Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Élet ott van…


Aranyosi Ervin: Élet ott van…

Élet ott van, ahol Isten,
Isten nélkül élet nincsen.
Ha Őt, egyszer nem találod,
akkor eljött a halálod…
Elhagyod a földi tested,
bár lélekként ezt kerested.
Élőként pedig a módját:
más emberek, miképp hordják?
Porhüvelyünk mégsem játék,
inkább isteni ajándék.
Ha teheted, ápold, óvjad,
hogyha lehet hosszan hordjad!

Aranyosi Ervin © 2011-09-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Imám

Aranyosi Ervin: Imám

Drága jó Istenem,
hozzád imádkozom.
Érző, tiszta lelkem
színed elé hozom.

Töltsd meg szeretettel,
– tiszteljem az embert!
Emeljem a porból,
kit a sorsa megvert.

Aki tévúton jár
vezessem a jóra.
Tisztán álljon eléd,
ha eljön az óra.

Elbűvölve nézzem
ezt a szép világot.
Engedd, hogy csodáljak
füvet, fát, virágot.

Amint ott a mennyben,
akképp itt a földön.
Szívünkben szeretet,
béke érlelődjön.

Álmunk a valóság,
s az élet csak álom,
Amire csak vágyom,
tudom, megtalálom.

Drága jó Istenem,
imádkozom hozzád.
Szeretettel szívem,
ha bearanyoznád…

Ne lássam a rosszat,
mindig csak a szépet,
s erre taníthassam
az emberiséget!

Aranyosi Ervin © 2011-05-28.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok

Aranyosi Ervin festménye

Aranyosi Ervin: Gondolatok

Sok az ember – egy az Isten!
Egyetértés, persze, nincsen!
Egy a világ, sok a vallás,
sok a nyelv, s a félrehallás!
Közben persze megtanultam,
természettől elvadultan,
nem élhetünk boldogságban!
Gyógyír csak a fűben, fában
és a tiszta szeretetben,
– ami nélkül szépen élni,
egyszerűen lehetetlen!
Amikor majd ezt megérted,
tartalmasabb lesz a léted.

Aranyosi Ervin © 2011-05-16.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabad madár

Aranyosi Ervin festmény: Szabad madár

Aranyosi Ervin: Szabad madár

Szabad madárként szállok fent,
a Föld alattam elsuhan.
Látom a bűvös végtelent,
ahol ti éltek oly sokan.

Nincs tér, mely zord börtönbe zár
időtlen lelkem – drága kincs.
Az életem lebegve száll,
mint vad folyó, ha gátja nincs.

A múltam rég nem érdekel,
jövőt többé nem építek,
lelkem a széllel énekel,
csak Istent félem, és hiszek.

Napom előttem ott ragyog,
számomra ez mindent jelent.
Általa súlytalan vagyok,
s élem a szépséges JELEN-t.

Felülről nézve – emberek –
a Föld felbolydult hangyaboly!
A titkot meg nem értitek,
amely kihúz a súly alól.

De felhők felett kél a Nap,
– elménkbe tiszta fény hatol.
Legyen létünkhöz bölcs alap,
amely egy szebb világról szól.

Szabad madárként szállok fent,
a Föld alattam elsuhan.
Legyen példa az életem,
amit követtek majd sokan.

Aranyosi Ervin © 2011-05-14.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mai ima

Aranyosi Ervin: Mai ima

Drága jó Istenem,
segítsd tiszta lelkem.
Kérlek, hogy fohászom
meghallgatást nyerjen.

Engedd, hogy a hitünk,
mint a mag kikeljen,
engedd, hogy a lelkünk
szeretettel teljen.

Engedd színes álmunk
valósággá válni.
A béke madarát
a vállunkra szállni.

Az emberek lelke
tisztuljon meg szépen,
ragyogjon a jóság
az ébredők szívében.

Szeretetet szórjunk
az éhező világra!
Szívünk hangolódjon,
köszönő imára!

Add uram, hogy kapjak
hitet, bátorságot!
Szeretettel teremts
egy boldogabb világot!

Aranyosi Ervin © 2011-05-13.
A vers és a kép megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Él még az Istenünk

Aranyosi Ervin: Él még az Istenünk

(válaszul Arany János: ÉL-E MÉG AZ ISTEN? című versére)

Él még az Istenünk,
csak fejünkre másik,
olyan istent tettek,
kinek foga vásik,
minden értékesre,
mit a magyar teremt.
Ez most feladatot,
új kihívást jelent!

Vérben és mocsokban
meglátni a szépet,
új megváltót várunk,
– hátha erre téved.
Akit a megértés,
jószándék vezérel,
aki utat mutat
dolgos két kezével.

Istenünk, ki ott fenn
bajainkat látod,
kezd el rendbe tenni
e feldúlt világot!
Imánk hozzád száll most
könyörögve kérünk,
emeld fel a porból
megalázott népünk!

Mert mi hiszünk benned,
– nem hagytál el minket.
Támogasd jövőnket,
dicső terveinket!
Küldd el azt, ki képes
az élünkre állni!
Mutassa, hogy tudunk
boldog néppé válni!

Él még az Istenünk,
csak higgyetek benne!
Mert, ha nem így volna,
népünk már nem lenne!
Szeretete árad,
válaszul hitedre,
ha útmutatást vársz,
hallgass a szívedre!

Aranyosi Ervin © 2011-03-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikor mosolyra…

mikor mosolyra
Aranyosi Ervin: Mikor mosolyra…

Mikor mosolyra támad kedved,
a Nap lenéz és rád ragyog.
Furcsa lüktetés támad benned,
lelked megnyílik, s láthatod:
a nagy világ veled kezd táncba,
körül ölel, reád kacsint!
Elsimul arcod összes ránca,
örömöt érzel, nem a kínt.

Ha így teszel, látod a szépet,
mit nem vett észre bús szíved.
Tenyerén hordoz majd az élet,
tudom, akkor majd elhiszed.
A fájdalmat, mit néha érzel,
becsüld meg jól, mert érted él!
– Odafigyel rá mind, ki éber –
figyelmeztet, hozzád beszél.

Megmutatja, hogy hol hibázol,
– míg terhedet le nem rakod.
Jelzi a bajt, de meg nem gátol,
s ha mégis tetszik, „hordhatod”!
Miket gyógyszerrel csillapítasz,
nem a betegség, csak a tünet!
A kór eközben benned virraszt,
lappang a mélyben: – Ő üzent.

Az okok mind árnyékban állnak,
s megnézni Őket nem mered!
Álmodban mind lidérccé válnak,
s ijesztgetik a szellemed.
Kínzód a múltad egy darabja,
vele kéne, hogy szembe nézz!
Lelked e börtön néma rabja,
s elméd sem bátor, tettre kész.

Hited talán sokat segíthet,
– keresd magadban Istened!
Ellazult tested erőt meríthet,
lelkedben keress „ihletet”,
útmutatást: Mely érzés bántott?
Mit söpörsz szőnyeged alá?
Mi bánt, mi az, mi újra lázong,
– míg elméd féken tartaná?

S mikor mosolyra támad kedved,
a Nap ismét reád ragyog.
Furcsa lüktetés támad benned,
lelked megnyílik, s láthatod:
a nagy világ veled kezd táncba,
körül ölel, reád kacsint!
Elsimul arcod összes ránca,
örömöt érzel, nem a kínt.

Aranyosi Ervin © 2011-03-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A mi cicánk…

Aranyosi Ervin: A mi cicánk…

A mi cicánk dorombol.
Nem épít csak lerombol.
Mindenbe a karmát vájja,
Ő a család kiskirálya.
Az van, amit Ő akar,
ha kedve van megkapar.
Azt tesz, mihez támad kedve,
öledbe ül epekedve,
hogy simogasd, azt akarja,
s otthagy, hogyha kedve tartja.
Öntörvényű, gátja sincsen,
azt hiszi, hogy Ő az isten!

Aranyosi Ervin © 2010-09-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva