Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Én csak ember szeretnék maradni!


Aranyosi Ervin: Én csak ember szeretnék maradni!

Én csak ember szeretnék maradni,
szeretetet adva, szeretetet kapni,
tiszta szívvel élni a világot,
átélni az örök boldogságot!

Én csak emberként szeretnék élni,
s nem akarok semmitől sem félni,
hinni másban, s hinni önmagamban,
a lelkemből kivirágzó magban!

Én csak jó ember szeretnék lenni,
és másokat is így boldoggá tenni,
álmodozva élvezni a létem,
feloldódni a szeretet fényben!

Én csak emberként akarok élni,
élhető, szép holnapot remélni,
esélyt adni másnak, hogy megélje,
fájó múltját boldogra cserélje.

Én csak ember vagyok, tiszta lélek,
egy jobbá tett holnapról mesélek,
hol az ember együtt boldogulhat,
s így teremthet élhetőbbet, újat.

Én csak ember vagyok, s élni hívlak,
szavaimmal élni megtanítlak,
legyél társam, legyen köztünk egység,
árva lelkek ezt a jót keressék!

Én csak ember leszek itt, e Földön,
s ha életem jósággal megtöltöm,
talán utam követik majd mások,
megszépül a világ, ahol járok!

Én csak ember szeretnék maradni,
nem elvenni, inkább folyton adni,
hitet, reményt, élő valóságot,
szeretettel járva a világot!

Aranyosi Ervin © 2021.11.19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Útmutató


Aranyosi Ervin: Útmutató

Kiteszem lelkemet,
lásd milyen vagyok!
Szeretet verseim
csak elvetett magok.
Ha benned kikelnek
és szirmot bontanak,
világról mesélnek,
a fénnyé vált szavak.

Kiírom magamból,
mi lelkemből fakad,
világot alkotnak,
teremt a gondolat.
Fény útján küldöm el,
tenálad célhoz ér,
új álmot, új hitet,
és új jövőt ígér!

Refrén:
Ébren is álmodom,
kövesd hát lábnyomom,
mutatom, merre kéne menni!
Nap, mint nap itt vagyok,
szavaim hit-magok,
világunk rendbe kéne tenni!

Megnyitom lelkemet,
szálljon rád a fény,
Igaznak születtünk,
egy csodás földtekén!
Nincsenek bűneink,
ma is tiszták vagyunk,
ha jó szándék vezet,
reményt is adhatunk!

Refrén:
Ébren is álmodom,
kövesd hát lábnyomom,
mutatom, merre kéne menni!
Nap, mint nap itt vagyok,
szavaim hit-magok,
világunk rendbe kéne tenni!
Világunk rendbe kéne tenni!
Világunk jobbá kéne tenni!

Aranyosi Ervin © 2021.11.10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az én hiszekegyem


Aranyosi Ervin: Az én hiszekegyem

Hiszek a mesében,
hiszek a jóságban,
hiszek egy létező,
igaz valóságban.
Hiszem, hogy az ember
eleve bűntelen,
s hiszem kárhozottak,
akikben bűn terem.

Hiszek a végtelen
isteni csodában,
hiszek az emberben,
hiszek fűben, fában!
Hiszem, e világra
mind okkal születtünk,
s minden perc egy csoda,
amikor szerettünk!

Hiszek önmagamban,
s hiszek minden lényben,
s hiszek a világot
átölelő fényben!
Hiszem, hogy azért van,
hogy lelkünkkel lássunk,
feléledjen bennünk
elveszett tudásunk!

Hiszek a reményben,
hiszek én a hitben,
hiszem, jót akarva
bennem él az Isten!
Hiszem, okkal jöttem,
s keresem az okot,
és a sötétségből
lassan kiragyogok!

Aranyosi Ervin © 2021.11.06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredj, ébredj Csipkerózsa!


Aranyosi Ervin: Ébredj, ébredj Csipkerózsa!

Ébredj, ébredj Csipkerózsa,
kezedben a világ sorsa,
nem érdemes átaludnod,
van még, mikről kéne tudnod!
Megérteni mi, miért van,
nem csak élni elaléltan,
nem csak a hercegre várnod,
önmagadért kell kiállnod!

Önmagadért kell kiállni,
többé lenni, jobbá válni,
másoknak is többet adni,
élőn kell példát mutatni!
Csipkerózsa ébredj, ébredj,
ne legyen az alvás védjegy!
Az életed meg kell élned,
a sorsodtól nem kell félned!

Ébredj, ébredj Csipkerózsa,
mert elfogy a kenyérmorzsa,
mit álmodban széjjel hintesz,
valóságod aszerint lesz!
Fontosabb, hogy ébren álmodj,
jókedvűen felvidámodj,
másnak is adj hitet, reményt,
megláthassák benned a fényt.

Éjből jöttél, fénnyé váltál,
több is lehetsz még a vártnál,
más lelkekben gyertyát gyújtva,
elesettnek kezet nyújtva.
Csipkerózsa ébredj, ébredj,
éber álmaidba révedj,
hadd lássanak csodát benned,
ezért kellett leszületned!

Aranyosi Ervin © 2021.10.26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hagytuk kihűlni a Napot!


Aranyosi Ervin: Hagytuk kihűlni a Napot!

Hideg van, jaj nagyon hideg,
világunk, mondd, ki menti meg?
Arcunkra könnyünk ráfagyott,
hagytuk kihűlni a Napot!

Hová tűnt el a szeretet,
nincsen ki lélekkel etet.
Ha nincsen fény, én sem vagyok,
hagytuk kihűlni a Napot!

Refrén:
Ébredni kéne már nagyon,
egy fázós őszi hajnalon,
ébredjetek, ébredjetek,
világítson a fényetek!
Ébredni kéne emberek,
fény nélkül élni nem lehet,
éljen tovább bennünk a fény,
maradjon élő a remény!

Nyisd meg szíved és tárd ki azt,
másoknak nyújts hitet, vigaszt,
lelkünk mélyén még fény ragyog,
keltsük életre a Napot!

Világunk újra szép legyen,
engedd, hogy boldoggá tegyen!
Hadd éljem meg, aki vagyok,
hadd élesszem fel a Napot!

Refrén:
Ébredni kéne már nagyon,
egy fázós őszi hajnalon,
ébredjetek, ébredjetek,
világítson a fényetek!
Ébredni kéne emberek,
fény nélkül élni nem lehet,
éljen tovább bennünk a fény,
maradjon élő a remény!

Ébredjetek, ébredjetek,
fény nélkül élni nem lehet!

Aranyosi Ervin © 2021.10.10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Október

Aranyosi Ervin: Október

Október fénylő, okker-aranyába
mártja a szél villámgyors ecsetét,
művészi színt visz az indián-nyárba,
cseppeket szórva a fákon szerteszét.
Olykor vöröst fest, véresen komolyra,
olykor irigység sárgája virít,
barna is jut a szél tépázta lombra,
festi a haldoklás gyönyör-színeit.

Pompával vigad a megfáradt természet,
terhüket télre leteszik a fák,
itt utoljára gondolt egy merészet,
színes levélből szőtt szőnyeget alánk.
Az avar megroppan lépteink súlyától,
zizegve súgja végső szavait,
még fel-felröppen, de haladni nem gátol,
hagyja porladni lelke hamvait.

Borong az idő, elmereng a lélek,
mint minden őszön, halványul a fény.
Az őszi ködben mégis érzem, élek!
A Nap felől pislákol a remény.
Hálás vagyok, hogy nekem nem kell mennem,
hogy álmodozva tavaszt várhatok,
borongok tán, de hit világít bennem,
hogy változom, s tán jobbá válhatok.

Aranyosi Ervin © 2021.10.01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Adnék neked..


Aranyosi Ervin: Adnék neked…

Adnék neked valami mást,
dúdolnék most valami újat,
dalolnék még feloldozást,
néhány jó szót, hogy megtanuljad.

Adnék neked valami jót,
hogy megérthesd milyen az élet,
egy segítő útravalót,
mely elkísér, s támogat téged!

Refrén:
Adnék neked, s tán visszakapnám,
– adok-kapok a szeretet!
Hát dobd tovább szeretet-labdám,
és nyiss fel alvó szemeket,
s ébressz fel alvó szíveket!

Adnék neked élő álmot,
hogy valóságodra rátalálj,
hogy abbahagyd a sok sirámot,
hogy magadért sarkadra állj!

Adnék neked hitet, reményt,
lelkedbe gyújtva némi fényt,
hogy szeretni tudj minden lényt,
állatot, embert és növényt.

Refrén:
Adnék neked, s tán visszakapnám,
– adok-kapok a szeretet!
Hát dobd tovább szeretet-labdám,
és nyiss fel alvó szemeket,
s ébressz fel alvó szíveket!

Aranyosi Ervin © 2021-08-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Finomságot kerestem


Aranyosi Ervin: Finomságot kerestem

Hazajöttél a kosárral,
annyi minden volt benne.
Kerestem a meglepetést,
– tudod – olyan jó lenne!
Valami kis finomságban
reménykedtem, s kerestem.
Ám nem volt a kosár alján,
mert oda is belestem…
Nem gondoltál rám a boltban,
semmit sem hoztál nekem?
Mindig boldog cicád voltam,
s a pocakom szeretem!
Szeretném, ha kényeztetnél,
finomságra vágyom én,
ha jóllakom dorombolok,
s szívemben kigyúl a fény!

Aranyosi Ervin © 2021-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dallamot szőttem…


Aranyosi Ervin: Dallamot szőttem…

Dallamot szőttem az életedbe,
belenevetve a szép szemedbe.
Lelkedbe láttam, s örömmé váltam,
a szárnyam lettél, általad szálltam.

Szavad vízével oltottam szomjam,
szívdobbanásodra én válaszoltam,
körül öleltem gyönyörűséged,
örökre szívembe zártalak téged.

Refrén 1:
Te rólad álmodtam
korábban én,
hogy jöttél felém
a lét reggelén.
Te rólad álmodtam,
s jöttél felém,
mert te vagy a fény,
az örök remény.

Álmokat szőttem, valóra válót,
érzéssel élőt, felhőkön szállót.
te tettél azzá, ki ma is vagyok,
mert a lelkedben ma is felolvadok.

Refrén2:
Te rólad álmodtam,
érted éltem,
rád kellett lelnem,
a szívedhez értem,
erőt merítve
viszonzást kaptam,
eggyé olvadva
egy szép pillanatban.

Azóta te vagy a valóm, s az álmom,
sikerült önmagam is megtalálnom,
te tettél azzá, akivé váltam,
utamra általad már rátaláltam.

Dallamot szövök az életedbe,
mosolygok ma is a szép szemedbe.
lelkedbe látok, örömmé válok,
megleltem benned a csodás világot!

Aranyosi Ervin © 2021-05-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem adom soha fel!

Aranyosi Ervin: Nem adom soha fel!

Elmennék, elfutnék,
föld alá elbújnék,
hazuggal, csalóval
egy követ nem fújnék!

Nem adnám lelkemet,
szabad világomat,
nem adnám soha fel,
szívbéli álmomat!

Refrén:
A természet éli a szép életét,
hadd öntsek új reményt, hitet beléd!
Hadd legyek éltető lélek kutad,
mely szomjat olt,
s léptednek utat mutat!

Felnyitnék szemeket,
hogy végre lássanak,
gyógyítnék beteget,
hogy sírt ne ássanak!

Gondoznám lelketek,
s életem virágát,
jobbítva emberek
meggyötört világát.

Refrén:
A természet éli a szép életét,
hadd öntsek új reményt, hitet beléd!
Hadd legyek éltető lélek kutad,
mely szomjat olt,
s léptednek utat mutat!

Járom az utamat,
nem adom soha fel,
hiszem, hogy a lelkem,
bármit megérdemel!

Járom az utamat,
jöjj velem, kísérj el,
meggyötört lelkekhez,
szíveddel így érj el!

Refrén2.
A természet éli a szép életét,
mindenét kiteszi élőn eléd!
Forrásod szomjat olt, álmokat ad,
élvezd az életed,
s maradj szabad!

Aranyosi Ervin © 2021-05-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva