Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

febr
14

By

Aranyosi Ervin: Teremtő lények vagyunk!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Teremtő lények vagyunk!

Tiszta szívvel születtem én,
lelkembe költözött a fény,
láthattam annyi sok csodát,
megleltem álmaim honát,
s egy mindenség lett az enyém.

Csodáltam a természetet,
bejártam, amit csak lehet,
kitűztem fénylő célokat,
s elérjem, tettem én sokat,
isten-emberként éltem én.

Teremtettem hét napon át,
őriztem lelkem vagyonát,
gyűjtöttem szép emlékeket,
amit majd megosztok veled,
mert a világom az enyém!

Mind isteni lények vagyunk,
teremtünk, szóval alkotunk,
teremtőnk ezt hagyta reánk,
csak meg kell élnünk a csodánk!
Hiszem, s ezért megélem én!

Ha te is hiszed, tarts velem,
legyen miénk a végtelen,
keresztül sok-sok életen,
annyi megélt történeten,
amennyit elterveztem én!

Aranyosi Ervin © 2022.02.14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
6

By

Aranyosi Ervin: Én Istenem, Istenem!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Én Istenem, Istenem!

Én Istenem, Istenem,
adjál erőt énnekem,
élvezzem az életem,
szebben szóljon énekem!

Én Istenem, adj hitet,
lelkemet ki menti meg?
Adjál reményt és erőt,
ébresszem az ébredőt!

Istenemmel egy vagyok,
lelkében felolvadok,
hála járja lelkemet,
szeretet a szívemet.

Én Istenem, Istenem,
magyarságom hirdetem,
hadd láthassa a világ,
sohasem fél, aki lát!

Legyen teljes ez a lét,
megélem mindkét felét,
az egyiket álmodom,
el sohase kárhozom!

Én Istenem, Istenem,
mindig itt vagy én velem,
én pedig veled vagyok,
világodban lakhatok!

Aranyosi Ervin © 2022.02.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
30

By

Aranyosi Ervin: Magyarnak születtem

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Magyarnak születtem

Én itt, és magyarnak születtem,
ez az ország az én hazám!
Síkságát, napsütötte dombját,
sok jó elődöm hagyta rám!
Mindezt még védi ősi törvény,
s ma mégis rablók, árulók,
minden rögöt uralni vágynak,
s egy megtűrt nép tagja vagyok!
Egy régi, ősi, büszke népé,
mely összetartott, s osztozott,
s őrizte Isten adományát,
mely rá dicső múltat hozott!

Én itt, és magyarnak születtem,
de lelkem bilincset visel,
idegen szórja kincseinket,
tolvaj, enyves kezeivel.
S a magyar régen elfeledte
szeretett népét, Istenét,
s vele elveszti szép hazáját,
összetartó természetét.
Árpádnak népe igába hajtva,
s felette mások döntenek,
elveszett rég a nép hatalma,
s lelkünkre epét öntenek.

Én itt, és magyarnak születtem,
édes hazámért lázadok,
népünkre hazug álmot hoztak,
vérzivataros századok.
Mások írták történetünket,
nem áldjuk, s tudjuk Istenünk,
más Istent tettek a nyakunkra,
a magyaroké nincs velünk!
A más isten, maga az ördög,
s a nemzetünk fogy, elkopik,
árulók szolgálják a sátánt,
s a nép csak nyög, s szomorkodik.

Én itt, és magyarnak születtem,
s ébreszteném a népemet,
nincs választás, hiszen megosztva,
egy nemzet teljes nem lehet!
Ébredned kell magyar testvérem,
hét vezér vére összeköt,
ne rettegj folyton túlerőtől,
ne hajolj meg a gaz előtt!
Ha élni akarsz a hazádban,
s nem csak tengetni életed,
hinned kell ősök igazában,
mert ez ősi jussod neked!

Mi itt, és magyarnak születtünk,
és mind-mind egy vérből vagyunk,
a teremtőnk példáján lettünk,
s a Földön szép nyomot hagyunk!
Hát áldd meg Isten nemzetünket,
és kell, hogy végre megsegíts,
add hát vissza régi hitünket
és elénk szép jövőt vetíts!
Emeld fel néped méltó helyre,
adj élő célt, megélhetőt,
hogy végre, újra összefogjon,
adj hát hozzá elég erőt!

Mi itt, és magyarnak születtünk,
s él még a magyar Istene,
hadd dobbanjon együtt a szívünk,
kísérje azt magyar zene!
Hegyek, folyók, alföldi tájak,
magyar falvak és emberek,
segítsetek, hogy azzá váljak,
egy hős nemzet vére legyek!
Tisztuljon végre meg az ország,
ne marjon féreg foga már,
tegyük e hont ma ismét naggyá,
hol ránk e Menny otthona vár!

Aranyosi Ervin © 2022.01.30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
12

By

Aranyosi Ervin: Élni jöttem, élni szabadon!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , 12 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Élni jöttem, élni szabadon!

Elfáradtam, újra kezdem,
megpróbálok élni szebben!
Válaszúthoz megérkeztem,
merre hát tovább?

Hitem adtam, teremtettem,
hiszem, hogy jobb ember lettem,
boldog voltam és szerettem,
s éltem a csodát!

Élni jöttem, élni szabadon,
erőt venni olykor magamon,
mások között élni létem,
utat mutasson a léptem!
Élni jöttem, jóvá válni,
vagy legalább megpróbálni,
adni azt, akivé lettem,
jóságot, mi élő bennem!

Elfáradtam, segíts kérlek,
hálni jár belém a lélek.
holnapomtól mégse félek,
megyek csak tovább!

Lelkem nem lehet bezárva,
nem élhetek kalitkában,
szép utamon visz a lábam
árkon-bokron át!

Élni jöttem, élni szabadon,
erőt venni olykor magamon,
mások között élni létem,
utat mutasson a léptem!
Élni jöttem, jóvá válni,
vagy legalább megpróbálni,
adni azt, akivé lettem,
jóságot, mi élő bennem!

Élni jöttem, élni szabadon,
tiszta szívvel járni utamon,
Tiszta szívvel emberséggel,
jót akaró képességgel!
Élni jöttem, jobbá lenni,
másokat jobbá szeretni!
Éhes szíveket etetni,
teremteni, s csodát tenni,
töretlenül tovább menni!

Aranyosi Ervin © 2022.01.12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
20

By

Aranyosi Ervin: Vallomás

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Vallomás

Merengve néztelek, mikor észre vett szemed.
Többre gondoltam, mint ahogy képzeled!
Szép szemed mágnesként vonzza tekintetem,
legyél a valóság, tegyél csodát velem!

Refrén:
Hívlak, hogy táncold át velem az éjszakát,
hallgasd meg lelkemnek minden szép szavát!
Legyenek közösek álmodott álmaink,
hiszen a szíved már a szívemben lakik!
Legyenek közösek lángoló perceink,
éljük az életünket az álmaink szerint!

Merengve nézel rám, meséld el álmaid,
tudod, a szíved rég a szívemben lakik.
Terólad írok dalt, teérted élek én,
tetőled telik meg széppel az én zeném!

Refrén:
Hívlak, hogy táncold át velem az éjszakát,
hallgasd meg lelkemnek minden szép szavát!
Legyenek közösek álmodott álmaink,
hiszen a szíved már a szívemben lakik!
Legyenek közösek lángoló perceink,
éljük az életünket az álmaink szerint!

Aranyosi Ervin © 2021-11-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
10

By

Aranyosi Ervin: Útmutató

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Útmutató

Kiteszem lelkemet,
lásd milyen vagyok!
Szeretet verseim
csak elvetett magok.
Ha benned kikelnek
és szirmot bontanak,
világról mesélnek,
a fénnyé vált szavak.

Kiírom magamból,
mi lelkemből fakad,
világot alkotnak,
teremt a gondolat.
Fény útján küldöm el,
tenálad célhoz ér,
új álmot, új hitet,
és új jövőt ígér!

Refrén:
Ébren is álmodom,
kövesd hát lábnyomom,
mutatom, merre kéne menni!
Nap, mint nap itt vagyok,
szavaim hit-magok,
világunk rendbe kéne tenni!

Megnyitom lelkemet,
szálljon rád a fény,
Igaznak születtünk,
egy csodás földtekén!
Nincsenek bűneink,
ma is tiszták vagyunk,
ha jó szándék vezet,
reményt is adhatunk!

Refrén:
Ébren is álmodom,
kövesd hát lábnyomom,
mutatom, merre kéne menni!
Nap, mint nap itt vagyok,
szavaim hit-magok,
világunk rendbe kéne tenni!
Világunk rendbe kéne tenni!
Világunk jobbá kéne tenni!

Aranyosi Ervin © 2021.11.10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
8

By

Aranyosi Ervin: Ki az a tükörben?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Ki az a tükörben?

Már rég óta egy társra vágyom,
s lám a tükörben megtalálom.
Ki lehet Ő? Nem ismerem még,
csak arcát látom, s szeme színét…
De többet akarok tudni róla,
a bent, a lelkemben lakóra
vagyok kíváncsi szüntelen!
Ki az, ki itt él rég velem?

Meg kéne végre ismerkednünk,
van e közös, hasonló bennünk,
mi nyomja lelkét szüntelen,
s jó neki kettesben velem?
Azt hiszem, őt szeretnem kéne,
hasonló lehet véleménye
a dolgokról, mi foglalkoztat,
s ez még nekem tán jót okozhat.

Kell-e tükör, hogy bennem lássam,
hogy lelkem mélyén megtaláljam,
hogy tudjam, közös az életünk,
egymás nélkül nem létezünk?
Ő a lelkem kivetülése,
anyagba zárt fény rezdülése,
s megfoghatón ölt alakot,
akivel végül egy vagyok!

Együtt születtünk le a Földre,
s együtt maradunk mindörökre,
s hallgatnom kellene reá,
s talán mindazt megmondaná,
ami bennem csak puszta kérdés,
amihez köt ezernyi érzés,
de talán válasz lesz belőle,
ha meg merem kérdezni tőle!

Tükröm, tükröm, hát mondd meg nékem,
kit látok tested üvegében?
Ki az ki testem, s lelkem mása,
neki is van szívdobbanása?
Ha elmegyek, hát elmegy ő is?
Vagy folyton bennem fészkelődik?
Ezernyi kérdés, hangzavar,
mely érzéseket felkavar…

Én ő vagyok, és ő én lennék,
közös az élet, s minden emlék?
Csak itt láthatom a tükörben,
vagy ott a múltban, s a jövőmben?
Ha nem szólok, hát bennem hallgat,
előlem titkokat takargat?
Vagy elmondja, ha csendben kérem,
elcsendesülve őt elérem?

Lehunyt szememmel újra látom,
a tükörbéli jóbarátom,
s ha kérdezem, megjön a válasz:
– Akár boldog emberré válhatsz!
Csupán figyelj csendben magadra,
a belső csodás, isteni hangra,
csak lépj be lelked ajtaján,
s a választ megleled talán…

Aranyosi Ervin © 2021.11.08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
21

By

Aranyosi Ervin: Én álmodom még száz fokon

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Én álmodom még száz fokon

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy mi az, amit érzek,
ha nélküled csak vergődöm
és ezernyi sebből vérzek.
Én álmodom,
még száz fokon,
de ez sem nyújt nekem vigaszt
hová tűnt el a szeretet,
s hogy tudnám elfeledni azt?

Hogyan mondhatnám el neked,
ébredve fázós hajnalon,
s útra kelve az utamon,
könnycsepp csorog az arcokon,
s én álmodom
még száz fokon,
hogy valahol él a remény,
hogy mindenki más rokonom,
mindegyik istenadta lény.

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy lelkem belefárad,
hogy hétköznapi emberek
is szidják a hazámat.
Én álmodom
még száz fokon,
s ez ellen lelkem lázad,
de szétszakít, folyton megoszt,
e gyűlölködő század.

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy túl sok már a vegyszer,
s hazudja reklám, s média,
hogy életünkhöz ez kell!
Én álmodom
még száz fokon,
de mit ér a tudásom,
ha lábnyomom, s intő szavam
fiók mélyére ásom.

Hogyan mondhatnám el neked,
elvették emberségem,
s ha kimondom, mit gondolok,
talán örökre végem.
Még álmodom
pár száz fokon,
lázadva forrong lelkem,
de a tudást, amim csak van,
most mind el kell temetnem.

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy kevés tudni, s félni…
Újra kellene tanulni
talpon maradni, s élni!
Én álmodom
még száz fokon,
köröttem hűlt ki minden,
és nem mozdul a végtelen,
mindaz, amiben hittem.

Aranyosi Ervin © 2021.10.21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
28

By

Aranyosi Ervin: Nevetni láttam az eget!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Nevetni láttam az eget!

Álmodtam szépet,
álmodtam jót.
Én kormányoztam
az álomhajót.
Amerre néztem,
ott csak csoda várt,
nevetni láttam
a látóhatárt.

Azt teszem végre,
mit vágyott szívem,
álomhajómat
szép révbe viszem,
boldoggá válok
szeretve én,
szívdobbanásom
a kedvenc zeném.

Szabaddá váltam,
nincs rajtam teher,
nem érzem többé,
hogy küzdeni kell!
Élem a létet,
és boldog vagyok,
mások lelkében,
szép nyomot hagyok.

Álmodni mertem,
most ébren vagyok,
napom teremtem,
s a lelkem ragyog.
Boldog a szívem,
mert nincs egyedül,
békém galambja
a vállamon ül.

Ébren is kéne,
álmodni már,
megkapni végre,
azt ami jár,
s szívünkből adni,
amit lehet,
megtapasztalni
egy szebb életet.

Ébredjetek fel
jó emberek!
Legyen az élet
több veletek!
Váltsuk valóra,
mit álmunk ígér,
mikor a kedvünk
az egekig ér!

Ébredj barátom,
és álmodj velem!
Miénk a cseppnyi,
s a végtelen
Csak meg kell élnünk
saját csodánk,
s nem is kell félnünk
egy életen át!

Ébredjetek fel
jóemberek,
csak egy a fontos,
a szívszeretet!
Nem kell, hogy harcolj,
csak boldogan élj,
holnapba nézve
szép jövőt remélj!

Álmodjunk együtt,
álmodjunk jót,
tegyük boldoggá
az álmodozót,
gondolatunk majd
szebb jövőt teremt,
majd ezzel uraljuk
a végtelent!

Szeretve élni,
mit is jelent?
Teljessé tenni
a megélt jelent.
Elfogadásban
megélni csodát,
látni az élet
szebb oldalát.

Nevetni láttam
a fénylő eget,
szívemben itt él
e szép jelenet,
arcodra festem
e vidám jelet,
tükrödben lássad,
hogy lelked nevet!

Aranyosi Ervin © 2021.09.28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
1

By

Aranyosi Ervin: Szép szemed tükrében

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment

Festmény: Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Szép szemed tükrében

Szép szemed tükrében önmagamat látom,
lelkedbe ültettem álmodott világom!
Ahogy reám nézel, annak mély nyoma van,
ha a szemed ragyog, jobban érzem magam!
Látom, milyennek látsz és ha tudsz szeretni,
akkor célom, téged boldogabbá tenni!
Hiszen a te szemed, már maga varázslat,
hiszen engem jobbnak, s szeretettnek láttat!

Szép szemed tükrében sokkal jobbá válok,
életre kelhetnek együtt vágyott álmok,
s akarom, hogy szemed mindig rám ragyogjon,
szemed tükörképe visszamosolyogjon!
Igyekszem javulni, érted jobbá válni,
hagyni, hogy felemelj, hogy megtaníts szállni!
Tudom, hogy sikerül, ha én is akarom,
s minden megvalósul, ha vágyom rá nagyon!

Szép szemed tükrében oly jó megfürödnöm,
szeretetem reád jó érzéssel öntöm,
s ami bennem a jobb, arra megtanítlak,
kinyújtom kezemet, szebb világba hívlak,
hol szemed tükrében azt az embert látom,
aki változtathat ezen a világon,
ki érted, s magáért képes végre tenni,
árnyékból világát, a fénybe emelni!

Szép szemed tükrében megtisztul a lelkem,
bátorít, hogy menjek, hisz jó útra leltem,
belőle merítem erőmet az úthoz,
s visszajárok hozzá, mint bővizű kúthoz.
Mikor elfáradok, lelkem megpihenhet,
láthat, ébredezhet, új álmokba kezdhet.
Vigyázok, hogy mindig fénylő maradhasson,
tudásom szomjára, csillapítón hasson.

Aranyosi Ervin © 2021.09.01.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »