Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mutasd valódi arcodat!

Aranyosi Ervin: Mutasd valódi arcodat!

Mutasd világodnak valódi arcodat,
ne álarcok mögül vívd napi harcodat!
Vállald fel magadat, az légy, ki benned él,
aki világának csak őszintén zenél!

Ne viselj álarcot, úgyis leleplezik,
s ne élj sose mások elvárása szerint!
Hasonló, szép lelkek könnyen megtalálnak,
mutasd meg valódat ennek a világnak!

Ne viselj álarcot, ne állj be a sorba,
jellemed varázsán ne eshessen csorba!
Csak őszinteségtől javulhat világod,
melyben minden percben lelked tükrét látod!

Vállald fel magadat, írd magad a sorsod,
a jövődnek magját lelked mélyén hordod!
Ha az igazságot ápolod és véded,
visszaigazol majd téged is az élet!

Merj hát magad lenni, lelked megmutatni,
másoknak fényedből tiszta szívvel adni!
Peregjen le rólad bántás, irigykedés,
vedd észre, manapság, az igaz ember kevés!

Legyél hát te igaz, és lelj követőkre,
gondolj holnapodra, sokkal szebb jövődre!
Ne hordj mások által elvárt, rút álarcot,
hisz hazugok ellen úgysem nyerhetsz harcot!

Aranyosi Ervin © 2024-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üzenet a túlvilágról

Aranyosi Ervin: Üzenet a túlvilágról

Üzenem a túlvilágról,
nem haltam meg, most is élek!
Visszatérhettem a fénybe,
szeretet várt, már nem félek!
Elmúltak a földi gondok,
a világot most már értem,
nem múltam el, fénnyé váltam,
ne aggódj hát többé értem!

Bár az ember odalent is
megértené ezt a titkot,
megértésért jövünk mindig,
hogy az élet mit tanított!
Ide fönt már nem fáj semmi,
nincsen bántás, csupán béke,
s tudásként száll a lelkünkre,
megélt életünk emléke!

Azt, ki elment megtaláltam,
ő is itt él, s végre boldog,
ő sem halt meg, s benned is él,
ha még szíved mélyén hordod.
Álmaidon át üzenve,
megpróbálunk segíteni,
megértetni, hogyan kéne,
földi testben is   jól lenni!

Üzenem hát, keresd a jót,
vegyél észre minden szépet,
simogatva használd a szót,
nem a harcról szól az élet!
Egymást kéne felemelni,
az életet szebbé tenni,
meg kellene már tanulni,
őszintén, és jól szeretni!

Ne félj hát az elmúlástól,
inkább élvezd ki a létet,
szeresd jobbá a világot,
ezért küldtek oda téged!
Keress méltó feladatot,
fényt kell gyújtsál a sötétben,
emberré kell végre válnod,
szeretve, a földi létben!

Aranyosi Ervin © 2024-11-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy, ahogy egy gyermek

Aranyosi Ervin: Úgy, ahogy egy gyermek

Az életet nem kell túl komolyan venni!
Nem árt néha saját magunkon nevetni,
mert a nevetéstől elszállnak a gondok,
megkönnyebbülsz tőle – érted, amiit mondok?
Nem kell düh és harag, ne harcolj a sorssal!
Lelked, hagyd lebegni! – Fűszerezd meg borssal,
csiklandós mosollyal, harsány nevetéssel,
úgy, ahogy egy gyermek: derűvel, s ne ésszel!

Aranyosi Ervin © 2024-10-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Neked adom, tiéd lehet!

Aranyosi Ervin: Neked adom, tiéd lehet!

Neked adom, tiéd lehet,
neked adnám a szívemet!

Minden érzést, mi rólad szól,
minden álmom, mely átkarol.

Neked adnám, fogadd csak el,
az élet szép, ha szíved felel!

Refrén:
Gyere nyújtsd a két kezed,
engedd hadd legyek veled,
járjunk együtt szép utat,
ami jó irányt mutat.
Gyere légy, ki elkísér majd,
át az életen,
gyere élj át együtt
mindent én velem!

Neked adnám a világot,
add tiéd nekem!

Benned szívem csodát látott,
amit te tettél velem!

Légy hát útitársam az életen át,
énekeljük együtt az élet dallamát!

Refrén:
Gyere nyújtsd a két kezed,
engedd hadd legyek veled,
járjunk együtt szép utat,
ami jó irányt mutat.
Gyere légy, ki elkísér majd,
át az életen,
gyere élj át együtt
mindent én velem!

Aranyosi Ervin © 2024-10-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanítás – szívből

Aranyosi Ervin: Tanítás – szívből

Átadom a bölcsességet,
mit az életről tudok.
Remélem, majd megfontolod,
s ha kell, eszedbe jutok.
Boldog ember akkor lehetsz,
ha boldogítasz másokat,
jókedvet adhat a lelked,
ha szíved nem fáj sokat!
Keresd hát a jót, a szépet,
s azt másoknak add tovább,
szíved mélyén lelheted meg,
a boldogító csodát!

Aranyosi Ervin © 2024-10-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hunyd be a szemed…

Aranyosi Ervin: Hunyd be a szemed…

Hunyd be a szemed, s érezz,
engedd a szíved élni!
Fogadd be a világot,
s ne akarj többé félni!
Engedd, hogy kire vártál,
lelkeddel összeforrjon.
Engedd, mától az élet
a szeretetről szóljon!

Aranyosi Ervin © 2013-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éld meg az őszt!

Aranyosi Ervin: Éld meg az őszt!

Ma még vidáman süt a Nap.
Ne borongj hát az ősz miatt!
Ez is kell, az élet forog,
ezzel is nő életkorod!
Inkább csodáld, mert szép lehet,
figyeld a múló életet.
Most színesebb lesz a világ,
levelüket festik a fák.

Pizsama parti készül épp,
vígságot szül az őszi ég.
A nagy lámpaoltás előtt,
még színes ruhát ölt a Föld.
Mért lennél éppen bús magad,
szomorkodni most nem szabad!
Élvezd gyümölcsök ízeit,
mivel az ősz most megterít!

Bár a világ lassan kihűl,
te ne légy olyan, mint kívül,
benned éledjen szeretet,
belülről árassz meleget!
Tárd ki a szíved boldogan,
lesd el az ősztől, hogy hogyan,
melengess fáradt lelkeket,
ébredjen benned szeretet!

Ma még vidáman süt a Nap,
ragyogtasd te is arcodat,
mosollyal, szóval melegíts,
másokat jobb kedvre deríts!
Éld meg az őszt is boldogan,
hisz annyi szép csodája van,
mely neked szól, hozzád beszél,
őszi dalt dúdol lenge szél!

Aranyosi Ervin © 2024-09-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: 3. szem (homlok) csakra

A Mandala színeit Aranyosi Éva adta hozzá: – 3. szem (homlok) csakra

Aranyosi Ervin: 3. szem (homlok) csakra

Elemhez nem kapcsolódom, szellemi síkon vagyok,
a színe az indigókék, száma kettő, s fenn ragyog.
Ott az ösztönös megérzés, mélyre látás, megsejtés,
összekapcsol két világot, ha kell a felismerés!
Hozzáférés Akashához, s ott van már minden tudás,
spirituális életben, főbb szintekre eljutás.
Tudatosság, életünkért felelősségvállalás,
önvalónk megismerése, éber létben álmodás.
Céljaink felismerése, lelkünknek támogatás,
belelátás más lelkébe, telepatikus tudás.
Ez a léleknek csakrája, a tudásnak a szeme,
felébresztem önvalómat, ki vagyok? Emlékszem-e?

Aranyosi Ervin © 2024-07-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy, aki megóvja a Földet!

Aranyosi Ervin: Légy, aki megóvja a Földet!

Nézz körül, bámuld az élővilágot,
erdő és rét képe vonzza szemed,
jó neked az, ha a szépséget látod,
táncol az élet egésze veled!

Majd, ha az álmaid valóra váltod,
akkor lesz igazán szebb a világ!
Természet kincseit megóvva várod,
miattad nyíljon ki minden virág!

Refrén:
Légy, aki óvja, vigyázza a Földet,
tisztán tartja a folyók vizét.
hagyja virulni az élőt, a zöldet,
légy ki a szemetét nem szórja szét!

Aranyosi Ervin © 2022-12-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Életfa

Aranyosi Éva színeivel

Aranyosi Ervin: Életfa

Az életfa szimbóluma élő hidat képez,
hogy a földi birodalom eljusson az éghez!
Világokat kapcsol össze, körforgást jelképez,
hogy az élet forrásából földi létbe léphetsz.
Körforgásba visszatérünk és részt veszünk benne,
nélkülünk a világ, bizony, hogy szegényebb lenne!
Gyökereink mélyből jövő anyaggal táplálnak,
így merítünk bölcsességet, mik javunkra válnak.
Ágaink az égbolt felé törekednek egyre,
tudást és a túlvilági létet gyúrva egybe.

Családfa, az életfája, igen terebélyes,
őseinket, rokonokat felmutatni képes.
Azokat, kik kellettek, hogy mi élővé váljunk,
akik nekünk formálták meg az élő világunk.
A családfa elágazó, s gyökerekre épült,
akiknek a keze nyomán ez a világ szépült.
Növekedés és az erő benne lüktet élőn,
megújulást, ismétlődést, életet ígérőn.
Hisz a lelkünk halhatatlan, vissza-visszatérünk,
részt veszünk a körforgásban, jövünk, megyünk, élünk!

Az életfa szimbólum, az örök élet része,
nyomot hagyunk, örökség lesz a világ egésze!
Bár a test elhasználódik, s elhagyja a lélek,
de a tanult élet-csodák mind lelkünkben élnek.
Újra jövünk, s újat hozunk, szeretet szívünkben,
s osztozhat a világunk, velünk az örömünkben.
Pihenés és harmónia szívünkben virágzik,
békességet hoz a földnek, lelkünk erre vágyik!
Ellentétek: Fent és a lent, kívül-belül minden,
fény-sötétség, ész és a szív osztozik e kincsen!

Aranyosi Ervin © 2024-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva