Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Királyfi


Aranyosi Ervin: Királyfi

Lehet, kicsi vagyok,
mégis félnek tőlem!
Talán ők már látják,
hogy mi lesz belőlem?
Látják a fejemen
fényes koronámat,
amit a vadvilág
egyszer úgyis rám ad?
Ma még nem is értem,
tőlem miért félnek,
én még pici vagyok,
még árnyékban élek,
de anyám árnyéka
mindenhová követ,
tán ezért rettegik
fenséges jöttömet?
Ezért nem mer velem
senki szembeszállni,
anyám árnyékában
naggyá tudok válni!

Aranyosi Ervin © 2021-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Olvasni jó!


Aranyosi Ervin: Olvasni jó!

Megtanítalak olvasni,
milyen jó lesz teneked!
Mutatom a betűket,
csak tartsd nyitva a szemedet!
Összerakva a betűkből
alakulnak a szavak,
azok mondatokká válnak,
ahogy az ujjam halad!
Mondatokból épülnek
a mesék, szép történetek,
és akkor is olvashatsz majd,
ha épp nem leszek veled!
Ám, ha nem megy, ne erőltesd,
amint látod, itt vagyok,
és mert tudok már olvasni,
szívesen is olvasok!
Te pedig csak nézd a képet
és találj ki új mesét,
én pedig majd leírom,
mert elolvasni meseszép!

Aranyosi Ervin © 2021-02-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szerelmünk örök ünnep!

Aranyosi Ervin: Szerelmünk örök ünnep!

Érezned kell, hogy mindennap szeretlek!
Nem kell várnod a Valentin napot!
Így a lelkünk naponta ünnepelhet,
s figyelmemet bármikor megkapod!
Nem kell hozzá külön okot keresnünk,
egymást szeretve, ez maga az ok!
Nem naptár mondja meg mikor szeressünk,
mert jó veled, ha melletted vagyok!

Nem kell ünnep egy jó beszélgetéshez,
és kedveskedünk, mikor csak lehet!
Naponta érünk egymás szép szívéhez,
s megnyugvást hoz, hogy a társunk szeret!
Naponta tesszük a szívünk díszesebbé,
s érezzük át szerelmünk melegét,
fontos nekünk, hogy hogyan tegyük szebbé,
hogyan lehet még teljesebb a lét?

Valentin nap van, hát ma is ünnepellek,
és egész évben egy életen át!
Ám, ahogy tegnap, ma is épp úgy szeretlek!
nem csak ma mondok érted el imát!
Mi változik meg a múló napokkal,
nélküled élnem – érzem – nem lehet,
köszöntelek hát, hozzád írt verssorokkal,
s éreztetem azt, hogy szívem szeret!

Aranyosi Ervin © 2021-02-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Örül a lelkem!


Aranyosi Ervin: Örül a lelkem!

Örül az én lelkem, ha mosolyogni látlak,
csodálatos tudni, hogy őszintén szeretsz!
A világ végére elmennék utánad,
te vagy az egyetlen, ki boldoggá tehetsz!

Ezért szeretnék én a kedvedbe járni,
szóval simogatva írni verseket!
Átölelni gyakran, két karomba zárni,
s lelkemmel elérni fénylő lelkedet!

Senki nem tudhatja, mit jelentesz nékem,
nélküled világom élhetetlen hely.
A lelkedbe mélyen én is beleégtem,
te vagy a visszhangom, s vágyom, hogy felelj!

Szép kaland az élet, s együtt kell megéljük,
a közös útra tévedt lelkünk összeér!
Bármi történjen, a szebb jövőt reméljük,
s hálásak vagyunk mi, szinte mindenért!

Elsősorban, persze, érted vagyok hálás,
tudom, hogy a létem tőled teljesebb,
hisz melletted könnyebb a jóemberré válás,
megtisztul a lelkem, s több leszek veled!

Örül hát a lelkem, s örömödet látom,
ettől válik szebbé közös életünk,
szerelmem vagy, kincsem, szívbéli barátom,
s hiszem, gazdagabb a földi lét velünk!

Aranyosi Ervin © 2021-02-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elbújva a világ elöl

Gifs by James R. Eads and Chris McDaniel

Aranyosi Ervin: Elbújva a világ elöl

Legyünk egymás karjába bújva,
s érezzük lelkünk mosolyog,
nem számít mások háborúja,
hol érdek füstje gomolyog!
Hiszem, ha bennünk béke lenne,
megváltozhatna a világ,
csak vidámság és öröm lenne,
s nem a félelem, ami rág!

Jó elbújni egy ölelésben,
megtalálni, mi elveszett,
örömünk lelni jót tevésben,
s érezni azt, szívünk szeret.
A lélek így szállhat a mennybe,
mely idelenn elérhető,
eláradunk a végtelenben,
s a jó érzésünk egyre nő!

Bújj el velem egy ölelésben,
jöjj a karomba kedvesem,
mosolyod én szívembe vésem,
s minden titkodat meglesem.
Kitárom én is lelkem könyvét,
olvasd a titkom bátran el,
s letörlöm lelked hulló könnyét,
s meglásd majd megnyugvásra lel!

Bújjunk el együtt a világból,
s érezzük azt, hogy létezünk,
átalakulunk igazából,
s szerető lényekké leszünk!
Ha külvilágunk követ minket,
elmúlik minden, ami fáj,
használjuk öleléseinket!
A létet megélni muszáj!

Hiszen mindezt megélni jöttünk,
s könnyebb azt karjaid között,
mikor érzem, múlik belőlünk,
minden bántó elköltözött!
Ha a világon minden ember
átölelné a másikat,
átérezné a teljességet,
s meglelnék szép álmaikat!

Mert amíg itt az ész vezérel,
s a szív csak háttérbe szorul,
az ember rombol a kezével
és lassacskán bealkonyul.
A szív ott van az ölelésben,
megszépül tőle a világ!
Érzéseim szívedbe vésem,
fényem akarom adni rád!

Zárj hát engem a karjaidba,
hadd érezzem, szabad vagyok!
Az ölelés, az nem kalitka,
egy szebb világot adhatok!
Szeretetburok, fénnyel telve,
körül vesz, biztonságot ad,
csodás lényünket ünnepelve,
az isteni fény befogad!

Aranyosi Ervin © 2021-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szemed tükrében

A verseskötet a képre kattintva megrendelhető a webáruházban.

Aranyosi Ervin: Szemed tükrében

Szemed tükrében minden látszik,
ami csak fontos énnekem!
Szeretetünk, mind visszajelzés,
mely szebbíti az életem.
Ami jó, vissza igazolja,
és visszaadja, ami bánt,
a lélek fájdalmát mutatja,
sírósan jelzi a hibát!

Szeretem magam, mikor látom,
hogy célba ért szeretetem,
s nincsen jobb érzés a világon,
mint, mikor tudatod velem.
Valahányszor egymásra nézünk,
egymásban látjuk önmagunk,
egymást széppé és jobbá tesszük,
felöltve érző mosolyunk.

Magam már többnek érzem akkor,
ha szemed fénye rám ragyog,
mert szemed tükre elvarázsol,
s látom szerethető vagyok.
Ha szemeink őszinte tükrök,
na, akkor jó a kapcsolat,
legjobbat hozzuk ki egymásból,
felemelve a másikat.

Hiszen valónk így többre képes,
és rögtön jóra inspirál,
egymást emeljük kéz-a kézben,
s a lelkünk csodát is csinál.
Örülünk egymás sikerének,
és jobb a kedvünk, ha örül!
Nem irigykedünk, s így a kétség
nem jár a lelkünk körül.

Nincs féltékenység sikerekre,
szerető szívünk támogat,
s arra figyel, hogy segíthetnénk,
boldoggá tenni másokat!
Egymás szemében jobbnak látszunk,
s jobbá is válunk, így hiszem!
Lelkem szemedben tükröződik,
tőled ered erőm, SZÍVEM!

Verses Könyváruházam, ahol a versesköteteim megrendelhetők:
https://shop.aranyosiervin.com/verseskotetek

Aranyosi Ervin © 2021-02-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Feltétel nélkül szeretve


Aranyosi Ervin: Feltétel nélkül szeretve

Nem azt nézed milyen vagyok,
nem ítélsz meg, csupán szeretsz!
Ha szép érzéseket adok,
már örülsz, hogy velem lehetsz!
Taníts hát élni másokat,
mutass példát, így is lehet!
Barátként kaptam már sokat,
az élet így teljes veled!

Aranyosi Ervin © 2021-02-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szemed tükrébe nézve

Hartman Anikó festménye

Aranyosi Ervin: Szemed tükrébe nézve

Szemed tükrébe, hogyha nézek,
megláthatom, ki is vagyok.
Visszahull rám, mindaz, mit érzek,
ha engem látva felragyog!
Szemeden át lelkedbe látok,
olvashatom érzéseid,
s eltűnik rólam minden átok,
mert feloldoznak szemeid!

Lelked, az érzésekben bízva,
engem többnek és jobbnak lát,
gondjaimtól megszabadítva,
kijavít minden rút hibát.
Vagy csak rám hagyod megbékélve,
elfogadva: az is enyém!
Értékeimmel együtt élve,
szép jövőnkre van még remény.

Talán, te is az én szememben,
tükörben látod önmagad,
s mikor a fátyol majd lelebben,
várod, hogy szép, mennyi marad?
Egymás szemében jobbnak látszunk,
s elhisszük jobbá válhatunk!
Megváltoztatjuk a világunk,
mikor lelkünkön át hatunk!

Aranyosi Ervin © 2021-02-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Félénk szerelem


Aranyosi Ervin: Félénk szerelem

Fiú:
Szinte naponta látlak,
de szólni nem merek,
valahogy közeledben
bután viselkedek.
Szeretnék hozzád szólni,
mondani szépeket,
de mit is mondhatnék,
mi felérne veled!

Tudom, már észre vettél,
szemed rám csillogott,
de elhinnéd-e nékem,
hogy lopnék csillagot?
Mert lehoznám az égről,
hogy ékszered legyen,
hogy érezd, nekem fontos,
hogy boldoggá tegyen.

Lány:
Szinte naponta látlak,
és biztatnám szíved,
hogy tégy felém egy lépést,
éltetném a hited.
De nem mersz hozzám szólni,
hogy bátorítsalak,
szólíts meg egyszer végre,
hisz nincsenek falak.

Én mégsem mondhatom ki,
várom csak, jöjj felém,
egy kedves szó, egy gesztus,
ezt várom tőled én.
Hiszen, te vagy a férfi,
én gyenge nő vagyok,
de látnod kell szememben,
hogy bennem tűz ragyog!

Refrén:
Érzem a szívünk már együtt dobog,
lehetnénk végre mi is boldogok,
meglelném benned lelkem jobb felét,
tudom tetőled lesz gazdagabb a lét!
Álmodjunk együtt, hunyd be szemed,
lelkedben érezd, hogy megérkezett,
valóra válhat, igaz lehet,
fogadd el szívem, szerelmemet!

Fiú:
Holnap, ha újra látlak,
lépni fogok feléd,
kiteszem az érző szívem,
megnyitva, eléd.

Lány:
Biztatni foglak,
lépj hát felém,
legyen a létünk
egy boldog regény!
Kell, hogy meghalljad
a szívem szavát,
daloljuk együtt
az élet dalát!

Refrén:
Érzem a szívünk már együtt dobog,
lehetnénk végre mi is boldogok,
meglelném benned lelkem jobb felét,
tudom tetőled lesz gazdagabb a lét!
Álmodjunk együtt, hunyd be szemed,
lelkedben érezd, hogy megérkezett,
valóra válhat, igaz lehet,
fogadd el szívem, szerelmemet!

Aranyosi Ervin © 2021-02-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elbújni egy ölelésben

Fabian Perez: Embrace

Aranyosi Ervin: Elbújni egy ölelésben

Elbújnék most egy ölelésben,
a karjaidban béke van!
Áldott a perc, áldott az óra,
s a lelkem, érzem, védve van!

Kizárhatom a külvilágot,
és csak mi ketten létezünk!
Azt kapjuk, mire szívünk vágyott,
amire folyton éhezünk!

Az összebújós, meleg csendben
megszépül az is, ami fáj!
Nem számít semmi! Minden rendben,
tűnik a külső, zord muszáj!

A lelkünk mézként egybeolvad,
nem bántanak a tegnapok.
Feltöltődünk energiával,
lelkemből adok és kapok!

A fájdalmakat csillapítjuk,
elillan minden félelem,
elbújunk ketten a világtól,
s a végtelenbe lépsz velem!

No lám, hogy nő szeretet-burkunk,
elérünk kézzel csillagot.
Nincs kezdőpontunk és nincs végünk,
nincsen „te vagy”, nincs „én vagyok”!

Az érzés eggyé forraszt minket,
s a lelkünk boldogan lebeg,
rácsodálkozunk önvalónkra,
ahogy egy révedő gyerek.

De jó, hogy benned megtaláltam,
lelkemnek hiányzó felét,
s mit én őriztem, felkínáltam,
legyen hát teljesebb a lét!

Talán mindig így kéne lennünk,
kizárva mindazt, ami bánt,
megélnénk együtt – mosolyogva –
az élet szebbik oldalát.

Elveszhetnénk a végtelenben,
de mindig fognám két kezed,
elbújhatnánk egy ölelésben,
s a boldogság megérkezett!

Aranyosi Ervin © 2021-02-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva