Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ne vedd túl komolyan!


Aranyosi Ervin: Ne vedd túl komolyan!

Ne vedd túl komolyan ezt a szép játékot!
Fogadd életedet úgy, mint ajándékot!
Élvezd minden percét, mintha úton lennél,
mintha egyik pontból, egy másikba mennél.

Mintha tengerparton kagylók közt sétálnál,
s minden szép darabot bámulva csodálnál.
Mintha a homokban száz szétszórt kincs lenne,
hogy te felfigyelj rá és gyönyörködj benne!

Mintha Nap az égen csak neked ragyogna,
mintha még a szél is táncba érted fogna.
A madarak mind-mind érted repülnének,
mintha rád nevetne mindennap az élet!

Észre kéne venned, és folyton csodálni,
hagynod kéne lelked boldogabbá válni!
Elfogadni mindent, ami történt véled,
hiszen téged tanít általuk az élet.

Régi hiteidet, kérlek gondold végig.
Földhöz kötött madár sem szállhat az égig!
Hagyd lelked szárnyalni, mintha madár volna,
mintha ez a világ csakis rólad szólna!

Mert a te világod, neked lett teremtve,
s te vagy mindennap a főszereplő benne.
Élvezd hát a filmet, alakítsd világod,
s ha kedved szerint élsz, szép is lesz, meglátod!

Egy másik világból születtél e Földre,
leélsz egy életet tanulással töltve.
Halál nem létezik, „mennyországod” vár rád,
mi lenne, ha dolgod boldogan csinálnád?

Nem kell sosem félned, nem ronthatsz el semmit,
vágyad gondjaidon majd keresztül lendít!
Ne ragadj hát bele a hitetlenségbe,
kövesd vágyaidat, s emelkedj az égbe!

Kísérjen szeretetet, hallgass szép szívedre,
ez a szép forrásod vízét őrző vedre!
Ne hagyd kiszáradni, s tölts belőle másnak,
légy része a mindent éltető  forrásnak!

Ne vedd hát komolyan ezt a szép játékot,
sokkal kellemesebb mikor szívből játszod,
gondolataidat szépen válogasd meg,
s meglátod általuk szebb napjaid lesznek!

Aranyosi Ervin © 2017-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok a körről…

Aranyosi Ervin: Gondolatok a körről…

Rajzoltak, lám, egy kört körénk,
s mi mind e körben élünk.
Más írja meg az életünk,
s innen kilépni félünk!

Ott kint az élet gyönyörű,
s mi mégis körben állunk,
s várjuk, hogy egyszer, egy napon,
talán szabaddá válunk.

Vannak, kik látják kint a fényt,
vágynák a szabadságot,
eltudnak hinni szebb jövőt,
egy boldogabb világot.

A rajzolt fal átléphető,
de visszahúz a többi!
Hiszik: az ott a sors fala
s nincsen, ki azt ledönti.

Napi rutin köt gúzsba csak,
s mondod: Teszed a dolgod!
Idegenekért robotolsz.
Sohasem lehetsz boldog!

Filmeken nézed a csodát,
hogy is lehetne élned,
s látod, boldogok odaát,
létezik boldog élet!

Börtönőröd a gondolat,
s lázadsz: – Mert másképp látom?
Azt hiszed, majd megváltozik
minden a túlvilágon?

Ha úgy hiszed, hogy van halál,
mondd miért maradsz szolga,
mért rabság nyomja bélyegét
a szép hétköznapokra?

Végig szenvedsz egy életet,
fiadnak megtanítod,
s hiszed, másképp nem is lehet,
mert erről van papírod.

Egy vad állat is szabadabb,
nincs megkötve a lelke.
Szeretni képes önmagát,
s nincs öncsonkító terve.

Lehetőségek százai
várnak, csak hinned kéne,
de visszahúz hitrendszered,
hazug lelkek törvénye.

A törvények a láncaid,
s hiszed, hogy érted vannak.
s tudják a bősz törvényhozók:
lent mindent elfogadnak!

Kivinnélek, de nem hagyod,
jönnek a kifogások!
Te azonnal betemeted,
ha alagutat ások.

S lám, visszahúztok oly sokan,
s győztök – ti vagytok többen,
nehogy már nekem jobb legyen!
Maradjak börtönömben!

Azt hiszitek választotok,
de nincs alternatíva,
döntést hozni, csak látszólag
vagytok a körbe hívva.

Mert mindaz, ki e körben ül,
már lemondott magáról,
s nem csak jövője veszett el,
de lemondott a máról!

Aranyosi Ervin © 2017-06-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyen a lét a jutalom


Aranyosi Ervin: Legyen a lét a jutalom

Állj meg egy percre és figyelj!
Kell az erőd, hogy élni merj!
Kell, hogy megtaláld önmagad,
az idő száll, a perc szalad.

Állj meg és befelé figyelj,
kell, hogy egy boldog útra lelj!
Ne rohanj hát, hisz futni kár,
mert élned kéne tudni már.

Ne vesztegesd el perceid,
az eltelt idő nem segít,
nem lehet fontos holmi cél,
ahhoz, hogy boldoggá legyél!

Az út a fontos, úgy hiszem,
ahol az álmaim viszem.
Csak lassítanom kellene,
s nem harcot vívni ellene!

Hiszen az út a nagy csoda,
mert rajta jutsz el máshova,
s ha minden percét élvezed,
akkor az út, az életed…

Mert csodák várnak mindenütt,
élvezd a végtelen derűt,
mely megszépíti az utat,
míg lelked jó után kutat.

Töltsd hát meg hátizsákodat,
csipegesd fel a titkokat,
s az élet lassan összeáll,
mert vár a perc, hogy jössz-e már?

De élvezd ki a lépteket,
minden lépés felé vezet,
hogy bölcsebb emberré legyél,
s másokat is azzá tegyél.

Szeretettel kövezd utad,
s a lelked mindent megmutat,
hogy merre menj, hogy mit tegyél,
azért, hogy jó ember legyél!

Csak mosolyogj, szeress, nevess,
azért, hogy jó ember lehess,
és támogass is másokat,
figyelj és gondolj rá sokat.

Tanulj, hogy aztán több legyél,
a tudós lélek szebben él,
s mit megtanulsz, add is tovább,
építs egy élet iskolát!

Állj meg, lassíts le és figyelj,
kell, hogy a helyes útra lelj,
s másoknak is mutass utat,
s ne bántson téged bűntudat!

Tanuld, s tanítsd az életet!
Mit is adhatnék még neked?
Szerzett tudásom átadom,
vidd tovább te a válladon.

S ha bárkivel találkozol,
mutasd meg azt, hogy mit hozol,
tárd ki szerető szívedet,
örüljön majd, hogy itt lehet.

Az út az élet, s meglehet,
boldoggá tesz, ha engeded.
Szedegesd fel a kincseket,
s rázd le a bús bilincseket.

Legyél vidám, legyél szabad,
másokat emeljen szavad,
öröm kísérjen utadon,
legyen a lét a jutalom!

Aranyosi Ervin © 2017-06-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mókuskerék

Aranyosi Ervin: Mókuskerék

Mikor reggel felkelsz, mozog kezed, lábad.
Örülsz a világnak, s szemed könnybe lábad.
Ma még van mit enni, megtömöd a bendőd,
tegnap is vehettél kaját, elegendőt!
Kapkodsz fűhöz-fához és rohansz dolgozni,
rohanó világ fog lendületbe hozni.
Büszke vagy magadra, hiszen van állásod,
amivel a jövőd alapjait ásod.

Igaz, ez az alap, nagyon mélyre került,
onnan jövőt látni eddig nem sikerült.
Újságot olvasol, mint egy kuka búvár,
szemetet ás elő, jó mélyről a bulvár.
Látod, celebek közt, ki mit ivott, evett,
s hogy a hazugságból jól élni hogy lehet.
Belőled is lehet híres-neves senki,
mert a népszerűség gyakran ezt jelenti.

Olvasod kit szeret, ma épp ki jár, kivel,
megcsalta szerelmét, egy darab kiflivel.
Lángos boltot nyitott, szemhéját bevarrta,
részegen vezetett, más férjét akarta.
Gyereke kezébe egy Ferrarit adott,
az orrcimpájába műttetett lakatot.
Csodás tengerparton napozott a télen,
nyári napsütésben elcsúszott a jégen.

Meghalt, kibelezték, „fűt” találtak nála,
megúszta az adót, az APEH-nek hála.
Milliós ruhát vett, parlamentnyi házat,
olvasod a sok hírt és a lelked lázad.
Igen, ő teheti, van hozzá, lám, joga,
tehetségtelenség a jövő záloga!
Te meg menj dolgozni és ne politizálj,
minden nyomort elfed a kitalált dizájn.

Beérsz a munkába, vár mókuskereked,
s téged fog követni felnövő gyereked.
Csak az lesz a fontos, igen jól tanuljon,
hogy az államvizsgán majd nehogy kihulljon!
Te pedig dolgozol, s nem is ér ez véget,
hacsak el nem veszted a jó egészséged.
Ha igen, gyógyszerek csillapítják vágyad,
hogy kiállj a sorból és jobban csináljad.

Este kifacsarva hazaér a tested,
s rájössz, hogy egész nap az ágyat kerested.
Csobbansz a tévére, közben vacsorázol,
lelked is megtisztul, zuhany alatt ázol.
Aztán összeesel, bezuhansz az ágyba,
híreket hallgatva, pihenésre vágyva.
Aztán holnap reggel megnyomod a gombot,
ismételsz pár bevált napirendi pontot.

Jaj, de szép volt a nap. Csak attól kell félni,
a sok teendő közt nincsen időd élni!
Hol volt a szeretet, dédelgetett álom,
öröm és boldogság? Vajon hol találom?
Stressz és idegesség, örök frusztráció,
csupán ezt érdemli e generáció?
Erről szól a világ? Ez lenne az élet?
Nem érzed úgy néha, hogy becsaptak téged?

Aranyosi Ervin © 2017-06-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyen az élet…


Aranyosi Ervin: Legyen az élet…

Legyen az élet nagy kaland!
Ne ússz az árral szembe!
Ha szállsz – érzed – szíved szabad,
merülj a végtelenbe!

A zöld Föld meglásd felvidít,
derűje elvarázsol,
lassíts, csak tárd ki szárnyaid,
s meríts erőt a mából!

Légy ember, legyél önmagad,
álmodó, tiszta lélek!
Teremtsen jobbító szavad,
s gazdagítson az élet.

Ne bántson múlt, mely tovaszállt,
ne sírj tovább felette!
Ne várd a végzetes halált,
mely álmaid megette!

Tiéd a szabad akarat,
használd, s te tervezd sorsod!
Tedd boldogabbá önmagad,
hisz gondjaid megoldod.

Feledd tehát a gondokat,
légy önmagadra büszke!
Éld meg a szép világodat,
mely lelked tiszta tükre!

Aranyosi Ervin © 2017-05-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha ráérnél…


Aranyosi Ervin: Ha ráérnél…

Fölénk borult az égbolt, óvja, védi a földet.
A napfény palettáján kever megannyi zöldet.
Apró, színcsepp virágok, rejtenek számos titkot,
harmatcsepp bont ki álmot, s világot tükröz itt-ott.

A fénynek kupolája egy szebb világot sejtet,
pigmentek palettája ébreszt szövetet, sejtet.
Lélegző, tiszta álom, kelő holnapot táplál,
s a fű közt éledezve nyílik sok szép virágszál.

Reánk borul az égbolt égszínkék kupolája,
s éled a Föld, s a felhő vízpárát szór reája.
A fű is csendben nő fel, az ég felé kinyúlva,
s madárdal csempész hangot, trillával csendbe hullva.

Millió mozdulatból nyugalom csendje árad,
csodás hajnalra ébred az élő ember, s állat.
Tudod, ha nem rohannál, meglátnád ezt a szépet,
s boldoggá is tehetne a lazán merengő élet!

Aranyosi Ervin © 2017-05-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rólad szól az élet


Aranyosi Ervin: Rólad szól az élet

Amíg a világnak akarsz megfelelni,
nem képes a lelked megnyugvásra lelni.
Addig nem vagy képes meglátni a szépet,
addig nem is tudod: – Rólad szól az élet!

Amíg nem vagy képes önmagad szeretni,
amíg fájó múltad nem tudod feledni,
amíg a világtól elméd elhatárol,
s meglátni a csodát saját szemed gátol,

addig nem tudod még, miről szól az élet
addig hamis hangok megvezetnek téged,
s amire úgy vágynál, nem kapod meg soha!

Elhiszed, a világ rideg és ostoba?
Jó lenne a létben szeretetre lelni?
Ülj le, csendesedj el, s belül kezdd keresni!

Aranyosi Ervin © 2017-05-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megkésett köszöntő


Aranyosi Ervin: Megkésett köszöntő

Hiába nő a sok virág,
hiába színes a világ,
hiába mind, ha nincs minek!
Adnék virágot, s nincs kinek!
Hiába ünnepel a szív,
a dal néma, mely visszahív…
Te rólad szól fájó dalom,
szívemen ül a fájdalom.

Adnék virágot, ölelést,
mosolyt, jó szót, – nem is kevést –
de lám már mindez hasztalan,
a szívem oly vigasztalan!
Mert ma az anyák napja van,
és árvának érzem magam!
Hogy köszönhetném meg neked,
amid már nincs: – Az életet!

Hisz nem vagy itt már jó anyám,
szemed a mennyből néz le rám.
S tudom, ha lát, most mosolyog,
hisz ma is gyermeked vagyok,
s amíg csak élek az leszek,
s egyszer, ha én is elmegyek,
találkozunk majd odafenn,
ahol a lélek megpihen!

Leülök hát, s emlékezem,
összefonom a két kezem.
Behunyt szemmel imádkozom,
arcod szemem elé hozom,
mert szíved szívemben lakik,
ott hozza szép virágait.
Köszöntelek e szép napon,
csak itt hiányzol még nagyon!

Aranyosi Ervin © 2017-05-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emeld fel a gyermeked!

Aranyosi Ervin: Emeld fel a gyermeked!

Emeld fel a gyermeked, lássa mi az élet!
Engedd látni álmait, s azt, hogy az mivé lett!
Mutass neki utakat, s légy útjelző tábla!
Ám ne szabd meg sohasem, hogy melyiket járja!

Engedd lelkét szabadon, hagyd, egyedül döntsön!
Engedd, élet poharába, tiszta vizet öntsön!
Légy kéznél, ha bármikor a tanácsod kéri!
Kéretlenül sose add, hisz saját létét éli!

Emeld fel a gyermeked, hogy messzebbre lásson,
csak nyílt szívvel, szabadon juthat túl a „rácson”.
Emeld fel a gyermekedet, emeld őt magasra,
hogy a világ szépségeit fentről is láthassa!

Hadd lássa, hogy nincs határ, mert a világ tágas,
hadd szálljon képzelete, s tanítóvá válhass!
Mutass neki szép világot, élvezze a létét,
hadd ismerje meg magát, s világa szépségét!

Tedd szabaddá, tedd boldoggá, sok-sok szeretettel,
hadd találja meg a helyét, s legyen boldog ember!
Utat mutass, amin jársz, jó példád vezessen,
hadd élje meg vágyait, hogy boldog lehessen!

Add neki a szabadságot, emeld fel az égig,
hadd kísérje a boldogság végestelen végig!
Emeld fel a gyermekedet, hogy világot lásson,
ne korlátozd gondolatát, járjon esze máson…

Aranyosi Ervin © 2017-05-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álmodjunk szebb világot!

LEHNER ELLA festménye: Ő a TEREMTŐ

Aranyosi Ervin: Álmodjunk szebb világot!

Álmodjunk színes álmokat,
repítsen messze a gondolat!
Fessük színesre a kék eget,
legyen a festék a képzelet,
legyen a vásznunk a tiszta ég,
ma még, ma még, ma még!

A szerelmet megélni volna jó,
áradni úgy mint egy nagy folyó!
Szeressük jobbá a lelkeket,
félni csak örökké nem lehet,
gyermekként újra csak játszanék,
ma még, ma még, ma még!

Refrén:
Álmodjunk szebb világot a Földre,
játsszuk csak végig az életet!
Hadd váltson lámpánk végre zöldre,
engedd el a rossz emlékeket!
Álmodjunk szebb világot a Földre,
dúdoljunk vidámabb, szebb zenét!
Váljunk angyallá mindörökre,
mosolyunk szórjuk szerteszét.

Álmodjunk színes álmokat,
bontsunk le csúf határokat!
Nyújtsunk egymásnak segédkezet,
és lássuk a holnap megérkezett,
s az álmunk is valóra válna még,
ma még, ma még, ma még!

Szeretni születtünk, jól tudod,
a lelkünk a fénybe ma eljutott.
Ha együtt csináljuk jobb lehet,
mert gazdagabb lesz itt a lét veled,
áldás rá, ennyit mondanék,
ma még, ma még, ma még!

Refrén:
Álmodjunk szebb világot a Földre,
játsszuk csak végig az életet!
Hadd váltson lámpánk végre zöldre,
engedd el a rossz emlékeket.
Álmodjunk szebb világot a Földre,
dúdoljunk vidámabb, szebb zenét!
Váljunk angyallá mindörökre,
mosolyunk szórjuk szerteszét.

Aranyosi Ervin © 2017-04-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!