Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Levél a Mennyországból

aranyosi_ervin-level_a_mennyorszagbolAranyosi Ervin: Levél a Mennyországból

Az én Édesanyám a Mennybe költözött,
Isten országában angyalnak öltözött.
Habos felhőn ülve néz le gyermekére,
szeretetet szórva annak bús fejére.
Lám az aggódás is eltűnt homlokáról,
most már minden tudhat erről a világról.
Megnyugtatná szívem, úgy megvigasztalna,
de lelkemre hatni nincsen már hatalma.

Álmomban egy levél érkezett a Mennyből,
a jó anyám írta, s én ezt láttam egyből.
A gyöngybetűiből szép mosolya áradt,
nem érződött rajta, hogy írója fáradt.
Nem nyomta a vállát földi élet súlya,
már egy másvilágnak lett a szemtanúja.
Szeretné, ha tudnám, hogy amitől félek:
– Nem létezik halál, csak egy másik élet.

Olvasom álmomban jó anyám levelét,
büszkeség feszíti anyai kebelét,
büszke a fiára, hiszen Ő nevelte,
általa lett tiszta, bűntelen a lelke.
Üzeni magáról, most már minden rendben,
egész más a Mennyben, minden értelemben.
Nem múlik az idő, aggódni sincs miért,
senki sem bánkódik, sohasem, semmiért.

Odafent a lelkek már teljesen mások,
nincsenek félelmek, harcok, lázadások.
Szeretet érzése és mosoly vesz körül,
ott mindegyik lélek, mindenkinek örül.
Nincsen nyugtalanság és nincsen irigység
nincsen haragvó szív, csupán a meghittség.
Ott mindenki angyal, s a szeretet árad
a lélek a létbe bele sosem fárad.

Akik már meghaltak, azt mind ott találta.
Mikor megérkezett annyi lélek várta!
Mind ott volt már, kivel együtt volt a létben,
de mind fényben álltak, nem földi sötétben.
Egynek sem volt kincse, földi gazdagsága,
csak a lelkük tiszta, nyitott ragyogása,
mindent elborít ott a szeretet fénye,
boldog a Mennyország minden egyes lénye.

Ezért azt üzente: – Fiam, nem kell félned,
csak az örömöket már ott lent megélned!
Sose izgasd magad, csupán tedd a dolgod,
legyen sok-sok ember már a Földön boldog!
Azt is tudom, neked mit is kéne tenni,
tanítsd meg az embert őszintén szeretni!
Segíts teremteni földi Mennyországot,
– drága fiam, szeresd jobbá a világot!

Aranyosi Ervin © 2015-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Levetted földi köntösöd…


Aranyosi Ervin: Levetted földi köntösöd…

Levetted földi köntösöd és beléptél a fénybe,
önnön magadba költöztél, egy öröklétű lénybe.
Kellett bizony a földi lét, tapasztalások árán.
Örülni, sírni megtanulj, akár a magad kárán.

Már tudod jól, a félelem illúzió, csak álom!
És megszűnik, mert oktalan, átlépve a „halálon”.
Ami szintén nem létező, csupán bilincs a lelken.
Árnyék fal az, mely eltakar, s nem enged reád lelnem.

Nem bábu vagy, akit a sors csak jobbra-balra rángat.
Emléked nyom, s ha távozol, az itt marad utánad.
Szívekben élsz eztán tovább, visszahív sok-sok álom.
Csak anyag vész el általad, ha átlépsz a határon.

Ki tudja, mikor álmodunk, melyik valódi létünk?
Hányszor jövünk, hányszor megyünk, hányszor hisszük, hogy éltünk?
Sorsod – ami egy terv csupán – te írtad, s elfeledted!
Nem több, mint utad vázlata, s nem egy pallós feletted.

Miért kínlódtál évekig, hisz nem meghalni jöttél!
Azt hitted bölcsebb vagy ma már, bármelyik újszülöttnél?
Pedig a lélek tiszta még mikor lejön a Földre,
a bűn, a félelem, s harag nincsen még beletöltve.

Ne hidd, hogy majd tovább viszed! Itt hagyod lent, a porban!
Hiányozni sem fog neked, s nem keresed, hogy hol van?
Ahová mész, ott béke van, a szeretet virágzik.
s aki voltál, majd idelenn pár léleknek hiányzik…

Aranyosi Ervin © 2015-10-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fény és sötét ura az ember

Aranyosi Ervin: Fény és sötét ura az ember

Ha majd belefáradsz, az legyél, ki nem vagy.
Mikor belső lényed, kizökkenni nem hagy.
Mikor minden perced élvezetté válik.
Ha lelked meg tisztul, s nem rettegsz halálig,
akkor talán rájössz céljára a létnek,
s ura lehetsz egyként, fénynek és sötétnek.

Ha a szeretetnek útját megtalálod.
Ha nem más hatalom céljait szolgálod.
Társakért teremtesz, kik körötted élnek,
s nyugtatod a lelkét azoknak, kik félnek,
akkor talán rájössz céljára a létnek,
s ura lehetsz egyként, fénynek és sötétnek.

Ha a megértésnek köpenyét felöltöd,
s napjaidat fényben, s szeretetben töltöd,
örömmel töltöd meg lelked szép világát,
lombossá növelve az életfa ágát,
akkor talán rájössz céljára a létnek,
s ura lehetsz egyként, fénynek és sötétnek.

Ha a tudományod az embert szolgálja.
Ha a lélek nem lesz a pénznek szolgája.
Ha majd minden ember szeretetre ébred.
Ha nem mást játszol el, saját léted éled,
akkor talán rájössz céljára a létnek,
s ura lehetsz egyként, fénynek és sötétnek.

Ha az élet útját végre megtalálod.
Amikor ráébredsz, hogy nincs is halálod,
mert a lelked örök, nincsen mitől félned,
csak a napjaid kell értelmesen élned,
akkor talán rájössz céljára a létnek,
s ura lehetsz egyként, fénynek és sötétnek.

Aranyosi Ervin © 2015-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Harmatcsepp és a tündér


Aranyosi Ervin: Harmatcsepp és a tündér

Fűszálon apró harmatcsepp gurul,
ott csillog benne a Nap sugara.
A fűszál végén apró tenyérbe hull,
mert az egy tündér aprócska pohara.
Ebből meríti tündér erejét,
s arcodra lágy, vidám mosolyt varázsol.
Máris örömmel telik meg a lét.
A lélek ébred, s nem akar lenni máshol…

Aranyosi Ervin © 2015-07-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jelenkép

Jelenkép

Photo forrása: Facebook Felipe TeTz

Aranyosi Ervin: Jelenkép

Tudod, a pénz könnyen nyomorba dönthet,
néha mert van, és olykor hogyha nincs.
A hétköznapok látszat gazdagsága,
ahol egy falat is lehet drága kincs.

Van, hogy a lelket támadja szegénység,
s hamis tudást rejt, üres képzelet.
Van ki nem tudja, milyen is a szépség,
s van ki irigyli tőled az ételed.

Koldus világba hálni jár a lélek,
s nincs kapcsolat élő lelkek között.
Múltat siratva jövőbe nézni félnek.
Titok lappang minden álarc mögött.

És gazdag az, ki pillanatra boldog,
kit megérint pár kedves, tiszta szó,
ki eltéved a természetben néha,
ahol az élet hangja még hallható.

Aranyosi Ervin © 2015-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egymás szemében

egymás szemében
Aranyosi Ervin: Egymás szemében

A szem a lélek tükre,
s lelkedet kémlelem.
Vajon, mit gondol rólam,
boldog-e én velem?

Ám látom, te is nézel,
valamit keresel,
s ha megkapod a válasz,
tán boldogabb leszel.

Egymás szemébe nézve
kémleljük a jövőt,
mit hozhat szép szívünkre,
új álmokat szövőt?

Napot és holdat látunk?
Hová vezet az út?
Mennyország lelkünk mélye,
vagy feneketlen kút?

Elvész-e minden álmunk,
vagy most kél szárnyra csak?
Milyen választ találunk?
Annyiszor láttalak.

Hát eggyé kéne válnunk,
– a kétség elszakít –
így együtt kell megélnünk
egymás szép álmait!

Aranyosi Ervin © 2015-05-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy egy a világgal

Légy egy a világgal
Aranyosi Ervin: Légy egy a világgal

Térben és időben egy vagy a világgal,
lassan növő fűvel, békés pálmaággal.
Egy vagy teremtőddel, egy vagy önmagaddal,
egy a mindenséggel,  a múló anyaggal.

Elméd mégis másnak gondol, s ismer téged.
Tán ez okoz benned számtalan kétséget.
Gondolat és érzés, mind-mind elhatárol,
hamis képet festve, rád váró világról!

Érzéki csalódás, vakító káprázat,
lelked belenyugszik, s magad ellen lázad.
Benne vagy, nem is látsz kiutat belőle,
s néha hitrendszered menekít előle.

Tudd, a lét nem börtön, nem vagyunk bezárva!
Összeköt a lelkünk, egyikünk sem árva.
Ha együtt éreznénk minden földi lénnyel,
eggyé is válhatnánk minden teremtménnyel!

Felfognánk a létnek gyöngyöző csodáját,
s elhagynánk az elme szoros kalodáját.
A testbe zárt lélek szabad lenne újra,
mert csak addig szenved, amíg megtanulja.

Öleld hát magadhoz az egész világot,
éld meg a valódat, lelked legyen áldott!
Légy különleges lény, lét alkotó része,
veled legyen teljes a világ egésze.

Öleld hát az élőt, mind-mind önmagadhoz,
de ne legyen semmi, amihez ragaszkodsz!
Engedd tovaszállni, ami szabadulna,
mert a rabságától csak a porba hullna.

Természet csodáit figyeld szeretettel,
ne csak uralkodjon, szolgáljon az ember!
S hagyd hogy a természet, maga is szolgáljon,
minden rendbe jöjjön, teljesebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2015-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lélektükör

aranyosi-ervin-amikor-boldog-vagy
Aranyosi Ervin: Lélektükör

Szeretet kísérjen át az életeden,
megértés és hála, méltó társad legyen!
Fogadd el az élet száz, apró csodáját,
s enged hogy tiédet, mások megcsodálják.
Egyedi vagy, s mégis az egésznek része.
S benned ott a világ lüktető egésze.
Engedd szép fényedet, hogy másokra hasson,
eltévedt lelkeknek jó utat mutasson.
Ha a helyes utat járod egész végig,
lelked megkönnyebbül, s felemel az égig.
Hosszú szép utadon becsülj minden társat!
Bennük a tanítót, lelked tükrét lássad!

Aranyosi Ervin © 2015-05-12.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kísérődnek jöttem!

kísérődnek jöttem
Aranyosi Ervin: Kísérődnek jöttem!

Kísérődnek jöttem, hát ne kövess, kérlek!
Ne is menj előttem, mint vezető lélek!
Gyere csak mellettem, légy a méltó párom,
te is kísérj engem, által a világon.

Kísérődnek jöttem, ne akarj vezetni!
Látni is akarlak, s őszintén szeretni.
Lépteinknek hossza szépen igazodjon,
megértő mosolyunk fényesen ragyogjon.

Kísérődnek jöttem, s te is kísérj engem,
lásd a szerethetőt, lásd az embert bennem!
Kézen fogva menjünk által a világon,
s amíg tart az élet, te légy méltó párom!

Aranyosi Ervin © 2015-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hálás szívvel – Anyák napjára

orgonacsokor
Aranyosi Ervin: Hálás szívvel – Anyák napjára

Szeretetburokkal vettél körbe, s óvtál.
Szíved közelében, szíved alatt hordtál.
Születtem, mert szültél, létre hívtál engem,
talán egy szép álmot, jövőt láttál bennem.

Anyai szíved a lágy dallamát verte,
dobogva, jöttömet, létem ünnepelte.
Karod körbefonta apró kis testemet,
szép madonna voltál, kit festők festenek.

Belsődből felém a szereteted áradt,
s történhetett bármi, bele sosem fáradt.
Adtál, amit tudtál. Tetted csak a dolgod!
Figyelted csemetéd, mitől lenne boldog?

Lelkem tanítottad jobbá, többé válni,
szeretet dallamot írni, komponálni.
Ma már úgy működik, mintha visszhang lenne,
s megértő szeretet köszön vissza benne!

Hála muzsikája száll most feléd, tőlem,
szeretet dallama kibomlik belőlem.
Neked köszönöm, hogy megtanultam adni,
szeretnék örökre gyermeked maradni!

Aranyosi Ervin © 2015-05-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva