Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás | Aranyosi Ervin versei

jan
17

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Küldjünk szeretetet

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, boldog, éhező, ember, fáznak, jóérzés, Kályha, Küldjünk szeretetet, Lélek, mag, mosoly, szív, vers, világ 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Küldjünk szeretetet

Küldjünk sok jóérzést
az éhező világnak,
szívből szeretetet,
kik sötétben fáznak,
éltet adó napfényt,
érző tisztaságot,
tegyük boldogabbá
ezt a zord világot!

Tudod, szeretettel
többre megy az ember,
az energiákat
ne másoktól vedd el!
Mert csak a szeretet
képes megújulni,
s mennyi lesz belőle,
csak rajtunk fog múlni!

Mert a szeretetet
minden szív tükrözi,
nem csak raktározza,
elrakja, hogy: – Köszi!
Hanem, ha megtelik
a szív melegséggel,
rögtön adni képes,
s ami van, nem ég el!

Hiszen a szeretet,
csupán mag a szívben,
gyorsan kivirágzik,
s ragyog ezer színben,
az arcunkra kúszva
szép mosolyt varázsol,
s meggyújtja a szívet,
ami csak parázsol.

Ennyit kéne tudni,
megérteni végre,
csodát így teremtünk,
más szívekhez érve!
Attól gazdagodunk,
mikor szívünk adhat,
és miközben adunk,
nekünk is maradhat.

Nem lehet zsugori
így semelyik lélek,
hisz, ha szívvel adok,
nem csak elcserélek,
hanem a szeretet
virága nő bennem,
vele szebb jövőmet,
álmaim teremtem!

A gyermekek tudják
ezt a csodás titkot,
s próbálják ők adni,
másoknak is itt-ott!
Ám a felnőtt nem lát
már lelki szemével,
ezért hát korholón
bánik gyermekével.

Aztán a gyermek is
elfelejti látni,
nem tud színes felhőt
jóságként csodálni.
A glória ezért
tűnik el szemüknek,
s ők is ezt tanítják
később gyermeküknek.

Így hát világunkból
a csodák kifogynak,
megvakított lelkek
inkább csak nyafognak.
Ha kihűl a szívünk,
elkezdünk vacogni,
csak mást hibáztatni,
mindent másra fogni.

Jó érzés, szeretet,
a szív tűzifája,
s csak akkor melegít
ez az élő kályha,
ha egymás tűzhelyét
nap, mint nap megrakjuk,
szerető szavakkal
jobbá simogatjuk.

Küldjünk szeretetet
a kihűlt világba,
a szeretet-magok
hadd szökjenek szárba!
Töltsük meg szívünket
a Nap melegével,
olvasszuk a jeget
a szív szeretetével!

Aranyosi Ervin © 2022.01.17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
10

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Hallgasd meg a lelkét!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, betegség, figyel, Hallgasd meg a lelkét!, Lélek, meggyógyul, megold, súly, szégyell, szeretet, teher, test, vers 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Hallgasd meg a lelkét!

Próbálj tiszta szívvel, a másikra figyelni!
Hadd érezze végre fontosnak magát!
Ezáltal tud szíve megnyugvásra lelni.
s felszakadhat ettől lelkében a gát.
Elláthatod olykor néhány jó tanáccsal,
jó, ha képzelt útján „végig vezeted”.
Megtanítod Őt is, hogyan bánjon mással,
hogyan vezérelje szívét szeretet!

Próbáld meghallgatni, mit lelkébe zárva
őriz, mert szégyenli azt megosztani!
Úgy érzi magányos, megtagadott, árva,
de hiszi képes lesz tán megoldani!
Így szerez magának lelki betegséget,
amiből egy testi változás fakad,
darálja magában, de sosem ér véget,
mert malomkereke benne elakad.

Talán hallottad már, a kimondott szónak,
mélyebb, lelki síkon komoly súlya van.
Ezért kell letenni, ne bánthasson holnap,
hadd legyen a lélek végre súlytalan.
Mondja ki és halld meg, ami lelkét nyomja,
ne maradjon benne, nem lehet titok!
Ne bánthassa lelkét, hadd jöjjön ki gondja,
legyen az a lélek a világra nyitott!

Sértések, kudarcok, megélt sérülések,
megannyi fájdalmas megbetegítő!
Mind-mind a lélekbe fájó sebet vésnek…
Mindaz, ami kínoz, hadd bukjon elő!
Meggyógyul a lélek, ha leteszi terhét,
ha a tüske többé nem szúr legbelül,
ha elcsendesíted a csapongó elmét,
ha minden kis darab a helyére kerül.

Aranyosi Ervin © 2022.01.10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
9

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Szeretettel körbe véve

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, Csodagyógyszer, energia, felfedez, gyógyít, mosoly, Szeretettel körbe véve, szerethető hely, vers, vidámság, világ 9 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Szeretettel körbe véve

Hiába a jószándékom,
ha nem érted szép szavam,
ha nem visz túl az árnyékon,
hol az Isten fénye van.
Hol az élet kivirágzik,
nincs hazugság, nincs harag,
hol a lelkünk fényben úszik,
s benne tüske sem marad.

A szeretet erejével
emelném a lelkedet,
érted szólok szívvel, hévvel,
erről szól a szeretet.
Kitárnám az ablakodat,
legyen fényed, végre láss,
vedd már észre, világodból
mind eltűnik a varázs!

Odakint, a természetben,
ott még élő a csoda,
hol az ember nem uralja,
ragyog ránk a mosolya!
Azt kellene felfedezni,
s élni vele lelkesen,
megfigyelni hogy működik:
– Csínját-bínját ellesem!

Adnék, kapnék, elfogadnék,
a szeretet visszaszáll,
nincsen annál értékesebb,
hiszen a jó visszajár!
Szeretet-energiánkkal
gyógyíthatnánk szíveket,
s ami ártó, gonosz szándék,
az körünkön kinn reked.

Meg kell végre értenie
mindenkinek, aki él,
megbetegszik, aki retteg,
mind rosszul jár, aki fél!
Nem uralhat senki senkit,
s nem lesz boldog a gonosz,
az irigység, nagyra vágyás,
szívfájdalmakat okoz!

Nyugalomban, békességben
a lét szebben élhető,
a szeretet, a kedvesség
csodagyógyszer, s éltető!
Add hát szívvel, jó szándékkal,
és okozzon örömet,
fénnyel töltsd meg, tisztasággal
szép szeretet-körömet!

Terjesszük ki a világra,
legyünk boldogok vele,
töltsünk elég vidámságot,
élő mosolyt is bele!
Engedjük, hogy ez a fénykör,
táguljon ki teljesen,
s a világunk miáltalunk
szerethető hely legyen!

Aranyosi Ervin © 2022.01.08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
27

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Varázsolnék

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, békés, boldog, csoda, egészség, ember, Lélek, meggyógyít, mosoly, ölelés, szeretet-ének, szeretet-tánc, szívek, Varázsolnék, vers, világ 7 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Varázsolnék

Szeretném a világunkat
jobbá varázsolni.
Nem is kéne hozzá egyéb,
néhány varázs-holmi!
Különleges ruha, miben
akár merre járok,
csupa-csupa boldog embert,
vidámságot látok!

Kellene egy varázspálca,
mosolyt varázsolna,
az emberek arcán folyton
ez a varázs volna!
Senkinek nem lenne oka
bánatra, sírásra,
szereteten kívül aztán
nem vágynának másra!

Szeretném a félelmüket
mind-mind eltörölni,
engedjék csak a lelküket
fényben tündökölni!
Bújjanak meg ölelésben,
szerető karokban,
s érezzék csak önmagukat
e varázstól jobban!

Szeretném meggyógyítani
az egész világot,
legyen boldog a sok ember,
s egészséggel áldott!
Hadd örüljenek a szívek,
a többiek szívének,
hadd terjedjen dallam szárnyán
a szeretet-ének!

Azt hiszem, hogy sikerülhet
ez a szép varázslat,
ha a Földön minden ember
szép dalt dudorászgat!
Fogjuk hát meg egymás kezét
és alkossunk láncot,
járjuk el a világ körül
a szeretet-táncot!

Dallam szárnyán, lélek táncán,
csak nyerhet az ember,
forduljunk hát egymás felé
békés szeretettel!
Minden rossznak vége szakad,
meg fogjátok látni,
csak együtt kell varázsolnunk,
s új csodát kívánni!

Aranyosi Ervin © 2021.12.27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
30

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Vágy-álom

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, boldog, harcol, jövő, Kedvesem, lábnyom, Lélek, Múlt, szeressek, szívből, teremtő, Vágy-álom, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Vágy-álom

Nem akarok harcolni többé,
az álmom ne foszlódjon köddé!
Hadd maradjak, csak boldog lélek,
szeressek ameddig csak élek!

Legyek, ki adja önmagát,
s bukdácsol árkon-bokron át,
hittel szívében álmodón,
mások lelkébe fényt-hozón!

Tudom, hogy nagyon kell szeretni!
Bár tudnék mást boldoggá tenni!
Minden napommal jobbá válni,
csodát teremni, megpróbálni!

Hadd adjam át a tudományom,
legyen követhető a lábnyom,
mögöttem, látva merre mentem!
Megmártóznék a szeretetben!

Önzőn tukmálnám sajátom másra,
nem gondolva az elmúlásra!
Érzést, ölelést viszonoznék,
elveszett álmot visszahoznék.

A múltat jövőre cserélném,
nyújtózva Napomat elérném,
újra álmodva, szebben élnék,
és soha, semmitől se félnék!

Csak élnék bűvös szeretetben,
s hinném senki sem élhet szebben,
és együtt a kedvesemmel, szépen,
elbújnánk Teremtőnk ölében.

Aranyosi Ervin © 2021.11.30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
30

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Madárijesztő

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: ágy, Aranyosi Ervin, boldog, hűtlen, Madárijesztő, magány, ölelés, riogat, szerelem, táncol, vágy, vers, veszekszik 1 Comment

Aranyosi Ervin: Madárijesztő

Tökös legény és mégis mamlasz.
Vele nem, csak rajta mulathatsz!
Ölelését hiába várod,
s nem enyhíti a rút magányod.
Együtt és mégis külön éltek,
soha egy jó szót nem cseréltek.
Hiszed, megtudod változtatni,
de mindig ilyen fog maradni!

Nem hal bele szerelmi vágyba,
s hiába is cipeled ágyba,
nem ad szerelmet, vagy családot,
igaz, csak jó szokással áldott!
Nem veszekszik, csak tűri sorsát,
nem adja léte sava-borsát,
nem is lehet hát tűzbe hozni,
nincsen értelme felpofozni!

A madarakat riogatja,
hogy sikerül-e, meg nem hatja.
Monoton sorsát némán tűri,
a konfliktust mind elkerüli.
Szembeszáll akár zúgó széllel,
ott ácsorog nappal és éjjel.
Ki megkívánja azzal táncol,
s nem hordja el a pénzt a háztól!

Nem várja kocsma, nem lesz hűtlen,
ott ácsorog csak egykedvűen,
szíve tiéd, ha megszerezted,
örökös társ, ha megszeretted.
Öltöztetheted más gúnyába,
s nem orrol meg, ha vágod hátba,
mert egyszerű az élete,
így aztán nem is hal bele.

Ám tökfeje olykor leolvad,
és abban bízik, hogy te jól vagy!
Örök imádon, mindig rád vár,
a szerelmére rászolgáltál!
De jól vigyázz, mert ő mellette,
elfut a világ. Jobb, ha helyette
egy élő, hús-vér férfit szerzel,
hogy gazdagabb légy pár boldog perccel!

Aranyosi Ervin © 2021.10.30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
25

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Derült égből…

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, Derült égből, érzés, félelem, gondolat, Isten, noldog, rezgés, szeretet, teremtés, Univerzum, vers 1 Comment

Aranyosi Ervin: Derült égből…

Derült égből, váratlanul
zúdulnak rád a bajok?
Félelmeiddel teremted,
– így öltenek alakot!
Ám ha szíved boldogsággal
szép reménnyel élteted,
a rezgésed emelkedik,
s boldog lehet életed…

Rajtad áll, hogy gondolatod
milyen holnapot teremt,
rezgéseid megmozgatják
a teremtő végtelent.
Figyelmeddel önmagadhoz
vonzhatsz gondot, vagy csodát.
szeretettel érezheted
a jó Isten mosolyát.

Félelemeid mélybe húznak,
így lehetsz boldogtalan,
a végtelen Univerzum
nem marad dologtalan.
A félelmek rút vasmacskák,
lebéklyózzák lelkedet,
s olyankor a vágyott dolgot
észrevenni sem lehet.

Ne mutogass hát a sorsra,
csak figyeld érzéseid!
Járd be lelkedben az utat,
s figyeld meg, hogy merre vitt!
Érzéseid megmutatják,
helyes út-e, amin jársz?
Felemelnek-e az égbe?
Bennük válaszra találsz!

Merülj hát el, csendesedj le,
s figyeld meg a lelkedet!
Teremteni jót, vagy rosszat,
hidd el, egyformán lehet!
Hagyd, hogy szeretet vezessen,
s izzó vágy célod felé,
az elérés útját, módját
majd az Isten meglelé!

Tudnod kell, miért születtél,
tanulni jöttél ide!
Érezni és tapasztalni,
hogy mit teremt az ige!
A teremtés ajándékunk,
ha tudjuk, s akkor, ha nem!
A változás nem kintről jön,
lelkünk magjából terem!

Rajtunk áll, hogy milyet vonzunk,
érzéssel mit éltetünk,
mikor szeretet vezérel,
boldogabban élhetünk!
Félelmeid elengedni,
ez lenne a feladat,
szeretettel, jó rezgéssel
szabadítsd fel magadat!

Légy hát sorsod teremtője,
csak hála kell, s szeretet,
indulj felfedező útra,
barangold be a lelkedet!
Legyél te az irányító,
segítsen a gondolat,
érzésekkel erősítve,
legyőzve a gondokat!

Aranyosi Ervin © 2021.10.25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
1

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Szétszórt vagy?

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, darabok, élet, félve, figyel, fokuszál, örömök, sírod, Szétszórt vagy?, vers, világ 1 Comment

Aranyosi Ervin: Szétszórt vagy?

Szétszórt vagy, hát nem is tudsz figyelni,
a napjaidban örömökre lelni.
Teszed dolgod, így múlik az élet,
a boldogságod olykor semmivé lett.

Szétszórt vagy és félve éled léted,
olykor hálni jár beléd a lélek.
Nem látod, hogy miről szól világod,
apró darabokra hullik álmod.

Össze kéne végre magad szedned,
a fontosra kell még jobban figyelned!
Utad során csak a szépet lássad,
élj már végre, ne a sírod ássad!

Az örömökre kéne fókuszálnod,
az életben a fényt kell megtalálnod.
Hálával átitatnod a lelked,
hétköznap is örömökre lelned.

Darabjaid össze kéne szedned,
a jó dolgokat kéne észrevenned,
az örömökre kéne koncentrálnod,
és szebbé varázsolnod a világod.

Ne légy szétszórt, tanulj meg figyelni!
Senki másnak nem kell megfelelni!
Keresd a jót, élvezd ki a szépet,
fogadd el, mit felkínál az élet!

Aranyosi Ervin © 2021.10.01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
28

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Nevetni láttam az eget!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: álmodtam, Aranyosi Ervin, barátom, boldog, ébren, élet, jóemberek, lelkem, nevet, Nevetni láttam az eget!, szeret, szívem, vers 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Nevetni láttam az eget!

Álmodtam szépet,
álmodtam jót.
Én kormányoztam
az álomhajót.
Amerre néztem,
ott csak csoda várt,
nevetni láttam
a látóhatárt.

Azt teszem végre,
mit vágyott szívem,
álomhajómat
szép révbe viszem,
boldoggá válok
szeretve én,
szívdobbanásom
a kedvenc zeném.

Szabaddá váltam,
nincs rajtam teher,
nem érzem többé,
hogy küzdeni kell!
Élem a létet,
és boldog vagyok,
mások lelkében,
szép nyomot hagyok.

Álmodni mertem,
most ébren vagyok,
napom teremtem,
s a lelkem ragyog.
Boldog a szívem,
mert nincs egyedül,
békém galambja
a vállamon ül.

Ébren is kéne,
álmodni már,
megkapni végre,
azt ami jár,
s szívünkből adni,
amit lehet,
megtapasztalni
egy szebb életet.

Ébredjetek fel
jó emberek!
Legyen az élet
több veletek!
Váltsuk valóra,
mit álmunk ígér,
mikor a kedvünk
az egekig ér!

Ébredj barátom,
és álmodj velem!
Miénk a cseppnyi,
s a végtelen
Csak meg kell élnünk
saját csodánk,
s nem is kell félnünk
egy életen át!

Ébredjetek fel
jóemberek,
csak egy a fontos,
a szívszeretet!
Nem kell, hogy harcolj,
csak boldogan élj,
holnapba nézve
szép jövőt remélj!

Álmodjunk együtt,
álmodjunk jót,
tegyük boldoggá
az álmodozót,
gondolatunk majd
szebb jövőt teremt,
majd ezzel uraljuk
a végtelent!

Szeretve élni,
mit is jelent?
Teljessé tenni
a megélt jelent.
Elfogadásban
megélni csodát,
látni az élet
szebb oldalát.

Nevetni láttam
a fénylő eget,
szívemben itt él
e szép jelenet,
arcodra festem
e vidám jelet,
tükrödben lássad,
hogy lelked nevet!

Aranyosi Ervin © 2021.09.28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
1

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Szép szemed tükrében

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: álom, Aranyosi Ervin, csillapít, fénybe, hívlak, lelkem, merít, ragyog, sikerülmegtanítlak, Szép szemed tükrében, vers, világ 1 Comment

Festmény: Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Szép szemed tükrében

Szép szemed tükrében önmagamat látom,
lelkedbe ültettem álmodott világom!
Ahogy reám nézel, annak mély nyoma van,
ha a szemed ragyog, jobban érzem magam!
Látom, milyennek látsz és ha tudsz szeretni,
akkor célom, téged boldogabbá tenni!
Hiszen a te szemed, már maga varázslat,
hiszen engem jobbnak, s szeretettnek láttat!

Szép szemed tükrében sokkal jobbá válok,
életre kelhetnek együtt vágyott álmok,
s akarom, hogy szemed mindig rám ragyogjon,
szemed tükörképe visszamosolyogjon!
Igyekszem javulni, érted jobbá válni,
hagyni, hogy felemelj, hogy megtaníts szállni!
Tudom, hogy sikerül, ha én is akarom,
s minden megvalósul, ha vágyom rá nagyon!

Szép szemed tükrében oly jó megfürödnöm,
szeretetem reád jó érzéssel öntöm,
s ami bennem a jobb, arra megtanítlak,
kinyújtom kezemet, szebb világba hívlak,
hol szemed tükrében azt az embert látom,
aki változtathat ezen a világon,
ki érted, s magáért képes végre tenni,
árnyékból világát, a fénybe emelni!

Szép szemed tükrében megtisztul a lelkem,
bátorít, hogy menjek, hisz jó útra leltem,
belőle merítem erőmet az úthoz,
s visszajárok hozzá, mint bővizű kúthoz.
Mikor elfáradok, lelkem megpihenhet,
láthat, ébredezhet, új álmokba kezdhet.
Vigyázok, hogy mindig fénylő maradhasson,
tudásom szomjára, csillapítón hasson.

Aranyosi Ervin © 2021.09.01.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva