Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Engedd el végre…


Aranyosi Ervin: Engedd el végre…

Engedd el végre a múlt árnyait!
Az, aki elment, már nem itt lakik.
Engedd, hadd menjen, legyen szabad,
s tegyed szabaddá ezzel magad!

Ne higgye többé, hogy dolga van még,
más élet várja odaát rég,
az ezüst szálat szakítsd csak el,
nem kell kötődni, már mennie kell!

Emléke úgyis a szívedben él,
nyugtasd meg lelkét, mely érted fél!
Időtlenségben téged keres,
engedd el, kérlek, hogy szabad lehess!

Gyújts meg egy gyertyát és engedd el,
nyugtasd meg lelkét, mennie kell!
Neki már nincsen itt dolga veled,
bocsásd útjára, bátran mehet!

Aki már elment, lépjen tovább,
új életében lásson csodát,
érted már nem kell, hogy fájjon feje,
öröklét várja már egy ideje!

Engedd el végre, a múlt árnyait,
őrzik emlékét az álmaid.
Te pedig menj csak az úton tovább,
találkoztok még, majd odaát!

Aranyosi Ervin © 2021-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ki vagy te?


Aranyosi Ervin: Ki vagy te?

Ki vagy te? Nem ismerek rád.
Bár régi arcod hordanád!
Bár látnám érzéseidet,
amit rád szép lelked kitett!

De arcod árny takarja el,
pedig az többet érdemel!
Szerettem látni, hogy ragyog,
hogy mosolyodban ott vagyok.

Ki vagy te? Régen nem tudom,
csak eltévedtél az úton.
Talán pont magad keresed,
benned kihűlt a szeretet!

Szeretném visszaadni azt,
lelkednek nyújtanék vigaszt,
hogy újra önmagad legyél,
akiről látom újra él!

Ki vagy te? legyél újra hős,
egy régi kedves ismerős,
arcodra fess mosolyt megint,
a régi szép idők szerint!

Szeretném látni arcodat,
fejezd be fájó harcodat,
tárd ki becsukott szemedet,
és kezdd el élni életed!

Ki vagy te? Megmondom ki vagy!
Lélek, ki mást is élni hagy,
ki képes adni tiszta fényt
és visszaadja a reményt!

Aranyosi Ervin © 2021-05-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kedvetlenség…


Aranyosi Ervin: Kedvetlenség…

Kihűlt a lelkem és sivár?
Nincs kedvem verset írni már?
Nem is tudom, már rég, mi vár?
Nincs kedvem verset írni már!

Azt mondtam tegnap ne borongj,
s bennem kondult a vészharang,
belém sajdult egy égi hang:
– Hagyd a világot, ne szorongj!

Ne láss, ne mutass égi fényt,
úgysem akarják látni azt,
kinek adhatnál még vigaszt,
ha elvesztették a reményt?

A lélek csak zokogni jár,
nincs kedvem verset írni már!
Mi veszett, visszahozni kár!
Nincs kedvem verset írni már!

Legyen hát ez egy búcsúdal?
Mint egy utolsó lehelet,
itt éltem én is veletek,
csak élni épp nem lehetett!

Na jó, ne vedd ezt komolyan,
a költő olykor hitet veszít,
s lelke előtted vérez itt,
mikor pár álma elrohan.

Ám, nem rontásnak jöttem én,
inkább emelném lelkedet,
s ne tiltakozz, hogy nem lehet,
neked is szól e költemény.

Vannak néha rosszabb napok,
mikor megőrül a világ,
belevakul mind, aki lát,
de nem lehetünk mind vakok!

Hát nyitnom kell a szemeket,
fényt gyújtok, tűnjön a sötét,
reményt és hitet szórva szét:
– Hogy győzni fog a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2021-01-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak az idő


Aranyosi Ervin: Csak az idő
(Enya: Only time dala alapján)

Ki mondja meg a szélnek,
hogy az ének,
hová száll?

Ki mondja meg a fénynek,
hogy a lélek,
csodát vár?

Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
Ki mondja meg?

Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
csak az idő oldja meg!

Ki mondja meg a létnek,
mi a lényeg,
mi ránk vár?

Hol van nyoma a szépnek,
amit érzek,
mi átjár?

Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
Ki mondja meg?
Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
csak az idő oldja meg!

Ki mondja meg az álom,
hogyha várom
eljön-e majd?

Ki lesz vajon a párom,
ki mindenáron
felém tart?

Ha a kedves felém tart.

Csak az idő,
csak az idő,
az idő mondja meg.

Ki mondja meg ha eljön,
álom felhőn,
hová tart?

Ki mondja meg az álom,
hogyha várom,
jön-e majd?

Csak az idő,
csak az idő
az idő mondja meg.

Aranyosi Ervin © 2021-01-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dallal üzenem

Aranyosi Ervin: Dallal üzenem

Bámulok az égbe,
keresem magam.
Néhány választ várok,
a kérdésre, ha van!

A napfényben fürdök,
s lelkem felvidul,
súlyától a testem
most megszabadul!

Madárdalra keltem,
hívott a világ,
meg kell tapasztalnom
számtalan csodát.

Néhányat majd én is,
én is adhatok,
lelkemet megtöltik
az élhető dalok!

Refrén:
Dallal üzenem, hogy jövök már,
elindultam én feléd,
szívem minden kincsét
elviszem eléd!
Dallal üzenem, hogy élek,
hogy már boldog vagyok,
szebb lehet az élet,
ha te is akarod!

Vágytam már, hogy lássam,
kedves arcodat,
mosolyod vizéről
álmodtam sokat.

Megfürödnék benne,
őrizném szép szemed,
a világ fénylőbb lenne,
ha már szíved szeret!

Madárdalra keltem,
szállok hát feléd,
hitet, szép szerelmet
öntök majd beléd.

Szívünk érjen össze,
érje tiszta szó,
álmodozzunk együtt,
mert együtt lenni jó!

Refrén2:
Dallal üzenem, hogy jövök már,
elindultam én feléd,
szívem minden kincsét
leteszem eléd!
Dallal üzenem, hogy élek,
és már boldog vagyok,
szebb lehet az élet,
ha te is akarod!

Dallal üzenem, már hallhatod,
mert a szívünk összeér.
Hallgasd hát és hallgass rá,
mert mirólunk mesél!
Ez a dal a miénk…

Aranyosi Ervin © 2020-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Száll az idő…


Aranyosi Ervin: Száll az idő…

Száll az idő, mint sólyom az égen,
mennyire más volt a világ itt régen,
mennyire más volt benne az ember,
fel volt ruházva az értelemmel,
eligazodott és tisztán látott,
értette még a zajló világot.

Száll az idő és múlnak a percek,
szeretnék látni úgy, mint egy gyermek,
szeretném élvezni ezt a világot,
szeretném hinni, hogy jó amit látok!
Beleolvadva élni a létet,
s látni, hogy magától zajlik az élet!

Refrén:
Megnyitnám a lelkemet,
beengednék, akit lehet,
beengedném, vendégül látnám,
a mások lelkét megcsodálnám!
Megnyitnám a lelkemet,
egyek vagyunk mind emberek!
Szebb lenne minden, ha egymásért élnénk,
egymást az életen végig kísérnénk!

Száll az idő, mint sólyom az égen,
szeretném megélni az emberségem,
szeretnék hinni az emberi jóban,
nyomokat hagyva a hófehér hóban,
nyomokat hagyni mások szívében,
boldognak lenni attól, hogy éltem!

Szeretném hinni, hogy ezt más is érzi,
lehet e Földön boldogan élni,
boldogan élni, s azt látni másban,
nem veszni el örök rohanásban!
Lelassulnék, a lelkem megvárnám,
életem célját így megtalálnám.

Refrén:
Megnyitnám a lelkemet,
beengednék, akit lehet,
beengedném, vendégül látnám,
a mások lelkét megcsodálnám!
Megnyitnám a lelkemet,
egyek vagyunk mind emberek!
Szebb lenne minden, ha egymásért élnénk,
egymást az életen végig kísérnénk!

Hadd nyissam meg hát lelkemet,
egyetlen út ha a szív szeret!
Egyetlen út és rá kéne lelnünk,
egymásra kéne tán jobban figyelnünk!
Szálljon a lelkünk, mint sólyom az égen,
elmondhassam majd, boldogan éltem!

Aranyosi Ervin © 2020-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanítani csak úgy lehet


Aranyosi Ervin: Tanítani csak úgy lehet

Tanítani csak úgy lehet,
ha van ki szívvel hallgat.
Ha megnyithatom lelkemet,
s nem beszélek a falnak.
Ha szárnyalnak érzéseink
s rokon lelket találnak,
s gondolatok, vágyak szerint,
valós élménnyé válnak.

Tanítani csak úgy lehet,
ha tisztán hisznek benned.
s nem kell eladnod lelkedet,
nem kell pokolra menned.
Ha szívedből a szeretet,
másokra átsugárzik.
Őszinteség, hit és remény,
minden szavadban látszik.

Tanítani csak úgy lehet,
ha szavadra figyelnek,
ha van jó szót befogadó,
még tiszta lelkű gyermek,
vagy felnőtt ki utat keres,
ki egy jobb létre vágyna,
s nem indul vakon és bután
bele a nagyvilágba!

Tanítani csak úgy lehet,
ha van ezernyi kérdés,
ha elsimul a lelkünkben
a sok-sok félreértés.
A tudás úgyis messze jut,
célba ér menthetetlen,
s aprócska magot ültet el
a nyitott emberekben.

Tanítani úgy érdemes,
ha van, aki tanuljon!
A mag kikel, de fontos az,
hogy jó talajra hulljon!
Nem elég adni a tudást,
öntözd a hit vizével,
segítsd a lelki tanulást,
lelked erős hitével!

Aranyosi Ervin © 2020-11-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyógyítsunk érzéssel!


Aranyosi Ervin: Gyógyítsunk érzéssel!

Szétszakított lelkek
ölelésre vágynak.
Úgy kell a melegség
a fázós világnak!

Kell, hogy visszakapják
az erőt, a hitet,
elszakított lelkük
csak ez mentheti meg!

Hiszen a félelem
lelkeket betegít,
azon csak szeretet,
és az öröm segít!

Mosoly és nevetés
hová menekültek?
Fények takarásba,
árnyékba kerültek.

A mi teljességünk
fél-elemmé vedlett,
szeretetlen lélek
betegít meg testet.

Az érintés nélkül
fuldoklik a lelkünk,
s nincs, ami segítsen
önmagunkra lelnünk.

Az érintés gyógyít,
az ölelés szintén,
egészséges öröm
van a lélek szintjén.

Össze kell, hogy rakjuk
fél-ő lelkeinket,
s hiszem, hogy az Isten
is megsegít minket!

Öleljünk, szeressünk
ez lenne a lényeg,
legyünk egész-séges,
teljes létű lények!

Gyógyítsuk érzéssel
az egész világot,
s legyen teljességünk
Istentől megáldott!

Aranyosi Ervin © 2020-11-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lelkünkben leljünk meleget!


Aranyosi Ervin: Lelkünkben leljünk meleget!

Nem jött még el a tél,
a szívek mégis fáznak,
sóvárogva a jó iránt,
az arcok könnyben áznak.
Hová tűnt el a ragyogás,
boldog mosoly, az élet?
Magányos lelkek sírnak fel:
– Én napról napra félek!

Engedd magadba be a fényt,
így gyógyítsd a világod,
befelé fordulj, meditálj,
s kiutad megtalálod!
Ami kívül van, ne engedd,
hogy lelked megérintse,
lélekben lehetsz csak szabad,
ez a világod kincse!

Szabadság, béke vár reád,
ott lelhetsz igazságot,
millió kérdés felmerül,
s a választ ott találod.
Keresd Istenhez az utat,
nyugtasd meg lelked végre,
számodra mindent megmutat,
szivárványt fest az égre!

Mosoly vidítsa lelkedet,
hited legyen erősebb,
hidd el, léteznek angyalok,
s a hívást várják tőled!
Kell, hogy gyógyuljon a világ,
általunk jobbá váljon!
Kell, hogy az emberiség,
egy jó útra találjon!

Ha lélekben együtt leszünk,
már lehet eredménye,
hiszem, hogy végre visszatér
az emberek reménye!
Megint szép lehet a világ,
megújul, újra éled,
s ha megtaláltad lelkedet,
világod több lesz véled!

Egyetlen út a szeretet,
szeresd jobbá világod!
Ez olvasztja fel a jeget,
higgy benne és meglátod!
Lehet, hogy lassan jön a tél,
s a Földet jég takarja,
lelkünkben leljünk meleget,
Teremtőnk ezt akarja!

Aranyosi Ervin © 2020-11-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak a szeretet emelhet!


Aranyosi Ervin: Csak a szeretet emelhet!

Teremtsünk együtt egy földi mennyországot,
töröljünk el minden földi gonoszságot!
Másik szemüveggel nézzünk a világra,
a jót nem látóknak szemét nyissuk tágra!

Mutassuk meg azt, hogy lehet szépen élni,
a gonoszságot is jóságra cserélni!
Vezessen utunkon Isten szeretete,
hiszen világunkba csak jót rakott bele.

Lásd meg a másikban Isten teremtményét,
tiszta természetét, hitét és reményét!
Hiszen az Isten csak jóságot teremtett,
s remélte, megérted az isteni rendet!

A többit az ember maga teremtette,
látszik a világán minden gonosz tette.
Kincs, vagyon, hatalom embert sosem szolgál!
Mire lenne szükség, mitől boldog volnál?

Csak a szeretet, mi minket felemelhet,
csak ez, ami éltet, mire éhes lelked!
Ölelés, érintés, jó szó jól lakatná,
hited a világban – hiszem – visszaadná!

Aranyosi Ervin © 2020-10-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva