Refrén2:

Álmodj és ébredj!
Ez a módja a létben a teremtésnek.
Álmodj és ébredj!
Így láthatod világod élőnek,
s gyönyörű szépnek!

Aranyosi Ervin © 2021-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha feladod a létet…


Aranyosi Ervin: Ha feladod a létet…

Eldobott álmaid,
ki fogja összeszedni,
ki fogja megélni,
ki lesz képes szeretni?

Elhagyott utadat,
ki fogja végigjárni,
az elszórt kincseket,
ki fogja megtalálni!

Refrén:
Ha feladod a létet, semmire se mész,
ha nem vagy a kalandhoz eléggé merész.
Ha mások szívéhez többé sosem érsz,
az élet minden kincse a zord semmibe vész!
Ha feladod a létet, ha már nem érdekel,
mikor a barátok már nem érnek el,
amikor bánatod új életre kel,
s beléd egy nyomasztó, mély csendet lehel.

Eldobott hitedet
ki fogja visszaadni?
Ha utadról letérsz
hol fogsz majd haladni?

Ki önt majd új erőt
a megfagyott szívedbe,
kitartja életed,
sorsod során egybe?

Refrén:
Ha feladod a létet, semmire se mész,
ha nem vagy a kalandhoz eléggé merész.
Ha mások szívéhez többé sosem érsz,
az élet minden kincse a zord semmibe vész!
Ha feladod a létet, ha már nem érdekel,
mikor a barátok már nem érnek el,
amikor bánatod új életre kel,
s beléd egy nyomasztó, mély csendet lehel.

Aranyosi Ervin © 2021-03-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álarc helyett (2013-2021)


Aranyosi Ervin: Álarc helyett (2013-2021)

Álarc helyett a mosolyomat hordom,
tükörből rám a mosolyom kacsint.
E mosolyt küldöm szerte a világba,
s mások arcáról vissza-visszaint!
A mosolyom a szeretetem része,
kis, fénylő csillag, mely fényesen ragyog.
Szeretet lángját gyújtja más szívekbe,
és ahogy terjed, úgy érzem, ott vagyok…

De mosolyom ma álarc mögé dugják,
és nem látom, ki mosolyog velem.
A MŰsorok, a rettegést tanítják,
s a szemekben ott ül a félelem!
A szeretet kiürül a világból,
és eltűnik a tündöklő mosoly,
és nem marad, ki fájó lelket ápol,
s a lelkünk napról napra haldokol!

Én szeretném az álarcot levenni,
és mosolyomat büszkén hordani,
a világomat élhetővé tenni,
s a félelem tüzet eloltani!
A rettegésbe bárki belehalhat,
a szeretet meggyógyít, felemel!
Ébredni kell, a világ már nem alhat,
a hitünk belénk életet lehel!

Én szeretnék kilépni börtönömből
és beszívni a tiszta levegőt,
kirángatni a megszokott közönyből,
a hazugságtól ma még szenvedőt!
És vannak még, kik utat mutatnának,
hogy gondolkodni élőn hogy lehet,
az emberek boldog jövőre vágynak,
hol nincs betegség, de van SZERETET!

Aranyosi Ervin © 2021-03-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Én nem értem…


Aranyosi Ervin: Én nem értem…

Nem értem, miért kell az egyre több vagyon,
miért boldogíthat az önző hatalom?
A Föld számos kincsét boldogan szórja szét,
s adja önmagától, mindőnknek, mindenét.
Hiszem, hogy az érzés, még jobban boldogít,
ha jószándék emel, s a hit látni tanít,
mikor álmot adhatsz, békét, megélhetést,
s jó szót, amely ápol, s abból nem is kevést!
Hogy tudnánk mi végre jól elhitetni azt,
nem nyújt a gazdagság felhőtlenül vigaszt!
Hogy sokkal boldogabb az, ki mást megetet,
kinek a szívéből árad a szeretet.

Nem értem, hogy miért hazudnak annyian,
igazságból talán – mint ember – annyi van?
Az egyik emberét, másik mért nyomja el?
A gyengébbik léte, miért nem érdekel?
Ma már csak az erős hoz rút törvényeket,
amit betartani, nem is kell, csak neked!
Mert behajtják rajtunk és leverik, ha kell,
de a jóemberségünk, sosem vehetik el!
Mért nem hagyják nekünk, hogy éljünk egyszerűn?
Most szegénynek lenni, már néha-néha bűn!
Mért kötik meg folyton a dolgos kezeket,
melyeket vezérel önzetlen szeretet!

Nem értem, hogy miért lett ilyen a világ,
hiszen önként nyílik mindegyik kis virág,
a természet élőn magától működik,
csak az ember az, ki pénzéért ügyködik.
Csodálkozol rajta, hogy egyszer kihalunk?
Ki lehet a hibás? Vedd észre, mi magunk!
Mert hogy hibás célok tévútra vezetnek,
s a szívek megfagynak, oly ritkán szeretnek.
A bús fejünkre száll félelem, rettegés,
s a bölcs ember ki szól, már rettentőn kevés,
hiszen mások írják sorsunk és életünk,
lézengünk a létben, mert ez jutott nekünk!

Nem értem, mért nehéz a sarkunkra állni,
itt, e földi létben, boldogokká válni?
Ember számba venni, mindazt, aki magyar,
aki szép hazánkban boldogulni akar?
Nem értem, mért nehéz újra összefogni,
mért könnyebb egy népnek elbújni, nyafogni?
Annyit szenvedett már ez a drága nemzet,
mások bűnét hordjuk, mint súlyos keresztet!
Meg kellene fognunk végre egymás kezét,
nem hagyva világunk szóródni szerteszét!
Itt e szép országban építsünk szebb jövőt,
szeretettől élőt, szebb világra törőt!

Aranyosi Ervin © 2021-03-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cipőhöz a mából


Aranyosi Ervin: Cipőhöz a mából

Égetted gyertyád, másokért égve,
nyolc éve szálltál az öröklétbe,
dalokat írtál mások szívébe,
hiányod örökül maradt,
hiányod örök űr maradt!

Álmodtál álmot, nem hittek benne,
tudtad az élet szebb is lehetne,
ha a sok ember jobban szeretne!
Minden dalod miénk maradt,
csak nem hallunk már újakat!

Hány embernek adtál?
A szívünkben maradtál,
mert szívünk mélyén, bennünk él a dal!
Tovább száll az élet,
de hallgatunk még téged,
mert bennünk élő képed fiatal.
Ma sem érti senki,
mért kellett sietni,
az öröklétbe átjutni hamar,
itt nem javult meg semmi,
csak nélküled kell lenni,
nincs élő koncert, mindent köd takar!

A dalod szól a tegnapokból át,
s mi dúdoljuk a szép szíved dalát,
már biztosan jobb neked odaát!
Minden dalod miénk maradt,
az idő száll, s te nem írsz újakat…

Aranyosi Ervin © 2021-03-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A macska sem érti


Aranyosi Ervin: A macska sem érti

Ki lehet az álarc mögött,
ezen töröm fejemet?
Csodálkozva nézek hát rád,
bosszant ez a jelenet!
Na jó, persze felismerlek,
de hogy kapsz így levegőt,
ne mondd már, hogy orrod, szájad
e szűk maszkba belenőtt!
Ezt csak orvosok viselték
hosszú-hosszú koron át,
mért nem teszel fel fejedre
inkább egy szép koronát?
Úgy szeretem az arcodat,
most a maszkod nézhetem,
s nem értem, e csúf játékot
mért játszod el énvelem?.
Nem is kell rád ez a csúfság,
én látni sem akarom,
mutassam meg, hogy tépi szét,
ezt egy hős macskakarom?

Aranyosi Ervin © 2021-03-11..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Márciusi ének


Aranyosi Ervin: Márciusi ének

Élj boldogan magyar
szép magyar hazádban,
hagyd hinni lelkedet,
a magad igazában!

Nyisd meg a szívedet,
engedd jól szeretni!
Akarj világodban,
végre rendet tenni!

Sosem vagy egyedül,
ne légy hát megosztva,
a szabadságodtól,
ne legyél megfosztva!

Együtt nemzeteddel,
szebb jövőbe léphetsz,
rajtad áll a holnap,
higgy benne, és szép lesz!

Segíts hát magadon,
s megsegít az Isten,
hagyd, hogy fénylő Napod
jó kedvre derítsen!

Meríts végre erőt
ősök igazából,
legyen boldog ország
gazdag, szép hazádból!

Ébredned kéne már
csodaszép nemzetem,
tégy szabadságodért,
lépj jó útra velem!

Vedd kezedbe sorsod,
teremts szebb világot,
legyen magyar hazánk
általunk megáldott!

Aranyosi Ervin © 2021-03-11..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva