Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

nov
27

By

Aranyosi Ervin: Adventi várakozás

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Adventi várakozás

De jól jönne egy igazi szeretet-karácsony,
hol gyertya fénye ragyoghatna az egész családon!
A szívünk együtt ünnepelne, egyformán dobogna,
visszatérne a remény, s hinnénk még szebb napokban!
De jó lenne ha újra mind, közösen ünnepelnénk,
megszépülne az életünk, s új élményekre lelnénk,
ha megtanulnánk örömöt és boldogságot adni,
ha szeretettel akarnánk jó emberek maradni!

Bárcsak jönne egy igazi szeretet-karácsony!
Bár ne lenne a boldogság csak dédelgetett álom!
Bár megláthatnánk egymásban a bennünk élő szépet,
s együtt járnánk a jó utat, mit úgy hívnak, hogy élet!
Bárcsak hinnénk magunkban is, s a jót is észrevennénk,
s a közös hétköznapokat, szép szóval szebbé tennénk!
Bárcsak juthatna ölelés, és szív melengetések,
bárcsak eltudnám mondani mindazt, amit csak érzek!

Jó lenne már egy igazi szeretet-karácsony,
ha kitehetném szívemet, hogy Isten fia lásson!
Minden ember Isten fia, vagy éppen Isten lánya,
bár értenéd, egyek vagyunk, ez az élet talánya!
Jó lenne hát teremteni, egy szebb, egy jobb világot,
szeretettel megtölteni, de nem csak a karácsonyt,
élőn élni jobb életet, a közös úton járva,
felemelni a szíveket, ne legyen köztünk árva!

De jó lenne, ha eljönne egy szeretet-karácsony,
ha béke lenne, s szeretet szerte a világon!
Bár szép szóval gyógyítanánk a beteg testet, lelket,
az ölelés, a szívjóság, csak az, mi felemelhet!
De jó lenne – várom nagyon – a szeretet-karácsonyt,
a szíveket simogató, szép szót, a tiszta bársonyt!
Mely álmot ad, reményt, hitet, egy élhető világot,
mely boldogít, s beteljesít egy közös, élő álmot!

Aranyosi Ervin © 2021.11.27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
26

By

Aranyosi Ervin: Advent előtt

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Advent előtt

Nem is tudom, milyen világ ez,
mibe csöppentünk emberek?
Szeretnék szívvel közeledni,
de megtiltják, hát nem merek!
Adnék jó szót, kis melegséget,
de tőled távol tartanak!
Nincs ölelés, nincs egyetértés,
csak rettegést adó szavak!

Hát tényleg, ez lett a világunk?
Nem él már bennünk Istenünk?
Csupán csak mind túlélni vágyunk,
és szegényebb a Föld velünk?
Halálos méreg terjed széjjel,
és testet-lelket oltanak,
s hazudnak kínzón, szenvedéllyel,
s pusztítanak hazug szavak?

A szó ma már egy gyilkos fegyver,
hazugsággal kiélezett,
a testünk idegen anyagtól,
lelkünk szavaktól mérgezett!
Érzéseink csendben kihűlnek,
egymást bántjuk a rossz helyett.
S a hatalom dörzsöli mancsát,
mert velünk bármit megtehet.

Nem együtt, s nem egymásért élünk,
megosztott, szétszórt rész vagyunk,
lassan már jól szeretni félünk,
s megvezetetté lesz agyunk.
Én nem hiszem, hogy ezért jöttünk,
áthaldokolni életet!
Jó szó és ölelés hiányzik,
hová tűnt el a szeretet?

Talán újra tanulni kéne,
elfordítani a fejünk,
és inkább egymásra figyelni,
hogy újra testvérek legyünk!
Talán még nincs késő szeretni,
talán még akad egy esély,
próbáljunk hát egymásért tenni:
– Azért vagyok, hogy szebben élj!

Advent jön, s kell hogy megszülessen
szívünk mélyén a szeretet,
nélküle éhen hal világunk,
ha nincs jó szó, mi megetet!
Ölelés kell, mosoly az arcra,
rémület űző szép szavak!
Adjunk a szívnek melegséget,
s jó szót, mik élőn tartanak!

Ne legyen üres és kietlen,
ünneptelen várakozás,
szeretet nélkül lehetetlen,
kell hát az összetartozás!
Öleljük együtt át a Földet,
fogjuk meg most egymás kezét,
gondoljunk minden elesettre,
hitünk erejét szórva szét!

Merüljünk el a szeretetben,
mikor adunk, rögtön kapunk,
s nem is lehetne ennél szebben,
hogy felragyoghasson Napunk!
Költözzön lelkeinkbe béke,
olvadjon eggyé minden szív,
hadd éljen lelkünk összeérve!
Testvér, a szív szeretni hív!

Aranyosi Ervin © 2021.11.26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
13

By

Aranyosi Ervin: Egész évben Élők napja!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Egész évben Élők napja!

Halottak napjából évente egy volna,
és a többi napunk az élőkről szólna!
Letennénk örökre rút félelmeinket,
s nem lehetne többé megvezetni minket!
Bárcsak választhatnánk a két dolog közül,
amitől a lélek retteg, vagy üdvözül!
Nem hagynánk a lelkünk tovább ijesztgetni,
s megtanulnánk végre őszintén szeretni!

Bárcsak egész évben élők napja lenne,
s az élet értelmét megtalálnánk benne,
s folyton ünnepelnénk, kik valóban vagyunk,
hogy mások lelkében élő nyomot hagyunk.
Legyen örök ünnep, élő tiszta fénnyel,
bánjunk szeretettel minden élő lénnyel!
Nem kell haldokolnunk életen át, folyton,
hagyd, hogy a világod jóra hangolódjon!

Énekkel, víg dallal emeld mások kedvét,
jó lenne, ha végre gondjaid letennéd!
Vedd saját kezedbe a lét teremtését,
arasd le kalászát, érted ért termését!
Érted érett azzá, éltetőn igazzá,
hadd váljon a szavad, másoknak vigasszá!
Ennek van értelme, létet ünnepelni,
Istent az emberben magasra emelni!

Hiszen egyek vagyunk mind, egy Istenünkkel,
s hiszem, ha a félszbe már nem merülünk el,
ha a hála jár át, szeretet vesz körül,
amikor a lelkünk az életnek örül,
amikor naponta élőt, szépet látunk,
s teremtéssel szépül meg tőlünk világunk.
Legyen egész évben az élőknek napja,
szeretet-kalászát szívünk learatja.

Aranyosi Ervin © 2021.11.13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
9

By

Aranyosi Ervin: A játék csodája

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A játék csodája

A játék csodája éppen abban állhat,
– általa a lélek szabadabbá válhat!
Nincsenek korlátok, szabad a képzelet,
nincsen bántó szándék, így nem árthat neked.
A játék egy csoda, olyan mint az álom.
Az élet értelmét benne megtalálom.
Nem rémiszt a világ, nincs bennem félelem.
Hívlak, – az életben, – játsszál te is velem!

Mert amíg a lélek játszadozni képes,
nem lehet köze a megöregedéshez,
mert ameddig játszik, meg nem komolyodhat,
s nem éli meg soha életét halottnak.
Játék csak az élet, részt kell benne venni,
amíg játékos vagy, nem fogsz öregedni!
Nem hatnak teherként rád a napi gondok,
azok, kik játszanak – bizony – nem bolondok!

Játék hát az élet, játszadozni hívlak,
játékosan, de jól, élni megtanítlak,
hogy élvezhesd mindazt, mi történik veled,
s ha tetszik, majd lelked bensődből kinevet!
Mélyből elrévülve, mosolyként kiragyog,
érezheted végre: – Én élek, itt vagyok!
Ezért sose felejts el élőn játszani,
és ne akarj többé felnőttnek látszani!

Maradj inkább mindig lélekben kisgyerek,
és gondold bátran azt: – Én játszani merek!
Élvezd ki a létet, a játék örömét,
s a lelked meggyógyul, hogyha sok öröm ért!
Szabadítsd fel végre rabszolga lelkedet,
csalogass másokat, hogy szálljanak veled,
s legyen a lét csodás, mesés játék csupán,
mit végig élvezel, s nem átvészelsz bután!

Aranyosi Ervin © 2021.11.09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
28

By

Aranyosi Ervin: A megoldás kulcsa

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , 6 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A megoldás kulcsa

Egészségügy, mely folyton harcol,
gyógyszergyár mérgeket kever,
hogyan lehetnél egészséges,
ha önmagadért nem teszel?
Másra bízod a problémáid,
s megoldják majd – te így hiszed!
Történik veled csak az élet,
soha, semmire sem viszed!

Az államot báb irányítja,
s hagyják hogy játssza szerepét,
s cserébe bátran szétlophatja,
mit létrehozott ezer év!
Te meg csak lézengsz lógó karral,
ápolgatod a nyomorod.
Várod, majd csak eljön egy angyal,
s megváltoztatja korszakod?

Megváltoztatja? S mért egy angyal?
Hiszen tudnál teremteni!
De mástól várod a megoldást,
mert a teremtés isteni?
Ám jó Atyád már felruházott,
tiéd a varázs-gondolat,
te vagy csak az, ki megoldhatja,
a megteremtett gondokat.

MAG-os vagy! Mágus, hogyha érted,
magyar lelked különleges,
érzésekkel csodákra képes,
ha vágyad élő és nemes!
Nyelved csodás, Isten igéje,
képessé tesz, megmagyaráz,
nem is kell csatában legyőznöd,
azt, aki lenyom, s megaláz.

Csak felül kéne emelkednünk,
hiszen a gond a mélybe húz,
ha lelkünkben jobbat teremtünk,
ha szebben élni megtanulsz,
ha nem mész bele háborúkba,
ha tudás fűti lelkedet,
ha rájössz végre bölcsen, tudva,
hogy harccal győznöd nem lehet!

Ám kezedben olyan erő van,
mely varázsolhat szebb jövőt,
ne kívülről várd a megoldást,
ne kérj sírodra szemfödőt!
A megoldásnak kulcsa ott van,
réges régen benned lakik!
Hát értsd meg, ezért programoznak
napról napra valakik!

Itt az idő, hát csendesedj le,
s emelkedj gondjaid fölé!
Csituljon el a lázas elme,
Napod bújjon felhők mögé!
És ott, a csendben megtalálod,
a megoldásnak kulcsa van!
Vedd végre kezedbe a sorsod,
hogy újra élhess boldogan!

Megoldás kulcsa a magyarság,
térkép és kód a nyelv lehet,
szeretettel kell cselekedned,
fénybe emelni a nemzeted!
Pártatlanul egymásért élve,
visszavenni e szép hazát,
s követni végre napjainkban,
őseink büszke hívószavát!

Aranyosi Ervin © 2021.10.28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
13

By

Aranyosi Ervin: Dobd el a béklyódat!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Dobd le a béklyódat!

Dobd le a béklyódat, mely a földhöz láncol,
sokkal szebb az élet, ha a lelked táncol,
amikor élvezed napjaid múlását,
s hallod a természet bölcs és mély súgását!
Mikor észreveszed napi üzenetét,
s éled a csodádat, s azt szórod szerte szét,
mikor önmagad vagy, szabad lesz a lelked,
s lesz okod világod folyton ünnepelned!

Nyisd ki két szemedet, s kezdj el velük látni,
s próbáld meg elméddel utánuk csinálni!
Kell, hogy világodban felfedezd a szépet,
ne raboljon tőled hazugság, enyészet!
Hunyd be két szemedet, s kezdj el végre látni!
Lelkednek szitáján próbáld átszitálni,
amit a világod odakintről üzen,
s ne hagyd megvezetni magad könnyelműen!

Kezdj el végre élni, nyitott szemmel járni,
a világ kincseit lelkesen csodálni,
s elhinni csak érted, miattad jött létre,
naponta teríti lábaid elébe!
Ha szemed behunyod, ott is csodát láthatsz,
eddig még nem ismert álmokat csodálhatsz,
csak hallgasd a csendet, belső mindenséged,
amely érted szolgál és felemel téged!

Használd képzeleted képeket teremtve,
lásd meg a jövődet, s alakítsd ki rendre,
írd csak saját sorsod, megvan benned minden,
ha van elég hited, akadályod sincsen!
Lelked erejével képes vagy bármire,
szereteted szórjad bátran mindenkire!
Szabadon teremthetsz a belső tudással,
oszd meg jószándékod minden embertárssal!

Akard szép jövődet már előre látni,
érdemes lelkesen ezt is kipróbálni,
mert amit elképzelsz, az valóra válhat,
csak álmodj merészet és az álmod rád hat!
Ha látod, ha hiszed, majd életre kelted,
hisz a gondolat mag, a lelked a kerted,
és ha locsolgatod a hited vizével,
valósággá lesz majd, mit elméd elképzel!

Képzeld el és érezd, próbálj hozzáérni,
érzékszerveiddel közelébe férni,
s amit megteremtesz, valóban megkapod,
csak ne álljon ellent neki akaratod!
Mert ha megérdemled, ha járandóságod,
akkor eléd teszi teremtő világod,
sosem kell a módján neked gondolkoznod,
elég képzeletben vágyad létrehoznod!

Ha így teremtenénk együtt szebb világot,
lehetne a Földünk általunk megáldott,
csak isteni fényünk kellene használnunk,
teremtő készségünk végre megtalálnunk!
Harmóniát hozva napi életünkbe,
ősök hitvallását éltetve lelkünkben,
természettel élni, fénylőn, tisztán, szépen,
megmártózni folyton az élet vizében!

Aranyosi Ervin © 2021-07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
10

By

Aranyosi Ervin: Szabaddá válni

Category: szonett Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szabaddá válni

Rémület álmunkból fel kéne ébrednünk,
keresni az utat egy szebb világ felé!
Mind, amire vágyunk, régen itt él bennünk,
s ki lélekkel vágyja, biztos meglelé.

Technokrata világ fojtó szorítását
el kéne engednünk, nem kell az nekünk!
Meglelni az éden mesés, földi mását,
gazdagodjon végre, a világ velünk.

Régi történelmünk újra kéne írnunk,
az emberi lélek szabad, mint a szél!
Annyit kell szeretnünk, amennyit csak bírunk,
s hallgatni szívünkre, hozzánk mit beszél?

Le kellene dobnunk magunkról a láncot,
mely börtönné tette e csodás világot!

Aranyosi Ervin © 2021-07-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
23

By

Aranyosi Ervin: Újra találkozások

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Újra találkozások

Néha van úgy, hogy az ember,
úgy érzi járt itt régen, egyszer…
Vagy erről csupán csak álmodott,
s az álmaiból áthozott
lelkekkel itt találkozott?

Néha egy arc, oly ismerős lesz.
S neki ismerős testet öltesz…
Valami furcsa vonzást érzel,
mit nem foghatsz fel puszta ésszel,
s csak megrendülten nézel, nézel.

Volt-e ennek már előzménye,
a jelen életed regénye,
talán még visszavisz a múltba,
hol lelked másképpen tanulta
s elképzelésed felülmúlta.

Egy villanás a régi múltból,
vízmerítés az ősi kútból,
hol keresed régi forrásod,
vagy álmodban épp kutad ásod,
s lelked nyomasztja kutatásod?

Mert jó lenne, ha szebb lehetne,
az élet más értelmet nyerne,
tudnád miért a küzdelem,
hogy miért harcolsz szüntelen,
s mért hoz a sors össze velem?

Mit, miért, hogyan kéne tenni,
álomvilágból felébredni,
hogy lelkünk összekapcsolódjon,
s ne csak pusztán a harcról szóljon,
feltett kérdésre válaszoljon!

Tudom, okkal találkozunk,
egymás lelkébe jót hozunk,
de ott hagyunk pár sebet, fájót,
a közös kapcsolatnak ártót,
és haragot, meg nem bocsájtót.

Nem kell az utat végig járni,
de jó lenne már megtalálni,
megérteni a lényeget,
hogy a lélek miért beteg,
és gyógyul, ha elengeded.

Találkozások, szép szavak,
vajon mire tanítanak,
hogy életeken át ívelnek,
együtt velük, órák kitelnek,
így tanulnak szeretni lelkek?

Jövünk, megyünk és visszatérünk,
és eltűnünk, majd újra élünk.
Egymás lelkéhez hozzáérünk,
tanulunk, ám szeretni félünk!
Hogy rájöjjünk, nem egyszer éltünk?

Aranyosi Ervin © 2021-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
16

By

Aranyosi Ervin: Még utoljára?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Még utoljára?

Még utoljára,
mielőtt leteszem végleg lantomat…
Jöjj el barátom,
s köpködd meg, fejfámhoz nőtt sírhantomat!
Talán egy virág még kinő,
jelezve, élt itt valaki,
belészakadt a vers, a dal,
nem tudta élőn tartani.
Elfolyt a hit, a szép remény,
megállt a szív csak vértelen,
kihalt az érték, a tudás,
hisz az ember testvértelen.

Még utoljára,
mielőtt leteszem végleg lantomat…
Jöjj el barátom,
s köpködd meg, fejfámhoz nőtt sírhantomat!
Rosszul végeztem dolgomat,
nem vált szebbé ez a világ,
nem lett az ember boldogabb
az élőn férgek foga rág.
Isten elbújt egy kő alatt,
s pusztulni hagyja nemzetét,
kikben istenhit sem maradt,
kihunyt a fény, így lett sötét!

Még utoljára,
mielőtt leteszem végleg lantomat…
Jöjj el barátom,
s köpködd meg, fejfámhoz nőtt sírhantomat!
Menekülj hát, fuss messze el előlem,
ma már a halál hörög csak belőlem,
gyilkolja meghasonlott lelkemet,
mert ez a kor, halálos kór,
mely közönyével eltemet.
Hitetlen lény az ember mind,
s amíg pénzt, sikert istenit,
rend a világban nem lehet!
Ne éltess halott lelkeket!

Talán még most,
tán mielőtt letenném végleg lantomat…
Tudd meg barátom,
hogy nem tudod, megköpködni sírhantomat!
Hiszen örökkön élek én,
s jobbítok még e földtekén,
szeretettel hitet adok,
mert teremtő lélek vagyok,
akin nem fog a félelem…
Jöjj barátom, tarts én velem!
Teremtsünk jobb világot itt,
emelve a Föld lelkeit!

Aranyosi Ervin © 2021-06-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
13

By

Aranyosi Ervin: Magyar vagyok, s az maradok…

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Magyar vagyok, s az maradok…

Magyar vagyok, s az maradok,
a népemnek hitet adok,
éltetem a reményt bennük,
élőn, nemzetté kell lennünk!
Egy a nemzet, egy a lélek,
nemzetemmel együtt élek!

Magyar vagyok, jót akarok,
őseimmel feltámadok,
megismerem hazám múltját,
bejárom az ősök útját.
Egy a nemzet, egy a lélek,
élni merek és nem félek!

Magyar vagyok, tiszta szívvel,
jövőt hozó élő hittel,
megvetem a hazugságot,
igaz hittel élek álmot!
Nem élhetek megvezetve,
élem világom teremtve!

Magyar vagyok, Isten éltet,
ő ad nekem emberséget,
ő ad nekem mindenséget,
tisztaságot, minőséget!
Ezt adom az utókornak,
hogy lehessen magyar holnap!

Magyar vagyok, szép hazám van,
hiszek népem igazában,
a hazug köd csak lehullik,
fejünkről a vész elmúlik,
csak ezért még tennünk kéne,
ez az ősök véleménye!

Magyar vagyok és nem szolga,
nem küldhetnek a pokolba,
hagyom hogy a fény vezessen,
Istenem, s jövőm lehessen!
Magyar honban, magyar nyelven,
teremtéstől hálatelten!

Magyar vagyok, s az is leszek,
nemzetemért jót cselekszek,
hagyom lelkem feltámadni,
benne a fényt eláradni,
Felismerni bűnt és rosszat,
ami értelmetlen bosszant.

Magyar vagyok a hazában,
ha magyar vagy légy a társam,
emeljük fel nemzetünket,
tegyük jobbá helyzetünket!
Éljünk együtt szép hazánkban,
s higgyünk népünk igazában!

Magyar vagyok, s ébredezem,
ne csodálkozz, kérlek, ezen,
sok életet átaludtam,
közben ellopták a múltam,
ellopták a fél hazámat,
fele népem mégsem lázad.

Magyar vagyok, s fogy nemzetem,
s túl sokan dolgoznak ezen,
ármányokkal, hazugsággal,
pénz utáni gőgös vággyal!
Megalázzák magyarságom,
porrá zúzzák a világom.

Magyar vagyok. Te is az vagy?
Csak a csaló élni nem hagy?
Országunkat széjjel lopja,
ördög táncát éjjel ropja!
Nappal gyilkol és harácsol,
magyaroknak bitót ácsol.

Magyar vagyok, én már látom,
más kezén van a világom.
Lassan vissza kéne venni,
világunkat jobbá tenni,
magot szórni, hogy kikeljen,
s a népünk egymásra leljen!

Magyar vagyok, ébresztelek!
Utat mutatnak a jelek,
hogy tennünk kell önmagunkért,
szebb jövőnkért, országunkért!
Meg kell hát az utat lelni,
nemzetünkkel eggyé lenni!

Magyar vagyok, a testvéred,
történetünk nem ér véget,
csak lépnünk kell egymás felé,
az igaz, útját meglelé,
s visszatér az ősi útra,
és a nemzet nagy lesz újra!

Magyar vagyok és teremtek,
hálát adva Istenemnek,
aki mutatja az utat,
annak, aki szívvel kutat,
aki szeretettel élne,
s honjában jövőt remélne!

Aranyosi Ervin © 2021-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »