Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

jan
3

By

Aranyosi Ervin: Engedj minket!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Engedj minket!
(kérés a felnőttekhez)

Engedj minket játszani,
boldogabbnak látszani,
engedj minket szabadabbá válni!

Váltsd valóra álmaink,
hadd fussanak lábaink,
engedd a világot talpra állni!

Refrén:
Értünk van ez a Föld,
tovább már ne gyötörd!
tanítsd meg gyermeked, hogy rá vigyázzon!
Értünk van a világ,
értünk nőnek a fák,
vigyázz rá, hogy éljen, s szebbnek látsszon!

Engedd, éljük életünk,
jobb legyen a lét velünk!
Engedj minket szabadabbá válni!

Segíts élni, szeretni,
egymást nézni, nevetni,
vágyainkkal fenn az égeben szállni!

Refrén:
Értünk van ez a Föld,
tovább már ne gyötörd!
tanítsd meg gyermeked, hogy rá vigyázzon!
Értünk van a világ,
értünk nőnek a fák,
vigyázz rá, hogy éljen, s szebbnek látsszon!

Aranyosi Ervin © 2022.01.03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
28

By

Aranyosi Ervin: Egy új világ születése

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 8 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Egy új világ születése

A Földünk bebábozódott,
sötét veszi körbe,
benne élő fura hernyó
nem néz a tükörbe!
Amit látna, nem tetszene,
elborzadna tőle,
s megállna a fejlődésben,
s nem lenne belőle…

Nem válhatna az belőle,
mire régen vágyik,
vajon mivé nemesül,
ha gubója lemállik?
Ki kell várni azt az időt,
hogy lénye beérjen,
virágszirmú pilleszárnyak
nőnek közepében.

Nem törődik a sötéttel,
csak vár türelemmel,
és az idő neki kedvez,
fénnyel, szeretettel!
Nem is kell hát siettetni,
egyszer meg fog nyílni,
amikor az idő itt lesz,
ha minden idilli!

Feléli a sötétséget,
s megnyitja a bábját,
megmutatja a világnak
szeretet-ruháját!
Pille szárnyú pillangó lesz,
az élet csodája,
aki újjászületését,
jövetelét várja!

Talán, majd az új világban
mi is jobbá válunk,
képesek leszünk szeretni,
nyitott szemmel látunk!
Újjá születik a világ,
megtisztulva végre,
s pillangóként, tündökölve
szállunk fel az égre!

Aranyosi Ervin © 2021.12.28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
21

By

Aranyosi Ervin: Ébresszük a fényt!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Ébresszük a fényt!

A sötétség ma volt tán a legerősebb,
naplemente után ébresszük a fényt!
Kapjon a szeretet új erőre tőled,
add vissza a tőlünk ellopott reményt!

Meg kell váltanunk ma nekünk a világot,
Jézus is e célból, fényből született,
a születésnapját későbbinek látod,
a sötét használja e pár nap szünetet!

De mi reménykedünk, fény jövetelében,
s őrtüzeket gyújtunk, ahogy őseink,
ősi hagyományról szól a dal az éjben,
s a szívünkben élnek drága hőseink.

A Turul madár is kiterjeszti szárnyát,
óvja nemzetségét, tőle szent e föld!
S hiszem, felrepíti égi Nap világát,
mi a magyarokra egykor tündökölt!

S talán tiszta fénytől megszépül világunk,
szívünk melegséggel újra megtelik,
őseinkhez lassan vissza kell találnunk,
s megmutatni büszkén, többre is telik!

Aranyosi Ervin © 2021.12.21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
29

By

Aranyosi Ervin: Egyetlen út maradt!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Egyetlen út maradt!

Leszakadt a híd mögöttünk,
megfordulni nem tudunk,
mostantól egy új irányba
vezethet csak az utunk!
Döntenünk kell a jövőnkről,
vagy majd mások döntenek,
s megígérik, életünkbe
mocskos löttyöt öntenek.

Valójában egy utunk van,
vagy elpusztul a világ!
Emberiség közös lelkén
élősködők foga rág.
Megmaradunk rabszolgának?
Még inkább azok leszünk?
Vagy teszünk az ősi módon,
s boldogulhat nemzetünk?

Eljött, ez az utolsó perc,
lépünk, vagy nem lesz tovább!
Egyesítjük lelkeinket,
vagy maradunk ostobák?
Lesz közünk a változáshoz,
vagy felettünk döntenek?
Gyógyulnunk kell, hisz a Földünk
és az ember mind beteg!

A félelem vírusával
fertőződött meg a lét!
A „megoldást”, az okozók
készen teszik le eléd?
Elhiszed a hazugságot,
s csörgeted a láncaid?
Vagy keresed a megoldást,
mi a lelkedben lakik?

Emberekké kéne válnunk,
tisztelni az életet,
legalább már annyit tudni,
mint egy újszülött gyerek!
Lélek szinten kapcsolódni,
felemelni másokat,
szívből jövő szeretettel
álmodni új álmokat!

Útjelző tábla előttünk,
e percben választhatunk,
most dönthetünk a jövőnkről,
hogy milyen választ adunk!
Mi alkotunk új világot?
Vagy hadd menjen így tovább?
Él-e ember majd a Földön,
teszünk magunkért csodát?

Nem lesz többé a világunk
olyan már, mint azelőtt!
Vagy teremtjük a jövőnket,
vagy kapunk egy szemfedőt!
Nekünk csak fel kéne állnunk,
s a sakktábla leborul,
technokrata vérszívóknak
örökre bealkonyul!

Ha maradunk kiszolgálók,
hát örökre elveszünk,
uralják a testünk, lelkünk,
rabbá teszik szellemünk!
Mi tudjuk a világunkat
emberibbé tenni csak,
szeretetre, emberségre
építve egy másikat.

Most uralhat a sötétség,
árnyék van a lelkeken,
széjjelhúz a szörnyű kétség,
a program embertelen!
Erőszakkal, háborúban
látjuk már, nem győzhetünk,
fényt vinni a nagyvilágba
úgy tudunk, ha szeretünk!

Szeretettel a tudásnak
magját szórjuk szerte szét!
Ébredezzen minden ember
és használja az eszét!
Ébredjen, ki élni nem fél,
aki gondolkodni mer!
Szeretni kell, okkal élni,
Földünk többet érdemel!

Tegyük jobbá a világot,
tőlünk legyen gazdagabb,
csak a szeretet emel fel,
csak ez az egy út marad!
Minden egyéb járhatatlan,
csak a pokolba vezet,
akkor válaszd azt az utat,
ha a horrort élvezed!

Ám, ha szebb jövőre vágynál,
s megóvnád családodat,
utódoknak jövőt adnál,
és nem adnád el magad,
érzéssel és békességgel,
nyújtsd hát ki a két kezed,
s látod majd, hogy szebb jövőbe,
csak egyetlen út vezet!

Ha majd egymást kézen fogva,
együtt, egyfelé megyünk,
új világot megalkotva
ismét emberré leszünk.
Az élethez mindenünk van,
amit csak elképzelünk,
építsünk a szeretetre,
s legyen több a lét velünk!

Aranyosi Ervin © 2021.11.29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
27

By

Aranyosi Ervin: Nem kéne már!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Nem kéne már!

Nem kéne már,
hogy így legyen,
hogy átgázolj csak mindenen!
Szíved bezárjad, sose láss,
kincset szerezve gödröt áss,
hadd jöjjön ránk a pusztulás!

Nem kéne már,
hát mért teszed?
Lelkedet gúnnyal vértezed.
Másokét szóval mérgezed,
a teljeset mind szétszeded,
ehhez van csak meg készleted?

Refrén:
Ma már csak üzlet neked az élet,
a lelkedet sok pénzre cseréled,
mindig csak ez motivál téged,
és közben várod a szörnyű véget,
amely a poklán hamuvá éget.

Nem kéne már,
hogy így tegyél,
mások felett gonosz legyél!
Lelked mélyén a hiány szintjén
szeretetre vágynál őszintén,
s ugyanazt érzed lelkedben, mint én!

Refrén2:
Ne legyen üzlet mától az élet,
forduljon a Föld egy nagyot véled!
Lásd meg a jót is, lásd meg a szépet!
tegyen boldoggá mától az élet,
s ne várd halálod, ne várd a véget!

Aranyosi Ervin © 2021.09.27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
15

By

Aranyosi Ervin: Semmi sem olyan már

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , 5 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Semmi sem olyan már

Semmi sem olyan már, amilyen volt egykor,
hazugsággal terhelt a kétes jelenkor.
Vissza-visszanézve, megszépül a múltunk,
de már nem érvényes, amit megtanultunk.
Nem is olyan könnyű a szitán átlátni,
hazugság rácsok közt naponta helytállni,
rabszolgaként tűrni az elme korbácsát,
elpusztulni látni Isten szép világát.

Megvakított népnek a szemét felnyitni,
álmokat kergetni, jobb világban hinni,
ez lenne a dolgunk, s talán tennünk kéne,
de bátran fojtogat a hatalom törvénye.
Nem szolgál tudomány, jövőképünk nincsen,
marakszik az ember a semmivé lett kincsen.
A hitünk elveszett, s lelkünk nem szolgálja,
hatalom trónján ül az ördög prófétája.

Vakok közt látónak maradni veszélyes,
hazugságok vára már többezer éves.
Sír az ember lelke, lázadna zokogva,
tehetetlenségnek földhöz láncolt foglya.
Menekülne talán. Mindenhol ez várja,
megvezetett világ fegyverarzenálja.
A rémálom kínoz és megéljük ébren,
meddig él a világ a pénz bűvöletében?

Már a gyermeket is hazugsággal oltják,
az ármányaikat a képedbe tolják,
de hiába látod, ha mások nem látják,
élelmiszergyártók mérgeit zabálják.
A cirkuszt megkapják mind a hatalomtól,
s elég, ha az ember arénákban tombol,
s nem marad ereje a gondolkodásra,
míg a gondjaiért mutogathat másra.

Aki szólni merne, az mind kirekesztett,
cipeli, mint Jézus, vállán a keresztet.
Hiába beszélne szívről, szeretetről,
hazugnak nevezik, s megcáfolják egyből.
Cipeli a terhét, már nem is tud adni,
nem képes világa élőn megmaradni.
Hagyják felszegezni őt is a keresztre,
fentről átláthassa, minden el van veszve!

Vajon, van értelme ezért feltámadni,
eltorzult világnak újabb esélyt adni?
Lehet, Isten fia, már eleve téved,
lassan ő sem érti, miről szól az élet?
Értelem és remény szép lassan kihűlnek,
életünk ágain dögkeselyűk ülnek,
várják, hogy az utunk a végéhez érjen,
lelkünk mennybe szálljon, létsíkot cseréljen.

Halálra ítélt Föld, az ember lelakta,
nem is fáj a szíve érte, vagy miatta.
Eltűnik majd lassan, minden, ami élő,
robotvilág jön el, embertelen – félő!
Érzések nélküli, gondolkodás mentes,
amit könnyen ural a néhány bennfentes.
Üres, embertelen, kihűlt, árva, halott,
amilyet az ember maga mögött hagyott.

Aranyosi Ervin © 2021.09.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
14

By

Aranyosi Ervin: Legyen az élet több veled!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Legyen az élet több veled!

Ó, hidd csak el,
okkal születtél,
ha többé válnál,
jobb lehetnél,
csak rajtad múlik,
ne várj másra,
s ne gondolj
az elmúlásra!

Ó, hidd csak el,
hogy változtathatsz
a világodnak
többet adhatsz,
boldogító álmot
láthatsz
Amire vágysz
azzá válhatsz.

Refrén:
Legyen az élet több veled,
csinálj a Földből jobb helyet!
Álmodj merészet és nagyot,
kiáltsd a szélbe: – Itt vagyok!

Ó, hidd csak el,
hogy van még élet,
az ember szebbet
is remélhet,
ne add fel,
csak rajtad múlik
történeted
meddig nyúlik?

Refrén:
Legyen az élet több veled,
csinálj a Földből jobb helyet!
Álmodj merészet és nagyot,
kiáltsd a szélbe: – Itt vagyok!

Ó, hidd csak el,
mert hinni könnyebb
ne hulljon
csak úgy a könnyed!
Okkal jöttél,
okkal lettél,
oka volt,
hogy megszülettél!

Refrén:
Legyen az élet több veled,
csinálj a Földből jobb helyet!
Álmodj merészet és nagyot,
kiáltsd a szélbe: – Itt vagyok!

Refrén 2:
Legyen az élet élhető,
lelkedben van elég erő!
Álmodj merészet és nagyot,
elérhetsz minden csillagot!
Elérhetsz minden csillagot,
csak szórd szét a gondolat-magot!

Aranyosi Ervin © 2021.09.14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
13

By

Aranyosi Ervin: Mennyi?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Mennyi?

Mennyi álom, mennyi érzés,
mennyi édes megkísértés,
mennyi mosoly, lelki béke,
mennyi csodás perc emléke?

Ezt mind a lelkemben hordom,
s jelenemért morgolódom,
úgy szeretnék újra élni,
életembe visszatérni!

Mennyi jóság, mennyi szépség.
mennyi jószándékú népség,
mennyi csoda, mennyi álom,
mennyi kincs, s most nem találom!

Amíg emléküket őrzöm,
amíg járok még a Földön,
addig tiszta szívvel élek,
életsíkot nem cserélek.

Mennyi boldog pillanat várt,
mennyi szép nap töltött naptárt,
mennyi emlék gyűlt szívembe,
mennyi szépség fért el benne?

Ezek mind-mind bennem élnek,
s újra szép jövőt remélek,
ahol újra élet terem,
s visszakapom életterem.

Mennyi, ami elmúlt, mennyi?
Mennyi lépést kell megtenni?
Mennyi ember kell, hogy jöjjön,
mennyi kell, hogy utat törjön?

Hogy a létben újra éljünk,
egymással érzést cseréljünk?
Visszakapjuk igazságunk,
s a jó utat, amin jártunk…

Aranyosi Ervin © 2021.09.13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
4

By

Aranyosi Ervin: Hit, hála, szeretet

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Hit, hála, szeretet

Ha verseim szívedhez érnek,
megértve, lassan feldobog.
Hangjait súgják az álmodó szélnek,
mitől parazsad fellobog.
Más szemmel látod máris a világot,
van hát, mit adhatok neked,
valamit, mire a lelked vágyott,
emberi érzést, meleget.

Hitet adok, hát higgy a holnapokban,
hogy ez a világ mégis szép lehet,
meg van rég írva, fenn a csillagokban,
s versekbe gyűjtöttem össze neked!
Mutatom, hogyan kell szívedből szeretni,
s elhárul, látod, minden akadály,
akard világod te is jobbá tenni,
szívvel megélni azt, amit muszáj!

Félelmeinket kell igazán legyőznünk,
ez a recept és nem kell semmi más!
A földi létben hosszan elidőznünk,
ne legyél hát egy hitetlen Tamás!
Téged csak a félelem gyengíthet,
az, ha már önmagadban sem hiszel,
rajtad az aggódás sosem segíthet,
az csak energiákat visz el.

Próbálj hát élni szívvel, szeretettel,
s látni a világ tényleg csodaszép,
ne dacolj kiégett, fáradt életekkel,
akikre rárogy nap, mint nap az ég!
Találd meg utad, tedd szebbé világod,
éld meg a percet és keress örömöt,
magad körül a szépet megtalálod,
s egyre több jön, ha szívvel köszönöd!

Legyen a hála vonzó mágnes a létben,
tapasztald meg, hogy egyre többet ad,
fénysugár az, a nappali sötétben,
amitől jobban érzed majd magad!
Engedd szívedbe, s ha onnan elárad,
szeretet fénnyel telik meg a lét,
szíved szeretni soha el nem fárad,
és fénylő utat terít majd eléd!

És ez az út, itt lent vezet a mennybe,
a megváltás már e Földön jöjjön el!
A szereteted boldogságot teremtve,
éltet, ragyogtat, s az égig emel!
Lelkierőddel, mint sas, égen szállhatsz,
felülemelkedhetsz, mind a gondokon,
s ezzel saját sorsod írójává válhatsz,
s nem kell keseregned más írta soron.

Segíts a szeretet magjait elvetni,
s ha a lét földjéből búzája kikel,
akard világunkat így jobbá szeretni,
hiszen boldogulni, s nem csak lenni kell!
Legyél fényvivője az emberiségnek,
szereteted szórva köztük szerte-szét,
bátorítsd azokat, akik ma még félnek,
fényszóród legyen a kedves, szép beszéd!

Aranyosi Ervin © 2021-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
9

By

Aranyosi Ervin: Emberekké kéne válnunk

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Emberekké kéne válnunk

A lét értelmét keressük,
és mellette elmegyünk.
Pedig az életünk célja
az hogy boldoggá legyünk.
Szeretet adva másnak,
élvezzük az életet,
nincs értelme rohanásnak,
figyeld a természetet!

Érezz együtt a világgal,
légy hálás, hogy itt lehetsz,
légy boldog egy kis virággal,
amely pompázik neked.
Apró csodák vesznek körül,
rohanva nem láthatod,
ha megállsz és körül nézel,
látsz virágot, állatot.

Ha megérted, érted vannak,
szebbé tegyék életed,
szeretet morzsákat adnak,
s ettől léted szép lehet!
Ne hagyd, hogy lelkedre hasson
a gerjesztett félelem,
fölötted sikert arasson
a technika, a kényelem.

Ne kergesd a gazdagságot,
nem boldogít az a cél,
nem kell, hogy egy rút világban,
szorgos rabszolga legyél!
Fontos lenne felfedezni,
élni születtél ide,
ne hagyd hát hogy álmaidat
rettegésed elvigye.

Hej, ha rájönne az ember,
nem kell pénz, se hatalom,
örökös rettegés sem kell,
álmom élni akarom!
Együtt, egymást jobbá téve,
őszintén és boldogan,
tudva, a szeretet magja
kicsírázik, megfogan…

Ha a tudós azt keresné,
mitől lesz szebb életünk,
ha az élő bolygót lesné,
értünk lenne és velünk!
Nem vonná el a figyelmét
értelmetlen csillogás,
látva használná az elmét,
s értünk lenne a tudás.

Hiszen, ott a természetben,
minden, ami kell nekünk:
– Hogy lehetne élni szebben,
könnyítve az életünk?
Látni kéne, megismerni,
felhasználva a tudást,
nem uralni, eltiporni,
nem bántani soha mást!

A technika kezdetleges,
még ha látszólag modern,
a végső cél rég nem nemes,
mesterséges, rossz modell.
Lassan minden MŰ-vé válik,
a lét vegyszerrel kezelt,
robotolunk mind halálig,
belőlünk csak ennyi telt?

Távolodunk a tudástól,
és a tudás hatalom,
én a helyes utat járni,
s azt szolgálni akarom.
Szeretettel megérteni,
mi az élet lényege,
nem hagyni és nem rettegni,
s hagyni, hogy más elvegye.

Gondolkodni kéne végre,
míg nem hal ki a világ,
változzon az élet szépre,
s a féreg tűnjön, ami rág!
Emberekké kéne válnunk,
s úgy élni az életünk,
rájönni, ha teszünk érte,
szebb lesz ez a Föld velünk!

Aranyosi Ervin © 2021-07-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »