Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Keresem a lét értelmét


Aranyosi Ervin: Keresem a lét értelmét

Keresem a lét értelmét,
használva a bűvös elmét,
keresem az igaz utat,
s a jelet, mely irányt mutat!
Figyelek a belső hangra,
varázst húzok önmagamra,
elrévülök, s lelkem vásznán,
mintha új világom látnám.

Létező és valóságos,
vagy becsap, s a holnap mást hoz?
Tudom, bennem van a válasz,
létem célja, s nem halál az!
Olvasnom kell a világból,
nincsen bíróm, aki vádol,
hisz bűntelennek születtem,
más nem is dönthet felettem!

Élem létem, teszem dolgom,
álmaim lelkemben hordom,
súlyos, sötét éjszakákon,
megjelenik ősi álmom.
Ismernem kell, s megérteni,
ami rossz volt, jóvá tenni!
Szóval hatni, jót teremtve,
hiszem, ez a lelkem terve!

Befordulok, álmom nézem,
részleteit felidézem,
sugallatát lefordítom,
magját vetem, szaporítom.
Figyelem a természetet,
s benne megnyugvásra lelek.
Ahogy a fű lassan sarjad,
békét ad rám, és nyugalmat.

Rügy fakad és virág nyílik,
nem vezet az út a sírig,
hanem inkább tiszta létbe,
világ-fája közelébe.
Gyökerei vízzel telnek,
ágon, vesszőn át üzennek,
levél vitorlákat bontnak,
útjelzői új napoknak.

Nincs hatalom én felettem,
Isten részeként születtem,
egy vagyok a nagyvilággal,
földből növő fűvel, fával!
Szabadságom madárszárnyon
reppen, hogy messzebbre szálljon,
s nem kell hozzá lendület sem,
nyugton ülhet könnyű testem.

Képzeletem lett a szárnyam,
hogy világom azon járjam,
megismerjem és megértsem,
vigyázzam és meg ne sértsem!
Mindenségnek vagyok része,
s enyém a világ egésze,
benne élek, nem uralom,
élet felett nincs hatalom!

Keresem a lét értelmét,
s talán, ha jobban figyelnék…
Vagy, ha inkább elengedném,
ne motyogjon folyton elmém!
Igen, a csend közelében,
belső angyali zenében,
a választ is megtalálom,
a nagy felismerést várom!

Aranyosi Ervin © 2023-04-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Visszatekintés


Aranyosi Ervin: Visszatekintés

Angyalok földjén születtem,
nagyvárosban, Budapesten.
A sok ember közt elvesztem,
amíg fel nem cseperedtem.
Addig rejtett angyal voltam,
lestem világomat szótlan,
szinte senki nem vett észre,
nem neveltek elég készre!

Csendben voltam, befordultam,
világomtól elvonultam,
csalogatott pusztatenger,
messzi falu, a szép Csenger.
Nagyszüleim falujában,
megfürödhettem a nyárban.
Gólya, fecske szállt fölöttem,
angyali világba jöttem!

Enyém volt a rét, az erdő,
ahol szabad lelkem felnő.
Napfényben és „tekenőben”,
tisztultam, ha megfürödtem.
Madárdal volt az én zeném,
hej, de nagyom élveztem én!
Barátokkal csavarogtam,
jelen voltam víg napokban!

Ám, kihalt a nemes porta,
szép nyaraim elsodorta
az életnek forgó szele,
a nagyváros üzenete.
Nagyvárosba visszatértem,
s betondzsungel közepében,
éltem tovább a világom,
feladva szép szabadságom.

Később el is menekültem,
a zajtól messze kerültem,
az várt kicsit, s jött utánam,
bár nem hívtam, bár nem vártam.
Lám most megint menekülnék,
kis faluba elkerülnék,
visszanyerném szabadságom,
s megélhetném angyalságom!

Mai világ pénzre épül,
kit hívhatnék segítségül,
hogy a vidék befogadjon,
verseimnek szárnyat adjon?
Ez a zajos város nem kell,
itt csak rohan minden ember,
nem is figyelnek egymásra,
nincs szükségük angyal-társra!

Régen jó volt. Holnap jobb lesz?
Vagy az ember csak pontot tesz?
Majd az életét lezárja,
aztán nem marad hazája?
Zajos város agyon nyomja,
gyűlik szemete és lomja.
Vele sorvad a természet,
s mindent legyőz az enyészet?

Aranyosi Ervin © 2023-04-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ha…


Aranyosi Ervin: Ha…

Ha kikapcsolnád a harsány médiát,
ha meghallanád a természet szavát,
vagy legalább a többi emberét,
ki felébredve, egy világot félt!

Ha szívedben élne a szeretet,
ha nem szednél be méreg-szereket,
ha átlátnál a hazugság falán,
a világ is megszépülne, talán!

Ha nem lenne célod csak a siker,
csak ember lennél, aki élni mer,
és felemelnéd azt, ki elesett,
ha szívedben még élne szeretet!

Ha mernél lelkeddel teremteni,
a csended mélyén elmerengeni,
ha feladnád a mókuskereket,
ha jónak látnád az embereket!

Ha élnéd léted, a sajátodat,
ha teremtő lenne a gondolat,
s nem nagyravágyón a pénzt hajtanád,
hiszem, hogy az jóval hatna rád!

Ha nem bántanál, hiszen nincs miért!
Amit kiküldesz, hozzád visszatér!
Ha rájönnél, hogy a jót adni jobb,
ha vigasztalna mondanivalód!

Ha megtalálnád végre utadat,
ami nem csak halál felé halad,
hanem az öröklétbe elvezet,
amint világod éled, élvezed!

Aranyosi Ervin © 2023-04-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Tavaszt csodáló


Aranyosi Ervin: Tavaszt csodáló

Rigó röppen fel az ágra
és fütyül a világra,
pici szívét nagyra tárja,
dala száll sok virágra.
Párját biztos megtalálja,
hisz szép dala csalogat,
cifrázza és váltogatja
a szép rigó dalokat!

A sok virág figyel rája,
színes szirmot bontogat,
ki szépségüket csodálja,
elűzi a gondokat!
A méhecskék ébredeznek,
nektár várja jöttüket,
mézzé válik hát az élet,
a kaptárt friss méz tölti meg.

Zöldellnek a fák, a bokrok,
mennyi csodás árnyalat,
gyümölcsfa virágot bontott,
köztük szél úrfi szalad.
Olykor eső hull reájuk,
felszárítja majd a Nap.
Égen szállva versenyeznek
szellővel a madarak.

A természet elvarázsol,
tavaszt, nyárt és őszt ígér,
vándormadár Afrikából
kis hazánkba visszatér.
Táncra perdül a természet,
s hála száll az égre fel,
Rigó röppen fel az ágra,
s tiszta szívből énekel!

Aranyosi Ervin © 2023-03-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Az óraátállítás dilemmája


Aranyosi Ervin: Az óraátállítás dilemmája

Átállítjuk az órákat,
így korábban kelhetünk,
korán elhagyjuk az ágyat,
jól kiszúrtak hát velünk!
Ellopnak egy órát tőlünk,
és értelme sose volt,
csak közömbös arcot öltünk,
s nem bántjuk, ki kirabolt.

Mától nem délben lesz ebéd,
egy órával korábban.
így hát rosszkor teszik eléd,
az új ember korában.
Nem is délben harangoznak,
ma a csorda sem delel,
időrablók elátkoznak,
a ritmusunk veszik el.

A nyári időszámítás
életciklust felborít,
biológiai óránk,
hozzá tán sosem szokik.
A népek majd megszavazzák
nyári, vagy a téli kell,
s ha a nyári fog majd győzni,
egy világot térít el!

Szerencsére a természet,
még józanul működik.
Csak neked lesz benne részed,
min a sátán ügyködik!
Az óraátállításból
hiányzik az értelem.
Amit Istent megteremtett,
öncélúan „szétverem”?

A napot, a Naphoz kéne
újra igazítani,
ahogyan több ezer éve,
s létünkön nem rontani.
Őseink, az égre nézve,
tudták mennyi az idő,
fontos volt a tudományuk,
most a káosz egyre nő!

Illene már helyrehozni,
rendbe tenni életünk,
hatalmasok kedve szerint
megtörve, nem élhetünk!
Ősszel állítsuk hát vissza,
úgy kéne maradnia,
az időnek, az életnek,
helyesen haladnia!

Aranyosi Ervin © 2023-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Kikelet

Aranyosi Ervin: Kikelet

Szellő dalol vidám nótát,
kacagva nézi a Nap,
a virágok kíváncsian,
színes szirmot bontanak.
Mosoly-rügy fakad a fákon,
sok kismadár énekel,
patak szalad kavicságyon,
a világ életre kel.

Kikeletnek jótündére,
varázsol élő csodát.
Fákra, virágokra festi
szép, tündöklő mosolyát.
Ha figyeljük, lelkünk ébred,
megtölti a szeretet,
ámulva néz csodaszépet,
nagyra nyitva szemeket.

Lám, megújul a természet,
ébredezik a világ,
biztatja az ember lelkét,
széppel akar hatni ránk!
Csak szívünket kell kitárnunk,
kedvünk máris csudajó,
kikeleti viseletnek,
arcunkra mosoly való!

Aranyosi Ervin © 2023-03-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Virág nyílik


Aranyosi Ervin: Virág nyílik

Virág nyílik kertek alatt,
madarak dalolnak,
a világ is ébredezik
érkezik a holnap.
Bíznunk kell,
hogy jobb lesz, szebb lesz,
megtelünk reménnyel,
hajladozik fű, fa, bokor,
táncra kél a széllel.

Virág nyílik, ne borongjunk,
gyönyörű tavasz van,
árad a víz, csörgedezve
szalad a patakban.
Bíznunk kell,
hogy jobb lesz, szebb lesz,
megtelik a lélek.
Ébredezve példát mutat
nekünk a természet.

Virág nyílik és rügy fakad,
emelkedik kedvünk,
ébredezünk, álmodozunk,
újra kell szeretnünk!
Bíznunk kell,
hogy jobb lesz, szebb lesz,
megújul világunk,
életre kel a szerelem,
szebb napokat látunk!

Aranyosi Ervin © 2023-03-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Mindig gyerek…


Aranyosi Ervin: Mindig gyerek…

Elmúltam már ennyi, meg annyi,
úgy szeretnék gyermek maradni,
és meg élni a lényeget,
gyűjtve szép emlékeket.
Játszani csak egyre-másra,
nem gondolni elmúlásra,
kiélvezni a jelent,
s belátni a végtelent.

Ábrándozni, felfedezni,
élő tudást megszerezni,
együtt élve, élni hagyni,
s mókás dolgokon kacagni!
Látni a jót és a szépet,
élvezni, hogy szép az élet,
s benne minden csak értem van,
s ettől élnék boldogabban.

Semmit nem kéne el vennem,
együttérzés élne bennem,
tanulnék a természetben,
hogy élhessek vele, szebben!
Oda járnék iskolába,
hova vágyott kiskorában
az, aki még akkor voltam,
s réten, erdőn kóboroltam.

Őszintén és tiszta szívvel,
szomjat oltva forrásvízzel,
csillagokat megcsodálva,
terem-búra alatt állva!
Elmúltam már ennyi, meg ennyi,
úgy szeretnék még gyermek lenni!
Szabadon élni világom,
s tenni azt, amire vágyom!

Aranyosi Ervin © 2023-02-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Az én karácsonyfám!


Aranyosi Ervin: Az én karácsonyfám!

Látod az én fenyőfámat?
Tobozokkal van tele!
Nem ér véget karácsonykor
gyönyörű szép élete!

Nem kell külön díszíteni,
önmagától csodaszép.
Jövőre még magasabb lesz,
s toboza is lesz elég!

Tudod, nem kell őt kivágni,
nem kell még meghalnia,
úgy hiszem a fenyőfának
erdőben kell laknia!

Ha itt él a természetben,
annak szívből örülök,
év közben is megcsodálom,
s a csúcsára felülök!

Aranyosi Ervin © 2022-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Esős december


Aranyosi Ervin: Esős december

Eső esik a hó helyett,
elmarad a karácsony?
Víz csillog majd cukor helyett
az ünnepi kalácson?
Holle anyó hófelhőit
nem kirázta, kimosta.
Hóembert sem építhetünk
kerek, dundi csinosra.

Több idő jut vásárlásra,
pénzköltésre gyerekek,
vidám móka és kacagás,
nem tölt most be tereket!
A szívünk is jobban fázik,
nem melegíti a fény,
a szeretet ki ne fagyjon,
esős locspocs idején!

Úgy szeretnénk visszakapni
azt a régi, szép telet,
amikor még a karácsony
hóeséssel érkezett!
A világot betakarta,
s védte a hótakaró,
a természet mélyen aludt,
mert a tél arra való.

Nem a kopárságot láttuk,
hófehér lett a világ,
csillogó ünnepi díszbe
öltözködtek fel a fák.
Téli Napnak sugarától
szikrát szórt sok hópihe,
a rosszkedvnek sötét árnya,
elbujdosott messzire.

Most csak ázunk, most csak fázunk,
eső esik, nem a hó,
a szánkó sem kerül elő,
nem készülhet hógolyó.
A természet félálomban
végig sírja a telet,
álmatlanul tudja-e,
hogy mikor jön a kikelet?

Aranyosi Ervin © 2022-12-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!