Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Apai öröm

Janó Szilvia grafikája

Aranyosi Ervin: Apai öröm

Kezemben tartom a jövőt!
Felelős vagyok érted én!
Mi lesz belőled kislegény?
Bárcsak lelkedet érteném!

Engem jöttél tanítani?
Vagy útmutatód én leszek?
Nehéz kérdések még ezek!
Közös utunk merre vezet?

Adom az én világomat,
időmet és figyelmemet,
hogy elfogadó szív legyek,
hogy érted mindent megtegyek!

Most létre jött a kapcsolat,
óvom, védem világodat.
Szeretni tanít majd szívem,
s szép lesz utunk, én így hiszem!

Anyuval teljes a család!
Együtt lesz gondunk majd reád!
Legyünk egy boldog kis csapat,
érezd a Földön jól magad!

Aranyosi Ervin © 2021-01-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ami nem kerül semmibe…


Aranyosi Ervin: Ami nem kerül semmibe…

Tudod, a szeretet nem kerül semmibe,
s könnyen ajándékoz, akinek van szíve.
Érte nem vár semmit, mégis hála száll rá,
s jó lenne, ha minden ember kipróbálná!

A pénz hamis érték, dolgoznod kell érte,
s hónap végén érzed, talán meg sem érte!
S látod azt, hogy páran könnyen jutnak hozzá,
ők meg köteleznek, éhbérért dolgozzál!

Hát itt van a kutya szép sunyin elásva,
ha a gazdag foga oly sokra nem vásna,
akkor mindenkinek bőven, jócskán jutna,
az emberek gondja is világgá futna.

Eltűnne a nyomor és nem lenne éhség,
fény virradna ott, hol úr ma a sötétség!
Csak a közös vagyont szétosztani kéne,
s lenne a jó tettnek élő eredménye.

A pénz csere eszköz, minden más ruhája,
csak a hatalmasat, a fösvényt szolgálja.
Hiába szórnánk szét, nem lehet megenni,
pedig világunkat jobbá kéne tenni!

Szívünket kellene megnyitni, kitárni,
szeretettel élve, szebb jövőre várni,
adni mindenkinek, s vissza fogjuk kapni,
és meg kell tanulnunk hálával fogadni!

Tudod, a szeretet semmibe sem kerül,
de ha jó érzés hajt, felmelegít belül,
kilépsz az árnyékból, ki a tiszta fényre,
s nem ural a sötét, boldoggá válsz végre!

Aranyosi Ervin © 2021-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megannyi kérdés

Aranyosi Ervin: Megannyi kérdés

Hogy tudnád elfeledni
haragod, dühöd, mérged?
Hogy tudnád elfogadni,
amit kínál az élet?
Hogy tudnád véghez vinni
örömmel minden dolgod?
Hogy kéne szebben élni,
hogyan lehetnél boldog?

Hogyan tudsz megnyugodni
egy túl zűrös világban?
Hogy tudnád észre venni
Napod a gyertyalángban?
Hogy tudnál feloldódni
a mélyen kongó csendben?
Hogy tudnál újra hinni
hitetlen emberekben?

Vajon hogy lennél képes
álmokat újra szőni?
A szürke nagy tömegtől
egy szép napon kinőni?
Hogy tudnád szíved nyitni,
hogy megláss minden szépet?
Hogyan tudnád megtenni
a jó felé a léptet?

Ugye, hogy mennyi kérdés,
mi felmerülhet benned?
S ki az, ki választ adhat,
mikor és mit kell tenned?
Pedig, ahol a kérdés,
a választ ott találod,
megleled Önmagadban,
ha lelkedet kitárod…

Aranyosi Ervin © 2020-12-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álomból valóság


Aranyosi Ervin: Álomból valóság

Hogyan is lehetne álomból valóság,
hogyan teremthetne világot a jóság?
Hogy lennénk képesek együtt, szebben élni,
szomorú napokat, vidámra cserélni?
De hisz megadatott a teremtés nékünk,
nem kell elfogadnunk, mi nem szolgálja létünk!
Ki is cserélhetjük, akár jobbra, szebbre,
csak rá kéne bíznunk vágyra, képzeletre!

Hiszem, ha az ember ezt is megtanulná,
megkapott életét nem csak átaludná,
hanem tevékenyen részt is venne benne,
ha teremtő erőnk gondolatunk lenne.
Hiszen a képzelet teremteni képes,
nem kell varázspálca, hogy sorsodhoz érhess,
csak az álmaidat kellene megélni,
minden fájó dolgot, vágyottra cserélni!

Csupán hinned kéne, s hidd el, rögtön látnád,
mi lenne, ha egyszer, végre kipróbálnád:
Te írnád sorsodat, vágyaid sorával,
s fűszereznéd lelked hálás mosolyával!
Mert, mit előre látsz, azt meg is teremted,
hacsak ellenérzés nem kél szárnyra benned!
Mikor önmagadat rá méltónak érzed,
akkor vágyad tárgyát magadhoz idézed.

Csak hinned kell benne, hogy mind megkaphatod,
s vággyal erősíted valóságod, napod.
Csak a két kezedet kell érte kinyújtsad,
hogy a vágy gyertyáját heveddel meggyújtsad!
Mert a gondolat vonz, olyan, mint a mágnes,
s hatása a létnek a nyomában rád lesz!
A hit, s elfogadás hoz méltó jutalmat,
s hozzá erősítést hálás szíved adhat!

Bármi járhat neked, amit csak megálmodsz,
és a képzeleted odavonz magához.
Ha te képes leszel álmodban megfogni,
akkor életedben is fel fog ragyogni!
Így lesz az álomból létrejött valóság,
s ha a teremtésben nem vezet mohóság,
hiszem, életedet széppé tudod tenni,
akarj teremteni, s boldog ember lenni!

Aranyosi Ervin © 2020-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Násznagy lesz az ökörszem!


Aranyosi Ervin: Násznagy lesz az ökörszem!

Az ökörszem csak nótázgat.
Jövőre ő lesz a násznagy!
Gyakorolja a nótáját,
keresi a jegyespárját,
akiket boldoggá tenne,
ha a násznagyuk lehetne.
Kell-e dalnok esküvőre,
kinek be nem áll a csőre?

Aranyosi Ervin © 2018-12-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dallal üzenem

Aranyosi Ervin: Dallal üzenem

Bámulok az égbe,
keresem magam.
Néhány választ várok,
a kérdésre, ha van!

A napfényben fürdök,
s lelkem felvidul,
súlyától a testem
most megszabadul!

Madárdalra keltem,
hívott a világ,
meg kell tapasztalnom
számtalan csodát.

Néhányat majd én is,
én is adhatok,
lelkemet megtöltik
az élhető dalok!

Refrén:
Dallal üzenem, hogy jövök már,
elindultam én feléd,
szívem minden kincsét
elviszem eléd!
Dallal üzenem, hogy élek,
hogy már boldog vagyok,
szebb lehet az élet,
ha te is akarod!

Vágytam már, hogy lássam,
kedves arcodat,
mosolyod vizéről
álmodtam sokat.

Megfürödnék benne,
őrizném szép szemed,
a világ fénylőbb lenne,
ha már szíved szeret!

Madárdalra keltem,
szállok hát feléd,
hitet, szép szerelmet
öntök majd beléd.

Szívünk érjen össze,
érje tiszta szó,
álmodozzunk együtt,
mert együtt lenni jó!

Refrén2:
Dallal üzenem, hogy jövök már,
elindultam én feléd,
szívem minden kincsét
leteszem eléd!
Dallal üzenem, hogy élek,
és már boldog vagyok,
szebb lehet az élet,
ha te is akarod!

Dallal üzenem, már hallhatod,
mert a szívünk összeér.
Hallgasd hát és hallgass rá,
mert mirólunk mesél!
Ez a dal a miénk…

Aranyosi Ervin © 2020-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Amíg élsz játékban vagy!

Aranyosi Ervin: Amíg élsz játékban vagy!

Amíg csak élsz, játékban vagy,
addig a lelked cserben nem hagy.
Mindig van út, mely vár reád,
mi lenne, ha nem csak sírnál, végig játszanád?

Amíg csak élsz, van még remény!
Addig világít benned a fény!
Mindig van út, mely vár reád,
mi lenne, ha nem csak sírnál, hogy nincs már tovább!

Refrén:
Kezdj mindig újba, válaszd a jót!
Keress egy új dalt, eljátszhatót!
Figyeld az érzést, az majd vezet,
boldoggá az tesz, ha a létet élvezed!

Amíg csak élsz, játékban vagy,
nem adhatod fel, rázd fel magad!
Mindig van út, mely vár reád,
mi lenne, ha nem csak sírnál, élnéd a csodád!

Refrén:
Kezdj mindig újba, válaszd a jót!
Keress egy új dalt, eljátszhatót!
Figyeld az érzést, az majd vezet,
boldoggá az tesz, ha a létet élvezed!

Aranyosi Ervin © 2020-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álmomban…


Aranyosi Ervin: Álmomban…

Álmomban,
játszottam,
és újra gyermek voltam,
játszottam csak az életem.

Átéltem,
nem féltem,
a szívem nem kíméltem,
csupa jó történt énvelem.

Örültem,
szerettem,
teremtő lény lehettem,
lelkemben éltem a csodát.

Másokkal,
s más okkal,
könnyebbé vált már sokkal,
bejártam szép utak sorát!

Refrén:
A lét egy közös játék,
ha magamra találnék,
s veletek eggyé válnék
megváltozna a világ.
Együtt kéne lennünk,
s ha közösen teremtünk,
a fény felgyullad bennünk,
s boldog lesz majd, aki lát!

Álmomban,
játszottam,
másokhoz szépen szóltam,
és szebbé vált az életem.

Szerettem,
s lelkemben,
mindenkit jobbá tettem,
gazdagabb lett a lét velem!

Refrén:
A lét egy közös játék,
ha magamra találnék,
s veletek eggyé válnék
megváltozna a világ.
Együtt kéne lennünk,
s ha közösen teremtünk,
a fény felgyullad bennünk,
s boldog lesz majd, aki lát!

Aranyosi Ervin © 2020-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Napfény voltál

A kép illusztráció

Aranyosi Ervin: Napfény voltál

Napfény voltál az életemben,
hogy eltűntél, arról én tehettem,
tükröződtem a szép szemedben,
egy álom voltál nekem.

Napfény voltál, mond hová lettél,
messze tőlem, vajon mért mehettél,
míg itt voltál boldoggá tettél,
csak álom voltál nekem?

Refrén:
Az űrt be kéne töltened,
mit magad mögött hagytál,
mikor elszaladtál,
és több esélyt nem adtál.
A szívem összetörheted,
én mégis visszavárlak,
a két karomba zárlak,
hadd élhessek veled!

Napfény voltál, az is maradtál,
a lelkemre hogyan is hatottál
szerelmünk ugye nem halott már?
Ne csak álmom légy nekem!

Refrén:
Az űrt be kéne töltened,
mit magad mögött hagytál,
mikor elszaladtál,
és több esélyt nem adtál.
A szívem összetörheted,
én mégis visszavárlak,
a két karomba zárlak,
hadd élhessek veled!

Aranyosi Ervin © 2020-11-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lentről nézve

Aranyosi Ervin: Lentről nézve

Innen lentről nézve,
szebbnek látszik a világ,
közelebb van hozzám – látod –
a fűszál, a kis virág.

Innen látom a hangyákat,
a sétáló bogarat,
innen nézve minden vidám,
arcomon mosoly fakad.

Nézőpontot kéne váltsál,
hogy életed szebb legyen!
Másképp nézni a világra,
s hagyni, boldoggá tegyen!

Olyan nyugodt, olyan kedves,
a világom csudaszép,
a természet engem szólít,
nekem mond ezer mesét.

Itt lent nem bánt senki senkit,
nincs is ezért háború,
amíg élvezem világom,
sosem leszek szomorú!

Mi lenne, ha lehajolnál,
s te is látnád, amit én.
hogy a világ nyugodt, békés
a természet lágy ölén.

Csak az ember bonyolítja
nap, mint nap az életét,
gondolkodj el, a sok ármány
mikor költözött beléd?

A világunk lentről nézve,
sokkal szebbnek látható,
és ha figyelsz, minden percben
újabb csoda várható.

Elég lenne megcsodálni,
s élvezni, amíg lehet.
Világunkat megszépíti
az áradó szeretet.

Ami itt lent megváltozik,
ott fent jóvá alakul,
ezt a törvény kéne vennünk
az élethez alapul.

Meg kéne látnunk a szépet,
kiélveznünk a csodát,
neked ezt a nézőpontot
szeretettel adom át!

Aranyosi Ervin © 2020-09-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva